Vásárhely Népe, 1949. április-június (6. évfolyam, 76-149. szám)

1949-04-01 / 76. szám

VI. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR ­ A szaktudás és kultúra bástyái Az Istenforradalom iskolapo­litikája — minden k­tóbei sber­­gei-­­óm­ai, mondvacsinált reul­i túlfölény ellenére — egyi­k leggyalázatosabb ténykedése volt az úri Magyarországnak. Amellett, hogy elmaradott és korhadt volt a közoktatás egész rendszere, a tanügy csak­is kizárólagosan csak az elnyo­mó társadalmi réteg szempont­jait tartotta szem előtt. Vas korlátokkal zárta el a taninté­zetek­­kapuit a munkásosztály és a dolgozó parasztság fiai elől, nehogy azok tudásra szert téve döngessék hatalmuk ka­puját. Azokat pedig, akiket az ,falsószíki néposztályokból­ kisze­melték és kiemeltek, haladását az iskolák különböző fokain megengedték, janicsároknak nevelték saját apjuk-anyjuk, osztályuk ellen. Iskolapolitikánknak döntő fordulatot kellett vennie a fel­szabadulás pillanatától.. Ez a Horthy-kelevény sem állhatott tovább fenn. Fel kellett szá­molni. A magyar népi demo­krácia ezt meg is tette. A harc nem volt könnyű. A reakció minden »ármánykodása az egyes szakaszok alkalmával arra vette az irányt, hogy gán­csot vessen az új idők követel­ményének. A végső célt az MDP pro­gramnyilatkozata jelölte klasz­­szikus­ fogalmazásiban meg: az általános műveltség, a szaktu­dás, a haladó nemzeti és embard kultúra kincseit hozzáférhető­vé kell tenni a dolgozók legszé­lesebb rétegei számára, meg­szüntetve a vagyonos osztá­lyok műveltségi monopóliumát. Ezért kellett megteremteni az általános népiskola intézmé­nyét és ezért kellett államosí­tani az iskolákat. És — mint emlékszünk — Rákosi elvtárs leszögezte egyik kongresszusi beszédében: ez az álláspont nem volt valami különös kom­munista álláspont. Ez volt a nézete Kossuthnak, Petőfinek, Eötvösnek, azoknak a 48 as nagy magyaroknak, akik a nép érdekében követelték már a „nemzeti tanodák“ felállítá­sát. harcunkat az iskoláért a munkásosztály és szövetségese, a dolgozó parasztság segítsé­gével, a Magyar Dolgozók Párt­ja vezetésével győzelmesen megvívtuk. Az iskola azé lett, akié az állam, a népé és ma már korszerű rendszere a nép tudásvágyának kielégítését szolgálja. Tantestületünk is­ átérezte a nagy átalakulás dön­tő fontosságát és teljes erejé­vel a reformok megvalósítása mellé állt. Az egész ország lakosságának összefogásával sikerült tanintézeteinket szép­pé, egész oktatás rendszerün­ket korszerűvé és a dolgozók érdekeinek megfelelővé tenni. A teljes megoldáshoz azon­ban korántsem érkeztünk el. Tennivalóink még garmadával vannak. A munkásosztály ne­héz harcok során biztosította vezető szerepét és vezetésével az egész magyar nemzet elin­dult a haladás és fejlődés útján. Ezt a fontos és döntő szerepét azonban csak akkor töltheti maradéktalanul be, ha az ál­lamélet vezető funkcióiba meg­felelően képzett, iskolázott, művelt kádereket tud küldeni. Ez a megállapítás nem szorul magyarázatra. Előttünk az öt­éves terv felmérhetetlen lehe­tősége és konkrét feladatok megoldása. A megvalósítás mindegyre jobban előtérbe hoz­za a szakképzettség kérdését. Szinte ki sem fejezhető szá­mokban azoknak a szakembe­reknek a száma, amelyek az ötéves terv végrehajtása fo­lyamán üzemekben, gépállomá­sokon, gyárakban és laborató­riumokban kell országépítő munkájukat kifejtsék. Nem kétséges azonban az sem, hogy ezeknek az új kádereknek a munkásosztályból és a dolgozó parasztságból kell kinőnie. A népi demokrácia állama hatalmas erőfeszítéseket és ál­dozatokat hoz az elérendő cél érdekében. A népi kollégiumok, a dolgozók iskolája, a műszaki tanfolyamok, az egyetemi ok­tatás reformja mindmegannyi állomása helyes kultúr- és