Vásárhely Népe, 1948. július-szeptember (5. évfolyam, 147-224. szám)

1948-07-01 / 147. szám

Hódm­ezővás­árhely, 1948 július 1., csütörtök, V. évfolyam, 147. szám. * Megjelenik vasárnap és ünnep­nap kivételével minden délután­­ra 60 fillér Előfizetés ára 1 hóra 12 Ft, 1 hétre 3 Ft. -- Szerkesztőség és kiadóhivatal telefonja 271 MEGJELENIT a gabonabeszolgáltatási rendelet 220 kg-os őstermelői fejadag Mezőgazdaság fejlesztési járulék A hivatalos lap vasárnapi szá­m­a három nagyjelentőségű ren­­deletet közöl a búzának földadó ormájáb­­n való kivetéséről, a gabonaforgalom szab­ályozásáról s a mezőgazdasági fejlesztési árulék kivetéséről. A földadó fizetésére vonatkozó endezet szerint földadó címén a kataszteri tiszta jövedelem min­den koronája után 4 kiló liúszát kell fizetni. A búzát más tem­­­énnyel is ki lehet egyenlíteni, esősorban árpával. A termények beszolgáltatási határideje a cséplés befejezé­si­től számított 8 nap. Ezentúl a késedelmeskedőket 5, majd ismét 5 százalékos kamattal terhelik meg. Fiemnészeteis­en ebben az eszten­­dőben is megmarad az ősterme­­ői fejadag.­­­­A 6. életévüket betöltött sze­mélyeknél évi 226 kilogram, te 1 éven felüli és 6 éven aluli gyermekeknek 166 kilogram, jövő évi vetőmagra a gazda a­ A mostani évben bevetett terület, minden kat­ holdja után 110 ki­logram búzát, vagy 100 kilogram rozsot, vagy 100 kilogram két­szerest tarthat meg. A földadó, a terménybeszolgáltatás és a me­zőgazdaságfejlesztési járulék tel­jesítése után a­ gazdálkodó is fennmaradt gabonakészletét gyűjtőskeres­­edőknek, vagy vá­sárlási engedéllyel rendelkező személyeknek szabadon elad­hatja. • Rendkívül fontos a m­ező­­gazdaságfejlesztési járulék ki­vetése tárgyában hozott ren­delet. A rendelet lényege az, hogy az erősebb parasztgazdaságokra emelkedő fokozatban a birtok­­nagyság szeriit járulékot vetnek ki, amelyet elmaradt mezőgaz­daságunk korszerűsítésére és fej­lesztésére fordítanak. Járulékot köteles fizetni min­den olyan birtokos, akinek a birtoka meghaladja a 15 kat. holdat és amelynek kataszteri tiszta jövedelme felül van a­­156 aranykoronán. A járulék összege, ha a bir­tok kát. tisz­taj­ö­vedelm­e 150— 250 korona között van: a kát tiszta jövedelem­ minden koro­nája után 1.2 kg. búza, ha 250— 310 aranykorona között van: 1.6 kg búza, 350—450 korona között 2 kg búza, 450—600 korona kö­zött 2.4 kg búza, 600—800 korona között 2.8 kg búza, 800—1000 ko­rona között 3.4 kg búza s 1000 koronán felül a kataszteri tiszta jövedelemi minden arany koro­nája után 4 kg. búza. A járulékot búzában szeptem­ber 30-ig kell kifizetni. Azután minden hó után 1 százalék ka­­mat fizetendő. Hazánk gyors felemelkedése elképzelhetetlen a tervgazdálkodás kifejlesztése nélkül — jelentette ki Gerő miniszter A műszaki értelmiségi hét ke­retében kedden az új városháza üléstermében megalakult a mű­szaki és tudományos egyesüle­tek szövetsége. A díszközgyűlé­sen Gerő Ernő mondott e­lbeszé­det és rámutatott arra, hogy a Magyar Dolgozók Pártja pro­gramnyilatkozata alapelvként szögezi le­ , a tudományos kutatást fel kell szabadítani a tőkétől való füg­gés alól és a nép szolgálatába kell állítani. Hazánk gyors felemelkedése el­képzelhetetlen tervgazdálkodá­sunk kifejlesztése nélkül. Ezt a célt szolgálja a most készülő öt­éves terv és a 10 éves villamo­sítási és öntözési terv, amelynek keretében 22—21 milliárd forin­tot fordítunk a magyar ipar és mezőgazdaság fejlesztésére. Ezek a beruházások biztosítják a munkásság, parasztság és értel­miség életszínvonalának jelentős emelését. Gerő Ernő végül hang­súlyozta, hogy a tervek megva­lósításának az a­­ biztosítéka, hogy a hatalom a nép kezében van. Hazatért hadifoglyaink A legutóbbi napokban Mára­­marosszigetre