Vásárhely Népe, 1947. október-december (4. évfolyam, 221-295. szám)

1947-10-01 / 221. szám

autóbír 1., szerda. .VÁSÁRHELY NÉPE mmst m­ni NYILATKOZHSK és két munkáspárt vezetői és min üzemek dolgozói és közös kormányprogramrólA „Concordia” dolgozói Lapunk legutóbbi számában nyilvánosságra hozták a Magyar Kommunista Párt és a Szociálde­mokrata Párt közös kormánypro­gramját, melyet rövidesen a mi­nisztertanács elé terjesztenek. Nézzük meg, milyen vélemény­nyel vannak a közös kormánypro­gramról, a megerősödött munkás­párt vezetői és az üzemek dol­gozói. KEREKES IMRE MKP párttitkár akit először megkérdezünk, így nyi­latkozik : — A két munkáspárt közös kor­mányprogram-javaslata képezi alap­ját további építőmunkánknak. Ennek jegyében kell, hogy irányt vegyünk a hároméves terv megvalósítására.M­ min­­denkinek kötelessége tehát támogatni ezt a javaslatot. Ennek megvalósulása küszöbölheti ki a demokrácia sokak által bírált kezdeti hibáit és ha ez sikerül, úgy az elsősorban a két mun­káspárt kormányprogramjának, he­lyes útmutatásának köszönhető. — Mi a véleménye a munkásegy­­ségről? — kérdezzük. — A választási küzdelem hevében a két munkáspárt közötti viszony rom­lását napról-napra érezni lehetett, — folytatja. — Most ugyanúgy érezni őket, hogy a két munkáspárt kö­­ötti viszony egyre javul. A helyzet­­adása itt Vásárhelyen a választási küzdelem hevében felmerült vitákból indult ki, később még jobban elmér­gesedett azon újságcikkek miatt, me­lyekben bennünket tettek meg szo­­ciáldemokr­avtársaink a balsike­rek okozójának. Mi, kommunisták, edd­ig sem igyekeztünk sem a sajtó­ban, sem a gyűléseken tovább ki­élezni a helyzetet. Nem vagyunk és nem leszünk szociáldemokrata-ellene­sek, — mondja befejezésül, — mert tudjuk, hogy a két munkáspárt együttműködése történelmi szükség­­szerűség, ami elől senki sem térhet ki. FEHÉR FERENC szociáldemokrata párttiíktár — Hogy mi a véleményem a két párt kormányprogramjáról és a mun­kásegységről? — gondolkodik egy pil­lanatig. — Szeretném, ha a kormánypro­gram-javaslat minden tekintetben kor­mányprogrammá válna, — kezdi a beszélgetést. — Együttműködést a két párt központi vezetőségének úgy kell lefektetni, hogy az egész országra és a két párt valamennyi szektorára kö­telező legyen és azok ellen, akik a megállapodást megszegik, a legszigo­rúbb eljárást, sőt a pártból való ki­zárást kell szankcióként megjelölni. —­ Hogyan látja a két munkáspárt további együttműködését? — Természetes, hogy az együttmű­ködés alapfeltétele csak a kölcsönös bizalom lehet. — folytatja — és egyet­len párt sem akarhat a másik rová­sára erejében gyarapodni. Minden erőszakosságot el kell vélni. A demo­krácia szelleme kell, hogy áthassa ezt az együttműködést és mind a két pártnak a realitások figyelembevéte­lével őszintén kell a munkásosztály javát szolgálni, — fejezi be nyilatko­zatát — örülök, hogy a két munkáspárt megegyezett, — kezdi a beszélgetést. — Nem volt semmi értelme az ok­talan torzsalkodásnak. Csak azt sze­retném, ha ez a szellem az üzemekbe is újra behatolna. — Éppen ideje, hogy a vita helyett rátérjünk az építő munkára, szól közbe Turcsányi Ferenc szociálde­mokrata elvtársunk. — A vita helyett több munkát akarunk végre, hogy megváltozzon ez a bizonytalan álla­pot. Török István elvtárs egy másik ha­risnyakötőgéptől odajön hozzánk, ő is bekapcsolódik a beszélgetésbe: — Nekem az a nézetem, hogy a közös kormányprogram által megszi­lárdult munkásegységet nemcsak hogy fenn kell tartani, hanem oda kell hatni, hogy azt senki meg ne szeg­hesse. Ezt legkönnyebben a szakszer­vezetek keretén belül valósíthatjuk