Vásárhely Népe, 1944. október-december (1. évfolyam, 1-57. szám)

1944-10-23 / 1. szám

H Maezm­­ik­lwljz, 1944 október 23. hétfé. ÁRA 20 FILLÉR. L évfolyass­a­l. w w w Országvesztők és országmentők Ismeretes, hogy Horthy Mik­lós fegyverszünetet kért az oro­szoktól. A magyar néphez in­tézett rádióbeszédében bejelen­tette, hogy az ország németbarát politika miatt katasztrófába jutott, a háborút elvesztette. A felesleges vérontást s azt, hogy Magyarország Hitler ol­dalán elpusztuljon, csak azzal lehet megakadályozni, ha a ma­gyar hadsereg azonnal beszün­teti a harcot. Bejelen­ette Horthy Miklós azt­­ , hogy e sorozatos acétot árulások révén miként pusztult el az ország szine-java, legszebb férfianyaga s hogy ugy­anez a hitvány hitlerista erő­szakszervezet - ez év márciusá­ban és később is - mikért tar­tóztatta le az ország vezetőit és hurcoltatta el ismeretlen he­lyekre Elmondotta Hor­thy • azt is, hogy őt is letartóztatta Hitler ez év márciusában és a jól ismert márciusi intéz­kedések megtétel­re kényszerí­­tette. Ezúttal Horthy élete is fenyegetve volt. Egyedül arról nem beszélt Horthy Miklós, hogy amikor élete és a nép élete között kel­lett választania, önmagát és nem a nemzetet mentette. Mindenesetre jobb későn, mi­t soha. A Horthy kérte fegyverszünet esetén akár az olasz, akár a román, a finn, vagy a bo­gár nép, a magyar is részesült volna a szovjet nép méltányos és megértő feltételei­ben. Felsóhajtott volna akkor Szeged népe is. Annak a Sze­gednek népe, amely az egész vil­á­gon terjeszte­te - Gömbös, Horthy és a nyilasok közvetí­tésében - hogy a nemzeti szo­cializmus szülővárosa Hogy in­nen indult útjára 1919-ben az ellenforradalom Hogy Musso­lini és Hitler csak továbbfej­lesztői­e a szegedi gondolat­nak, a bikacsök, az internáló­táborok, a börtönök gondola­ti­nak. Szeged népe a szegedi gon­dolat végleges bukásával, a bé­kével éppen ezért különö­en sokat nyert volna. Egy magát teljesen letért és kompromittált mozgalom - a nyilas hungaristák azonban puc­­­csot kezdeményeztek a béke ellen. Őrizetbe vették a­ békét kért kormányzót is, ugyanakkor a puccsisták Sza­­­la­it, Hitler felelőtlen bál­ját és minden aljasságra kész eszközét állították az ország élére. Mi­nisztere, ke i­­­mert politika­i utó­­­á­lók, mi­t Rajn­s, Csia, Pálffy Fidél és a parasztnyúzó Jurcsek Béla. Haáparencsáb­ai Szálasi a há­ború minden áron való tar­tatását parancsolja a magyar katonának. Megértő és méltányos béke he­lyett halált és pusztulást szánt népünknek. A m­agyar nép pedig sem akarta a háborút. S különösen nem akarja vérét ontani most, amikor a háború halál­ig való folytatását olyan közismerten megkergült valaki követeli, mint Szála­i és hitle­rista bandája. Ezek a bitangok egy vesztett háború végvonag­­lásának utolsó napjaiban, csak azért kergetik a magyar népet a halálba, pusztulásba, hogy ki­tolják a napot, amikor a sza­­badságszerető népek végleg le­számolnak a halálos ellensé­gükkel : a gyilkos és randesó német és magyar nealett szeciatiz­­mussal, amely sem nem nem­zeti, sem sem szocialista. S most jön a tragédia. Teg­napról mára Horthy Miklós megint meggondolta magát. Azt, amit tegnap még maga mondott el a magyar rádióban, vissza-­­ vonta. De visszavonhatta-e a tényeket, hogy Magyarország el­vesztette a háborút, hogy hiá­bavaló a kiontott vér, hogy hiába pusztulnak a magyar vá­rosok és falvak és hogy nem a szövetségesek a magyar nép el­lenségei, hanem Hitler és a hit­leri Németország. Akadni fognak nai­ak, akik mentegetni próbálják Horthyt, «a szerencsétlen és magival te­­hetetlen öregurat.