Vásárhely és Vidéke, 1994. június (4. évfolyam, 980-1005. szám)

1994-06-01 / 980. szám

2 Zongorázik, biciklizik, mosolyog A péntek esti ünnepségen, a fellépő „ művészek” között, egy tehetséges kislányra figyeltem fel. Pintér Anita 7. osztályos tanuló. Zongorázik, énekel, biciklizik, angolul és németül beszél és nagyon jó vicceket mesél. Ő volt az első fellépők egyike. Nagyon izgult, hogy most mi fog történni, szólok hozzá és próbálok lazítani a feszültségén. Bemutatkoztunk egymásnak. Anita négykezest fog játszani Baricsa Hajnalkával. Hajnalka nem izgulós, ő lazán veszi az egészet. Mesterien előadták Brahms keringőjét négykezesben , megtapsolták, kijön a művészfolyósóra és folytatjuk a beszélgetésünket. — Én úgy izgulok, még ilyenkor is, és még van két fellépésem. — Azt talán már tudom, hogy mit szeretsz csinálni, de mi szeretnél lenni? — Hm... Elmondtam? Színésznő szeretnék lenni, csak a közelbe semmilyen színésziskola nincs. — Terveid? — A zenén és a színészeten kívül egy nagy család. Csak az a baj, egy színésznőnek hogy legyen családja? Számomra ez még most nem összeegyeztethető dolog. — Zene? — Ilyenkor mindenki azt hiszi, hogy csak a komolyzene, pedig nem így van. Nagyon szeretem a könnyűzenét, és a slágerzenét is. — Suli? — Jó tanuló vagyok. Szeretek tanulni. Angolul és németül beszélek egy kicsit. — Szerelem? — Még nem volt, de úgyis eljön magától. Itt fejezzük be, mert készülök a következő műsorra. . Patkós Anita szurkolok ívű karriert neked, és kívánok egy nagyon nagy Kitüntetések Pedagógus Nap alkalmából A Magyar Köztársaság Elnöke — a miniszterelnök javaslatára — a Pedagógus Nap alkalmából, eredményes tudományos és oktató-nevelő munkássága elismeréseként dr. Varga Istvánnak, az állatorvostudomány doktorának, az Állatorvostudományi Egyetem egyetemi tanárának a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje; több évtizedes kimagasló oktatónevelő munkásságuk elismeréseként dr. Egey Antalnak, a Comenius Tanítóképző Főiskola nyugalmazott intézeti tanárának, igazgatónak, Ködöböcz Józsefnek, a Comenius Tanítóképző Főiskola nyugalmazott főiskolai tanárának, főigazgató-helyettesnek, pedagógusi pályája és új tanítási módszere elismeréseként Tolnai Gyulánénak, a Miskolci Herman Ottó Általános Iskola nyugalmazott tanítójának a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetést adományozta. Az államfő — a Művelődési és Közoktatási Minisztérium előterjesztésére — eredményes oktató-nevelő munkájuk elismeréseként Csobán Péternének, a debreceni Kézműves Iskola és Diákotthon igazgatójának, Görbedi Miklósnak, a tiszalöki Általános Iskola nyugalmazott tanárának, dr. Görömbei Andrásnénak, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Gimmnáziuma igazgatóhelyettesének, Iványi Tibornénak, a budapesti Általános Iskola tanárának, Kenedi Tibornénak, a nagyatádi Állami Zeneiskola hegedű tanszakos tanárának, dr. Körmendi Gézának, a tatai Eötvös József Gimnázium nyugalmazott tanárának, igazgatójának, Maksa Ferencnek, a tápióbicskei Általános Iskola tanárának a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt; Harcsa Tibornénak, a nyíregyházi 12. számú Óvoda nyugalmazott óvodamúzeum vezetőjének a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta. Az elismeréseket Göncz Árpád kedden nyújtotta át a Parlament Munkácsy-termében. Az ünnepségen jelen volt: dr. Mádl Ferenc, művelődési és közoktatási miniszter. „ Emberzsírral készül a kerámia ” Hétfőn délután meleg, baráti szavakkal nyitotta meg Szenti Tibor néprajzkutató Szénási János csúcsi fazekas népi iparművész kiállítását a Csúcsi Olvasókörben. Amikor vásárhelyi elődeink a XVII. század elején letelepednek a városban, rögtön elindul a kerámiaműhelyek előkészítése, majd a XIX. század elején egymástól jól elkülöníthető helyen, a Csúcsban, Tabánban és Újvároson megindul a kerámiakészítés. Kialakul a vásárhelyi fazekasság. A munka házi manufakturális körülmények között zajlott és így van ez ma is. Az egész család besegít, s családok hírnevét viszi tovább, még akkor is, ha csak férfiak neve marad fönn — hallottuk. Nagy mesterei vannak a csúcsi kerámiának, mint például Vékony Sándor, s ennek a nemes hagyományok a továbbvivője Szénási János, aki szintén csúcsi fazekas. E mesterség embert próbáló munka, nehéz fizikai erőt követel, a korongozást mindig a férfiak végezték. Éppen ezért mondták eleink a múlt században, hogy „ emberzsírral készül a kerámia”. Szénási János művészetében az a csodálatos, hogy nem másolja a régi hagyományokat, hanem arra alapozva egy teljesen új stílust sikerült kialakítania, méghozzá úgy, hogy közben elővett elfeledett régi motívumokat, melyek az itt bemutatott tárgyakon is láthatók. A megnyitó után néhány szót váltottunk Szénási Jánossal. Indulásáról, pályájáról, terveiről, művészi hitvallásáról kérdeztem. — Ipari tanulóként kezdtem a szakmát 1958- ban a Majolikagyárban. Én már az utolsók között voltam, aki még fazekas szakmunkás bizonyítványt szereztem — mondja. Itt dolgoztam tíz évig. Az agyag és az anyaföldön — földanya, ahogy Szenti Tibor mondta — szeretete mindig vonzott. Már ott a minél tökéletesebb munkára törekedtem. Következett egy kis porcelángyári kitérő, de már eljártam maszek fazekasokhoz segíteni. Minden érdekelt, ami szép: a motívumok, a formák, a színek, a minták — mindaz ami vásárhelyi. Később feljártam Pestre, iparművészekkel találkoztam. Szívtam magamba és szemmel „ loptam” a szakmát, az apróbb fogásokat. Majd 1980-ban iparengedélyt váltottam, ami abban az időben nem volt könnyű. Végül is elkezdünk dolgozni. A feleségem akkor még a Hadiközben volt állásban, neki új volt ez a tevékenység. Fokozatosan kialakítottuk a műhelyt, kemencét építettünk. Először fával tüzeltünk, ma már elektromos árammal fűtünk. Lépésről lépésre haladtunk, családi összefogással. Akkor még vásároztunk is, ma már nem kell. Amit mi csinálunk, az mind kézi munka, semmiféle formát, segédeszközt nem használunk. A korongolás viszont egyedül az én feladatom — valóban emberzsírral készül a kerámia. — Motívumok, kiállítások, díjak, elismerés? — Nehéz elmondani, mert nem szeretek dicsekedni. A motívumok ötleteit az adja, hogy bejárok a múzeumba és nyitott szemmel figyelem amit látok. Sokat segített Nagy Vera is — köszönettel tartozom neki. A látottakhoz hozzáteszem saját elképzeléseimet, adom a saját egyéniségemet. Nagyon sok kiállításon szerepeltünk, mondhatom az ország minden nagyobb városában, de külföldön is. Jártunk Németországban, Olaszországban és Hollandiában , ahol bemutatót is tartottunk, munka közben. Ezeken a kiállításokon több díjat nyertünk, nagyon sok zsűrizett termékünk van, ami egyben értéknövelő is. A legnagyobb elismerés számomra mégis az volt, amikor négy évvel ezelőtt megkaptam a fazekas népi iparművész címet. Ez már rangot is jelent a szakmában. Mindemellett őrizzük vásárhelyiségünket. — Anyagiak, további tervek? — A fazekasok régen se voltak gazdagok, ma sem azok. Polgáriasodik a társadalom, talán mi is azzá válhatunk. Tisztességesen megélünk, ma már nem kell vásárolni, helybe jönnek a vevők. Ezenkívül az idegenforgalomban tevékenykedő kereskedőknek dolgozunk. Az idegenforgalmi hivatal pedig csoportokat küld hozzánk, így a helyszínen bemutatót tartunk munka közben, s lehet vásárolni is. További terveink? Csak így tovább. Őrizni és továbbvinni a hagyományt, a felhalmozódott anyagi és szellemi tőkét családon belül átadni gyerekeinknek, és ha lesznek unokáinknak. Héjjá J. Gyula Vásárhely és Vidéke 1994. június 1., szerda Alkotmányellenes a kormányrendelet Alkotmányellenes az a kormányrendelet, amely a nem állami gazdálkodó szerveknek megtiltja a magyar címer használatát. