Vásárhely és Vidéke, 1887. január-június (5. évfolyam, 1-27. szám)
1887-01-06 / 1. szám
telni ifjúságunk s a helybeli fiatalság együttes rendezése mellett s reméljük, hogy a farsang fecskéje (reporternek szabad ily merész hasonlattal élni) kedves fogadtatásban fog részesülni intelligens osztályunknál. — A kereskedő ifjak társulatának január 22-iki zártkörű tánczmulatságára is jó kilátások vannak, mert a társulat köztiszteletben álló, népszerű elnöke , Konstantin Péter úr mellett, ki a kereskedő ifjaknak mindig lelkes patrónusa volt, egy nemes lelkű patrónát is szerencsések voltak a bálrendező ifjak megnyerni . Lott a Jánosné úrnő ő nagysága személyében, ki a bál védnökségét elvállalni szíveskedett. — A kaszinó is megtartja a múlt évekből kedves emlékű piknikjét, melynek sikerét már a családias jelleg és — telt batyuk is biztosítják. — Ezenkívül a gazdasági egye f. hó 16-án a Sas termében, a kovács és bognár ifjúság folyó hó 8-án az iparegylet termében, az ács iparos ifjúság f. hó 23-án a Sas termében, az iparos ifjúság önképző egylete f. hó 29-én az iparegylet termében rendeznek tánczvigalmakat s igy bővében leszünk a báláknak, csak azután helyt álljon Béla és a tánczos fiatalság. — Dj hadnagyok. Dr. Draskóczy Pál és ifj. Garzó Imre városunkbeli ifjak a közös hadseregnél tartalékos hadnagyokká lettek kinevezve. — Őszintén gratulálunk nekik a tiszti kardbojthoz ! — A népkerti vigadónak vállalkozás utján leendő felépítésére a városi tanács pályázatot hirdetett, felhíván mindazokat, akik a népkertben egy vendéglőt és egy tánchelyiséget építeni szándékoznak, hogy erre vonatkozó terv és költségvetésüket december 31-ig adják be. A felhívásnak nem lett eredménye, mert egyetlen egy vállalkozó sem akadt, aki a saját költségén hajlandó lett volna az építkezésre, egy fiatal építőmester, Székely Imre azonban mutatott be egy elég csinos tervet, melynek költségvetése 12 ezer írtra rúg. A terv szerint a vigadóban lenne egy 625ú méter területű nagyterem, karzatokkal, öltözővel, ezen felül a vendéglősnek 2 szobája és konyhája. A termet színkörnek vagy czirkusznak is lehetne használni. A tervnek csak egy hibája van s ez az, hogy nincs pénz hozzá. Pár év előtt a tvovács testvérek tettek a városnak ajánlatot, hogy egy szolid és csinos téglaépületet emelnek a népkertben 15 ezer forint költségvetéssel s azt pár évi használat után teljesen a város tulajdonába bocsátják, azonban akkor az ajánlat nem fogadtatott el. Most a város maga keres és sajnos, úgy látszik, nem kap vállalkozót, rései ellen a munkások állapotának javítása. Az angolok már egy félszázaddal előbb belátták, amit sokan ma sem akarnak belátni. A soczialismus, ha kellő korlátok közt marad, nem utópia: a soczialismus egy elnyomott osztály jajkiáltása, melybe vegyülnek ugyan a düh, az őrültség hangjai is, melyet néha eltorzítanak a lelketlen s esztelen felforgatok, de e jajkiáltást soha puszta erőszakkal, vérrel és vassal elnyomni nem lehet. A forradalmaknak is voltak Dantonjai, voltak Robespierrejei, kik csak a vért látták s szagolták, mely előttük elömlött, kik öltek s gyilkoltak, de ezért a forradalmaknak semmi tanulságuk sincs . A történelem úgy tanít, hogy az alkotmányok legtöbbnyire a forradalom szülöttei. Amikor Anglia a munkásosztály valódi bajainak orvoslására törvényt alkotott, a túlzó soczializmus ellen vívta ki legszebb győzelmét. Az angolok példáját igen kevés állam utánozta. Francziaország csak félintézkedéseket tett. A franczia törvény 12 órai munkát rendel, de csak a gyermekekre nézve tiltja meg az éjjeli munkát. A gyárosok felhasználták e kibúvót s két csoport munkással dolgoztattak, kik