Vásárhely Népe, 1945. április-június (2. évfolyam, 76-147. szám)

1945-04-01 / 76. szám

£. 8!Säi A magyar nóta ünnepe ieM a Munkás Dalárda húsvét hétfői HANGVERSENYE a Fekete Sas nagytermében. pengő. Közreműködnek: Welszné Bánki Ida, Varga Edit, Orbán Sándor, dr Verebes Tibor és Völgyi Pista cigányzenekara.— Beléptidíj 3­5 órakor, utána tánc — Jegyek előre válthatók a Munkás Otthon irodájában (Andrássy­ u. 22.) és a dalosoknál. Kezdete d u Húsvéti ref. istentiszteletek és úrvacsoratsztások sorrendje Első napján: Ujtemplomban reggel 6 ó. napkeleti istentisztelet, dr. Tóth Kál­mán. — Ótemplom d. e. 10 ó. Márton Ár­pád és Senes Béla. d. u. 5 ó. dr­­ Tóth Kál­mán. — Uj fém­lom d. e. 9 ó. Losonczy Endre és Győrffi Sándor. D. u. 5 ó. Győrfi Sándor. — Újváros . d. e. 9 ó. dr. Gó­llá­ts Imre. D. u. 5 ó. Elek Áron. — Su- Bán cí. te. 9 ó. Rapcsják Péter. D. u. 5 ió. Legátus. — Tabán d. e. 9 ó. .Nagy­­györgy Sándor. D. u. 5. ó. Legáts. — Tarja« d. u. 5 ó. Seres Béla. Külterületen: Kutas d. e. 10 ó. Pósta­­halom d. u. 3 ó. és Cs­icsatér d. u. 5 ó. Benetzk Sándor. — Alsókopáncs d­. e. 11 á és Vajhát d. u. 3 ó. Eperjesi Mihály.’ — Belsőszerhát d. u. 2 ó. és Keny«re­­piart d. u. 4 ó. Nagygyörgy Sándor. — Belsőerz»éber d.­­e. 10 ó. és Hatrongyos áj u. 3 ó. vitéz Nagy Imre. — Mártély d. e. 9 ó. dr. Tóth Kálmán. — Szikános <L u. 2 ó. és Gorada d. u. fél 4 ó. Rapcsák Péter. Másodnapján: ótemplom d. e. 10 ó* Seres Béla. D. u. 5 ó. dr. Tóth Kálm­án. — Kórház d. e. 10 ó. dr. Tóth Kálmán.— Újtemplom d. e. 9 ó. és d. u. 5 á Győrffi Sándor. — Újváros d. e. 9 ó. és ti.­tt 5 ó. Elek Áron. — Susán d. te. 9 ó. Rapcsák Péter. D. u. 5 ó. Legátus. — Tabán d. e. 9 ó. és d. u. 5 ó. Legátus Tarján d. u. 5 ó. Seres Béla. Külterületén: Kutas d. e. 9 ó. Sójára­lom d. e. 11 ó. és Külsőszerhát d. u.­­1> ó. Bernetzk Sándor. — Pusztaközpont d. e. 10 ó. és Hatablak. D. 14. 3 ó. Vígh Imre.— Mátyáshalom d. e. 9 ó. és Kistóvölgy d. e. 11 ó. Eperjesi Mihály. — Csókás d. e. 10 ó. és Rácútfél d. u. 3 ó. vitéz Nagy Imre. H Termelési Bizottság közleményei A Termelési Bizottság értesíti az érdeklődő gazdaközönséget, hogy cukorrépa, takarmányrépa és ken­der vetőmagot lehet igényelni ápri­lis hó 6-ig, a városháza emelet 6-a számú szobájában. A Termelési Bizottság a város külterületét 21 körzetre felosztva, minden körzet élére egy-egy ter­melési biztost állított. A termelési biztosnak feladata a kölcsönös meg­segítés, valamint a mezőgazdasági munkák gyors elvégzésének bizto­sítása, ezzel kapcsolatosan a foga­tok arányos szétosztása. Felszólítom a gazdaközönséget, hogy a terme­lési biztosoknak minden tekintetben legyenek segítségükre és utasításai­kat mindenki tegye magáévá. Meghívó A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület 1. év április hó 8-án dél­előtt 10 órakor, határozatképtelen­ség esetén pedig április hó 15 én délelőtt 10 órakor tartja székházá­ban évi rendes közgyűlését, melyre a tagok pontos megjelenését kéri. Ezen gyűlésekre, tekintettel a rend­kívüli viszonyokra, újabb meghívót nem bocsátunk ki. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó és beszámoló. 