Vásárhely és Vidéke, 1994. augusztus (4. évfolyam, 1032-1056. szám)

1994-08-01 / 1032. szám

2 A vihar „áldozatai” Múlt hét közepén egy hirtelen jött vihar söpört át városunkon. Ám ahogy jött, úgy távozott is, csupán imitt-amott hagyott némi nyomot maga után.­Sajnos eső nem sok esett, bár hellyel-közzel felért egy kisebb locsolással, mint például Susánban, a Kor­­tyogóban vagy Sarkalyban. Az esővel jött meggymag nagyságú jégnek viszont senki sem örült. Annak meg pláne nem, hogy a Klauzál utcán egy vadgesz­tenyefát derékban tört ketté a viharos szél, úgyszin­tén azt a Miradolán - vad­­ szilvafát, amelyet a Rárósi úton kapott lencsevégre fotós kollégánk. Csupán a véletlennek volt köszönhető, hogy egyik fa közelében sem tartózkodott senki, így a fákat kivéve, kár nem keletkezett. - h - Vissza a nagy „nyet”-ek korszakába! Vásárhelyről indul A Magyar Igazság és Élet Pártja elégedetlen az Országgyűlés nyári ülésszakának döntéseivel, s véle­ményük szerint „... a parlamenti ellenzék képtelen megakadályozni a kunbékásodást...A parlamenti erővi­szonyok nem fejezik ki a társadalom valódi elkötelezett­ségét és eszmei elrendeződését”. Többek között ez olvasható abban a felhívásban, melyet pénteken, a Vásárhelyen megrendezett megyei taggyűlést megelőző sajtótájékoztatón hoztak nyilvános­ságra. Csurka István, a MIÉP társelnöke ezzel kapcso­latban leszögezte, a kormány úgy játszik az ellenzékkel, mint macska az egérrel, ezért a közérdek megszólalta­tásának más módjait kell kidolgozni, mielőtt a már nem is burkolt új diktatúra elborítana bennünket. Meg kell mutatni magunkat, láttatni kell a nemzeti-konzervatív erőt - mondta. Ennek érdekében életre hívnak egy mozgalmat, amely „senkit nem sért, senkit nem zár ki, s mégis kifejezi a nemzet jobb részének szándékait”. A társadalom hidegzuhanyként kapja az egyszer már elfeledett, súlyos „nyet”-eket, sajnos visszatértünk a nagy „nyet”-ek korszakába - szólt Csurka. A Vásárhely­ről útjára induló MIÉNK-mozgalommal azonban jelez­ni kívánják, nem adják fel. A szerveződés önkéntes helyi csoportokból áll, melyek pártfogásukba vesznek meghatározott magyar árukat, tevékenységeket, kultu­rális termékeket. A településeken működő mozgalmi vezetők közzéteszik, mely üzletek, patikák, műhelyek látogatását tartják kívánatosnak tagjaik számára, akik a MIÉNK-mozgalom vállalják, hogy a kínálatból ezeket a szolgáltatásokat, termékeket részesítik előnyben. A politikus az expóval kapcsolatos kormánydöntésről elmondta, állásfoglalásukat a küldöttgyűlés után ismer­tetik, melyben várhatóan rosszallásukat fejezik ki. Kifej­tette, szeretnének sokkal többet tudni a határozat hátteréről, s az is izgatja a fantáziájukat, miért az országgyűlés szünetében vitatták meg a kérdést a kabi­net tagjai. Záróakkordként Kovács Lajos, a párt helyi vezetője a mezőgazdaság aktuális problémáit ecsetelte, kérve a sajtót, hívják fel az önkormányzatok figyelmét: támo­gassák a földrendező bizottságok fontos munkáját.­­ péter - Bécs kihasználja az Expo lemondását Az osztrák gazdaság veszített ugyan valamelyes tőkét a budapesti világkiál­lítás lemondása miatt, de ennél sokkal többet nyer azzal, hogy javultak az 1996- os millenniumi ünnepségek esélyei, így értékelte a jelenlegi helyzetet Walter Nettig, a bécsi gazdasági kamara elnö­ke, a Die Presse című bécsi lapnak adott nyilatkozatában. Nettig úgy vélekedett, hogy lesznek olyan multinacionális cégek, amelyek a magyar lemondás miatti csalódottság­ból tevékenységük székhelyét most majd áthelyezik az osztrák fővárosba. Más­részt az