Vásárhely és Vidéke, 1994. március (4. évfolyam, 905-929. szám)

1994-03-01 / 905. szám

2 Vegyesvállalat született Aláírták az alapító okiratot V_______________________________­ (Folytatás az I. oldalról) Ezek az elképzelések most kezde­nek jól érezhetővé válni, korszerű lehetőségeket teremtve a helybeliek­nek. Regionális elképzelés, hogy a víz- és csatorna szolgáltatás a város határain túlmutatóan egy földrajzi szükségszerűség szerint működjön. Ez a koncepció, a város következetes és átgondolt fejlesztése, jelentős infra­strukturális változásokat, egészen egy­szerűen minőségi javulást hoz a pol­gárok életében. Ha valóra válik mind­az, amit a kezdetben elképzelt a város — mondta dr. Rapcsák András, akkor Hódmezővásárhely 3-8 éven belül a városokat tekintve az országelsők kö­zött lesz, a kommunális szolgáltatá­sok tekintetében. Az üzlettárs nevében Heinz Bauer röviden bemutatta cégét. Az 5 éve alapított vállalat hazájában már sike­res és az ott bevált tapasztalatok alap­ján fogtak hozzá, hogy városunkban is „ nyissanak”. Említett néhány, ná­lunk még alig alkalmazott technikai megoldást, annak megvilágítására, mi­lyen színvonalú szolgáltatást kíván­nak nyújtani. A nem oly távoli jövő­ben egyebek mellett azt is szeretnénk elérni, hogy a háztartási hulladékot válogatva, a még felhasználható anya­gokat külön kezeljék és feldolgozha­­tóvá tegyék. Megítélésünk szerint eb­ben lehet az igazi üzlete az osztrák félnek. Egyébként az Ausztriát érintő országokat vették most célba, és e terjeszkedésnek fontos állomása Hód­mezővásárhely. Néhány, a lakosságot jobban érdek­lő részletet is megtudtunk az aláírás alkalmával rendezett beszélgetés alatt. Mint Tengely Erika, az osztrák fél szegedi képviselője elmondta: Török Lászlóval, a Köztisztasági Kft. ügyve­zetőjével együtt irányítják majd az új vegyesvállalatot. Ami a sokat emlege­tett színvonalemelést és korszerű tech­nikát illeti, hamarosan találkozhatnak a vásárhelyiek az utcákon az új sze­nestartályokkal, konténerekkel. Olyan típusokkal, amelyek külföldön már beváltak. A kisebb, egy háztartásra méretezett gyűjtőktől a 240 literesig összesen 7500 ilyen edénybe hordhat­ják majd a vásárhelyiek a kidobniva­­lót. E szolgáltatás már a kezdeti idő­szakban is jobb lehet, mint az eddigi. Márcsak azért is, mert nagy teljesít­ményű, korszerű szemétszállító gép­kocsikat állítanak üzembe, amelyek számtalan típusa közül még nem vá­lasztottak. Feltétlenül olyanok lesz­nek, amelyeket a cég már Ausztriában működtet. Ezek előnye egyebek kö­zött, hogy a mostaniak helyett több „ anyagot” képesek egy fordulóval elszállítani, és 100 köbméternyit ké­pesek ötödére préselni, így­ gazdasá­gosabb lehet a munka a lerakóhelyen. Erre egyébként 40 hektárnyi területet biztosít az önkormányzat, a marosle­­lei út mellett. Itt 300 millió forintért épül meg a 7,4 millió köbméter befo­gadóképességű telep modern kiszol­gáló létesítményekkel. Ami azon kívül, hogy generációk számára oldja meg a szemételhelyezés ügyét a környéken, munkahelyeket is teremt. A sajtó képviselőinek kérdéseire a környező települések polgármesteri el­mondták, hogy komoly lehetőséget látnak a vegyesvállalat létrejötte foly­tán a regionális szemétgyűjtés és el­helyezés gondolatában. Wéber Má­tyás polgármester hangsúlyozta össze­foglalóan, képtelenség, hogy az or­szágnak annyi szeméttelepe legyen, ahány városa, községe, vagyis 3600 összesen. A kommunális