éjjel-nappal felváltják egymást. A munkásosztály e sanyarú állapota, melyet imént vázolni igyekeztem, szillé a valódi soczialismust, azt a soezialismust, melyet egy kitűnő író az érettség korszakának nevezett. Ekkor léptek fel azok a férfiak, kik azt kérdezék: váljon a meglevő gazdasági rend helyeselhető-e, ment-e minden hiánytól s váljon e hiányok orvoslását lehet-e a történeti fejlődés lassú folyására bizni . Azok, kik a gazdasági rend gyökeres megváltoztatását a törvényhozó hatalom s forradalmi törekvések erejével követelik, ezek az érettség korának soczialistái. Az a kérdés, hogy a gazdasági rend a jogi állapot megváltoztatásával nem volna-e javítható, jogosult. A mai jogrend lényegében a személyes szabadság, a társadalmi egyenjogúság s a magántulajdon alapelvein nyugszik. Amit a középkor óta a legkiválóbb bölcselők Macchiavelli, Hobbes, Rousseau, Montesquieu, Kant s Smith Ádám ideálképen állítottak fel, lényegében megvalósult. De ha megesnék, hogy ez ideálok nem elégségesek, ha új ideálokat teremthetnénk. — A kereskedő ifjak Sylveszter-estélye igen jól sikerült. Az egylet helyiségei zsúfolásig megteltek díszes közönséggel, mely zajos éljenzéssel és tapssal jutalmazta Dr. Kecskeméthy Dániel humoros felolvasását s Konstantin Lajos még humorosabb szavalatát. — A társas vacsoránál vége-hossza nem volt a toasztoknak s különösen Konstantin Péter és Megyelka József pohárköszöntői tettek az ifjúságra nagy hatást. — Vadásztársulatunk nagy közvadászatot tart ma Szikáncson, mely után Pokomándy Imre ur tanyáján lesz „magnum áldomás.“ A vadásztársulat dalos poétája, Ikócsy Mihály már napok óta készül, hogy méltóan megénekelje a társaság tagjait s a humoros rigmus kétségkívül víg hangulatra fogja kelteni a nyulak nagy veszedelmén busongó társaságot. Szenzácziós eseményről beszélnek városszerte, melyet annál kevésbbé hallgathatunk el, mert az esemény kapcsán a törvényhatósági bizottságnak egyik vagyonos virilis tagját illetik olyan váddal, mely alul ha magát nem tisztázza, nem a közgyűlési teremben, hanem a vádlottak padján van méltó helye. — Az eset a következő: A csomorkányi utón fekvő Lengey-féle birtokon az örökösök több akáczfát vágattak ki a szomszéd kisebb birtokosokkal résziből. Karácsony előestéjén 8 órakor a tanyás zajt hall a tanyaszélről s oda sietvén, látja, hogy idegen emberek kocsira rakják a kivágott akáczfa derekakat s tovább állani igyekeznek. — Kérdőre vonja a hívatlan vendégeket s azok azzal védekeznek, hogy ők béresek K. N. Jánosnál s gazdájuk parancsolta nekik, hogy a fát elvigyék a kolka rónak. A tanyás erre azt felelte, hogy ha K. H. János uram viteti a fát, hát vigyék, majd beszámol ő róla. — Sietett is volna ez a számadással, mert még aznap este 9 órakor beállított a tanyáshoz s pénzt ígért neki, hogy elhallgattassa. A tanyás azonban nem fogadta el az ajánlatot s följelenté az esetet gazdájának, ki is utána látván a dolognak, kitűnt, hogy a nagy módú virilis gazda, K. H. János uram tanyáján 37 drb. idegen akáczfa derék húzódott meg a padláson és góré alatt, melyek, hogy a rendőrség elé ne kerüljenek, 300 írttal lettek megváltva a káros féltől. — így beszélik ezt városszerte s magunk is szavahihető, tekintélyes gazdáktól hallottuk, kénytelenek vagyunk azért az esetet közérdekből nyilvánosságra hozni, hogy a felmerült súlyos váddal szemben, melynek lopás a neve, az illető virilis gazda a közvémelyek az emberi történelem egy uj szakát kezdenék meg, mi történik akkor . Minden társadalmi rendnek volt elébb való és kevésbé becsült osztálya. Minden egyiknek meg voltak a maga elégedetlenjei s megelégedettjei, kik a létezőt védelmezők. Nyomor s