Vásárhely és Vidéke, 1994. augusztus (4. évfolyam, 1032-1056. szám)

1994-08-01 / 1032. szám

Vásárhely ................. Közéleti napilap és Vidéke IV. évfolyam, 1032. szám 1994. augusztus 1., hétfő Ára: 10 Ft Ahogy a termelők látják... Az immár egy hónapja tartó rek­­kenő hőség megvisel embert, állatot és növényt egyaránt. Az aratási hely­zetről már többször is beszámol­tunk olvasóinknak. Most arra vol­tunk kíváncsiak, mi a helyzet a zöld­ség- és gyümölcs­fronton. Heti piaci körképeinkből tájékozódhatnak az árakról, amelyek a helyi piacon - talán a nagy felhozatalnak köszön­hetően - viszonylag alacsonyak. Bár az utóbbi napokban némi emleke­­dést tapasztaltunk. Tegnap piaci kör­sétánkon nemcsak az árakról ér­deklődtünk a termelőknél - azait holnap közlünk hanem arról is, hogyan, milyen­ körülmények között termelnek, s mennyire elégedettek az értékesítési lehetőséggel. Szinte gyerekkori ismerősöm Czé­­kus Géza, aki Szeged járásból jár ide évtizedek óta piacozni. Kiala­kult vevőköre van, leginkább őszi­barackjáról híres, de termel burgo­nyát, paradicsomot is. Az idei ta­vasz nagyon szépen indult - mondja -, szépen fejlődtek a növények, jó termést ígértek a gyümölcsösök is. Most azonban már látszik, hogy kevesebb terem. És ez elsősorban a szárazság rovására írható. A homok csak nyeli a vizet, alig győzik az öntözést, aki pedig nem tud locsol­ni, annak „kiég” mindene. Nem cso­da, hogy az extra minőségű ősziba­rackért 100 forintot is kénytelenek elkérni. Szintén a termelési költségek nö­vekedésére panaszkodik Vidéki Já­nos bordányi gazda is, aki 15 éve jár Vásárhelyre piacozni. Mint mondja, 12 holdnyi saját földjükön zöldséget - főleg paprikát és paradicsomot - és gyümölcsöt - őszibarackot, al­mát, körtét termesztenek. (Folytatás a 2. oldalon.) Véget ért a lovastábor Tegnap délelőtt a Bercsényi Lovasszakosztály Kutasi úton lévő pályáján a szülők részére tartott bemutatóval befejeződött a szakosztály lovastábora. A hat hét alatt százhuszonnyolc általános iskolás ismerkedhetett meg a lovaglás alapismereteivel. A tábor munkájáról a szak­osztály vezetője, Gulyás Ferenc tájékoztatta lapunkat.­­ Az egyhetes turnusokban a gyerekek megismerked­tek a lóápolással, videofilmeket láthattak a lótenyésztés­ről, és természetesen gyakorolták a lovaglást. Az egy hét alatt látványos eredményt érhettek el, hiszen volt olyan gyerek, aki itt látott lovat először közelről a táborban, és a turnus végére gyakorlottan ülte meg a hátast. Fokról-fokra sajátították el az ismereteket, a lépésben való lovaglástól a vágtáig, természetesen szak­avatott segítők ellenőrzése és irányítása mellett. - Hol volt a gyerekek szállása? - Itt, a lovaspályán állítottunk fel sátrat, és adottak a megfelelő tisztálkodási és étkezési körülmények is. Az utolsó héten épp a sátorral történt érdekes eset, ugyan­is a lgutóbbi vihar kissé „átrendezte” a sátor állagát. A gyerekek egyetértésével nem állítottuk fel a megmaradt két napra a sátrat, hanem az istálló folyosóján bálás szalmát terítettünk le, amire pokrócot helyeztünk az ágynemű alá. Leírhatatlan az az öröm, amit a gyerekek éreztek, amiért az éjszakát is együtt tölthették a pari­pákkal. A tábor működése eredményes volt, ezért természetesen jövőre is lesz lovastábor a Bercsényi Lovasszakosztálynál. Arnay Rekordhőség Az utóbbi száz év legmagasabb hőmérsékletét mérték a szombat délutáni órákban a fővárosban. A hőség országos méretben is hasonlóképpen rekordot döntött, az erről szóló összesítések még készülnek - mondta el az MTI-nek szombaton Bóna Márta, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Budapesten az utóbbi száz évben a szombati napig 1917-ben