Váráshely Népe - Viharsarok, 1949. október-december (6. évfolyam, 228-303. szám)

1949-10-01 / 228. szám

Tízezrek ülnek az egész országban a rádiókészülékek mellett, hallgatják szeretett vezetőjük, Rákosi elvtárs beszédét. Rákosi elvtárs szól az ország népéhez, az, akinek a magyar dolgozók köszönhetik, hogy megmenekültek mindazoktól a szörnyűségektől, melyekre Rajk és cinkosai, Titóék, az amerikai imperialisták szövetkeztek. A Nagybudapesti Pártaktiva értekezleten Rákosi elvtárs nemcsak kiértékelte a politikai helyzetet, nemcsak levonta a tanulságokat, hanem irányt mutatott, a jövendő feladatok sikerrevitelére, harcra mozdította egész népünket. Szerte az egész megyében, Szentesen, Hódmezővásárhelyen, Csongrádon, Szegváron, és Mindszenten ezer és eszer tenyér lendült tapsra akkor, amikor a rádió hangszórójában felzúgott az a mindent elsöprő taps, ami a Sportcsarnokban fogadta a Pártaktiva ülésén megjelenő Rákosi elvtársat. Szűnni nem akaró, mindent elsöprő lendülettel harsogott az: „Éljen Rákosi! Éljen Rákosi! Éljen Rákosi!... Sztálin Rákosi! Sztálin Rákosi!“ — kiáltás. Kovács István elvtárs pár mondatos megnyitója harsogó tapsvihar közepette zajlott le, a® aktíva résztvevői türelmetlen lelkesedéssel követelték Rákosi elvtársat, majd ismét percekig zúg a taps, az éljenzés, anniak a forró szeretetnek a megnyilvánulása, amely a mikrofon elé lépő Rákosi elvtársat fogadja. A Pártaktíva résztvevőivel együtt tapsol, éljenez, lelkesedik az egész ország népe s a rádióból hangzó tapssal versenyezve tapsolnak, éljeneznek megyénk dolgozói is a rádiók előtt. Ugyanolyan szűnni nem akaró ez a taps, mint a Sportcsarnokban az egész ország egyetlen szűnni nem akaró tapsvihara, amikor felcsendül a mikrofonban az a mindnyájónk által jól ismert, szeretett és türelmetlenül várt hang, a magyar nép szeretett vezetőjének, tanítójának, Rákosi Máyás elvtársnak hangja. Az imperialisták célja a népi demokráciák kiszorítása a béke táborából — Tisztelt Pártaktíva! összehívtuk Pártunk nagybudapesti vezetőit, hogy megtárgyaljuk velük Rajk és kémbandájának felszámolásával kapcsolatban tervüket és azokat a teendőket is, amelyet a legközelebbi időkben Pártunk és a dolgozó magyar nép előtt állanak. Rajk kémbandájának leleplezése ma már teljes egészében áll előttünk. Sikerült lelepleznünk az ellenség veszedelmes 5. hadoszlopát, mely beszivárgott soraink közé és a Párton, a népi demokrácián belül készült titokban arra, hogy minden vívmányunkat megsemmisítsen. E leleplezéssel kapcsolatban fény derült az amerikai imperialisták stratégiai tervére, amely nem kevesebbet tűzött ki célul, mint, hogy az új világháború bevezeazelőtt ezek az imperialista hangok bizonyos korlátolt körülhatárolt célok érdekében folytatandó háborúra akartak irányt venni. Most már megértjük, hogy az ilyen korlátolt és körülhatárolt cél lett volna a népi demokráciák leszállítása a Szovjetunió oldaláról. És az is világos számunkra, hogy ez a hidegháború, ez a fokozódó kardcsörtetés, melynek réseképen az összes népi demokráciákat kiszakítsa a Szovjetunió vezette béketáborból és az imperialisták táborába vigye át. Egy esztendő óta arra lettünk figyelmesek, hogy az amerikai imperialisták nagyon magabiztos hangon beszéltek valami Operation X nevű tervről, melynek egyik fontos része abban állott, hogy benyomulnak a népi demokráciák vezető