is­kolapolitikánknak, amelyet a munkásosztály és pártja, a M­agyar Dolgozók Pártja irá­nyít és vezet a nagy példa, a Szovjetúnió iskolapolitikájának és kulturális életének figye­lembevételével . A munkás, és parasztifjak ilyen méretű iskoláztatását, a tanulásnak Magyarországon eddig soha nem tapasztalt le­­he­tőségét, valamint anyagi tá­mogatását a proletárdiktatúra tette lehetővé, amely a lenini­­sztálini útmutatás alapján a dicső Szovjetúnió eredményei nyomán fejleszti az országot a béketábor erős és megdönthe­tetlen bástyájává. További 25 kg. árpára kap őrlési engedélyt a dolgozó parasztság 39.634 -re emelkedett a választójogosultak száma Vásárhelyen PÉNTEK, 1949 ÁPRILIS 1. A béke megvédéséért a francia munkásosztálynak egyesülni kell — írja a L’Humanité A L'Humanité Csütörtöki ve­zércikkében megjegyzéseket fűz De Gaulle nyilatkozatához. A szerda délutáni gaulleista lap is megállapította — írja a L'Huma­­nié —, hogy De Gaulle célja a nemzetgyűlés feloszlatása, ezt követően pedig új nemzetgyűlés összehívása olyan választási tör­­vény segítségével, amely hason­ló a most érvényben lévő válasz­­tási törvényhez és amely „kom­munistamént­­es“­­törvényhozást biztosít De Gaulle számára. A belügyminisztérium egymás­után bocsátja el állásaikból a munkásosztály képviseletében hivatali teendőt gyakorló tisz­vi­selőket. Ezeknek az intézkedések­nek következményeképen bocsá­tották el Nord megye két taná­csosát, akik a sztrájkok idején a­ munkásság érdekeiért küzdöt­tek. Ez annyit jelent, hogy ma­holnap minden kommunista, vagy demokrata mandátum ki lesz szolgáltatva az első jött, ment rendőri provokációnak. Mi baráti szellemben, a szocia­lista dolgozók elbírálására tűz­zük ezeket a tényeket. Jól tud­juk, hogy a szocialista dolgozók nem helyeselhetik ezt a politi­kát. Közös eszményeinkért, kö­zös érdekeinkért és elsősorban a béke megvédéséért a munkásosz­tálynak sürgősen egyesülni kel — fejezi be cikkét a Human­té. Százezer moszkvai ifjúmunkás teljesítette ötéves tervét Moszkva, március 31. A lenini Komszom­ol XI. kon­gresszusának megnyitó ülésén Alexander Krivcov, a KEB el­nökének jelentése után Mihajlov központi bizottsági tikár szá­molt be a Komszomol munká­járól. A beszámoló és az utána elhangzott felszólalások­ bizo­nyítják, milyen példaadó lelke­sedéssel vettek részt a Komszo­mol tagjai a kommunizmus építésében. Minden felszólaló kiemelte, milyen határtalanul ragaszkodnak a komszomol­ok a Bolsevik Párthoz s annak nagy vezéréhez, Sztálinhoz. Kraszavcsenko moszkvai ki­küldött kiemelte, hogy százezer moszkvai ifjúmunkás máris tel­jesítette ötéves tervét. Az ukrán kiküldött kiemelte, hogy egymillió ukrajnai ifjú­munkás vesz részt az ötéves terv idő előtti megvalósításáért folyó versenyben. Nyolcvanegy ukrajnai ifjúmunkást és leányt tüntettek ki a Szocialista Mun­ka Hőse rendjellel. Tomboló tápsvihar fogadta Szergej Vavilovot, a Tudomá­nyos Akadémia elnökét, ak­i az ifjú és idős tudósok üdvözletét tolmácsolta. — A szovjet állam története bizonyítja — hangoztatta —, mily hatalmas eszközzé válik a tudomány, ha a népét szolgálja s ha a nép támogatását élvezi. Csemecov leningrádi és Ka­­napin kazahsztáni kiküldött el­mondták, hogy a kormány a leningrádi iskolák céljaira több mint 630 millió rubelt fordít. Kazahsztánban pedig 23 főisko­la és 106 műszaki iskola mű­ködik. Moravszkij, a Lengyel Ifjú­sági Szövetség alelnöke a Szov­­jetunió Kommunista Pártját és a világ ifjúságának nagy taní­tóját, Sztálint éltette. Három hónap alatt 23 millió tonna széntermeléscsökkenés az USA-ban Newyorki jelentések beszá­molnak arról, hogy az Egyesült Alamoső széntermelés­ január 1-től 23 millió tonnával csök­kent az elmúlt év meglévő