meg. Egy munkásnő halad el éppen mel­llettünk. Nagyon csodálkoztam azon, — mondja, — hogyan történhetett meg, hogy a két munkáspárt közé majd­nem sikerült a reakciónak éket verni. Szerencsére a pártok vezetői idejében észrevették ezt és megakadályozták. Nekünk, dolgozóknak össze kell fog­nunk. Pártkülönbség nélkül, közös erővel a közös ellenség ellen, meg kell valósítanunk a hároméves tervet. Végül ennek az üzemnek a dolgo­zóit kérdeztük meg. Frailer János egy kézigépnél dolgozik, őt kérdez­tük meg először: — Ez az állapot nem is tartott volna sokáig, — kezdi a beszélge­tést. — Így is van itt elég tennivaló, ahelyett, hogy vitatkoznánk. Sürgősen meg kell változtatni például a bé­rek és az Urak közti különbséget. Mi dolgoznánk szívesen 10 fillérért is, ha meg tudnánk belőle élni, dehát százakat keresünk és alig tudunk be­lőle venni valamit. Gyöngyösi József szociáldemokrata elvtárs is így vélekedik. — A választásokon a dolgozók ke­rültek ki győztesen, tehát azt várjuk, hogy mielőbb megváltozzon az élet­­színvonalunk. Ita megszabják a mun­kabéreket, szabják meg hozzá elfo­gadhatóan az árakat is, mert csak így várhatunk javulást. Deák Krisztina, az üzemi bizottság szociáldemokrata elnöke is ezeket mondja: — Szűnjön meg minden vitatkozás és azon legyünk, hogy a munkások közt szűnjön meg az elégedetlenség. Nagyon helyeseljük a közös kormány­­programot, mert ettől várunk javu­lást, egyszóval: mindent. (Hegedűs.) Egy szegedi egyetemi tanár Egy érdekes szegedi­­csodaszerről,­ számolhatunk be olvasóinknak. Dr. Fazekas J. Gyula egyetemi magánta­nár kutatásai során megállapította, hogy bizonyos vegyületek adagolásá­nak hatására az állatok mellékveséje megnagyobbodik és fokozottabban működik, a rendesnél. Az ilyen­­meg­nagyobbodott mellékveséjű állatok szembetűnően meghíznak. Ebből ki­indulva a mellékvesekéreg fokozott működése és a hízás közötti össze­függést kutatta további kiterjedt kí­sérletekben. 300 nyúlon, 120 libán és 400 sertésen végzett kísérletei arra az eredményre vezettek, hogy az ál­tala alkalmazott kezelés hatására az állatok mellékveséjének megnagyob­bodása és fokozott működése mindig jelentékeny hízástöbblettel jár. Meg­állapításai szerint a libák 4 hetes tömési idő alatt darabonként közép­értékben 1,5 kg-al híztak többet a kezelés hatására, mint az ugyanolyan módon táplált, de kezelésben nem részesült testvérlibák. Sertéseknél pe­dig a kísérlet eredménye még szem­betűnőbb volt. A kezelt sertések 6 hónapos hízás­­idő alatt darabonként középértékben 20 kg-al híztak többet, mint az ugyanúgy táplált, de nem kezelt sertések. Kísérleteit a szegedi egyetemen és a szegedi nagyhízlabdákban végezte. A sertéseket a közvágóhídon vágták le és a hízástöbbletet a hivataliaa­ el­végzett pontos mérések is megerősí­tették. A közvágóhídon működő zsír­­sütő-üzemben sertések zsiradékénak kisülése kétségtelenül igazolta, hogy a hízástöbblet túlnyomórészben a zsiradék megszaporodására vezethető vissza, amelynek töpörte, zsír- és víz­tartalma semmiben sem tér el a keze­lésben nem részesült, ugyanúgy táp­lált kontrol-sertések zsiradékénak ki­sülési eredményétől. A kísérletek gazdasági jelentőségé­vel 1941—42-ben úgy a belföldi, mint a külföldi sajtó sokat foglalkozott és dr Fazekas J. Gyula 1943-ban ered­ményeiről, a szegedi egyetemen tudo­mányos előadásban is beszámolt. El­járását úgy Magyarországon, mint több külföldi államban szabadalmaz­tatta. A hizlaló eljárás iránt mind hazai, mind külföldi gazdasági kö­rök nagy érdeklődést tanúsítottak. A közbejött háborús események azon­ban megakadályozták, hogy a gazda­sági élet számára fontos