2. Zárszámadás és költségvetés, valamint a vagyonleltár ismertetése. 3. Az alapszabály szerint beérke­zett indítványok tárgyalása. Hódmezővásárhely, 1945. március hó 28-án. VEZETŐSÉG. Hódmezővásárhely thj. város gazdasági ügyosztálya, 400/1945.1. ü. o. sz. Hirdetmény Felhívom mindazokat a termé­szetes és jogi személyeket, kiknek Hódmezővásárhely területén 100 kat. holdat meghaladó földingatla­­­nuk van, hogy városháza emelet 11 számú szobájában 48 óra alatt je­lentkezzenek. Hmnvásárhely, 1945. március 31. FERENCFI s. k. I. n. o. vezető. VÁSÁRHELY NÉPE Nálunk­ is megkezdődött a földigénylők összeírása A napokban hangot adtunk annak a követelésnek, hogy a helybeli Földigénylő Bizottság végre kezdje meg munkáját. Tegnap délelőtt örvendetesen ta­pasztaltuk, hogy a vásárhelyi nép kívánsága valóra vált, a Horthy Mik­lós út 8 szám alatti volt királyi adó­hivatalban megkezdődött a föld­igénylők összeírása. A helyiség zsú­folva volt láthatóan szegény, föld télén napszámosokkal, akik igényt tartanak a kiosztandó földekből az őket jogosan megillető táblákra. A hivatal vezetője közölte velünk, hog­y az összeírás húsvét első nap­ján, vasárnap is tart reggel 8 órától dél­után fél kettőig. Aki földet akar, jelentkezzen. A Szociáldemokrata Párt alföldi titkárságot állít fel Hódmezővás­árhelyen Tegnap délelőtt Takács Ferenc iparügyi miniszter, Erdei István, a Szociáldemokrata Párt vidéki titkára és Juhász Pál szociáldemokrata párttitkár látogatást tett a Magyar Kommunista Párt helyi szervezeté­ben és bejelentették, hogy pártjuk alföldi titkárságot állít fel városunk­ban. A testvérpártok vezetői kihang­súlyozták azt, hogy a legteljesebb összhangban, a korábban elhatáro­zott szoros együttműködéssel akar­ják folytatni munkájukat. Az említett szociáldemokrata po­litikusok ezután látogatást tettek a városunkban működő többi politikai pártoknál és a szabad szakszerve­zetek titkárságában is. Értesülésünk szerint, Erdei István, a Szociáldemokrata Párt alföldi tit­kára új beosztási helyét már el is foglalta. Értesültünk arról is, hogy Erdei István Pestkörnyékről nemzet­­gyűlési képviselői mandátumot nyer. 3 nő a Szovjetunióban A cári Oroszországban az orosz­­ nők tevékenyen részt vettek a forradalmi h­arc­ban már a munkáspárt létrejötte előtt is, de különösen azután. Mielőtt a munkás­párt megalakult, majdnem kizárólag a haladó intelligencia képviselői vettek részt a forradalmi mozgalomban. De a munkás­­mozgalom fejlődésével, a munkáspárt meg­jelenésével már ott látjuk a forradalmi harcban vállvetve felfutá­saival a munkást nőt. Ott látjuk az Obuchoho-gyár vé­delménél a­­ barrikádokon­, a föntéseken, a sztrájkokban és az 1905-ös forradalom­ban. Az 1917-es februári forradalomban Oroszország női sokban hozzájárultak ah­hoz, hogy a cári hadsereg katonái és hiat­­rózsai a forradalom oldalára pártoltak. Az Októberi Szocialista Forradalom fel­szabadította a nőt. Lenin 1921. március 8-án megjelent «A munkásnők nemzetközi napja» c. cikkében rámutatott arra, hogy a «bolsevizmus­ban és az Októberi for­radalomban az alapvető az, hogy éppen azokat vonta a politikába, akik