Váráshely Népe - Viharsarok, 1949. október-december (6. évfolyam, 228-303. szám)
1949-11-01 / 254. szám
A GYÚJTOGATÁS TANULSÁGA A szegedi Népbíróság rögtönítélő tanácsa szombaton este hozott ítéletet Dancsó János gyújtogatásra bujtogató kulák és bűntársai, Toronyi János és Toronyi Jánosné Ügyében. A felvett jegyzőkönyvből és a helyszíni tárgyaláson elhangzott tanúvallomásokból derült ki, hogy Toronyi János okt. 2-án a termelőcsoport cukorrépáját szállította. A lerakodás után Dancsó Jánossal a kocsmában inni kezdtek. Utána hazafelé menet Dancsó Toronyinak lovat ígért, ha a termelőcsoport takarmányát felgyújtja... Toronyi, de különösen a felesége, magáévá tette az ajánlatot, a gyermekeknek gyufát adott, akik felgyújtották a kazlakat. A jegyzőkönyv alapján úgy látszik, hogy a termelőszövetkezeti csoport kazlainak felgyújtása 23-án vette kezdetét. A kocsmából indul ki a tervezgetés. Az ajánlat és a gyújtogatás. A jegyzőkönyv ezt írja, de a termelőcsoport tagjai azonban világosan emlékeznek arra, hogy mennyit volt együtt Toronyi Dancsó Jánossal. Gyakran együtt iszogattak, így alakult ki kettőjük között az a viszony, ami a termelőcsoport takarmányának felgyújtásához vezetett. Azonban a gyújtogatás igazi gyökere mégsem itt rejtőzik. Az igazi ok nem a barátkoásban, Toronyi iszákosságában van. Ez már csak követezmény. A népellenes bűntett indító Ica a kulák felbújtó tevéenysége. Lenin elvtárs írta a kuláokról: „A kulákokc a legvadálatiasabb, legdurvább, legidabb kizsákmányolok, akik többi országokban a történlem során nem egyszer állítják vissza a földesurak, cárk, papok, kapitalisták hatalát. a kulákok piócák, melk a dolgozók vérét szívták, impirok, melyek kezükbeadták a földesúri földeket újra meg újra igába göresztik a szegényparasztot.‘ ez az indító oka a gyújtásnak. A legnyíltabb és ódaságilag jelenleg legsúrább kárt hozó támadásJancsó János kulák nem ít készült tervére. Fegyvejtegetésért a felszabadulra már egyszer elítétték. yvert rejtegetett, hogy almadán használhassa... Ifjú Istvánt is, aki jelenleg ákosi termelőszövetkezeti őrt tagja, aratás előtt be- hitegette, hogy ne szernék máshová. Nála arat- Közvetlen aratáskor elrta azzal az indokolással, a DÉFOSz-ba jár. Nagy a aratnivaló nélkül riadt, idén nyáron a 63 hold Dancsó János a feleség és a családjai nevére isilag és közellátásilag atta, így a kisparasztáró kedvezményeket ért adózás és gabonabes terén. A 63 holdat telekkönyvileg természetesen nem íratta szét. A télen 12 lova közül a népszámláláskor csak 9-et jelentett be. 1949 július 20-án egyhónapi fogházra és ezer forint pénzbüntetésre ítélték, mert a gabonát későn arattatta le és a búza 25 százalékos szemveszteséget szenvedett. Egy hónappal a felszabadulás után, október 20-án már a szántás-vetés szabotálásáért indult meg az eljárás ellene. A Bolsevik Párt története írja: ,A kulákok, bár nem kis mennyiségű gabonafelesleget halmoztak fel, tömegesen kezdték megtagadni armak eladását a szovjet állam részére. Terrort kezdtek alkalmazni a kolhozisták, a falu, a párt és a szovjet funkcionáriusai ellen. Gyújtogatni kezdték a kolhozokat. Az állami gabonagyűjtő központokat.“ Ott vagyunk Dancsó Jánossal is a fegyverrejtegetésnél, a gabonabeadás szabotálásán keresztül, ahol a Szovjetunióbeli kulákok a gyújtogatásnál. Úgy fogták fel Dancsó Jánosnak az eddigi sorozatos bűncselekményeit, mint aki nem fér a bőrébe. De még ezek egyenként gondosan előkészített támadások voltak. Előcsatározások, tapogatódzások, erőpróba, hol van rés a behatolásra. Hol van lehetőség a legnagyobb kártevésre. Csak ilyen kulák van, mint Dancsó. Sokan vannak ilyen notórius kulákok, akik számtalan lehetőséget megragadnak, hogy ártsanak. Dancsó János amikor már látta, hogy egyre kevesebbet árthat, behálózta Toronyit. Kitapasztalta, hogy min keresztül lehet