Vásárhely és Vidéke, 1909. január-június (27. évfolyam, 1-145. szám)
1909-05-01 / 99. szám
Politikai napilap, a helybeli függetlenségi és 48-as párt lapja. Hmlsósárhely, 1809 május 1., szombat | Megjelenik naponkint délután 8 órakor. | XXI1II. anfolon 99-ik lapszám. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Előfizetési dij helyben, házhoz hordva, egész évre 8 kor., félévre 4 kor., negyedévre 2 kor. Vidékre postán küldve egész évre 14 Szent-fiatal-utcza 7. — Telefonszám 88. Dr. Endrey Gyula. Bibó Lajos. kor., félévre 7 kor., negyedévre 3*50 kor. Egyes szám ára 2 UIIL Indokolatlan riadalom. (Mag.) Nagy riadalom támadt annak a neszére, hogy a függetlenségi párt esetleg egymaga veszi át a kormányt. Azt hinné az ember a nagy lármára, hogy valami vérlázító merénylet készül az alkotmányosság, a parlamentarizmus ellen. Pedig hát, ha jól tudjuk, a világ minden alkotmányos államában az a szokás uralkodik, hogy a parlamenti többség van a kormányon, a kisebbségek pedig az ellenzéken. Az olyan többség, amely nem törekszik a hatalom átvételére, önmaga fölött mondja ki a halálos ítéletet, mert ezzel azt nyilvánítja ki, hogy a kormányzat vitelére képtelen és így méltatlan a nemzet bizalmára. Természetes, hogy a többség a kormányzatnak a maga részéről való átvételét bizonyos feltételekhez köti, ami más szóval annyit jelent, hogy a többség a maga politikai irányát viszi bele a kormányzatba. Kinek lehet ez ellen kifogása? Hiszen azért igyekezett a nemzet bizalmát megszerezni, hogy ezt tehesse. Mit akarnak a függetlenségi párttól? Azt-e, hogy balekje legyen a többi pártoknak, a kisebbségeknek és a maga házát tartsa oda ezek uralmának, miközben maga, lassan kint hitelét vesztve, tönkre megy ? Avagy azt, hogy a bolond módjára, figyelmen kívül hagyva a reális életviszonyokat, felforgassa az országot és tönkretegye azt is, önmagát is? Hát a függetlenségi párt egyiket sem fogja cselekedni. Nem lesz sem balek, sem bolond, hanem majd csinál reális politikát, a maga politikai ideáljainak megvalósítása és az ország jóvolta érdekében. Ez az, ami nem tetszik. Hogy miért, azt nem nehéz kitalálni. Amely pillanatban a függetlenségi párt a maga törekvéseinek megvalósítására vezető reális útra lépett, abban a pillanatban rájuk sem felülről, sem alulról nincs többé szükség. Ezért akarják ráfogni a függetlenségi pártra, hogy „föladja elveit“. Pedig ezt meg nem érik. A függetlenségi párt teljesen tisztában van azzal, hogy a mostani politikai viszonyok között mely utat kell követnie éppen a saját czéljainak előmozdítására és keresztülvitelére. A válság tengelye: a bankkérdés. Kifejtettük már az okokat, amelyeknél fogva a függetlenségi párt az ebben a kérdésben elfoglalt álláspontjától el nem térhet, de nem is kell eltérnie. Rámutattunk már arra, hogy a mesterségesen, ügyes színpadi technikával elővarázsolt királyi „vétó“ éppenséggel nem szolgálhat okul arra, hogy a függetlenségi párt az önálló bankért folytatott küzdelmét abbahagyja. A király, mint Kossuth Ferencz annyiszor hangoztatta, elhatározásában „megőrizte az alkotmányos formákat“, ami annyit tesz, hogy a bankkérdésben tulajdonképpen csak akkor fog dönteni, ha az önálló bank iránti törvényjavaslat eléje terjesztetik. Mi akadálya van tehát annak, hogy a függetlenségi párt az önálló bankot előkészítse, a törvényjavaslatot megcsinálja és a király elé terjessze ? Ha a király akkor is a tagadás álláspontjára helyezkedik, akkor lesz okuk a függetlenségi párt és a nemzeti törekvések ellenségeinek örülni. Addig nincs. Azért hirdetjük azt, hogy semmi ok sincs reá, hogy a függetlenségi párt a bank kérdésében elfoglalt álláspontjából bármit is engedjen. A függetlenségi párt nem hosszabbíthatja meg a közös bank szabadalmát. Ellenben minden eszközt meg kell ragadnia arra, hogy az önálló bankot 1910. év