Európai Unió - amely Buda­pesten képviseltetni akarta magát - ezu­tán megnyerhető lesz a ’96-os ausztriai millenniumi ünnepségeknek. Szó sincs arról, hogy Bécs a hátsó kapun át expót csempészne be - mondotta a gazdasági kamara elnöke. Sokkal inkább az a helyzet, hogy ki kell használni a lehető­séget és Bécset e lehetőség révén Kö­­zép-Európa gazdasági és kulturális fő­városává kell tenni. A gazdasági kamara elnöke szerint az előkészületeket erre az új szerepre máris meg lehetne kezdeni, annak elle­nére, hogy még egy év választ el a millenniumi ünnepségektől. Az első ilyen lépés az lenne, hogy a bécsi belvá­rost igazi bevásárlási központtá teszik, például azáltal, hogy megvalósítják vég­re a hét végi hosszú nyitva tartást. Vásárhely és Vidéke 1994. augusztus 1., hétfő Ahogy a termelők látják... (Folytatás az 1. oldalról) Ők ebből élnek, gyerekeik már más élethivatást választottak. Bármennyire is nagy a vásárhelyi piac, nem „vesz fel” minden árut, ezért már évekkel ezelőtt megkeresték a nagyobb helyi üzleteket - Hód-ABC, Mérleg ABC stb. - és ott is kialakították­­ korrekt­­ üzleti kapcsolata­ikat, úgyannyira, hogy ma már rendszeres szállítók. Vidéki úr szavaiból kitűnik, ez nagy jelentőséggel bír számukra, mert lé­nyegesen olcsóbb a szállítás Vásárhelyre, mint Pestre vagy a Balatonra. Az esetleges magasabb ár sem fedezi a távolabbi szállí­táshoz szükséges többlet üzemanyagkölt­séget - így kitartanak városunk mellett. Érdeklődésemre elmondták: jó közepes termésre számítanak, hiszen ők tudnak öntözni, de az is tény, hogy havonta 10 ezer forintba kerül a villanyáram a locso­láshoz. Még szerencse, hogy saját kútjaik vannak, így a víz nem kerül pénzbe. Az is a nagy melegnek tudható be, hogy az egyes őszibarack fajták érési ideje 1-2 héttel előbbre jött. Példának említette a Bronzos Elbertát, melynek érési ideje szep­tember 5-10-e, és az idén már a jövő hét végén lehet szedni. Vagy a Szegedi Mam­­mutot, melynek szedése augusztus 20-ig kellene hogy tartson, az idén pedig már a jövő héten elfogy. A vásárhelyi piacot jó és tisztességes piacnak tartják, nem beszélve arról, hogy hosszú évek után sikerült törzs­helyet bérelni, s így nem kell előző este útnak indulni a helyfoglalás miatt - mond­ták. A vásárhelyi dinnyekertészek közül, ta­lán Simon József tartozik a legismerteb­bek közé. A feleség, Julika mondta: éppen az idén van 20 éve annak, hogy elkezdték a dinnyetermesztést. Akkor még a Dózsa Tsz-ben, a háztájiban. Azóta nemcsak a szakmát tanulták meg, de már saját földjükön termelnek. Idén 4 holdon, amely­ből egy hold a sárgadinnye. Nem panasz­kodnak, sok munkával jár, de megéri. A nyugdíj mellé ez mindig hoz egy kis több­letpénzt a kasszába. A palántaneveléstől a termelésen át az értékesítésig mindent maguk csinálnak, családi vállalkozásban. Dinnyével csak így szabad foglalkozni - véli Julika. Az idén édesek a dinnyék, kiváló a minőség - teszi hozzá. Értékesítési gondjuk nincs, hiszen a piacon önálló stand­juk van. Emellett az évek során ők is kialakítottak egy üzleti kört, leginkább a kereskedők körében, de a helyi üzletekkel is, ahova rendszeresen szállítanak. Ekkora mennyiséget egy helyen képtelenség lenne eladni. Konkurencia? Mindannyiunknak meg kell élni - hangzik a válasz -, itt árulunk sorban egymás mellett, mindenki­nek van kialakult vevőköre, a minőség jó, a vevőknek is van lehetőségük választani, kitől vásároljanak. Mi július elsején kezdtük az árusítást és augusztus 5-én be is fe­jezzük, addigra minden fajtánk beérik. Szándékaink szerint, a jövő héten a