Vásárhely és Vidéke, 1912. július-december (30. évfolyam, 69-146. szám)
1912-07-02 / 69. szám
áv % & * * * % v* * * titikai lap, a helybeli függetlenségi és 48-as párt lapja. *1912 julius 2. Kedd, XXX. évfolyam, 69-ik lapszám, iratai: MBDisgniti hBrBnhsnf háromszor: vasárnap, kedden és pénteken reggel.____ Előfizetési-dij: egész évre 8 korona szám. -------------fe^eiTő^”szerkesztő jövünk.^ félévre 4 korona, negyedévre 2 korona DR ENDREY GYULA ______ ____SZABÓ IMRE Egyes szaja ara 4 filler. V* alás ünnepén. gyilkos munka nem tarthat •r sokáig. Hamar csordultig ült a pohár, s eljön a megtorlás ideje. Vasárnap országszerte felzugott ismét a nemzeti felháborodás tiltakozó hangja és zúgni fog egyre erősbödve az egész szünet alatt és azután is, mindaddig, csak orvoslást nem szerez azokra a sebekre, melyeket bűnös kezek alkotmányunkon ejtettek. Az aratás ünnepén, két esztendeig tartó ádáz küzdelem után csendesség borult a dunaparti palotára. Minden keserűség, lelkesedés és harczi készség, mely ez alatt a lelkekben felgyülemlett, csak növekszik, fokozódik majd a hosszú szünet alatt, melyet azok a gonosztevők, kik az utolsó három hét alatt elkövették az egész világ parlamentjeiben páratlanul álló gazságokat, nem azért rendeltek el, hogy a harczos felek kipihenjék a törvényalkotó munka fáradságát, hanem azért hogy feledésbe menjen, enyhüljön mindaz az izgató borzalom és felháborodás, ami minden becsületes embert hatalmába kerített. Békeszünet akar lenni ez a vakáczió, melyben, amint Tisza parancsolja, a józan megfontolás kell, hogy felülemelkedjék a szenvedélyeken. Ha az alkotmányt védő ellenzék és legszentebb jogaiért harcoló nemzet előtt ugyanazok az ideálok lebegnének, mint Tisza István és Lukács László előtt, ha csak a hatalom bitorlásának vágya dobogtatná lelküket a demokratikus nemzeti fejlődés gondolata nélkül, akkor azok a jogosulatlan békereménységek, miket Tisza most ellentmondást nem tűrő parancsként hirdet, őszre talán megvalósulhatnának. De békét követelni azoknak, kik megalázták a nemzetet, békét hirdetni úgy, hogy e békében szerepe lehessen azoknak, kik a nemzet jogainak megrablásával felidézték az élet halál harczát, csak az a Tisza István és Lukács László képesek, kiknek egész valóját a zsarnoki őrület veszedelmes betegsége támadta meg. Ami Magyarországon napról napra történik, az bizony legkevésbbé alkalmas arra, hogy józan eszű ember békéről beszélhessen. Avagy úgy gondolkozik Tisza és Lukács, hogy össze kell rombolni, fel kell égetni minden közszabadságot, jogot és törvényt, szuronyok ezreivel meg kell szüntetni a személyes vagyonbiztonságot, egyszóval tettekkel proklamálni kell a teljes abszolutizmust, s azután a béke feltételéül a sajtószabadság és gyülekezési jog kegyes engedélyezését, az Ostromállapor megszüntetését és hasonló engedményeket fel fognak ajánlani a leigázott nemzetnek ? Hiszen mindennap újabb rendelkezések történnek jogfosztásokról, törvénybe ütköző kormányintézkedésekről. Amiket a független sajtó üldözésére Lukács László kieszel, azok az egész világon páratlanok. Kristóffy József valósággal védelmezője volt helytartó korában a sajtószabadságnak Lukács Lászlóhoz képest. Itt van a legújabb példa a független sajtó üldözésére . Pénzügyőrök járják be a dohánytőzsdéket, s kényszeríteni akarják az engedély megvonásával való fenyegetőzésekkel, hogy az ellenzéki lapok árusítását szüntessék be. Hallott-e valaki jogállamban ehhez hasonló alávalóságot ? Mi lesz mindennek az aratása? Ki üli meg a végén az ünnepét ! A küzdelmében diadalmas nemzet! És nem Tisza és nem Lukács ! A kormány köreiből kiszivárgott az a hír, hogy a szeptember 1- iki ülésen be akarja terjeszteni a kormány a jövő évi költségvetést s szeptember 18-án már megválasztják a delegácziókat, melyek üléseit szeptember 23-ára hívják össze Bécsbe. A delegácziók ülései alatt akarják a bizottságokkal letárgyaltatni a költségvetést, úgy hogy a Ház a delgácziók után nyomban megkezdhesse a budgetvitát. Mind e terv mellett azonban ott a kérdés, milyen lesz ezzel szemben az ellenzék álláspontja ? A kormány azt reméli, hogy a baloldal majd enged erőteljes álláspontjából, de az ellenzéken mindinkább megerősödik az az álláspont, hogy addig nem tárgyal ezzel a kormánynyal, mig a törvénytelenségeket nem reparálja. így vagy a ház további elnapolása, vagy