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság kedden aláírt határozatában, amelyben a kormányrendelet 1995. augusztus 20-ai hatállyal megsemmisíti. A határozat megállapítja, hogy a vizsgált rendelkezés az állami gazdálkodó szervezeteknek, a társadalmi és szövetkezeti szerveknek lehetővé tette, hogy engedélyt kérjenek az állami címer használatára. Ugyanakkor a nem állami cégek és a magánszemélyek ezt a jogot nem kapták meg. A kormányrendelet így indokolatlan előnyben részesítette az állami gazdálkodó szervezeteket, és ezzel megsértette a diszkrimináció tilalmának elvét. Vagyoni értéket jelenthet ugyanis, ha valamely terméken a nemzeti címer látható. Azt sugallhatja, hogy az állam garantálja az adott áru minőségét. A diszkriminatív rendelkezés megsemmisítése nem érinti a közhatalmi szervek címerhasználatát, rajtuk kívül azonban a címert — a megsemmisítés időpontját követően — senki sem használhatja. A határozat indokolása rámutat: elképzelhető más alkotmányos megoldás is, azonban az alkotmány értelmében ezt a kérdést az Országgyűlésnek törvényben kell szabályoz- Felhívás A statisztikai adatok szerint május és szeptember közepe között történik az országban a legtöbb vízibaleset. Ezek megelőzésére széles körben ismertetni kell a különböző életvédő szabályokat, és minden veszélyeztetett helyen figyelmeztetni kell a fürdőzőket különböző balesetmegelőző plakátokkal. E munkának is köszönhetően tavaly 108-cal kevesebb fürdőző fulladt vízbe, mint az előző évben — olvasható az Országos Rendőrfőkapitányság Közbiztonsági Főigazgatóságának ezzel kapcsolatos, MTI- hez is eljuttatott tájékoztatójában. Az iskolai vakáció első hétvégéje különösen veszélyes időszak, s mivel a vizitúrák megrendezését jelenleg alig terhelik jogszabályi kötelezettségek, fontos tudni a pedagógusoknak, hogy ezeken a kirándulásokon az úszni nem tudók sokasága is részt vesz, s ez növeli felelősségüket. A múlt évi vizibalesetek tanulságai szerint 165-en azért fulladtak vízbe, mert figyelmen kívül hagyták a viziközlekedés szabályait. Csaknem ugyanennyien azért lelték halálukat a vízben, mert forró testtel ugrottak a vízbe, vagy bravúroskodtak. A vízbe fúlt felnőttek közül minden harmadik ittas volt. A bátor életmentők a szabad vizeken tavaly 421 személyt mentettek meg a vízbefulladástól. A legnagyobb veszélyt jelentik a vadvizek és a bányatavak, s csak ezután következik a Balaton, a Fertő-tó, a Tiszató, a Dunán Esztergom térsége, valamint a Szentendrei és a Ráckevei Duna-ág. A víziközlekedés alapvető szabályairól és a fürdőzéssel kapcsolatos tudnivalókról szóló tájékoztató propaganda anyagokat a rendőrkapitányságok balesetmegelőzési szakemberei már eljuttatták az önkormányzatokhoz és más testületekhez. A rendőrség ugyanakkor arra kéri az önkormányzatokat, a szakhatóságokat, és a polgári vizimentő szervezeteket, hogy velük közösen rendszeresen ellenőrizzék a balesetmegelőzési szabályok betartását. A vizibalesetek elkerülésére Magyar önkormányzati delegáció Strasbourgban Demszky Gábor főpolgármester vezetésével 14 tagú önkormányzati delegáció utazott kedden Strasbourgba, az Európa Tanács (ET) Helyi- és Regionális Önkormányzata Kongresszusának alakuló ülésére. Az ET miniszteri bizottsága, több mint kétéves vita lezárásaként ez év elején határozott arról, hogy a tanácson belül intézményes keretet teremt a regionalizáció európai folyamatának. A május 31.- június 3. között megalakuló kongresszusnak ugyanannyi tagja lehet, mint az eddig önkormányzati bizottságként működő testületnek, amelynek egyébként az elmúlt két évben Demszky Gábor volt az egyik alelnöke. A kongresszus tagországai ugyanannyi mandátummal rendelkeznek, mint a 32 államot tömörítő ET Parlamenti Közgyűlésében. Mindez hazánk esetében hét tagot, és ugyanennyi helyettest jelent. A kétkamarás jelleggel működő kongresszuson hét delegátus a Települési Önkormányzatok Kamarájának munkájában vesz részt Demszky Gábor vezetésével. A Régiók Kamarájában Simon Imre, a Békés megyei közgyűlés elnöke vezeti a magyar küldötteket. Az új kongresszus az ET Parlementi Közgyűléséhez hasonló jogállással rendelkezik majd. Az Európa Tanács e döntéssel is jelezni kívánta, hogy az európai demokráciákban a polgárokhoz leginkább közel álló demokratikus intézmények így az önkormányzatok szerepe egyre meghatározóbbá válik. A szerepváltás összhangban van azzal az egyre inkább elfogadottá váló felfogással is, mely szerint a különböző kormányzati és önkormányzati szintű hatóságoknak partneri kapcsolatra kell törekedniük egymással.