végére felállítsa. Alkotmányos szempontból a függetlenségi pártnak ez az eljárása kifogástalan. Politikai szempontból pedig azt jelenti, hogy a függetlenségi párt — bele látott ellenfelei kártyáiba. Ezek az ellenfelek most ezt a királyi „elhatározást“ a végsőig szeretnék kihasználni a függetlenségi párt ellen, ők úgy gondolták, hogy ezzel a függetlenségi párt a következő gonosz alternatíva elé lesz állítva: vagy rögtön élethalál-harczot kezd a királyi hatalommal és ebbe a harczba — hitük szerint — belepusztul, vagy pedig elejti az önálló bank elvét és akkor erkölcsileg megy tönkre. Csakhogy a függetlenségi párt látja a kelepczét és nem engedi magát abban megfogatni. Tessék tudomásul venni, hogy már csak azért is törekszik a függetlenségi párt a kormány átvételére, hogy a királyt olyan tanácsosok környezzék, akiket az önálló bank szüksége, elkerülhetetlensége felől meggyőzni iparkodnak. benkek legfelső elhatározásával a magyar összes minisztériumnak hivatali lemondását kegyelmien elfogadni és egyúttal meghagyni méltóztatott, hogy az egyes miniszterek hivatalos működésüket további legfelső elhatározásig folytassák. Egyéves önkénteseket szabályszerűen felszerelek. SZILÁTÓ JÓZSEF polgári és egyenruhakészítő szabómester. Budapest, április 30. A király Budapesten, Bécsből táviratozzák, hogy a király május 4-én Budapestre utazik és néhány hetet fog a magyar fővárosban tölteni. A királyi kihallgatások a jövő hó 5-én kezdődnek a budai királyi várpalotában. Beavatottak szerint az uralkodó elsőben Justh Gyulát, a képviselőház és Dessewffy Aurél grófot, a főrendiház elnökét hallgatja meg. Híre jár, hogy az országgyűlés két házának elnökei után még több politikus kihallgatása van tervbe véve. Holló Lajos, Hoitsy Pál, Rakovszky István, esetleg Tisza István és Khuen-Héderváry is kihallgatásra mennek a királyhoz. A lemondás a hivatalos lapban. A hivatalos lap közli, amint azt különben már előre jelentettük, hogy a király a minisztérium lemondását elfogadta s egyúttal meghagyta, hogy az egyes miniszterek hivatalos működésüket további legfelső elhatározásáig folytassák. A hivatalos lap közlése különben igy hangzik: Ő császári és apostoli királyi Felsége 1909. évi április hó 27-én Bécs- az önálló bank előnyomulása. — Wekerle Justh Gyulánál. — 67-es vergődés. — Kossuth miniszterelnöksége. — A függetlenségi párt harczkészsége. — Budapest, április 30. Wekerle miniszterelnök tegnap Justh Gyulát, a képviselőház elnökét kereste fel, akivel hosszasabban tanácskozott. A függetlenségi párti képviselők nagyon élénken vitatják meg a politikai helyzetet. Mindenütt az a kívánság hangzik fel, hogy az önálló bankot 1910. év végére feltétlenül fel kell állítani. Kossuth maga is minden törvényes eszközt kész megragadni arra, hogy a nemzetnek ezen jogos követelése teljesedésbe menjen. Kossuthnak szilárd és rendületlen állásfoglalása az egész pártot nagy lelkesedéssel tölti el. A pártnak az a kívánsága, hogy a parlamentarizmus követelménye feltétlenül érvényesüljön. A függetlenségi párt, mint a parlament többsége, saját felelősségére vezesse az ország ügyeit. Valósítsa meg haladéktalanul a választói jogot, de egyúttal az önálló banknak 1910. év végére leendő felállítására nézve is intézkedjék. Bank- és választási reform: Ez az a két legközelebbi feladat, amelynek megoldása most parlamenti elintézésre vár. A koalíczió fentartását a függetlenségi párti képviselők egyhangúlag visszautasítják. Minthogy a 67-es pártok nyíltan az önálló bank ellen foglaltak állást, ennek következtében a függetlenségi párt nem képes azokkal a pártokkal egy politikai akciót tovább folytatni. Az uralkodó nagyon jól tudja, hogy békés kormányzást csakis a többség jogainak elismerésével és a nemzet kívánalmainak teljesítésével lehet elérni. A bank kérdésében az uralkodónak nincs erőse !-