szükség mindig létezett s az a remény, hogy a politikai szabadság s a társadalmi egyenlőség megszüntetnék a nyomort s szükséget, sohasem valósult meg. Hol van hát a hiba? Marx Károly felelt meg erre a kérdésre s ezzel az elméleti soczialismus egy uj korszakát nyitá meg. Nem követé a régibb soczialistákat, kik csapongó képzelődéssel túlvilági boldogságot varázsoltak az ő új társadalmukra, hanem a létező rend bírálásához fogott. Szerinte a társadalmi egyenlőség s a politikai szabadság nem elég hathatós eszközök a szegényeknek megvédésére a gazdagok ellen. A gazdag, úgymond Marx egy híres könyvében, a szegény munkaerejét annyiért vásárolja meg, mennyi a munkaerő szegényes eltartását kifutja. A munkaadó e munkaerőt nagyobb mértékben kizsákmányolja, mint amennyit e tartás megér. A szegény embernek el kell adnia munkaerejét, mert a szükséges munkaszerek hiánya folytán, nem értékesítheti azt. Több munkabért pedig nem szerezhet, mert a munkaerőre is érvényes azon általános törvény, mely szerint az áruczikkek ára nem lehet nagyobb az előállítási költségeknél. De mily furcsa okon külöbözik gazdag a szegénytől. A gazdag ember nem elődeinek erénye, szorgalma vagy takarékossága folytán lett gazdag, mert az első tőkeképződés erőszak segélyével keletkezet és azóta a tőke folytonosan a munka rovására szaporodik. Marx e tanait bőven magyarázza. Nem fogom önöknek erősségeit bemutatni, mert annyira tudományos jellegűek, hogy ez előadás keretébe nem illeszthetők be. Marx a családról s a vallásról is elmondta nézeteit. Szerinte a mai házassági rend nem felel meg annak a magasabb alakzatnak, mely az ő társadalmában lépne életbe. Miben áll e magasabb alakzat, azt nem tudhatjuk. De több gyülekezetben nyilvánult nézetéből azt lehet következtetni, hogy a szabad szerelem az a magasabb alakzat, amely a boldogság állapotát szülné. IFoRt. köv.lemény előtt igazolja és tisztázza magát, mit ha nem tenne, az esetet a rendőrségnek is figyelmébe ajánljuk, mert a közszájon forgó bűntény hivatalból üldözendő, s hinni akarjuk, hogy rendőrségünk személyválogatás nélkül teljesíti kötelességét. A lelárbiztosi hivatal ügyforgalma a múlt 1886-ik évben következő volt: Beadvány érkezett 1774, elintéztetett 1772, 1887. évre elintézetlenül maradt 2. Hagyaték leltároztatott a helyszínen 387. Eme 387 hagyaték leltári becsértéke kitett összesen : 329084 frt 81 kit, mely után beterjesztetett leltárdíj 358 frt. Im Vásárhelyen, 1886. decz. 31. Szél Pál, leltárbiztos. A „Tarjáni III-ik olvasónépkör“ I. t. 275. szám alatt levő közhelyiségében folyó 1887-ik év január 9-dik napján, azaz vasárnap délután 2 órakor tartja meg évenként, szokásos „tisztújító“ közgyűlését, melyre is a kör tagjai tisztelettel meghivatnak. Hun Vásárhelyen, 1887. január hó 5-én, Csarkó István a kör jegyzője. A tabáni első olvasókör f. hó 9-én, vasárnap délután 2 órakor tartja rendes közgyűlését,, melyre az egylet rendes- és pártoló tagjait tisztelettel meghívja. Az elnökség, „Csolgrádmegye“ czim alatt, Szentesen Sz. Kovács Pál szerkesztésében, egy hetenkint, kétszer megjelenő, megyei érdekű lap indult meg, melynek programmja: az ellentéteket kiegyenlíteni és a megye intelligencziájának törekvését gyámolítani. A lap első száma elég tartalmas és változatos, s ha programjának megfelelni fog, hosszú életet kívánunk az uj laptársnak. A fénykép-lopást sokan bűnnek sem tekintik s ártatlan csínynek veszik, ha egy fiatal ember egy szép lány arczképét kinézi a más albumából. Nyilván igy okoskodhatott az az ipse is, aki a kath. templom előtt levő Újhelyi ház sarkáról, a Kmetykó Gyula fodrász terme mellől kedden este elemelte Plohn Illés fényképészünknek