szolgáltatás régióban való úgymond működtetését részükről komoly gazdasági érvek tá­masztják alá — jelentette ki. Ladányi Benedek ­ Tejkartell van kialakulóban? Tisztességes versenyt! A Gazdasági Egyesület szombati közgyűlésén dr. Szabó Lajos ország­­gyűlési képviselő hozzászólásában a tejtermelő magángazdák nehéz hely­zetéről beszélt. A parlament múlt heti ülésén napirend előtt felszólalt, hogy segítséget kérjen, vagy legalább fi­gyeljenek oda az ilyen esetekre. Az történt ugyanis, hogy a székku­­tasi gazdák néhány nagyobb tejipari vállalathoz fordultak — többek között egy külföldi érdekeltségű nagyválla­lathoz —, hogy eladó tejük van. Azok szívesen megvásárolták volna a tejet, lényegesen jobb áron, mint amit a helyi felvásárló ad. A gond akkor jelentkezett, mikor ezek a vállalatok lemondó nyilatkozatot kértek attól a vállalattól, aki most felvásárolja a tejet, mondván, hogy a piaci terület el van osztva a nagyvállalatok között. Az esetből — mint a képviselő mondta — azt a következtetést vonta le, hogy a nagyvállalatok elosztották egymás között a piaci területet. Akkor pedig ezen a téren nem történt rend­szerváltás. Az eset súlyosabb mint gondolnánk, mert ez egy kartellkez­­deményezés, amit tilt a piaci törvény. Tudjuk, a fejlett nyugati demokráci­­ ­­ ákban a kartell­ törvények szigorúan tiltják az ilyen megállapodásokat. A felszólalásra dr. Medgyasszay László földművelésügyi államtitkár rögtön reagált, s arra kérte a képvise­lőt, hogy tegyen feljelentést konkrét adatokkal. A képviselő szerint ez vi­szont nagyon nehéz dolog, mert az ilyen adatok felkutatása és feltárása a nyomozóhatóság feladata volna. Más­részt ezeket a megállapodásokat nem foglalják írásba, s főleg nem hozzák nyilvánosságra — ennek csak a nyo­mai látszanak. Látszik az a súlyos kiszolgáltatottság, amiben a tejterme­lő gazdák vannak. Mindenki tudja, hogy 16 forintért nem lehet tehenet tartani és tejet termelni. Azt hiába mondják, hogy a jobb minőségű tejért magasabb árat fizet a helyi felvásárló, mert ez így nem igaz. Nem igaz azért, mert nem is minősítik külön-külön a gazdák tejét, hanem összeöntik és az elegyet minősítik, amibe nyilvánvaló belekerül a gyengébb minőségű tej is. Szabó Lajos elmondta azt is: ezek után felkérte a kormányt arra, hogy piaci eszközökkel segítse elő a kar­­tell-törekvések megszüntetését, hisz azt nem lehet feljelentéssel vagy bün­tetéssel megszüntetni. Elejét lehet ven­ni viszont azzal, ha a kormány kie­melten támogat egy olyan programot, amely a falusi tejszövetkezetek kiala­kulását elősegíti. Akkor a nagyválla­latok nem lesznek korlátlan urai a piacnak, hanem kénytelenek lesznek versenyezni a helyi tejszövetkezettel, vagy a helyi tejfeldolgozókkal. Szék­kutason jelenleg 120 gazdát érint ez a probléma, köztük akad olyan is, aki­nek 80 tehene van. Amennyiben jobb értékesítési lehetőséget látnának, úgy a 80 tehenes gazda is 150-re fejleszte­né állományát. Időközben annyi vál­tozás történt, hogy jelentkezett, illet­ve sikerült felkutatni egy olyan tejfel­­dolgozót, aki jobb áron megvásárolja a tejet, azonban ehhez legkevesebb napi 5 ezer liter tej kell, de 10 ezer litert is szívesen fogad, így a 16 forinttal szemben 21-22 forintot is kaphatnak a gazdák a tej literjéért. Ha ez a dolog beindulna, kialakulhatna egy jó tejtermelő törzsgárda, akár tejszövetkezeti formában is — mond­ta dr. Szabó Lajos. - héjjá - VÁSÁRHELY ÉS VIDÉKE 