megállapí­tás a gyakorlatba átmenjen. A keze­léshez szükséges vegyszerek előállí­tása Magyarországon is lehetséges és azok ára aránylag olyan kieső hogy a hízástöbblet a befektetett összegnek körülbelül tízszeresét biztosíthatná nyereségként a hizlaló gazda szá­mára. Az évek óta felfedezett eljárási mó­dot azonban mindezideig nem enge­délyezte az illetékes minisztérium. — Ügyvédeknek haláleset felvételi űrlap­­ kapható lapunk nyomdájában. CSODASZERREL növeli mm -állatok zsírter­­elését Nem akasztották fel , internálták Klepács Bélát Hétfőn délelőtt egy nyegle fiatal­ember állt a büntető rendőrtiszt­­ előtt, hogy számot adjon mindarról a szélhámosságairól­­ amelyeket az utóbbi időben elkövetett. Klepács a rendőrség szavaira csak azt hajto­gatta, hogy „akasszanak fel“, miért hagyták az emberek magukat be­csapni. Nem tehetek róla“. Klepácsot is ennek ellenére nem akasztották fel, hanem még hétfőn este a budapesti központi internáló­táborba kísérték, ahol Klepács nyu­godtan elmondhatja a „szánom-bá­­nom“-ot, azért a sok szélhámossá­gáért, amelyet elkövetett a jóhiszemű emberekkel szemben. A Kokron-üzem dolgozói A Kokron-gyárba megyünk ezután, hogy meghallgassuk a dolgozók vé­leményét. Zakatolnak a gépek, dolgoznak a motorok. A bonyolult gépek körül foglalatoskodnak az üzem dolgozói. Szívesen nyilatkoznak, hiszen mind­­­­nyájuk érdeke, hogy nagyobb darab kenyér, olcsóbb ruha, cipő lenne vége­­ re munkájuk eredménye. Az egyik­­ harisnyakötő gépnél Szabó János elv­­­­társsal elegyedünk beszélgetésbe. Újabb textiljegyhami­sító bandát lepleztek le Az elmúlt héten a gazdasági ren­­őrség két textiljegyhamisító társasá­got leplezett le, amelynek tagjai jó­részt textilnagykereskedők voltak. A két, egymástól függetlenül dolgozó társaság 11 tagját vették akkor őri­zetbe, hétfőn pedig internálták Schnitzler Andor textilnagykereske­dőt, a társaság tizenkettedik tagját. Hétfőn fejezte be a nyomozást a gazdasági rendőrség a harmadik tex­tiljegyhamisító banda ügyében. Meg­állapította a vizsgálat, hogy az értelmi szerző Márkus Miksa Király­ utca 9. szám alatti dúsgazdag textilnagyke­­reskedő volt. Márkus beszélte meg a hamis jegyek gyártását Grega Nán­dor Vadász­ utcai nyomdásszal. A ha­misítás kivitelezésében résztvett Már­kus cégvezetője, Weinberg Antal is, aki Márkus megbízásából eladta a je­gyeket Csobán Jenő textilnagykeres­kedőnek. Csobán újra tovább láncolt a jegyekkel: a névérték 9 százaléká­ért adta el Ehmann Ferenc textil­­nagykereskedőnek. Ehmann 12 száza­lékért adta tovább Ru­govics Jenő du­­naszekcsői kereskedőnek, nagyobb ré­szét pedig Smilár Ernő budapesti, Bajcsi Zsilinszky-úri textilnagykeres­­kedőnek. Smilárról kiderült, hogy az előző két textiljegyhamisító bandával is összeköttetésben volt, azoktól is vá­sárolt hamis jegyeket és a legutóbb a KOKSz-nak beadott 45 ezer forint értékű jegyekből például 34 ezer fo­rint volt a hamis jegy. Smilár be­avatta spekulációiba üzletvezetőnőjét Marx Lórándnét is, amikor a hami­sított jegyeket beváltották, koholt, nemlétező cégek nevében végezték ezt. A textiljegyhamisító banda 8 tagja került őrizetbe. Tűzifa érkezik 30 napon belül — kb. 100 vagon — üzemek és ma­gánfogyasztók részére. Tölgy és cser hasábos, idei vágás, filázsánk­én­tg ár 18­20Ft jegyre. Előjegyzés, befizetés: Vásárolyi cégbank Andrássy­ utca Mánia UiVéde (facwLani tá&MHoUot Albánia jegyzéket juttatott el az Egye-­­­sült Nemzetek szervezetéhez, amelyben Olaszországtól kikéri a háborús bűnö­söket. A háborús bűnösöket felsorolt listán első helyen szerepel Graziani tábornok. — Hirdessen a Vásárhely Népében!

Next