érkezett h­adifo­­golyszerelvénnyel az alábbi volt vásárhelyi hadifoglyok érkeztek meg, akik a napokban hazatér­nek lakóhelyükre: Dajka Pál 1913., Toldi-utca 4., Zsarkó Ernő 1907., Ádám-utca 12., Demján Ernő, 1913., Kiss Ernő 1909. Ta-465., Szitás János 1928., Kés­márk-utca 3., Pál Ernő, 1909. Fűzfa-utca 1/a, Csáki Máté, 1920. Tóalj-utca 9., Rácz Sándor, 1920. Pál-utca 76., Urbán Mihály, 1906. Árpád-utca 28., Sziliczai Ernő 1920., Fejes Imre 1915., Nagy Sándor 1914., Tanya 402., Kiss Ernő 1912. Tanya 1511., Csáki Balázs, 1902. Kökény­ utca 9. Cs. Nagy János 1924. Közlemény a kommunista pártok Tájékoztató Irodájának értekezletéről A Tájékoztató Iroda határozata Jugoszlávia Kommunista Pártjának helyzetéről A Tájékoztató Iroda a Bolgár Munkás (komm­imista) Párt, a Román Munkáspárt, a Magyar Dolgozók Pártja, a Lengyel Munkáspárt, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja, a­ Francia Kommunista Párt, a Csehszlovák Kommunista Párt, az Olasz Kommunista Párt képviselőinek részvételével megtár­gyalta Jugoszlávia Kommunista Pártjának helyzetét és megál­lapította, hogy Jugoszlávia Kommunista Pártjának képviselői megtagadták a Tájékoztató iroda ülésén való megjelenésüket. Egyhangúlag az alábbi következtetésre juto­ttak: A határozat megállapítja, hogy a Jugoszláv Kommunist­a Párt vezetőségének az utóbbi időben helytelen az irányvonala az or­szág bel- és külpolitikai kérdé­seiben és eltért a marxizmus- leninizmustól. A Tájékoztató Iroda, jóváhagyta a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja központi bizottságának cseleke­deteit, amelyekkel vállalta­ a kez­z­deményezést a Jugoszláv Kom­munista Párt központi vezetősé­gének helytelen politikájának, elsősorban Tito, Kardelj, I­ji­­lasz és Rankovics helytelen po­litikájának leleplezésére. A Tá­jékoztató Iroda h­atározata ez­után rámutat arra, hogy a Jugo­szláv Kommunista Párt vezető-­­­sége barátságtalan politikát foly­tat a Szovjetunióval és Kom­munista Pártjával szemben. Ha­tározottan elítéli azt a marxiz­mus—leninizmussal összeegyez­tethetetlen szovjetel­lenes maga­tartást, amely, csak a nacionalis­táknál található. A Jugoszláv Kommunista Párt vezetősége az ország belpoli­tikájában letért a munkásosz­tály álláspontjáról és szakítottak az osztályharc marxi—lenini elméletével — mondja ezután a határozat. Majd megállapítja, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt vezetői tagad­ják a tőkés elemek növekedését az országban és az osztályharc kiélesedését a jugoszláv faluban. A határozat ezután megálla­pítja, hogy a Jugoszláv Kom­munista Párt vezetősége reví­zió alá vette a pártról szóló marxil leniai tanítást is. A Ju­goszláv Kommunista Párt veze­tői lecsökkentették a párt szere­pét, feloldották a pártot a pár­­tonkívüli népfrontban, amely osztály szempontból fölöttébb különböző elemeket, még bur­­zsoá elemeket is magában fog­lalt A Jugoszláv Kommunista Párt vezetői megismétlik az orosz mensevikiek hibáit, feloldják a marxista pártot egy pártonkí­­vüli tömegszervezetben. A Tájékoztató Iroda határo­zata a következőkben megálla­pítja, hogy a Jugoszláv Kom­munista Párt vezetői által meg­valósított bürokratikus rendszer végzetes a párt életére és fej­lődésére. A pártban nincs belső demokrácia, nincs választás és nincs bírálat, nincs önbírálat. A Jugoszláv Kommunista Párt központi bizottsága Tito és Kar­delj bizonykodása ellenére, több­ségében nem választott, hanem behívott tagokból áll. A határozat tűrhetetlennek mondja, hogy a Jugoszláv S kommunistia s párt tagjainak jo­gait lábbal tiporják és a leg­csekélyebb bírálat kíméletlen megtorlást von maga után. Zsurovicsot és Slebrangot, a Ju­goszláv Kommunista Párt köz­ponti bizottságának tagjait