megfogni. Tudta gyengéjét, az iszákosságot. Tudta, hogy ingadozik. A súlyos hiba ott van, hogy tudták ezt a termelőszövekezeti csoport tagjai is, csak nem vették komolyan. A kívülálló kulák jobban kiismerhette Toronyi gyengéjét, mint maga a tagság. Nem voltak elég éberek. Amikor a kulák kitapasztalta a gyenge pontokat, megindult a cimboráskodás. Látták a termelőszövetkezeti csoport tagok ezt, de nem mondták el a taggyűlésen. Pedig Toronyi meg is tagadta a munkát. Végül mégis elhatározták, hogy kizárják. De a kizárási javaslat mellett nem szavazott senki. Liberálisak voltak. Belefulladtak a részletkérdésbe. A VII-es számú termelőcsoport tagjai az őszi munkák gyors befejezésére hivatkoztak mentségül. Az egész téli takarmány, a szarvasmarha törzstenyészet takarmánya esett áldozatul a felületességnek. Jellemző, hogy a kulák a háttérből irányította a kártevést. Lovat akart érte adni. Ő nem akarta vásárra vinni a bőrét. Kiszemelt gyenge áldozatot keresett és talált is. Egy kulák sem akarja vásárra vinni a bőrét. Mindegyik csak hátulról akar irányítani ,s mindegyik úgy gondolkoik, mint Dancsó. A tárgyaláon a tanúvallomásokból kitérőtt, hogy Dancsó János kijelentette: esetleges rendszerolozás esetén Toronyiékat aját kezével köti fel. Becsapott áldozat, tehetetlen báb folt Toronyi a kulák kezében. Oda vitte az ital, az ingadozás. A VII. sz. termelőcsoport önkritikát gyakorolt. Belátta a hibákat. Határozatában leszögezte, hogy a hibákért, gyújtogatásért ők is felelősek. Nem voltak éberek és ez a hiba áll nagyon sok termelőcsoportra. A termelőcsoportok tehát vizsgálják felül a tagságukat. Kísérjék figyelemmel, hogy a termelőszövetkezeti csoport tagok kivel érintkeznek. Kik tartoznak a baráti körükbe. Milyen hibáik vannak, amelyeket az ellenség kihasználhat. Az Uyitó Kongresszus határozatai VI. évf. 254. szám. Araby tutor 1949 november 1., kedd El kell sajátítani és országossá tenni A SZOVJET SZTAHANOVISTÁK minden kezdeményezését Az Ujitó Kongresszus határozatai ta Ujitó Kongresszus második napján, vasárnap délután a küldöttek ismét együttesen folytatták tanácskozásukat a Vasas Székház dísztermében. Muszka Imre, a csepeli VM újítója felolvasta a Kongresszus határozati javaslatát. A határozat a.. njitó mozgalom fő feladatát a következőkben fektette le: 1. Tervszerűvé és tömegessé kell tenni az njitó és észszerűsitő munkát. 2. Meg kell szervezni a kollektív njitó munkát a fizikai és értelmiségi dolgozók öszszefogásával. 3. Meg kell gyorsítani a tapasztalatok átadását és átvételét. 4. El kell sajátítani és országossá tenni a szovjet sztahanovisták minden kezdeményezését. 5. Szélesítsék fa látókörüket az újítók, vegyék igénybe a műszaki tájékoztatás szolgálatát. 6. Az újítómozgalmat ki kell fejleszteni nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaság, a közlekedés, a gazdasági és társadalmi élet minden más területén. A javaslat határozattá emelése után Zsofinyec Mihály elvtárs, nehézipari miniszter beszélt az újítómozgalom eddigi eredményeiről, majd pedig az Elnöki Tanács megbízásából az újítók legjobbjainak kitüntetéseket nyújtott át. Tizenkét ujitó megkapta a Munkaérdemrend ezüstfokozatát és 3000 forint pénzjutalmat, 40 ujitó a Munkaérdemrend bronzfokozatát és 1500 forint pénzjutalmat. „A kongresszus nemzetközi tapasztalatcsere is volt" A kitüntetések átadása után Apró Antal tartotta meg záróbeszédét. — Az újitók és élmunkások kongresszusának kétnapos tanácskozása megmutatta ennek a mozgalomnak nagy politikai és gazdasági jelentőségét — mondotta. A Pártunk Központi Vezetősége nagy súlyt helyezett a Kongresszus munkájának eredményességére és Rákosi Mátyás elvtárs jelenlétével húzta alá az újitó- és élmunkásmozgalomnak, a szocialista munkaversenymozgalomnak nagy jelentőségét. Az újítók csatlakoznak a Ganz-gyár felhívásához