Vásárhely és Vidéke, 1912. január-június (30. évfolyam, 1-68. szám)
1912-01-03 / 1. szám
Politikai lap, a helybeli függetlenségi és 48-as párt lapja. Hm.-Vásárhely, 1912 január 3. Szerda XXX. évfolyam,lső lapszám. Serkesztőség és kiadóhivatal: Szent-Antal-utcza 7. szám. Telefonszám 88 Megjelenése hetenként háromszor: vasárnap, hetiden és péntetren reggel. FELELŐS SZERKESZTŐ DR ENDREY GYULA főmunkatárs SZABÓ IMRE Előfizetési díj: egész évre 8 korona félévre 4 korona, negyedévre 2 korona Egyes számára 4 fillér. Üres újévi beszéd. A politikai pártok, mint rendesen, az újév napján most is üdvözölték vezéreiket. A függetlenségi- és 48 as párt gróf Batthyány Tivadar gróf alelnök útján, táviratban üdvözölte a tornyai birtokán tartózkodó elnökét, Justh Gyulát; a Kossuth-párt nevében Gál Sándor üdvözölte a pártvezért, Kossuth Ferenczet; a hitonkivüliek táviratban üdvözölték vezérüket, Károlyi József grófot; a néppárt ugyancsak táviratban üdvözölte gróficy Aladár pártelnököt; a munkapárt Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnöknél tisztelgett, ahol Prósz Sándor mondotta az üdvözlő beszédet. A munkapárt tisztelgett Návay Lajos képviselőházi elnöknél is. A politikai új esztendő ajtónyitásának hangja rendszerint az a beszéd, amelylyel a kormányzó párt vezére, a miniszterelnök, pártja üdvözlésére válaszolva, föltárja jövendő tevékenységének perspektíváját, közéadja terveit, megismerteti legözelebb fekvő czéljait, törekéseit. A tartalom, melylyel az igen beszéd az ország elé áll,dja meg értékét annak a keiakodásnak, mértékét annak aeménységnek, amelylyel az orzág a többségi politika eredményessége elé néz. Ebből a szempontból 1 K h u e n gróf újévi beszéde ugyancsak szegény, tartalom és érték nőlül való. Megérzik annak mint egy elmondott szaván, mint egy elhallgatott gondolatán, as olyan ember kényszemegnyilatkozása, akinek nincs mondani valója s ha volna, el kell hallgatnia. Egyetlen vezérlő gondolat, egyetlen férfi szó után hasztalan kutasuk a miniszterelnök újévi beidében. A közeljövő nagyilémái számára nincs egy útbaigazító mondata. Szinte megdöbbent sivárságával, kilátástalanságával. úgy vergődik ott ez az ember az egymásra torlódó események forgatagában, mint a hajótörött, kapkodva az utolsó szalmaszálhoz, amelynek megmentő erejéhez önszívében is hiába keres bizodalmat. Amit mond, az — egyenes megcsúfolására az új esztendőnek — elcsépelt frázis, a munkapárt alakulásakor gyűjtött régiségtárból kapkodó kezekkel előrángatott, ezerszer hallott, ugyanannyiszor meghazudtolt közhely. „Ápolnunk kell a parlament munkaképességét.“ „Sohasem riadtam vissza attól, hogy meggyőződésem szerint szolgáljam hazánk érdekeit.“ „Egyetlen egy czél felé törekedtem, hogy hazám boldoguljon.“ „Mi dolgozni akarunk.“ Ezekben merül ki a miniszterelnök újévi szótára. De, ha azt keressük ebben a beszédben, mivel akarja szolgálni hazája érdekét, miként akarja nemzetét boldogítani, mit akar dolgozni, szóval, ha tervek, eszmék, gondolatok után kutatunk, akkor elcsügged a lelkünk a terméketlen szavak sivataghomokján. Olvasva a beszédet, meg kell állapítanunk, hogy aktív vezére többségi pártnak még nem lépett üresebb szólamokkal soha az ország elé, mint hu en ez új esztendő alkalmából. Az ok kézen fekszik: tartalmatlan politikus, aki egyetlen vállalt feladatának erőszakolásában már elnyűtte összes erőit. A megnyugtatót is megtalálhatja az ország ebben a különben sivár jelenségben: bizonyos, hogy ilyen politikával, ilyen politikai erkölcsökkel, ilyen rátermettséggel — nem lehet sokáig kormányon maradni. Budapest, január 2. — A delegáczió utósze. A delegáczió befejezte munkáját s tavaszig lezáródtak a delegáczió aktái, ha ugyanakkor ismét lesz módja a közösügyes bizottságnak a dologba beleszólni. Ez nem nagyon valószínű, mert a hadvezetőség véleménye és tervei szerint a tavaszi delegáczió ülésezése csak akkor válna aktuálissá, ha a parlament a véderőreformot letárgyalná s ezáltal a delegáczió