ki­zárták a pártból és letartóztat­ták őket, mert bírálták a Jugo­szláv Kommunista Párt vezetői­nek szovjetellenes magatartását és sík rászól­­tak a Szovjetunióval való barátság mellett. A határozat megállapítja, hogy a jugoszláv vezetők baloldali rendeletei és nyilatkozatai de­magóg jellegűek, a jelen pilla­natban megvalósíthatatlanok és csak kompromitálhatják a szó­lista építés lobogóját Jugoszlá­viában. A Tájékoztató Iroda határo­zata ezután beszámol arról, hogy a kommunista Pártok központi bizottságai javasolják, hogy­ a Jugoszláv Kommunista Párt helyzetét, mint más Kommu­nista Pártok tevékenységét vizs­gálják meg a Tájékoztató Iro­dában. A jugoszláv vezetők azon­ban elutasító választ adtak. A Tájékoztató Iroda arra az ered­ményre jutott, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt vezetőinek pártellenes és szovjetellenes né­zetei összeegyeztethetetlenek a marxizmus-leninizmussal.­­ A jugoszlávok­­az ülésen való megjelenés megtagadásával szembeállították magukat a Tájékoztató Irodába tömörült kommunista pártokkal. Rálépt­­­tek az imperialistaellenes egy­séges szocialista fronttól való elszakadás és a dolgozók nem­zetközi szolidaritása elárulá­sának útjára és átmenőben vannak a nacionalizmus ál­láspontjára. A jugoszláv vezetők rosszul tá­jékozódtak a nemzetközi hely­zettel, megijedtek az imperia­listák zsaroló fenyegetéseitől, feltételezik, hogy az imperialis­­táknak nyújtott engedményekkel megszerezhetik azok jóindulatát és megállapodhatnak velük Ju­goszlávia függetlenségéről, s beolt­hatják a délszláv népekbe a ka­pitalizmusra való tájékozódást abból az ismert burzsoá nacio­nalista tételből kiindulva, hogy »a kapitalista államok kisebb ve­szélyt jelentenek Jugoszlávia függetlenségére nézve, mint­ a Szovjetunió». A határozat befejező része le­szögezi, hogy a Tájékoztató Iro­da nem kételkedik abban, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt sorában vannak olyanok, akik hívek a marxista leninizmushoz, a párt internacionalista hagyo­mányaihoz, az egységes szocia­lista fronthoz. Ezeknek az a fel­adatuk, h­ogy kényszerítsék je­lenlegi vezetőiket hibáik nyílt és becsületes beismerésére és kija­vítására, a nacionalizmussal valói szakításra, a nemzetköziséghez való visszatérésre és arra, hohogy minden eszközzel erősítsék az egységes imperialista-ellenes frontot. Ha a jelenlegi vezetők erre képtelenek, váltsák le őket és állítsanak a párt élére új in­ternacionalista vezetőséget. A Tájékoztató Iroda — fejeződik be a nyilatkozat — nem­ kétel­kedik abban, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt végre tudja hajtani ezt a megtisztelő felada­tot. Az angolok kivonulása után amerikai csapatok szállták meg Haifát Bejr­útból jelenti a Tass. Egy bejrúti lap az USA palesztinai politikáját tárgyalva megjegyzi, hogy most már teljesen tisztán látszik, hogy a britek haifai ki­vonulása után az amerikaiak ve­szik át helyüket. Igen sok ame­rikai tiszt érkezik a városba a fegyverszüneti szerződés betar­tása felülvizsgálásának ürügyé­vel és az amerikai katonák szá­zai jelennek meg nemzetközi rendőrség címén. A palesztinai felségvizeken amerikai hadiha­jók vetettek horgonyt hasonló indokolással. Magától értetődő dolog, hogy az amerikaiak Haifa megszállását nem nevezik meg­szállásnak, mert az nemzetközi­­bonyodalmakat vonna maga után — fejezi be cikkét a lap. A vállalkozó fizeti a cséplőmunkások OTI járulékát A népjóléti miniszter előter­jesztésére a minisztertanács hoz­zájárult ahhoz, hogy a járadék annak a naptári hónapnak első napjáról jár, amelynek folya­mán a biztosítási eset bekövet­kezett és a várakozási idő letelt. A cséplőmunkások OTI járulé­kát pedig mindenütt a vállal­kozó köteles leróni.

Next