1994. március 1., kedd A Szegedi Konzervgyárat negyedszer hirdetik eladásra Március 18-ig ismét lehet pályázni — a negyedik alkalommal kínált — Szegedi Konzervgyár megvásárlására. A felszámolás két évre szabott időtar­tama júniusban lejár, ezért a korábbi­nál mérsékeltebb, 500 millió forint az újabb kikiáltási ár. A felszámoló Pénzintézeti Központ próbálta a gyár üzemképességét meg­tartani. A húskonzerv részleg tavaly 1,2 milliárd értéket termelt és értéke­sített. Ez csökkentette az általános költséget és produkált minimális szin­tű nyereséget. A zöldség- és gyümölcsfeldolgozó vonal hosszú idő óta kihasználatlan. Mint a felszámoló megbízottja, Sze­­pesvári László elmondta, megőrizték a berendezéseket, amelyek néhány na­pi karbantartás után ismét működőké­pesek lehetnek. Az előbbi gondoskodás figyelemre­méltó a felszámoló szervezet részéről. Mégis érthetetlennek tűnik, hogy ab­ban a térségben, amely a nagymennyi­ségű zöldség- gyümölcstermesztéshez jó hagyományokkal rendelkezik, mi­ért kell a konzervgyártó üzemnek, a kapcsolódó piaci lehetőségeknek 2-3 évig kihasználatlanul maradni. Márciusi értékesítés esetén azonban még sor kerülhet — szabadon felvá­sárolt alapanyagból — zöldség- és gyümölcskonzervek gyártására. Soltész Jolán Téli Tárlat A 28. Mártélyi Képzőművészeti Sza­badiskola (1993. augusztus) Téli Tár­lata március hatodikán, vasárnap, déli tizenkét órakor nyílik meg a Tornyai János Múzeumban, Kollár György fes­tőművész emlékkiállításával egyidő­ben. A tárlatot Szekeres Ferenc grafi­kusművész, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanára nyitja meg, és a Mártélyi Országos Képző­­művészeti Táborok Baráti Köre és a Tornyai János Múzeum szervezi. Negyven menyasszony A „ Frankel Bál” a hódmezővá­sárhelyi diákság egyik várt esemé­nye. Népszerűsége vetekszik a Beth­len-bál eseményeivel. Ez a szalagava­tó minden bizonnyal évről évre meg­mozgatja a diákok fantáziáját és a szülők — különösen a lányos­ anyu­kák, apukák családi költségvetését. Mert mi tagadás, a fiatalok fantáziája ruha ügyben enyhén szólva is szár­nyaló, így történt ez most is. A Bethlen nagyestélyik után várható volt, hogy a Frankelosok sem akarnak lemaradni, és a negyven nyitótáncos leány szebb­nél szebb és a legkülönfélébb fazonú, díszítésű, földet söprő, abroncsos és vakítóan hófehér­­ menyasszonyi ru­hában járta a cha-cha-chát és a bécsi keringőt, valamint a csárdást a ven­déglátó szakközépiskola kicsit szűk­nek bizonyuló aulájában. Kazi Gábor betanításában 15-16 pró­ba után nagyszerűen összeszokott együttes képét mutatták a fiatalok, és nagyszerű élményt nyújtottak a szülők, rokonok, ismerősök számá­ra, akik az összes szabadon hagyott talpalatnyi helyet elfoglalták, sőt székre állva gyönyörködtek negy­ven elegáns pár impozáns táncában. A 11 órakor megismételendő nyi­tótáncig — immár élő zenére, me­lyet a Promenade Dixiealand Band szolgáltatott — átvették a terepet a bálozók, akik között már az idő­sebb korosztály is szórakozhatott. A bálát személyes megjelenésével megtisztelte dr. Rapcsák András pol­gármester és felesége is, Marzsinai Zoltán és felesége társaságában. Nem tudom, a jelenlévő közön­ség vajon tisztában volt-e azzal, hogy a nyitótáncosokon körülbelül kétmillió forint forgott, keringett a lányokon és partnereiken. Egy-egy ruhaköltemény kölcsönzése — szülői információ szerint — átlag 35 ezer forint volt. M. A. Fotó: Hegyi Endre

Next