legjob­ban el voltak nyomva... De nem lehet jó tömegeket bevonni a politikába, ha nem vonjuk be a politikába a nőket.. . A bolsevik,­a sz­ovjet forradalom olyan mé­­­lyen kivágj­a a nők elnyomásának és­ jog­­fosztotts­ágának gyökereit, amilyen mé­lyen a világ egyetlen pártja, egyetlen forradalma sem merte kivágni.» A szovjethfatalo­m hatálytalanította a nők jogtalanságát megrögzítő összes tör­vényeket. A forradalomig nem tekintet­­­ték a nők­et teljes értékű embereknek. A szovjet forradalom követ kövön nem ha­gyott a régi idők törvényeiből és hagyo­mányaiból, melyek megrögzítették a nők jogtalan helyzetét. A sztálini alkotmány­ban ez áll: «A nő­­ a Szocialista Szovjetköztárs­asá­­gok ’Szövetségében teljesen egyenjogú a férfival a gazdasági, állami, kulturális, társadalmi és politikai élet minden terén. A nők e jogát biztosítja: a nőnek a fér­fival való egyenlő joga a munkára, a mun­ka díjazására, pihenésre, társadalmi biz­tosításira és művelődésre, az anya -és gyermek érdekeinek állami védelme, a nőnek járó fizetett szabadság a­ terhes­­­ség idejére, a szülőotthonok, bölcsődék és gyermekkertek sűrű hálózata». A Szovjetunióban semmiféle korlát és megszorítás nem állja útját annak, hogy a nők részt ve­gyenek­­ a társadalmi és poli­tikai életben, a tudományos és gazdasági életben, az állam kormányzásában.­­?• Az Októberi Szocialista Forradalom elő­ször mutatta meg, hogy milyen nagy erőt képvisel a nő a nép életének minden te­rületén. Egyetlen országban sem képviseli a népet a vezető állami intézményekben annyi nő. Mi több, a történelemben elő­ször vesznek részt az állam kormányzásá­ban nők, nem királynők és cárnők, ha­nem­­ a nép képviselői. Cs­ak a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanács­ában, a szocialista parlamentben 189 a női képviselők száma. A szövetséges és autonóm szocialista köz­társaságok Legfelsőbb Tanácsába 1439, a dolgozók küldötteinek helyi szovjetjeibe pedig 422.279 női küldöttet választottak. Hogy ennek milyen nagy a jelentősége azt megmutatta a honvédő háború, mely­nek folyamán a nők tekintélyes helyet foglalnak el a gyárakban és üzemekben, a kolhozokban és szovhozokban, a Vörös Hadsereg egészségügyi és orvosi szolgála­tában és a Vörös Hadsereg sok harcos csapatában. A Szovjetunió dolgozó női tekintélyes helyet­­ foglalnak el az ország ös­ssz­es tár­sadalmi szervezeteiben: a szakszerveze­tekben, a pártb­an, a kommunista ifjúsági szerevzetekben. Kilencmilliónál több a női szaks­zervezeti tagok száma , és köztük 428.570 nő a központi, köztársasági, vi­déki, körzeti, gyári üzemi és helyi sz­ak­­­szervezeti plénumainak, elnökségeinek, el­­lenőrző bizottságainak választott tagja. A bolsevikok pártjának tagjai között körül­belül 29 százalék nő. A sztálini ötéves tervek idejében a Szovjetunió népgazdaságában rohamosan nőtt a női munkások és hivatalnokok szá­ma. 1932-ben az egész népgazdaságban, kö­rülbelül 6 millió nő dolgozott, vagyis a dolgozók 27,4 százaléka. A harmadik sztá­lini ötéves­­ elv kezdetén a dolgozó nők száma 9 millió 557 ezerre, vagyis 35,4 százalékra emelkedett és 1959-ben már 10 millió 773 ezer