mind­szenti, szegvári és szentesi zöldségeseket - zöldpaprika, káposzta, karalábé, karfiol - látogatjuk meg, s hasonlóképpen érdek­lődünk helyzetük felől. J. Gyula Egyelőre nem érkezett képviselői módosító indítvány az Országgyűlés új házszabály-terveze­téhez, amelyet a közelmúltban postáztak a nyári szabadságukat töltő honatyáknak. A Parlament tisztikara azt szeretné, ha a képviselők augusztus 22-ig eljuttatnák a házszabállyal kapcsolatos ész­revételeiket, módosító javaslataikat az alkot­mányügyi bizottsághoz, így a tervek szerint a jövő hónap végén összeülő törvényhozás az el­sők között határozhatna a Ház működését sza­bályozó jogszabály-csomagról, és szeptembertől már alkalmazhatnák is az új házszabályt. Bár a honatyáknak csaknem egy hónap áll még rendelkezésükre módosító indítványaik meg­fogalmazására, várhatóan kevés ilyen jellegű ja­vaslat érkezik majd, miután a házszabály-csomag tervezetének ügyében - csaknem négyéves elő­készítő munka gyümölcseként - hatpárti kon­szenzus alakult ki. Az új házszabály-tervezet legfontosabb céljá­nak kormánypárti és ellenzéki politikai erők egyaránt azt tartják, hogy segítségével gyorsabbá, hatékonyabbá válik a törvénykezés. A jogsza­bály-csomag emellett fontos garanciákat is tartal­maz a Parlament demokratikus működésének szavatolására. A tervezet mindenekelőtt rögzíti a képviselők működésének szabadságát, amikor kimondja: a képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik, és ebbéli működésükben nem utasítható­­ak. Ugyanakkor a szervezett, hatékony működés érdekében a tervezet komoly biztosítékokat tar­talmaz a frakciók „körül­bástyázására”, így pél­dául megemeli a frakcióalapítás limitjét. Míg jelenleg legalább 10 képviselő alakíthat állandó Új Országgyűlés új házszabállyal képviselőcsoportot, addig az új szabályozás sze­rint 15, ugyanazon párthoz tartozó honatya áll­hat össze frakcióvá. Mivel a Parlament előző ciklusában számos probléma adódott a felbomló, újonnan alakuló frakciók miatt, a tervezet most szabályozza a képviselőcsoportból kiváló hona­tyák lehetőségeit. A javasolt rendelkezések nem érintik a frakciót elhagyó képviselő mandátumát, tehát nem veszi figyelembe azokat a felvetéseket, amelyek különösen a listán megválasztott képvi­selőktől megkövetelték volna, hogy mondjanak le mandátumukról, ha távoznak a frakcióból. Ugyanakkor a tervezett rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy a „pályaelhagyó” honatya azonnal valamelyik más frakcióhoz csatlakozhas­son. Erre csak a kilépést, vagy kizárást követő hat hónap elteltével nyílik lehetősége. A hatékonyság és a demokratizmus érvényesí­tésének kettőssége jellemzi a tárgyalási rendre vonatkozó szabályokat is, így például a munka gördülékenységét segíti a képviselői indítványok szűrése, a módosító indítványok körének szűkí­tése, a formai követelmények szigorítása. Új rendelkezésként a tervezet bevezeti például, hogy a központi költségvetést érintő módosító indítvá­nyokban meg kell jelölni az egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is. A hatékony működést segíti a bizottságokban az úgynevezett helyettes tag intézményének bevezetése. Eszerint a bizottsági tag távolléte esetén a testület vala­mely másik tagjának, eseti képviseleti megbízást adhat. A helyettes a határozathozatalkor kétszer szavazhat. Az új házszabály némi szankcióval próbálja majd jelenlétre ösztökélni a honatyákat a plenáris ülések alkalmával, így az a képviselő, aki az adott hónapban a szavazásoknak több mint harmadáról igazolatlanul hiányzik, kénytelen lesz elbúcsúzni