Vásárhely Népe, 1946. július-szeptember (3. évfolyam, 143-218. szám)
1946-07-02 / 143. szám
Hódiszetővásárhely, 1946. július 2. kedd. ÁRA 100 BILLIÓ III. évfolyam, 143. szám. '■B/m Kitűnően sikerült a Vásárhely népe matinéja Vasárnap délelőtt tartotta a Vásárhely Népe matinéját a Városi Színházban. A Városi Színház Megnyitása óta ilyen szépszámú közönség még nem foglalt helyet a színház padsoraiban, mint a matiné alkalmával. A műsor, amely irodalmi és művészeti jellegű volt, hivatásának megfelelően megteremtette a kulturális kapcsolatot a színházon keresztül nemcsak írásban, hanem ezúttal szóban is a sajtó és a közönség között. A Vásárhely trépe egy jelentős lépéssel haladt előre ezen az úton, amely a széles néptömegek kulturális ■zínvonalának emelését tűzte ki célul. A matiné minden szereplője tisztában volt azzal, hogy ezúttal többet kell nyújtania, mint a játék, a művészet erejével kell felvilágosítani és irányt mutatni. Meg kell szólalnia a költők és írók szavain át a magyar nép igazi történetének és a művészet ellenállhatatlan fegyverével kell örök ideáljainkért ,a szabadságért és igazságért harcba szállni. A legnagyobb és legemberibb költők beszéltek, Katona József, Ady, József Attila és ezúttal a legilletékesebb közönség hallgatta: a nép. Mindennél sokatmondóbb volt az a f szült figyelem és kirobbanó lelkesedés, amely az egyes műsorszámokat kísérte. Ez több volt a szokásos közzönségsikernél. A közönségnek nemcsak tetszett, hanem meg is értette, miről volt szó. Nemcsak a délelőtt műsorának sikere volt ez, amely úgy a tartalomban, mint a rendezésben eltért a Vásárhelyen szokásos matinéktól, hanem dicsérete annak a közönségnek is, amely többre értékeli a komoly művészetet, mint az olcsó sikert. A Himnusz hangjai után, Kovács Mihály, a Vásárhely Képe felelős szerkesztője bevezetőjében arról szólt, hogy mit ér egy újság, ha az a munkások és szegényparasztok, a Kommunista Párt szolgálatában áll Hangsúlyozta, hogy a Vásárhely Népe az egyre fokozódó reakciót nem divatos frázisnak tekinti és nem ismer iránta kíméletet. A prózai rész ismertetését Gobbi Hildával kell kezdeni. József Attila életét mondotta el a költő néhány versében. A versekből azonban nemcsak a költő beszélt, mint ahogy József Attila nem önmaga költője, hanem Gobbi Hildánál a ma élő emberiség legdöntőbb tényezője: a proletár szólt S miután elmondta mi volt a költő élete — megszólalt a hitele a kapitalizmussal! Nem hisszük, hogy akadna Mergyarországon hívatottabb tolmácsolója József Attilának, mint Gobbi Hilda és a magyar munkásosztály büszke lehet rá, hogy ilyen művészek harcainak soraiban. , Hetés György az örök paraszt fájdalmát tolmácsolta. Tiborc monológját mondotta el a Bánk Bánból megható őszinteséggel, remek felkészültséggel. Naszódy Sándor Ady-verseket szavalt Vásárhelyi szereplése alatt most ismerhettük meg igazában ragyogó előadókészségét. Hajnóczy Lívia is most adhatott először ízelítőt komoly tudásából. Prózában ő lesz a Városi Színház egyik legkomolyabb oszlopa. Apor Noémi tehetségénél csak a kedvessége elragadóbb. Elmondott verseinek sikere az előadó sikerét is elmondták. Várhelyi Endre Villon szavalata nem tévesztette el hatását Igen nagy tetszést aratott a költő- és egyben csavargó-király balladája a parlamenthez. Sárai Zoltán remekül szavalt, komoly verset komolyan. Nemcsak azért szolgált kellemes meglepetéssel, hanem ezen kívül jó költőnek is bizonyult: saját versét szavalta. Szántó Margit tehetségesen mondott el egy Ady-verset. Neki is jobban »fekszik« a próza minden másnál. Tóth Károly József Attila »Mond, mit érlel« című versét szavalta nagy hatással. A második rész bevezetőjében Kerekes Imre a Vásárhely Népe szerkesztője beszélt a sajtó és a demokrácia viszonyáról. Beszédében kiemelte, hogy a sajtó hatalmas küzdőtársként áll: a demokrácia oldalán és a Vásárhely Népe matinéján a kultúra eszközeivel kíván a sajtó a demokráciáért harcolni. A zenei részben Papp Ella kedvesen és jól énekelt operettrészleteket, mint mindig, most is nagy sikerrel. Komvádzy Gertrud a Schubert-melódiák művésze. Hangjának és előadóművészetének egyéniségének külön varázsa van. Borvető János remekül énekelte a Bánk- Bán-ból a bordalt. Nagy közönségsikere volt szépcsengésű tenorjának. Várhelyi Endre operaáriákat énekelt. Komoly, meleg basszusa, egyre fejlődő előadástechnikája a legnagyobb reményekre jogosít. A zenei rész kiemelkedő száma volt a Munkás Dalárda fellépése. Heltai Vilmos karnagy vezetésével aKék Dana keringőit énekelték a színház zenekarának kíséretével. A remekül előadott műsorszám igen nagy sikert aratott. A Munkás Dalárda komoly értéke a vásárhelyi zenekultúrának. A színház zenekarát Vincze Ottó, a rádióból ismert nevű karmester irányította. A műsor második részét Fehér Tibor konferálta