idő­szakának termeléséhez képest. A munkanélküliek száma a ter­melés csökkentésének arányá­ban emelkedett, de a monopo­lista vállalatok profitja érintet­len maradt, sőt némely iparág­ban növekedett. Jelentős nye­reségemelkedésre tettek szert a gépkocsi-, a vas- és acél­­szerszámipar tőkései. Befejeződött a román értelmiségiek kongresszusa jesztett határozati javaslatot A kongresszus résztvevői egyhan­gúlag elfogadták. Az elfogadott határozati javaslat kimondja, hogy Románia, a Szovjetunió vezetése alatt álló béketáborral tovább harcol a háborús uszítók és az imperialisták ellen a bé­ke és a haladás érdekében. A kongresszus üdvözlő táviratot küldött Sztálin generálisszá­­muszhoz, valamint levélben je­lentette be csatlakozását a Világszövetségnek a b béke érde­kében hozott határozatához. Bukarest: A román értelmi­ségiek országos konferenciája csütörtökön végetért. A beter­ Wallace országos békekörútra indul New York­ Wallace sajtónyi­latkozatában bejelentette, hogy április 26-tól május 6-ig terje­dő időben országos békekörútra indul, az Egyesült Államok te­rületén. Kíséretében lesz a francia parlament három tagja is, köztük Pierre Cott, a volt francia légügyi miniszter. Min­den nagyobb amerikai város­ban tömeggyűlést rendeznek amelyen a felszólalók a tartós békéért, a nemzetek együttmű­ködéséért és azért száll síkra, hogy mielőbb eltűrjék a szaka­dék kelet és nyugat között. Itmeviscai szenátorok éles támadása Anglia ellen Washington: Taft szenátor, a Köztársasági Párt egyik veze­tője a szenátuson hevesen tá­madta a „Marshall-segélyt“, fő­ként annak angol részlegét. Anglia ellen intézett éles tám­a­­dásában rámutatott arra, hogy Angim számára előirányzott 940 millió dollár túlságosan nagy összeg. Az angolok teljes nyíltsággal bevallják, hogy a lehető legkevesebbet akarnak vásárolni az Egyesült Államok­tól és fokozni akarják Ameri­kába irányuló kivitelüket. A vita további során Willey sze­nátor sürgette az amerikai kor­mányt, kövessen végre kemény politikát a „segélyezett“ euró­pai országokkal szemben. Fő­ként azokkal szemben, amelyek vámsorompót emelnek az ame­­rikai áruk előtt. Malone szená­tor megvádolta Angliát, hogy hamis árfolya­mon adja a Font­sterlinget. A hivatalos árfo­lyam náluk 4.03 dollár, valójá­ban azonban bárhol akár Lon­don utcáin is 2,50 dollárért le­het Fontsterlinget vásárolni. Cseh ipari vezetők érkeztek Budapestre Kossa István elvtárs, ipar­ügyi miniszter meghívására Csehszlovákiából ipari vezetők érkeztek Budapestre a magyar iparoktatás helyzetének és munkájának tanulmányozásá­ra. A küldöttség vezetője Jan Kucsera, a csehszlovák nehéz­ipari igazgatóság csoportfőnö­ke. A cseh ipari küldöttség egy hétig marad Magyarországon. A cseh ipari vezetők látogatá­sa Magyarországon újabb bizo­nyítéka a két nép baráti együttműködésének. Halálra ítéltek egy vasút rongáló kulákot Kárteszi György 24 éves kerti deresi gazdálkodó március 22-én éjszaka a Kunhegyes felé vezető vasúti pályatesten harminc da­rab sínrögzítő csavart francia­kulccsal kioldott. A súlyos ron­gálást a pályaőr észrevette, a közeledő vonatot megállította és ezzel annak kisiklását megaka­dályozta. A tettes apjával együtt száz holdon gazdálkodó kulák. Apja Héjjas Iván különítményének volt tagja, majd közvetlenül Horthynak szolgált. Tettét bosz­­szúból követte el, mert apja traktora, az őszi mezőgazdasági munkálat szabotálása miatt elko­bozták. Kárteszi Györgyöt 1949 márci­us 30-án, szerdán a budapesti büntető törvényszék, mint rög­­tönítélő bíróság vonta felelősség­re és terrorcselekményéért ha­lálra ítélte. A vádlott tettét és annak indító okát a bíróság előtt beismerte és a halálos ítélet ki­hirdetése után kegyelmet kért.

Next