pártjaiba. Ugyanakkor hallottunk úgynevezett „mélyértelmű“ fejtegetéseket arról, hogy az elmúlt két viágháború tapasztalatai alapján, lehetetlen volna az imperialisták részéről totális háborúra venni az irányt, olyan háborúra, amely egyszerre az egész Szovjetunió vezette békefront megsemmisítését tűzi ki célul, a berlini légi híd csak egy része volt, hozzá tartozott a terv előkészítéséhez. Az imperialisták és korlátolt tervüknek tengelye és alapja az az árulókból, kémekből és Gestapo -ügynökökből álló banda lett volna, mely ma Jugoszlávia élén áll. Ennek a bandának lett volna az a feladata, hogy az amerikai imperialisták megbízásából faltörő kosiként szerepeljen a népi demokráciák ellen, besúgóik, provokátorok vagy Gestapo-ügynökök dolgoztak. Az is bebizonyítást nyert, hogy a rájuk vonatkozó kompromittáló adatok a Gestapo irattárából az Egyesült Államok kémszolgálatának kezébe kerültek és hogy a jugoszláv vezetők ma ugyanúgy végrehajtják, az amerikai imperialisták és kémek utasításait, mint ahogy Rajk végrehajtotta Horthy rendőrségének, később az amerikai és jugoszláv kémszervezetnek parancsait. Most már tudjuk, hogy a jelenlegi jugoszláv vezetők jelentékeny részét 1941-ben a Gestapo küldte haza a francia internáló táborokból. Fény derült ezzel kapcsolatban Jugoszlávia szabadságharcára is, most már tudjuk, hogy mint Spanyolországban a hősök mellett ott settenkedtek az árulók, a Rajkók is, úgy Jugoszláviában a fasiszták ellen önfeláldozóan küzdő, mérhetetlen áldozatokat hozó jugoszláv hősök mellett, ott nyüzsögtek a Titok, Rankovicsok, Kardeljek, Gyilaszok és a többi rendőrspiclik, akiknek egyik fő célja a szabadságharc folyamán az volt, hogy a jugoszláv dolgozó nép legjobb fiatalaik küzdelmét ellensúlyozzák. Most már tudjuk, hogy Titóék saját erősítésükre az angol és amerikai kémek és spiclik egész hadát szervezték a szabadságharc idején Jugoszláviában. Egyik fő pontjuk a felszabadító háború alatt az volt, hogy minél több öntudatos, harcos, a jugoszláv nép minél több igaz fia pusztuljon el ebben a küzdelemben. Látszatra készült szocializmus Brankov, a budapesti jugoszláv követség volt ügyvivője nemcsak arról rántotta le a leplet, hogy Titónak a háború alatt titkos tárgyalásai voltak a németekkel, de arról is, hogy százával lövette le azokat a szabadságharcosokat, akik az amerikai imperialistákkal szemben, a Szovjetunióban látták népük támogatóit. Most már tudjuk, Rajk vallomásából, hogy az egész jugoszláv szocializmus csak látszatra készült, csak engedmény volt a dolgozó jugoszláv tömegek felé és azzal a mellékvélal hozták létre, hogy Titóék így hatásosabban tudják leleplezni az imperialisták terveit a népi demokráciákkal és a Szovjetunióval szemben. Titóék az imperialisták rohamcsapata A terv rávilágított arra, hogy amíg a népi demokráciákban a régi rend, a reakció nem volt leverve, addig az imperialisták Tito Jugoszláviáját, mint stratégiai tartalékot kezelték. Ennek a tartaléknak egy időben külön jelentőséget adott az, hogy szocialistának tudta magát kijátszani és mint ilyen, a népi demokráciák országaiban, kémei, diplomáciája és befolyása révén, nagy segítséget tudott nyújtani a mit sem sejtő népi demokráciákkal szemben. Amikor azonban a harc eldőlt, a reakciót a népi demokráciák leverték, akkor a jugoszláv árulók amerikai urai, a stratégiai tartalékot, Tito