mérték a legmagasabb hőmérsékletet: 34,7 fokot. Ezt a szombati kánikula csaknem egy teljes fokkal döntötte meg, a hőmérő 35,5 fokot mutatott. Országos szinten a hőmérsékleti rekord 37,6 fok volt, amelyet 1921-ben mértek Debrecenben. Ennél a szom­bati nap folyamán valószínűleg volt magasabb hőmér­séklet is egyes helyeken. Az elkövetkező öt napban nem várható, hogy az időjárás lényegesen változzék. Marad a hőség. Az utóbbi hetekben egyre nagyobb számban fordul­nak elő a nagy meleggel kapcsolatba hozható rosszul­­létek. Számos olyan betegség van - mint az érrendszerrel, a vérnyomással kapcsolatos problémák, vagy a cukor- és a vesebetegség - amelyet súlyosbíthat, ha az illető ki van téve az erős napsugárzásnak, a melegnek. A főorvos azt tanácsolta a bizonytalan egészségűeknek, hogy a legmelegebb órákban ne menjenek a napra, ha tehetik, maradjanak hűvös helyen. A folyadékvesz­teség miatt ne csak vizet igyanak, hanem igyekezze­nek pótolni a verítékezés miatt elvesztett sókat is. Ha azt látjuk, hogy az utcán valaki rosszul lett, ne elégedjünk meg a mentők értesítésével. A forróság azoknak is gondot okozhat, akiknek egyébként nincsenek egészségügyi panaszaik. A stran­dokon gyakran fordulnak elő napszúrásos panaszok, amelyeket az idéz elő, hogy az illetők fedetlen fővel sokáig tartózkodtak a napon. Az erős, tartós napsu­gárzás emellett bőrbetegségeket is okozhat. Közös téma Negyedik alkalommal rendezi meg alapítvá­nyi támogatással a Kárpát-medencei Környezet­védelmi Konferenciát Debrecenben a Tiszántúli Környezetvédelmi Koordinációs Bizottság. A szombaton megkezdődött háromnapos szak­mai találkozón a magyar környezetvédők mel­lett erdélyi és szlovákiai szakemberek is részt vesznek. Az immár hagyományos fórumra társa­dalmi, környezetvédelmi szervezeteket, illetve környezetvédőket hívtak meg, s elsődleges cél-V______________________________________ juk a környezetvédelmi oktatás és nevelés össze­hangolása. A Kárpát-medence ugyanis olyan föld­rajzi egység, amelynek ökológiai problémáit egyetlen ország sem képes egyedül megoldani, ezért elengedhetetlen a közös szemlélet kialakí­tása, az összefogás - hangzott el a konferencia megnyitóján. A háromnapos találkozón a résztvevők véle­ményt cserélnek a környezetkímélő erdélyi me­zőgazdaság érdekében kifejtett ismeretterjesztés jelentőségéről, az ökológiai nevelés korai kezde­tének fontosságáról és az önkormányzatoknak a környezeti nevelésben betöltött szerepéről. A IV. Kárpát-medencei Környezetvédelmi Konferencia hétfőn fejeződik be a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. Egy hét táborozás­­ a Biblia Az emberiség kétezeréves kultú­rájának alapköve, amelyet semmi­lyen rendszer sem vitathat el tőle, a Biblia, amely eszmeiségének tanul­mányozására negyedik alakommal jöttek össze keresztény fiatalok vá­rosunkban. A rendezvény záróak­kordjaként a református Ótemplom szépülő épületében a résztvevők zá­róáhítatra gyűltek össze vasárnap délben. Dányi József lelkész Pál apostol Ephesosiakhoz írott leveléből vett idézettel vezette be az áhítat gondo­latkörét, az elhivatottság és az em­beri szabadság kérdését. Jézus sze­­retete egyfajta elkötelezettség, amelyben az ember szabadságot nyer, amelynek korláta csak a másik ember szabadságának tisztelete és az erkölcsi alapértékek megtartása lehet. A hit az, ami társadalmaktól, nemzetektől független összekötő ka­pocs, amit az is bizonyít, hogy a tábor oktatói Nagy-Britanniából ér­kezett misszionáriusok voltak, akik nem csak a hit kérdéseivel foglal­koztak, hanem az angol nyelv­tanú­ jegyében mását is segítették a táborlakók szá­mára. Az Easem Europe for Christ kép­viselőinek vezetője, Steve