Vásárhely Népe, 1948. április-június (5. évfolyam, 74-146. szám)

1948-04-01 / 74. szám

Hódmezővásárhely, K­H8 * Megjelenik vasárnap és ünnepnap kivételé­vel minden délután Előfizetési ára 1 hóra 12 Ft, - 1 hétre 3 Ft. Szerk. telefonja: 271." A kisiparos egyesülés útján A kisiparos egyesülést nem előzte meg alapos tisztogató munka, de ta­nultunk a múlt történelmi hibáiból. KIOSz szervezetünk kezdeményező, következetes és határozott fellépése­i alapján megindult a harc a jobb­oldali szociáldemokraták kiszorításá­ért. A KIOSz III. küldött közgyűlése harcot fürdetett a jobboldali, reakciós szeligista, pfeifferista, demagóg ipa­ros vezetők ellen és megkezdte fel­számolását, határozatot hozott az egy­séges iparos szervezet megteremté­sére, ami a magyar népi demokrácia új korszakát nyitja meg. Véget vetünk a magyar kisiparos­­mozgalomban annak a szakadásnak, amelyet csaknem három évtizeddel ezelőtt a reakciós jobboldaliak lét­rehoztak azzal a céllal, hogy így biz­tosítsák a kapitalizmus, majd a horthysta ideológia befolyását az ipa­rosmozgalomban. Az egyesülés meg­teremtésével örök időkre véget vetünk a magyar iparosmozgalomban az el­lenség kezére játszó testvérharcnak. Ez a folyamat új helyzetet teremtett a dolgozó kisiparos osztály ideológiai és szervezeti egységének megterem­tése. Az iparos osztály súlyának dön­tő megnövekedésével a nemzet életé­ben lehetőség nyílik hazánkban is a népi demokrácia szervezeti tömeg­bázisának, a magyar demokratikus népfrontnak létrehozására. Iparos szervezetünk gyorsan megnövekedve már eddig is hatalmas vonzó erőt gyakorolt a kisiparosság, munkásság, dolgozó parasztság, haladó értelmi­ség és a kisemberek nagy tömegei­re is. A magyar népi demokrácia belső megszilárdulása az ipiumos egység és a nemzeti demokratikus egység meg­valósítása lehetetlenné teszi a belső és a nemzetközi reakciónak azt a tö­rekvését, hogy a koalíción belül el­szigetelje a Magyar Kommunista Pár­tot. Az egységes iparosszervezetben biztosítani kell az ideológiai és poli­tikai egységet. Az egyesülés nem je­lentett egy lépést hátra, hanem csak előre. Nem jelentheti a szabad szer­vezet ideológiai elsekélyesedését, sem szervezeti lazulását. Ennek előfelté­tele az SzDP-ban még működő jobb­oldali elemek könyörtelen eltávolí­tása. Nemcsak a jobboldaliakat, ha­nem a korrupt elemeket is el kell tá­volítani. A magyar kisiparosok egysé­ges szervezetét ideológiai, politikai és szervezeti egységének és az erkölcsi tisztaságnak kell jellemeznie. A szociáldemokrata jobboldal és a pfeifferista jobboldali iparosok most az új helyzetben új taktikát al­kalmaznak. Igyekszenek meglapulni, baloldali magatartást tanúsítani, be­épülni az egységes kisiparos szerve­zetbe, hogy majd idővel megkezdhes­sék az új bomlasztó munkát. Burkol­tan zavarják az egyesülési folyamatot. Suttogó propagandával azt a hírt ter­jesztik, hogy a szociáldemokrata ipa­ros vezetőknek nem lesz helyük az egységes kisiparos szervezetben, csak másodrendű tagok, vagy jelöltek le­hetnek. Le kell lepleznünk e rémhí­rek teljes alaptalanságát és terjesz­tőiket is, akiknek az a célja, hogy­­passzivitásba taszítsák a józanul gon- Lelkes hangulatban iktatták be az államosított Kokron-gyár új vezetőit Nem virágcs­okrokkal, hanem szorgalmas munkánkkal kedveskedünk vezetőinknek — mondta a munkáitok nevében Hetényi Józsefné Kedden este az államosított Kok­ron-gyár több mint 300 munkása tett fogadalmat