egész fénykép kirakatát. Plohn bácsi most már azon tűnődik, hogy vajjon melyik fényképe tetszett meg a becsületes tolvajnak, kinek lapunk útján azon ünnepélyes ígéretet teszi, hogy kiválaszthatja a fényképkirakatból a legszebb leány arczképét magának, csak a többit vigye vissza a nagy képrámával. „Igazságszolgáltatásunk“ czímű cikkünket lapunk jövő számában folytatjuk, amidőn a járásbíróság múlt évi tevékenységére vonatkozó adatok rendelkezésünkre állván, ezek alapján fogjuk észrevételeinket megtenni. — Szentesen a múlt év folyamán született 1209, meghalt 950 egyén s igy a születések száma 259-czel haladja fölül a halálozásokét. Házasságra lépett 271 pár. A múlt évi népmozgalmi adatok Szentesen általában kedvezőtlenebbek az előző évinél, mert a születési esetek száma 51-gyel kevesebb, a halálozásoké pedig 38-czal több mint 1885-ben volt. Különösen kedvezőtlen az esketések számának az előző évi 344-ről 271-re történt esése, melynek okául a részidőket vagy a vadházasságok szaporodását tartsuk-e ? — nagy kérdés. Utóbbit nagyon valószínűsíti a törvénytelen születések száma, mely 96-ra rúg. 30016 passzus! Ennyit állított ki a városi kapitányi hivatal a múlt év folyamán. Ebből lólevél volt 7330, marhás levél 11,686, sertéslevél pedig 11,000 drb. — Ezen számokban azonban nincsenek beleértve a tárlat-átírások, melyek szintén szép számot tesznek ki. Huszonegy bál volt, ujesztenilő éjjelén városunkban a szolgáló kisasszonyok, szakácsnő téniasszonyok, béres ifiurak és kocsis urak tiszteletére. Volt tehát nagy vigasság a cselédség között s annál nagyobb boszuság a cselédtartó házaknál, mert városunkban az a szokás van, hogy az újévi cselédváltozás alkalmával 6—7 napig a cselédek nem állnak be a helyre, hanem — farsangolnak. Dicséretére legyen mondva azonban a mulató cselédségnek, daczára a 21 bálnak és sok mámoros fejnek, az idén semmi rendőri kihágás a cselédbáláknál elő nem fordult. Bagi József végrendelete. Midőn a vagyonszerző öreg végperczeit, közeledni érző, súlyos betegségének hírére hozzásietett fiaihoz és unokáihoz e szavakat, intézte: „Vegyétek végintézkedésül jelen szavaimat s tartsátok meg azt úgy, mintha írásban hagytam volna hátra számotokra. Először is: temessetek engem a puszta földre, ne pedig kriptába. Szerettem a földet, nagyon s jól fog esni a hazai föld hantját, érezni magamon. Másodszor: tartsátok meg a szürkémet, ne használjátok többé. Adjatok neki holtanapjáig kegyelemablakot. Harmadszor: szeressétek egymást s az osztálykor össze ne tűzzetek holmi apróságokon.“ Temetésén az öregnek egykori társai közül csakis Sváb Jakab volt jelen, ki rendkívül megkönyezte: testvérét Bagi Imrét a veszteség fájdalma ágyba döntötte s most az ő élete miatt, is aggódnak. A központi takarékpénztár deczember havi pénztárforgalma 496,193 forint 92 kr. volt. A helybeli vörös és divatkereskedők, mint lapunk jelen számában megjelent értesítésük is tudatja, a f. hó 16-án kezdődő „jézusi“ országos vásárra nem fogják kirakni áruikat. Ezen elhatározásukat többféle okokból csak helyeselni tudjuk. — Csongrádon a Grünwald-féle gőzmalom, mely 32.000 frtra volt becsülve, bírói árverésen 8000 fíron kelt el. Három érdekelt takarékpénztár vette meg. — Köszönet-nyilvánítás. Az iparos ifjak önképző-egylete kebelében alakult műkedvelő társaság színpadjára adakozni szíveskedtek : főtisztelendő Bernácsky Ferencz 5irtot, Sallai Lajos, Groszpéter József, Lévai Fülöp, Schiller Imre, Belberbauer József, Kolofon Pál, Biczó Árpád 2—2 ktot, Pásztor Imre 1 frt 50 krt, Gravácz Lajos, Ritt Lajos, Olasz Miklós, Kovács Sándor, Jaeger Nándor, Bagi Sándor, Patócs Béla, Csada Ferencz, Hotter