bandáját a harc első vonalába kénytelenek voltak bedobni. Rankovics erről azt mondta, Rajknak. A felszabadulás után, 1945—46-ban a helyzet olyan volt hogy Jugoszlávia nyugodtan maradhatott a háttérben, kijátszva látszólagos forradalmiságát a Szovjetunió és a többi népi demokratikus ország felé. Neki — mármint Jugoszláviának — akkor, kellemetlen feladatokat a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen nem kellett vállalnia. A reakciós erők veresége után — mint Rankovics mondotta — a helyzet azonban annyira megváltozott, hogy Jugoszláviának az eddig tartalék szerepét betöltő mivoltát fel kellett adnia és magának, Jugoszláviának kellett előtérbe lépnie. Jugoszlávia lett a népi demokratikus kormányzati rendszerek megdöntésére irányuló harcban a rohamcsapat.Nálunk, Magyarországon ez annyit jelentett, hogy Rajk és bandája utasítást kapott arra, hogy fegyveres erővel állítsák vissza Magyarországon a kapitalizmust. Korlátolt célok érdekében folytatandó háború gondolata sMEazagEin inlvnnítM—a— Dolgozó népünk a kölcsön jegyzésével válaszol a demokrácia ellenségeinek Már eddig 506.045.000 forint a Tervkölcsön jegyzése Rákosi elvtárs beszéde a Nagybudapesti Aktiva ülésén A késsek egész hadát szervezték Jugoszláviában Rajkék leleplezése végre a maga mesztelenségében megvilágította a jugoszláv árulók üzelmeit. A Rajk-per folyamán, nyilvánvalóvá vált, hogy Tito és bandájának árulása nem tavaly júniusban kezdődött, hogy ennek a bandának tagjai külön és együttvéve, hosszú esztendők óta mint rendőrspiclik, kémek. Éljen ! NEMZETKÖZI BÉKENAP, a világ békeszerető népeinek harcos seregszemléje ▼I. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR SZOMBAT, 1949 OKTOBER L Kiegészítő rész a katolikus reakció mozgósítása lett volna Ebben az utasításban nemcsak az volt benne, hogy az ország minden reakciós erejére kell támaszkodni, de a terv végrehajtásához megkapták volna az angol-amerikai zónában öszszegyűjtött nyilasokat, csendőröket, horthysta tiszteket és ami még fontosabb, a jugoszláv árulók fegyveres haderejét. Az ilyen fegyveres orvtámadás kiegészítő része lett volna valamilyen nemzetközi konföderációnak, aminek le kellett volna kötni a Szovjetunió erejét és ugyancsak kiegészítő részei lettek volna különböző zavargások, köztük a katolikus reakció mozgósítása, mely a többi népi demokráciák számára megnehezítette volna, hogy az így megtámadott Magyarország segítségére siessen. Nem értettük többek között, hogy miért tartott és tart Jugoszlávia gazdasági erejéhez mérten óriási hadsereget. Ez a hadsereg tudvalevőleg már 706.000 főt számol. Ma már világos, hogy Tito amerikai titkos gazdáinak utasításait követte, akik jugoszláv katonák vérével hajtották volna végre tervüket, híven ahhoz a mondáshoz, mely szerint más kezével kell kikaparni a gesztenyét a tűzből. Ez volt az amerikai imperialistáknak, Titóéknak terve, amelynek minden részlete bizonyítja, hogy ez az imperialisták, a rablók, Gestapó iskolát járt gengszterek, Titók, Rankovicsok, Gyilaszok közös terve. Mindszentyék szerepe nem volt elszigetelt jelenség A Rajkbanda leleplezése fényt vetett ezekre az aljas tervekre és mellékesen fényt vetett arra is, hogy a jugoszláv árulók nem az idén augusztusban határozták el, hogy a görög szabadságharc megfojtásához segédkezet nyújtanak, hanem mint Rankovics Rajkkal közölte.