a gyár kultúrtermében, hogy a termelést fokozni fogja és részt vállal abban a nagy munka­versenyben, amely ma már az egész országban folyik és amely egyedüli biztosítéka a magyar nép jólétének, országunk gazdasági felemelkedésé­nek. Ezen a napon megálltak egy óra­hosszára a szorgos ujjak, a csévék, a kerekek, a hajtókarok és ünnepi gyű­lésre jöttek össze a gyár munká­s gyár államosításánál, ünnepi gyű­lését Szűcs Ernőné, az üzemi Bizott­ság elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a gyár új vezetőit: Hajdú Rózsikat és Olasz Istvánt, majd rövid Beszéd­ben méltatta a gyűlés jelentőségét. - Ti most már az államosított gyár munkásai vagytok — mondotta —­ és hogyha beléptek a gyár kapuján, úgy érezzétek, mintha az saját otthonotok volna. Szavait óriási tapssal fogadták a munkások. A megnyitó után Hajdú Rózsika, a gyár központi igazgatója szólott a munkásokhoz: — Elvtársak! Az ipar­ügyi miniszter a 3500. számú kormányrendelet alap­ján vállalatunkat államosította és en­gem vállalatvezetőül kirendelt. Úgy vélem, hogy nekem, mint vállalat­ve­zetőnek nem bemutatkoznom, hanem egyszerűen csak a dolgozók felsora­­­­kozott zárt egységének élére kell áll­­nom. Ebben a gyárban és ezen gyár minden üzemében eddig is a munka volt minden dolgozó szívesen vállalt kötelessége.­­Most, hogy az ipari üze­mek államosításával mi dolgozók ma­gunknak, a mi közösségünknek fo­gunk dolgozni, nem lesz nehéz fel­adatom célkitűzéseinket ismertetni. Most, hogy átveszem e vállalat veze­tését, ígérem, hogy a munkát, a ter­melést mennyiségben, minőségben fo­kozni és gyárunk nívóját megtartani és emelni minden igyekezetem. Beszéde további részén ismertette a gyár átvételének részleteit és ki­jelentette, hogy a szellemi és fizikai dolgozók osztály- és csoportvezetői természetesen változatlanul a helyü­kön maradnak és tevékenykedésük fokozottabb kifejtésére számítunk. A legmesszebbmenő takarékosságra hív­ta fel a munkásság figyelmét. — Fogadjuk meg, — mondotta, sas. Ez a gyűlés már nem a felül­ről erőszakolt kényszerértekezlet volt, hanem a munkások közös megbeszé­lése, családi összejövetele, ahol a­­fé­lelmetes igazgató maga a munkás. A gyár államosításának ezen az öröm­ünnepén érezni lehetett az eddigi feszült hangulat felolvadását és az ígéret, amit a 300 munkás tett, már a szívük mélyéről tört fel azzal a biz­tos tudattal, hogy most már értel­met kapott a munka, mert valóban magunknak termelünk,­­ hogy a mi termelésünk rekord termelés lesz, amely minden eddigi erőfeszítést messze mögötte fog hagyni. A 300 munkás egyszerre mondta ki, hogy: Fogadjuk!* Utána hatalmas tapsban tört ki­ a lelkesedés, amely már nem a hatalmaskodó kapitalista igazgatónak, hanem egy közülük való munkás-igazgatónak az igaz megbe­csülése volt. Magunknak dolgozunk Ezután a gyár legnépszerűbb ve­zető­ embere, Olasz István­­állott fel szólásra. Rövid beszédében fokozott munkára szólította fel a gyár munká­sait. Minden gyári­ munkásnak tudni kell, úgy mint nekem, hogy a ma­­­gyar népnek, tehát magunknak dol­gozunk. A tanyákkal könyörtelenül el fogunk bánni. — Kérte ezután a gyár minden munkásának segítségét, hogy az ország egész népével együtt építhessük saját hazánkat, a dolgozók Magyarországát. Beszédét ezzel a jel­mondattal fejezte be: »Tiéd az (♦szag, magadnak építed!