abba a helyzetbe jutna, hogy a véderőreformmal járó több kiadásokat az 1912. évi költségvetésbe beilleszthesse. Ezért kért a közös pénzügyminiszter a magyar kormánytól eltérőleg négy hónapi indemnitást és ezért vette bele a megszavazás végett előterjesztett határozatba azt a passzust, hogy a mostani megállapodás az 1912. évi közös költségvetésnek sem egészére, sem egyes tételeire nem prejudikál. Ha a mostani delegácziók eredményeit kutatjuk, kettős meggyőződésre jutunk. Először arra, hogy a közös miniszterek és a magyar kormány között éppenséggel nincs meg az az egyetértés és szolidaritás, mint ahogyan azt hirdetik. A tárgyalások kapcsán ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a közös hadvezetőség nincs megelégedve a tárgyalás alatt levő véderőreformmal, sőt azért a felelősséget sem vállalja el, hanem a felelősséget a delegácziókra hárítja. A jelen körülmények között ugyanis a közös hadvezetőség a monarchia két államának biztonságát veszélyeztetve látja s ezért fentartja magának a jogot, hogy már a tavasszal nagyobb követelésekkel lépjen a delegácziók elé. A közös hadvezetőségnek ez a nyilván sugalmazott közleménye délelőtt jelent meg és este Khuen gróf magyar miniszterelnök már jónak látta, hogy a „Pol. Corr.“ útján szétkürtöltesse, hogy a magyar kormány egész határozottsággal ragaszkodik az eredeti váderőjavaslatokhoz. Mit jelent ez ? Ha a hadvezetőség nem ragaszkodik a választóreform mai formájához, ha a javaslatot olyan hibásnak tartja, hogy érte a felelősséget nem vállalja, akkor miért ragaszkodik hozzá a magyar kormány ? Miért ragaszkodik, ha úgy is tudja, hogy annak letárgyalása a magyar parlamentben leküzdhetetlen akadályokba ütközik ? Mindezek olyan kérdések, amelyekre a választ csak a jövő fogja megadni^^jövő^amelym^ nem késhet sokáig s előszele már döngeti a kapukat. Khuen gróf után tegnapelőtt Lukács László pénzügyminiszter jelent meg kihallgatáson a király előtt. Ezzel a kombinácziók egész tömege kapott lábra. Khuen után Lukács, így tehát egészen plauzibilissá vált az a kérdés, hogy Bécs elejtette Khuent és Lukácsban, a választói jog hírében keresi a jövő emberét. A szegedi püspökség. — január 2. Egyházi körökből nyert értesülésünk szerint komolyan foglalkoznak azzal a tervvel, hogy Szegedet, a közeli jövőben püspöki székhelylyé emeljék. A terv, melyet még Csernoch János érsek, volt csanádmegyei püspök pendített meg, a fogadalmi templom felépítése után válik valósággá és ugyanakkor Jászai Géza czimzetes püspököt kinevezik püspöki helynökké Szeged székhelyijei. Gr a 11 f eder Gyula, az uj Csanádi püspök azonban ebben a kérdésben még nem foglaltállást s igy az ő akaratától függ, hogy a terv megvalósuljon. Szeged a Csanádi egyház legnagyobb katolikus városa. Nagy nehézségekbe ütközik ugyan, hogy Szeged püspöki székhely legyen. A jelenlegi temesvári püspöki székhelyhez évszázados hagyományok fűződnek, százados intézmények biztosítják annak szilárdságát és maradandóságát és szó, ami szó, egy uj egyházmegye alakítása rengeteg áldozatokkal jár, ami nagymértékben gátolja a szegedi püspöki székhely felállítását. A kormány nagyon jól tudja, hogy egy uj püspökség alapításához nagyobb dotáczió és birtok szükségeltetik s így aligha lehet abban a helyzetben, hogy Szeged jogos kívánságát a közeljövőben teljesíthesse. így tehát azzal is beérnék a szegediek, ha Jászai Géza czimzetes püspököt kineveznék püspöki helynökké tág hatáskörrel Szeged és a Csanádi egyházmegye egy nagyobb területe felett. A kurucznóta Bécsben, a főherczegné és a magyar nóta. '— jan. 2. Czigánymuzsika, magyar nóta mellett akart mulatni a múlt pénteken .j | Vasárnap délután 3 ériág ASST5 nyitva. UTil I • Dohánya és szivar kis áruda Szántó szabó házában (a zöldségpiaczon). L I $ Állandó nagy választék mindennemű szivarok, szivarkák és egészségügyi szivarka hüvelyek és levelezőlapokban. Hírlapok. — Postai érték || ■MM — ■ ■■ ■■■ ■ jegyek, váltó űrlapok, okmánybélyegek. ... ■■■