Ferencz, Góth László, Simegh János, ifj. Asztalos János, Kusztos Kálmán, Tárkány Ferencz, Tóth Sándorné, Patócs István, Lázár Jánosné, Kovács József, Feiner Mór, Oláh Mihály, Benczúr István, Raizinger Gyula, Kriván Gergely, Tóth Vilma kisasszony, A. B. Cz., Török Albertné, Király Ferencz, Bánfi Sándor, ifj. N. Szabó Pál, ifj. Nagy Sándor, N. Kardos Tamás, Kristó Máté, Groszmann Adolf, Beregi Lajos, Vékes Ferencz, N. N., özv. Schachner Erneim, Elek István, Vajnai Bálint, Tárkány Mihály 1—1 ktot, Czirbus Sándor 80 krt, Bauer Emil 70 krt, Győri János, Tóth Kvárolyné, Kovács János 60—60 krt, Kmetykó Gyula, Kis Gyula, Zsifkovics Péter, Zán Jánosné, Francziszti Márton, Pap Sándorné, Sallay Ferencz, Molnár József, Groszpéter Károly, Falta Imre, Bokor Péter, Wiener János, Benkó Teréz, Tápai Mihály, Tóth Péter, Szilviczki Árpád, Kiss József, Szűcs Sándor, Adler Géza, Zán János, Dudás Sándor, Gyulai István, ifj. Kovács János 50—50 krt, HofferKárolyné, Balázs Antal, Kmetykó Etel, Dús Imre, Weisz Adolf 40—40 krt, Kovács János, Csutak Imre, Idércsi Imre, Hódi Sándor 30—30 krt, ifj. Csótó N. István, Mucsi Imre, Czakó József, Szilágyi János 25—25 krt, Ferenczi Gáspár, Nagy Mihály, Olasz István, Sz. Nagy Sándorné, Demetrovics Szávaim, Varjú Ferenczné, Felberberbauer István. N. N., Szabó Pál, Hoffer Károly, N. N. 20—20 krt. — Fogadják a nemeskeblü adakozók az egylet hálás köszönetét. — A ZSKrOS bödön. A rendőrkapitány ur szobájában szerényen ott gubbaszkodik a sarokban egy zsíros bödön. Fehér Lajost amint bevezetik a kapitány úr elé, fehér lesz mint a fal, s elfordítja a fejét, hogy még csak ne is lássa. Hej, pedig ő volt aki Sylveszterre virradóra reávetette a szemét a zsíros bödönre s nemcsak a szemét vetette rá, de a kezét is rátette és elemelte az Újvároson a Nagy Sándor kamarájából. Hanem rajta vesztett : nem volt szerencséje avval a kis zsiradékkal, pedig a farsangon sok jó csörögő fánkot ki lehetett volna sütni belőle, mert csurig van a 20 literes bödön. A rendőrök azonban megcsípték s Fehér Lajos is, meg a zsíros bödön is belül kerültek a városház kapuján. Belül került, azután Szarvas János is, mert kitűnt, hogy czimborája volt Fehér Lajosnak s nem csak a zsíros bödönt, de egy pár uj csizmát, másfél véka búzát, és három üres zsákot is loptak Nagy Sándortól. Ezekről azonban furcsán számolt be Szarvas János. Azt mondja ugyanis, hogy amint meghallotta, hogy Fehért, a rendőrök elfogták, a csizmát, búzát,, meg a zsákokat kivitte a makói országútin s ott letette a hóba. Természetesen ez csak olyan szarvas okoskodás volt Szarvas Jánostól, mert, a rendőrség mindent talált a megjelölt helyen a hó alatt, csak ép a kérdéses lopott holmikat nem. A rendőrségnél azt hiszik, hogy más is bele, van ártva a dologba s annál vannak a többi lopott tárgyak, ugy lehet még másféle, lopott jószágok is. — Fehért és Szarvast tehát, letartóztatták s tovább folytatják ellenük a nyomozást. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: ttp.Ertd rey Gyula.. N y i t - t é r. Helyben a főtéren fennálló aluljegyzett vörös- és divatkereskedők együttesen elhatározták, hogy a folyó január 16-ikára eső „Jézusi“ vásárra — nem fogjuk áruezikkeinket kirakni. — s ezt alábbi indokaink mellett hozzuk köztudomásra. Áruezikkeinkre nézve az utóbbi időkben, a vásár jelentőségét teljesen elvesztette, mert rövid ideig — alig egy napig tart. — s igy a reá fordított nagy költséget és fáradságot, részünkről semmikép meg nem érdemli egyrészről, másrészt pedig ezen együttes intézkedésünk által azt hisszük, vásárló közönségünk érdekét és kényelmét is szem előtt tartva, megtakarított nagy vásári kiadás