Quinton, aki az idén fejezte be Norvvichban az University of East Anglia tanítói szakát arról beszélt, hogy a hit lé­nyege nem más, mint olyan dolgok elfogadása, amelyeket érzékszerve­inkkel nem tapasztalhatunk, csupán a lélek érzései adhatnak róla bi­zonyságot Hinnünk kell a Biblia minden szavának igazában, ami el­len három dolog vív harcot: a testünk gyengesége, a kívülálló világ, és a Sátán. Ha ezekkel megbirkózunk, igaz keresztény életet élhetünk. Megható pillanat volt a záróimád­ság, a Mi atyánk, amelyet mindenki saját anyanyelvén mondott el, az Ótemplom falai között így kevere­dett eggyé az angol és a magyar nyelvű fohász. Köszönet illeti a tábor vezetésé­nek munkáját, amely nem ér véget, hiszen a hagyomány ner­ szavazt meg, mivel a közvetkező évben is lesz alkalma a keresztény fiatalok­nak városunkban a Biblia örökségé­nek tanulmányozására. A. T. A. Környezetvédő egyetemisták A jogi szabályozásban sok még a bizonytalanság, márpedig a joghé­zagok a privatizálás időszakában ve­szélyt jelenthetnek a természeti ér­tékeket őrző területekre - össze­gezték a nemzeti parkok helyzetét feltáró vizsgálatok tapasztalatait a közelmúltban Gödöllőn. A felmé­rést az Emla Alapítvány a Környe­zeti Oktatásért aktivistái készítet­ték. Az alapítvány 9 egyetem és főiskola a környezet védelmével va­lamilyen területen foglalkozó tan­székének diákjait fogja össze. Amint összefoglalójukból kitűnik: a parkok fenntartására fordított ál­lami pénzek mind szűkösebbek. En­nek ellensúlyozására szükség lenne az egymás közötti információáram­lás megszervezésére, amely meg­­könnyíthetné a saját források előte­remtésére az ötletek közkinccsé té­telét. A tanácskozáson arról is szó esett, hogy újabb területeket kívánnak nemzeti parkká nyilvánítani, többek között a Dráva mentén, a Körös és a Maros vidékén, és az Ipoly-Duna térségéből. Az éj asm'ml' -'’-V: A kialakításához az alapítványban te­vékenykedő diákok elkészítik a jog­szabályi és a gazdálkodási javaslato­kat. -JJ A 04-05-07 jelenti Lángba borult a rakomány Szombaton Sóshalom térségéből riasztották tűzoltóinkat, ahol a negyvenhetes út száznyolcvan négyes kilométerkövénél egy traktorból és két pótkocsiból álló szerelvény került bajba. A vizsgálat tanúsága szerint a Vontatóból kipattant szikra borította lángba a rakományt, a hatszáz kisbá­lányi szalmát. A lángok átterjedtek az út menti avarra és az utat szegélyező négy fára is. A háromszáz négyzetméteres területet a riasztás után kilenc perccel a vásárhelyi, orosházi és szentesi tűzoltók öt kocsija kezdte meg oltani. A traktor megmenekült, ám a pótkocsik teljesen leégtek, gumibaron­­csuk megolvadt a lángokban, s az elpusztult növényzettel együtt az anyagi kár négyszázhúszezer forint- Az oltás idején le kellett zárni a főutat, ám személyi sérülés nem történt. Nem így járt az a motoron utazó két fiatalember, akik tegnap­előtt a mártélyi úton a hírhedt Nagypál-kanyarban nem a megfelelő sebességet választották meg a kanyarodáshoz, ezért kisodródtak és felborultak. K. Z. könnyű sérülésekkel megúszta a borulást, Sz. R.-t azonban súlyo­sabb­, agyrázkódást, tünetekkel szállították kórházba. Még egy vadkender-ültetvény Több mint 500 kilogramm indiai vadkendert foglalt le a rendőrség Zala megyében. A kábítószer a zalai Szentkozmadombja és a Zala tárnok között fekvő, közel félszáz négyzet­­méternyi ültetvényről származott, melyet Vasváry Károly az Egyesült Államokból nemrég hazatelepült 63 éves magyar-amerikai állampolgár „művelt meg” külföldi alkalmazot­taival együtt. A rendőrség 39 külföl­di állampolgárt állított elő, Vasváryt és egy amerikai állampolgárságú tár­sát pedig őrizetbe vette.

Next