a katonai uralom folytatása a kormány egyetlen menedéke, mert az uj választások kiírásától úgy fél, mint ördög a tömjéntől. — Apponyi Szegeden. Vasárnap Apponyi Albert gróf Szegeden volt s a polgárság által rendezett népgyülésen foglalkozott az ellenzéknek a múltban elfoglalt és a jövőben elfoglalandó álláspontjával. A többek között a következő kijelentéseket tette : — Természetes nyugvópontra jutott a politikai akczió avval, hogy az egész országban megkezdődtek az aratás munkálatai. Az akczió első részének befejezőjéül akarok a helyzetről az Alföld két legnagyobb városában , Szegeden és Szabadkán nyilatkozni, abban a reményben, hogy azok a benyomások, amelyek az ellenzék eddigi akcziójáról a magyar nép lelkében keletkeztek és amelyeket mintegy összegezni kívánok — a pihenésnek e hetei alatt nem fognak a kedélyekből eltűnni. — Azt hiszem, még mélyebbé válnak e benyomások. Mélyíteni, ez az a czél, amit szeretnék az életbe a magyar közönség fogékony lelkületébe átvinni, mert amint egy mélyebb, az alkotmányos élet alapjait megrendítő támadással állunk szemben, mintegy mélyreható, fáradhatatlan, csüggedhetetlen, kitartó ellenakcióra van szükség. Az alkotmányos és törvényes akciónak ez a komoly kitartás a lényeges kelléke és miután minden törvénytelen és forradalmi, vagy csak a forradalommal kaczérkodó akcziót is kizárunk — a magyar nép lelkének mélységeihez kell eljutnunk és ott találnunk meg azt az erőt, mely ha ott nincs meg, a haza ügye el van veszve. — A szegedi ügyvédi kamara a törvénysértések ellen. A szegedi ügyvédi kamara, amelyhez a vásárhelyi ügyvédi kar is tartozik, szombaton rendkívüli közgyűlésen foglalkozott a képviselőházi erőszakosságokkal. Mindvégig izgalmas hangulatban folyt le a segedi ügyvédi kamarának ez a rendkívüli közgyűlése, amely határozattá emelte a Kószó István dr. ügyvédnek és társainak a legutóbbi parlamenti törvénytelenségeket megbélyegző indítványát. Heves közbeszólásokkal kellett megküzdenie mindkét álláspont szónokainak és a vita sokszor szenvedélyes, sőt személyes is volt, de végül "belátták az indítvány ellenesei is, hogy elenyésző kisebbségben vannak és feladták a harczot. Az elnök indítványa szerint előbb afelett szavaztak, hogy tárgyalja-e egyáltalában a közgyűlés a beadott javaslatot, vagy térjen felette napirendre, amint ezt a kamara választmánya vélelmezte. Ez volt a tulajdonképeni erőmérkőzés : 63 szavazattal 23 ellenében kimondotta a közgyűlés, hogy a kamarai választmány előterjesztését elveti és az indítványt tárgyalni kívánja. Az érdemi tárgyalás maga ezután már csak rövid volt : az elnök feltette a kérdést, felállással szavaztak és a többség oly túlnyomó volt, hogy már a kisebbség megszámlálása, figyelembevétele egyáltalán feleslegessé vált. Az érdemben való szavazáson egyébként ily módon némi szépítés történt, mert a napirend kérdésében való legyőzetés után az indítvány ellenesei tüntetően eltávoztak és így a kamara egyhangúlag elfogadta a következő indítványt . A szegedi ügyvédi kamara megállapítja, hogy a legutóbbi időben súlyos törvény- és alkotmánysértések egész sorozata követtetett el. A parlamenti kormányrendszer, a képviselőház tanácskozási rendje, a testi épség, a gyülekezési szabadság, mindmegannyi féltett kincsei alkotmányunknak, a legdurvábban sértettek meg. Az elnöki önkény eme eléggé nem kárhoztatható megnyilatkozásait a kamara őszintén fájlalja, egyben azonban a legszigorúbban el is ítéli, azok ismétlése ellen a leghatározottabban tiltakozik és a jogsérelmek azonnali megszüntetése mellett a törvény uralmának visszaállítását követeli. A kamara a jog és törvény tiszteletének, sőt az egyetemes igazságszolgáltatásnak megrendülésétől tart az esetre, ha az ország nem politizáló, de közéleti súlylyal bíró egyénei és szervezetei napirendre térnek a flagráns törvénysértések felett. Budapest, július 1. — A kormány őszi tervei. A parlamenti szünet épen nem jelent politikai csendet. Elnapolták az országgyűlést és egyéb körülmények közt ilyenkor ki szokott halni minden érdeklődés is a politika iránt. Most azonban a legnagyobb izgalommal és lázzal tárgyalják különösen az ellenzéki táborban azt a kérdést, hogy — mi lesz ősszel ? A hazafias közönség és a sajtó. — Irta: Holló Ilajos. — A kormány tetteinél nem kevesebb fontossággal bírnak a sajtó tettei. A sajtó eddig nagyon szep