nő dolgozott, azaz 37,4 százalék. Emellett­ százezernél több nő dolgozik az iparban, mint mérnök és technikus. Nagyon sok nő végez tudomá­nyos munkát. A vez­ető állami és párt­­funkcionáriusoknak több mint 20 száza­­léka nő. ' , " Ott látjuk a nők között a Bjelorussz Szocialista Szovjetköztársaság Legfelsőbb Tanácsának képviselőjét, Grekovát, ott van diplomáciai munkán Kolontár. A Szovjet­unióban láttunk női népbiztosokat, gyá­rak, üzemek és egyéb vállalatok igazga­tóit, akadémiák tagjait, főiskolák igaz­gatónőit. Ismerünk híres repülőket, mint amilyen Grizoduba, Oszipenko, Raszkova, sőt egés­z női repülőosztagok vesznek részt a szocialista haza védelmében. Ott látjuk a­­ nőt a légelhárító védelemnél. Nőket láttunk a Vörös Hadseregben, mint parancsnokokat, összekötőket és egészség­­ügyi alkalmazottakat. Láttunk női moz- Aranyat, ezüstöt, ékszert, márkás (Doxa, Omega stb) kar- és zsebórákat a legmagasabb árban veszek! Burka órás és ékszerész, Szt Antal és Andrássy ut sarok. U 1945. április 1. donyvezetőket­ és vasútigazgatókat (Zi­naida, Troickája). 1940-ben 23.000 nő vég­zett tanfolyamokat a vasúti közlekedés különböző szakmáiban, 107 nő dolgozott mint mozdonyvezető, 3675 nő mint segéd­­mozdonyvezető.­­A nagy honvédő háború óriási hazafias lendületet váltott ki a nők között. A nők a gyárakba mentek, a munkapad mellé. Öregek és fiatalok elkezdtek dolgozni a mezőgazdaságban, beléptek a Vörös Had­sereg soraiba, a partizáncsapatokba. És mindenütt a legnagyobb öntudatoss­ágról tettek tanulságot, a fegyelmezettség pél­dáit adták, a hősies, állhatatos Sztah­a­­nov munka, a legnagyobbszerű bátors­ág, vakmerőség, eltökéltség példáit. Az olyan lányok, mint a vértanúhalált halt Zoja Koszmogyemjánszkája, mint Liza Csajkina és még sok más, dicsőséggel övezték a szovjet nőt a honvédő háborúban. Különösen fontos az, hogy vezető állá­sokban és közkatonaként, a társadalmi, a politikai és gazdas­ági­ életben nagy szám­­ban vesznek rés­zt a nő­ki a keleti vidéke­ken, ahol a cárizmu­s alatt a legspegfostc­­tottabbak és legelnyomot­tabbak voltak. Ezeket a nőiket a Szocialista Forradalom szabadította fel és széles utat nyitott számukra. Itt látjuk Azerbajdzsán sztah­a­­novista nőjét­— Baszfi-Maszim-Kizi Ban­girovát. Itt van Georgia érdemes kolhoz­­parasztas­szonya — Nata Szagadasvili, Ör­ményország érdemes munkásnője — Ju­­gaber Kanepetovna Avetiszján. Az érde­mes furkemén nő — Ogul Murad Szejd Kulijeva. Az érdemes tadzsik nő — Fájzi Bibi Kajumova. Kirgizia legfelsőbb ta­nácsának alelnöke — Kalima Amenkulova. Az ezer­ lány Távolkeletre való Utazásai nagy mozgalmának kezdeményezője — Va­lentina Szemjonovna Hetagutova. Tucat­jával nevezhetünk meg nagyszerű énekes­­nőket, színésznőket, táncosnőket a Szov­jetunióban, köztük sokat tüntettek ki ér­demrendekkel és Sztálin-díjjal. Százával nevezhetünk meeg érdemes kolhozparaszt­­ass­zonyokat, falusi szovjetek elnökeit, mint amilyen Praszkovja Nikiticska An­gelina és Proszkovja Ivanovka Kovardák. A szovjet állam kolhozr­end­je igen so­kat adott a par­asztasszonynak. A család­ és a társadalom egyenrangú tagjává