A továbbiakban kiértékelte a Kongresszus és részkonferenciák eredményeit. Rámutatott arra, hogy ez a kongresszus egyúttal nemzetközi tapasztalatcsere is volt, mert a résztvevő vendégek megismerhették sttitómozgalmunk eredményeit. Végül a Kongresszus befejezéseként lelkes helyeslés és tapsvihar közepette bejelentette, hogy az újítók és élmunkások csatlakoznak a Ganz Villamossági gyár dolgozóinak kezdeményezéséhez és a Szakszervezetek Országos Tanácsának felhívásárhoz, jó munkával, kiváló teljesítményekkel fejezve ki azt a mély hálát és szeretetet, amelyet az egész magyar dolgozó nép érez nagy vezére és tanítója, Sztálin iránt. Este a küldöttek tiszteletén fogadást adott a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöksége. A fogadáson megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, miniszterelnökhelyettes is. 94,5 százalékig teljesítette dolgozó parasztságunk A BÚZAVETÉST OKTÓBER 29-IG Még a fagy beálla előtt el kell végezni a mélyszántást Hivatalos jelentések sezrint az őszi szántás-vetési munkálatok állása október 29-én a következő volt: Az őszi szántás-vetési munkálatok végzésének két döntő időpontját értük már el. Dolgozó parasztságunk — megértve és magáévá téve az MDP Politikai Bizottságának határozatát — az állami gazdaságok és termelőszövetkezeti csoportok példamutatása nyomán a gépállomások messzemenő támogatásával a rozsvetést száz százalékig, a búzavetést október 29-ig 94,5 százalékban teljesítette. A soron következő feladat: a még hátralévő búzavetés teljesítése és a mélyszántás elvégzése. A mélyszántás során fel kell használni a vetési munka tapasztalatait. Ahol tavaly mélyszántást végeztünk, az idén el kell érni, hogy tovább javítsuk a talaj termelőképességét és ezeken a területeken 4—5 centiméterrel lejebb szántsuk. Az így felszántott föld friss termőtalajt hoz a felszínre és ennek sokoldalú, jó hatása jelentős mértékben megmutatkozik a jövő esztendő terméseredményeiben. Ehhez rendelkezésre állanak a szükséges gépek és gépállomásaink a dolgozó parasztságnak minden sgítséget megadnak. Példát kell venni az állami gazdaságoktól és a termelőszövetkezeti csoportoktól. A mélyszántás befejezésével dől el lényegében, melyik megye, járás és község az, amelyik a legjobb eredményt éri el az őszi szántás-vetési munkálatokban. Az eddigi eredmények alapján változatlanul Vas megye vezet mind a rozs-, mind a búzavetés határidő előtti befejezésével és a mélyszántás terén eddig elért 53,5 százalékos teljesítéssel. Komoly verseny folyik a második helyért Zala, Sopron, Veszprém, Komárom, Esztergom vármegyék között. A búzavetést 29-ig 9 vármegyében: Vas, Zala, Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson, Nógrád-Hont, Somogy és Csongrád megyében száz százalékig elvégezték. Közvetlen befejezés előtt áll a búzavetés Szabolcs, Zemplén, Csanád és Tolna megyében. Lendületesen tör előre Békés megye, amely az utolsó helyről a múlt héten 93 százalékos teljesítésével a közepes vármegyék közé küzdötte fel magát. Jelenleg az utolsó helyen Szatmár, Bihar és Szolnok megye áll. A gépállomások dolgozói éjjelnappal munkában álltak, hogy a vetési munkálatok mielőbbi befejezését elősegítsék. Október 26-ig több mint félmillió hold talajmunkát és csaknem 60 ezer hold vetési munkálatát végeztél a gépállomások traktorai. Az alközpontok versenyében a miskolci alközpont vezet, amely október 26-ig, a munkálatok teljesítésében 347 pontot ért el, megelőzve a berettyóújfalui alközpontot, amely 332 pont teljesítést ért el. Állami gazdaságaink és termelőszövetkezeti csoportjaink edddig a vetési munkálatokban jártak elő jó példával, most az őszi mélyszántás mielőbbi teljesítésében is elől járnak. Eddig 5 állalmi gazdaság végezte el száz százalékig az őszi mélyszántást! Krisztinamajor, Mezőhegyes, Kápolnásnyék, Bábolna és Környe.