alapdíjának egy részétől. Hogy ponto­san mekkora hányadtól, azt majd a Házbizottság határozza meg. A parlamenti munka demokratizmusát olyan intézmények hivatottak szavatolni mint például az ülések nyilvánossága. Zárt ülést csak az államti­tok, a szolgálati titok, illetőleg a személyes adatok védelme érdekében lehet elrendelni. Fontos ga­ranciális elem, hogy a bizottsági vitában kisebb­ségben maradt álláspontot ismertethetik a Parla­ment plenáris tanácskozásán. Az új házszabály rendelkezik arról is, hogy a képviselők legalább egyötödének javaslatára vizsgálóbizottságot kell létrehozni. Amennyiben a testület a kormány vagy bármely kormányzati szerv, illetve miniszté­rium tevékenységét vizsgálja, akkor a bizottság elnökévé mindig ellenzéki képviselőt kell válasz­tani. Hasonlóképpen a honatyák egyötödének írásbeli indítványára a Parlament a javaslatban megjelölt politikai kérdéskörben vitát tart. A politikai vitát az indítvány benyújtásától számított 14 napon túl, de 28 napon belül meg kell tartani. A szabályozás újdonsága, hogy a napirenden nem szereplő - ám a képviselő által fontosnak tartott - ügyben a napirend tárgyalása után szót kaphat bármely honatya. Napirend előtt azonban csak a frakcióvezetők szólalhatnak fel a képviselőcso­port nevében. Közgyűlési előzetes Ma délután 15 órai kezdettel tartja augusztus havi közgyűlését Hódme­zővásárhely Megyei Jogú Város kép­­viselő-testülete. A bizottságok már az elmúlt héten rendre megtárgyal­ták az előterjesztésre kerülő anyago­kat, s mivel nem túl sok az előterjesz­tések száma, elképzelhető, hogy a megszokottnál rövidebb idő alatt vé­geznek. Első napirendi pontban a Népjólé­ti Iroda adott volna tájékoztatást a segélykeret felhasználásáról, ám az iroda vezetője határidő módosítást kért. Az ok egyszerű. A nyugdíjak rendezése folyamatban van, azonban ennek törvényi módosítása még nem jelent meg. A támogatások jelentős része viszont (rendszeres szociális se­gély, rendszeres nevelési segély, ápo­lási díj, méltányossági közgyógyellá­tás, lakásfenntartási támogatás, gyer­meknevelési támogatás, mozgáskor­látozottak közlekedési támogatása, bevonulási segély stb.) a legkisebb öregségi nyugdíj összegéhez kötődik, és így még nem állapítható meg, hogy az előirányzott segélykeret mó­dosítására milyen mértékben lesz szükség. A módosított törvény isme­rete elengedhetetlen a döntés mega­lapozottságához - ezért kérik a ha­táridő módosítását. Ugyancsak elnapolják az 1994. évi költségvetés módosítását is, mert ez hosszabb munkát igényel, s a kimun­kálás még nem fejeződött be. Megtárgyalják viszont - s ez már a harmadik napirendi pont - a Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Bizottság beszámolóját az 1993. évben végzett munkáról. Az összeállítás a bizottság közgyűlési és bizottsági üléseinek munkáját összegzi, tömören. Tovább folytatják az intézmények alapító okiratainak megvitatását, most az óvodák és a középiskolák alapító okiratai lesznek soron. Tekintettel arra, hogy a Bethlen Gábor Gimná­zium az 1994. február 4-én aláírt megállapodás értelmében a reformá­tus egyház tulajdonába került, és a jogutód Egyházközségek Közoktatási Bizottsága által beterjesztett műkö­dési engedély a törvényi előírások­nak megfelel, így a működési enge­dély kiadásának nincs akadálya. Eh­hez viszont az szükséges, hogy a köz­gyűlés a Bethlen Gábor Gimnáziu­mot, mint önkormányzati intézményt megszüntesse. Az egyéb napirendi pontok között ismét egyéni kérelmek, fellebbezések tárgyalása következik, majd interpel­lációkra kerül sor. - Hájégyé -

Next