szellemesen. Elsősorban ő gondoskodott a jó értelemben vett humorról. Az első rész összekötő szövegét és a záróbeszédet Osváth Béla, a Városi Színház igazgatója mondotta. Beszédében a művészet és a demokrácia viszonyáról értekezett és kifejtette, hogy a színház a matinétól eltekintve is mindent megtesz a jövőben, hogy a munkásság kultúrigényét kielégítse. A matiné az Internacionálé hangjaival ért véget. Jelesek június hó 30-ig a lakóhelyük szerint illetékes járási főjegyezőségnél, városokban a polgármesternél fogadalmat tenni, erről igazolványt kapnak, egyúttal ellátják őket mázsakönyv, cséplési napló és cséplési eredménytömb nyomtatványokkal darabonkint 75000,135000 adópengő térítés ellenében. A forgalmi adó, kereseti adó, stb. céljaira tehát külön nyomtatványokat vezetni nem kell, de a közellátási nyomtatványok pontos vezetését a forgalmi adóhivatal külön is ellenőriztetni fogja. A cséplési eredménylapokat minden csépeltetőről 3—3 példányban kell kiállítani és hetenként összegyűjtve, egy példányát minden hétfőn a kiadó hatóságnak meg kell küldeni. Újítása a rendeletnek, hogy a cséplési adatok pontos bejegyzéséért a cséplőmunkások bandagazdáját, kit a munkások választanak, anyagilag és büntetőjogilag felelőssé teszi a gép felelős vezetőjével együtt. A cséplést a községi elöljáróság, illetve a közellátási minisztérium szakközegeivel szigorúan ellenőriztetni fogja. A gazdálkodó az arató és cséplőrészt természetben adhatja ki, de ez a mennyiség a beszolgáltatási kötelezettségbe nem számítható be. A bércséplők keresetükből háztartási céljaikra engedélyezett gabonát, továbbá javítási költségeikre a kereset 15 százalékát visszatarthatják, a fennmaradó részt legkésőbb október hó 31-ig kötelesek beszolgáltatni a kijelölt kereskedőknek. A gazdálkodók gabonájukat a cséplés befejezésétől számított 15 nap alatt, a kukoricát pedig legkésőbb 1946. november 30-ig tartoznak beszolgáltatni. A háztartásra, gazdasági munkások részére, valamint vetőmagra visszatartható mennyiséget a rendelet pontosan szabályozza. A beszolgáltatáshoz szükség esetén karhatalom is igényelhető. A gabona és kukorica további forgalmát illetőleg vásárlási joguk csak a gyűjtőkereskedőknek és azon magánosoknak van, akik erre külön vásárlási engedélyt kapnak. Mindazoknak akik hatósági lisztes kenyérellátásukról lemondanak, az illetékes polgármester, vagy községi elöljáróság a fejadag erejéig vásárlási engedélyt adhat, búza, rozs, vagy kétszeres beszerzésére, illetőleg kukorica vételére. Búzát, rozsot és kétszerest őröltetni csak malomban szabad, darálás, hántolás és ipari, vagy takarmányozási felhasználás tilos. A fejadagként engedélyezett gabona vámőrlésben, vagy idegen kereskedelmi őrlésben őröltethető fel. Vámőrlésre jogosultak a rendelet szerint: mezőgazdák, kiknek más foglalkozása nincs, ideértve a szántóföldek, kertek, rétek, szőlők, legelők, erdők tulajdonosait, illetve művelőit, azok a földtulajdonosok és haszonbérlők, akik mellékfoglalkozást is folytatnak, a haszonbérbe adott mezőgazdasági I békeértekezlet és Németország ügye a külügyminiszterek előtt A négy külügyminiszter tegnap nem tartott ülést. Úgy tudják, valamennyien külön-külön foglalkoztak a trieszti kérdéssel. levin egész délelőtt dolgozott. A négy külügyminiszter ma újra összeül. A külügyminiszterek mai értekezletének napirendjén van: az olasz-jugoszláv határkérdés, az olasz gyarmatok kérdése, a békeértekezlet és Németország. A moszkvai rádió ismertette, hogy a külügyminiszterek már 15 napja tárgyalnak és érdemes megvizsgálni, hogyan alakult a megbeszélések döntő mérlege. Sok esetben közeledés történt, de sok esetben kell még dönteni. Jellemzi a francia jobboldali magatartása. E szerint az angolok feladata az, hogy az angol javaslatot elfogadtassák a szovjet küldöttséggel. A szovjet rádió bejelentette, hogy senki sem tagadhatja, hogy az elért eredmények a szovjet küldöttségnek köszönhetők. Mezőgazdasági munkások, gazdálkodók, cséplőgépesek, malmosok figyelmébe MIT KELL TUDNI az aratásról, cséplésről és őröltetésről A Szegedi Forgalmi Adóhivatal a következő tájékoztató közlésére kérte meg lapunkat: A közellátási miniszter június hó 8.-án megjelent 10.700/1946. K. M. sz. rendelete az 1946. évi termésű gabona (búza, rozs, kétszeres, árpa, zab, köles) és kukorica cséplését, beszolgáltatását, forgalmát, vásárlását, a vámőrlési jogosultságot, az önellátói vásárlási engedélyt, önellátói igazolvány kiállítását és a gabona őrlését részletesen szabályozza. A gazdák gabonatermésüket a beszolgáltatási lap előzetes felmutatása mellett, az aratórészesek pedig munkaadói igazolással, kötelesek legkésőbb szeptember hó 15.ig géppel elcsépeltetni, nyomtatással, stb. csépelni kivételes esetekben és csak hatósági engedéllyel szabad. A cséplőgépek üzembentartói kö