« Nincs ment­ség számára. A nagy á­lomférfi az, aki nemzetétől áldozatot kö­vetelni tud és önmagát fel tud­ja áldozni nemzetéért. Horthy viszont csak áldozatot követelt nemzetétől, de va ahányszor vá­laszút előtt állott, mindig aran­ya érdekeit és nem a nemzetét válasz­otta.Gróf Teleki­­ Horthy ellen tiltakozva áldozta fel élé­ül. Mert tudott választani ön­maga és a nemzet élete között. Horthy árulója a magyar népnek. •­­ A háború tovább folytatása tudatos országvesztés. Aki Hitlerrel tart, Hitlerrel pus­tul! De mi - magyar nép - nem akarunk elpusztulni. Élni aka­runk. Élni szabadon és függet­lenül egy szabad magyar hazá­ban. Élni a demokratikus népek vi­lágszövetségében, a Szovjet­ Unió, Anglia és Amerika ol­dalon. Letagadni még azt is, hogy egy­általán volt valaha »szegedi gondolat.« Valljuk be, a hazug hitlerista prop­­andától megtévesztve azt hitték, hogy a vörös hadsereg jöttével vége az országnak, vége városainknak és falvainknak, hogy ütött férfiaink, asszonyaink és gyermekeink utolsó órája Nehéz a sorsunk. Rosszab­bat vár­unk. Szeged sokkal rosz­­szabbat, a szegedi gondolat miatt. A rossz lelkiismeret hang­ja volt ez ijedelem amiatt is, hogy a Vörös Hadsereg fogat fogért, szemet szemért fizet meg azokért a hallatlanul súlyos bű­nökért, amit Hitler hadseregé­vel egyetemben követett el a m­a­gyar hadsereg Oroszország­ban, Ukrajnában. Közel ötmillió halottja van ed­dig a Vörös Hadseregnek, több, mint hasimálté polgári sze­­mélyt gyilkoltak le a hitle­risták. Oroszországban és Ukrajnában egész járások és vármegyék van­nak, ahol csak a kémények ég­nek meredő Mai jelzik, hogy ott valaha emberek lak­ik. Száz­­­s százezer k­örös katonának nincs többé otthona, nincs töb­bé családja. Égeti szívüket az igazolt gyűlölet. Elszörnyükö­­déssel tárgyalja az egész világ azt a példátlan besziáll­ást is, ahogy a magyar reakció elin­tézte az újvidéki szerbeket, a kárpátaljai ukránokat és a ma­­gyarország zsid­óat. Egyes­­ beugrottak ama ha­zug állításnak is, h­ogy a Vörös Hadsereg maja a magyar né­pen bosszút áll azokért az oko­zott szörnyűségekért, amit a Horthy-féle terror,a Szegedről kiindulva követett el 1­19 óta a magyar nép legjobb fiaival szemben Még az elmúlt hóna­pokban és hetekben is éppen a »szegedi gondolat» nevében gyilkolták le és börtönözték be a legjobb hazafiainkat. Köztük a kommunistákat is. Akik hir­dették, hogy a fasizmus és an­nak minden magyar vállfája a háború s a pusztulás pártja, akik hirdették, hogy Hor­hy és rendszere azért tartja diktatu­­rális csendőr és rendőr hatalmá­­ban az országot, hogy ne kell­jen megoldania Magyarország legégetőbb kérdéseit. A szabadság és demokrácia ügyét, a magyar nép földhözjuttatása ügyét, a boldogságra és jobblétre vá­gyó magyar nép ügyét. Ilyen Magyarországot akarunk, ezért küzdünk. A romokból, a pusz­ul­ból, a nép valamennyi rétege össze­fogásával uj Magyarországot akarunk és fogunk, felépíteni. De az uj Magyarországhoz, a szabad és független Magyar­­országhoz a békén át visz az út. S Hitler még mindig h­arcok Horthy hibájából és bűnéből, Szálasi még mindig harcba és halálba kényszeríti a még fel nem szabadított magyar terüle­tek sokat szenvedett lakosságát. Pedig ha azt akarjuk, hogy

Next