« Nagy István, a MKP helyi szerve­zetének titkára üdvözölte ezután a dolgozókat. Ez az év folytatása 1848 for­radalmi törekvéseinek, — mondotta. Most már elérkeztünk ahhoz a nap­­hoz, amikor a dolgozók fiai ke­rültek a gyárak élére és ezzel már rá is léptünk a szocializmus út­jára. Fokozott munkára hívta fel a gyár dolgozóit, mivel ezzel lehetővé vá­lik a még kint, munkára váró dol­gozóknak is a bevonása. Sok sikert kívánt a munkások további munkájá­hoz. Szőke János a Szociáldemokrata Párt nevében szólalt fel: Boldogító érzés ez a nap, amely a demokrácia hatalmas munkájának az eredményét igazolja. Most már leszakadtak azok a válaszfalak is, mondotta,­­ ame­­­­lyek eddig a rossz politika következ­tében fennálltak és megakasztották a fejlődést A Szociáldemokrata Párt részéről a legmesszebbmenő támoga­tást ígérte és a m­unkaverseny meg­­indítására kérte a gyár munkásait, amely a népi demokrácia építését és erősítését szolgálja. Szenti Sándor a szakszervezetei­ képviseletében szólalt fel: Évek hosz­­szú, kemény harcának az eredmé­nye ez, hogy a termelő eszközöket a­­ nagytőkések kezéből a munkásság kre­­s­zébe adtuk. A dolgozók most már­­ nemcsak maguknak termelnek, de a­­ gépek is a tulajdonukba kerültek és­­ úgy kell rá vigyázniuk, mint a sa­­­­ját tulajdonukra. A legnagyobb takarékosságra hívta fel a dolgozók figyelmét. Az üzemi bizottságok szerepéről meg­említette, hogy azoknak most már nem kell szembehelyezkedniök a vál­lalat vezetőivel, mivel azok is a mun­­­­kások érdekeit szolgálják. Beszédét­­ a munkaversenyre való felhívással és­­ az államosított gyár vezetőinek és­­ munkásainak éltetésével fejezte be. Hetényi Józsefné gyári munkás a gyár dolgozóinak nevében mondott meleghangú üdvözlő beszédet. Mi most nem virágcsokorral ked­veskedünk vezetőinknek, — mos­dotta —, hanem szorgalmas racs­kálikkal. Megértéssel és békével akarunk dol­gozni nagy közös célunkért, a szor­cializmusért. — Bán Rózsi a követ­­kezőket mondotta: Minket nem ért váratlanul ez az államosítás, m­ert a Magyar Kommunista Párt program­­jában­ volt és ebben a program meg­valósítását látjuk. A munkások hozzászólására Nagy István (MKP) párttitkár válaszolt, majd javasolta, hogy Rákosi Mátyás­nak és Szakasits Árpádnak egy-egy, táviratot küldjön a gyár ebből az al­kalomból. A szép ünnepség az Internacionálé közös eléneklésével ért véget. Mintha a saját otthonotok volna . .. dolkodó kisiparosságot és újra bizal­matlanságot szítsanak a kisiparosok szabadszervezete ellen. Az egységes kisiparos szervezetben vezető helyeket kommunista és szo­ciáldemokrata kisiparosok fogják be­tölteni. A pozíciók betöltésének döntő előfeltétele a végzett munka és a szer­vezeti hőség lesz. Amilyen kíméletle­nül kell harcolnunk a jobboldali ve­zetők ellen, azoknak a szervezetből való eltávolításáért, éppen olyan meg­értőknek­­kell lennünk a félrevezetett, de jóindulatú iparosok m­iatt. Iparos­társi türelmes munkával segítenünk kell őket, hogy felismerjék a helyes­­ vitát és öntudatosan, emelt fővel lép­hessenek be az egységes iparos szer­vezetbe. Mi a jövőben sem utasítjuk el az egyéni meggyőződés alapján a KIOSz szervezetbe önként jelent­kező szociáldemokrata iparosokat. De a leghatározottabban elutasítjuk azo­kat a széligista és pfeifferista dema­góg iparos vezéreket, akik még egy, évvel ezelőtt legádázabb­ gyűlölettel viseltettek irántunk. A feltámadás szent ünnepe után következzék a megbékélés ünnepe. Egységes erővel és akarattal építsük a magyar dolgo­zók népi demokratikus országát, Búza Lajos.

Next