emel­te, felszabadította, lehetővé tette szá­mára, hogy a legnagyobb mértékben részt vegyen a társadalmi életben. Sztálin a gyűlésen, ahol a párt és kormány veze­­tői fogadták a cukorrépaföldek roham­munkás kolhozparasztasszonyait, 1935. no­vemberében ezt mondta: ■ «Itt nem közönséges nők szavát hal­lottuk, mondhatnám, a munka hőstiai­­ be­széltek, mert csak a munka hősnői érhet­tek el olyan sikereket, mint amilyeneket ezek a nők elértek. Azelőtt nem voltak nálunk ilyen asszonyok. Én 56 éves va­gyok, sokat láttam, sok dolgozó férfit és nőt láttam. De ilyen asszonyokkal nem találkoztam. Ezek egészen újfajta embe­rek. Csak­ a szabad munka, csak a kolhozi­­munk­a szülhette a faluban a munkának ilyen hősnőit*. Dolores Ibarruri, a Spanyol nép felsza­badító háborújának dicső harcosa ezt írta a háború elején «A szovjet nőkhöz* írt gyönyörű felhívásában: «A forradalom, a polgárháború é­s az intervenció viharos és nehéz napjaiban a szovjet nők dicső sorokat írtak a népek szabadságáért vívott harc történetébe; megmutatták, hogy odaadó és álhafaías hazafiak és hősiesen harcolnak népük­ jegyéért.» ‘ A vadállati Hitler-hordák támadása a szovjetország ellen' újra ugyanazt a haza­fias lelkesedést robbantja fel a szovjet nőkben. A nők hazájuk iránti lángolói lelkesedéssel eltelve újra fegyvert ragad­nak, hogy férjükkel és fivérükkel együtt megvédjék a szovjet földet és gyermekeik életét, akiket a­­ horogkereszt véres h­óhér­­banditái fenyegetnek. A szovjet nők ebben a harcban meg­mutatják szocialista hazájuk iránti lán­goló szeretetüket­ és mélységes gyűlöle­tüket a szovjet nép ellenségeivel szemben Szovjetország asszonyai tudják, hogy mi­ért harcolnak. Az egész szovjet néppel együtt védik és mindig meg fogják védeni szocialista hazájukat, ahol először egye­nesítették ki a dolgozó nők milliói gör­nyedt hátukat, először nyílt tá­­tér min­­den eretü­k kifejlesztésére. A Szovjetunió asszonyai megerősödve, a szovjet hata­­­lommal még jobban összeforrva kerülnek ki ebből a harcból. Még nagyobb erővé válnak a szovjet állam életében-E JARO­SZLÁVSZKI — A. hödn­éa Állami közn­yezete minden 22. »z&mu adop tiri­erét tart­ó IRODAS2 lapunk kiadó GVOlHi •züksé Fajazo és na szép e: EPERFA Greg Vásé vagy az ó-t A magyar állam r kap­­ 804—1945. szám. Hird 5164—1945 E alapján az alább Vöröskereszt ált; j jogosulatlanul ki gyár nyelvű igazi Az igazolvány pírból készült, es alatta igazolvány ciril betűkkel, m tulajdonos névalé harmadik oldalon vetkező szavak ír «_szám. Igazolvá v.szám alatt lakik alkalmazott­ja és a se lésfene jogosult, hatóságokat felkér lamint hozzá tartó röskeneszi részét« cikkében biztosi« feni szíveskedjék.» Felhívom a vári nek fent leírt ig akár kitöltetlen ál; a rendőrség 10. s­zében haladéktala: Hmvásárhely, 1 Tisztelettel » érdemű közön lyemben an újra Készséggel állok ség szolgálatára , és mtt butor készl Tisztelettel Bál műaszti Kari­s fonást Juhgyapjut min VÉSZÉI RAJ Mindenfaj ágy Col és gyapjú áron vásá OLASZ lí Zrínyi és E hívásra ház: Figy Kártolást és /< a legold­ Angórát és gy sabb áron ’V Kazii Búr vásárolok tételben is. Deák Ferenc és

Next