Vásárhelyi Független Ujság, 1946. április (1. évfolyam, 48-49. szám)
1946-04-28 / 48. szám
Hódmezővásárhely 1946. április 28., Vasárnap A Füetlen Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt napilapja ✓ 1. évfolyam 48. szám Ára 600.000 pengő Sajtópropaganda lehetősége nélkül, úgyszólván csak a lelkek rádióján keresztül, a vásárhelyi Kisgazda Pártszervezet néhány nappal a nagygyűlés előtt üzente meg tagjainak, hogy seregszemlét kíván tartani, és a nehéz körülmények között mégis mintegy 12—13 ezer főből álló nagyszerű magyar kisgazda, polgári, földműves és városi munkástömeg vonult fel a húsvéti demonstrációra. Komoly férfiak és nők hatalmas tömege, a vásárhelyi élettempó s a megrendíthetetlen erő méltóságával, a nemzetiszínű zászlók lélekemelő három színe alatt mutatta fel az egész ünnepi városnak, hogy él a magyar demokráciában s hogy ezt a demokráciát — mint a szónok államtitkár, oly tiszta fényben megvilágította — „ezt a magyar demokráciát a kisgazdapárti többség fémjelzi“. A vármegye községeiből csak 10—15 főnyi kisebb küldöttségek vehettek részt a délutáni gyűlésen a másnapi mezei munkák miatt, így a hatalmas demonstráció szinte kizárólag a vásárhelyi párttagok részvételével folyt le. Nem kíváncsiskodó tömeg volt ez, hanem lelkes, párthű férfiak és nők hatalmas serege, a parasztöntudat és a polgári öntudat nagyszerű kifejezése. Váasz volt arra a hol kimondott, hol megtagadott, de mindig napirenden tartott kérdésre, hogy a demokrácia milyen mértékben számíthat a Kisgazda Párt tömegeire. Hát ez reánk, akik a demokratikus Kisgazda Párt szellemét és hangját képviseljük, valamint a szónok kisgazda államminiszterre, a legnagyobb mértékben megnyugtató és fölemelő hatású fagy és ünnepi tömegválasz volt! Mi a munkássággal együtt akarunk politikát csinálni — a városi munkásság is látta és különben is ismerheti tömegeink erejét, valamint tiszta jószándékát. Mint a miniszterelnök ismételten kijelentette: nem rázunk öklöt, nem ígérünk akasztófát, hanem mindig csak kenyeret s ezt a mi földművelő népünk ad is mindenkinek. De csak addig, amíg igaz, talán támadások nélkül, békésben hagyják végezni mindennél nagyobb és nehezebb munkáját. ... A budapesti politikai körökben és sajtóban is méltó feltűnést keltett vásárhelyi nagygyűlés fővárosi szónokai B. Szabó István államminiszter és dr. Pfeifer Zoltán igazságügyi államtitkár voltak. A nagygyűlés közönsége a Himnuszt énekelte el, majd a hódmezővásárhelyi párt-Intézőbizottság nevében Elek Ernő köszöntötte B. Szabó István államminisztert és Pfeifer Zoltán igazságügyi államtitkárt, úgyszintén a Vörös Hadsereg képviseletében megjelent városparancsnokot, a főispánt, a polgármestert és a Független Kisgazda Párt környező városaiból megjelent képviselői, a külterületi és belterületi pártszervezeteink tagjait, ugyanolyan őszinte szeretettel a megjelent polgártársainkat, akik nem tagjai ugyan pártunknak, de megtiszteltek jelenlétükkel. Ezáltal — mondotta — remélem, hogy lélekben közelebb kerülünk egymáshoz, mert a hódmezővásárhelyi viszonylatban is szélesebb néprétegekre támaszkodó pártban kizárólag dolgozó kisgazdák a parasztmunkások, dolgozó kisiparosok, kiskereskedők és dolgozó értelmiségiek vannak, akiket egymással összhangba hozni csak demokratikus úton lehet. Mi őszinte és tiszta demokráciát akarunk úgy a pártban, mint a párton kívül, mert ez az egyedüli lehetősége annak, hogy emberibb életet élhessen a dolgozó és elvégzett munkája nyomán valóban azt a jogot és azt a pozíciót tölthesse be, amit megérdemel és elvár. Tehát az a rendszer, amely magát demokratikusnak nevezi, csak addig demokratikus, amíg valóban a többség akarata juthat érvényre . (ügy van !) Abban a pillanatban, amikor a többség akarata nem juthat érvényre, a kisebbség akarata diktatúrává válik, ebből pedig nem kérünk ! Azért jöttünk össze, hogy országos vezetőinktől hitet és reményt merítsünk az igazi demokrácia felépítéséhez, amit azután szeretettel ápolunk és gondozunk, hogy tényleg elkövetkezhessen az igazi, magyar feltámadás. A megnyitó után dr. Pfeifer Zoltán igazságügyi államtitkár szólott a néphez. — Mindnyájan a húsvéti ünnepek hatása alatt állunk, — mondotta. — Sokszorosan átérezzük a Golgotha minden kínját és szenvedését. Minden magyar ember előtt felmerül a kérdés, lesz-e a romokból feltámadás, kialakul e a magyar demokrácia, lesz-e helyünk a szabad, független, önálló nemzetek soraiban. Mind a három kérdés egyforma erővel dörömböl lelkiismeretünk ajtaján,mind a három egyforma nehéz súllyal esik ránk, mert jól tudjuk, hogy nyomorúságból nehezen születik jólét és fogságból szabadság. Márpedig, mi szabad polgárai kívánunk lenni önálló, független hazánknak. Szabadságot befelé, függetlenséget kifelé ! Ez a pártunk jelszava, ezért hullott mártírjaink vére, ezért szenvedtünk megaláztatást, börtönt és kegyetlenkedést. Lesz-e a romokból feltámadás, ez a nagy kérdések egyike. Meg tudjuk-e menteni azokat az erőket, amelyekkel egy ország felépülhet, amely lehetővé teszi szabad, független polgárok életét, fiainak és családjának istápolását. Mindenkit megnyugtathat az a kép, amely a magyar paraszt, a magyar iparos, a munkás, a kereskedő és az értelmiség munkája nyomán kialakul. A parasztság emberfeletti áldozatokkal műveli földjét, leküzdötte azokat az óriási akadályokat, amelyeket a háború szele sodort erre a szerencsétlen országra és a maga részéről megtett mindent, ahhoz, hogy az új terméssel elháríthassuk az éhínség fenyegető rémét és lehetővé tegyük, hogy a föld gyümölcsével az egész ország népe boldogulhasson. A mezőgazdasági lakosságnak köszönhető, hogy mezőgazdasági gépek, eszközök, igahiány ellenére, az országban nincs bevetetlen föld, lehetővé teszik, hogy akkor, amikor néha saját magát kell az ekébe befogni, amikor az egész család apraja, nagyja részt vesz ebben az áldozatos munkában, büszkén tekinthet a parasztság szerte az országban, mert megtette a kötelességét. Nem hirdetett rohammunkát, mert a magyar parasztság a felszabadulás napjától kezdve egyfolytában rohammunkát folytat. Nem tűz ki terminusokat, amelyekkel az országot arról akarja felvilágosítani, melyik az a nap, amelyiken önönmagát kell dicsőíteni. A vasárnap is hétköznap, a hétköznap is ünnep, a magyar munka ünnepe. A mezőgazdasági feleslegeinkből teszi lehetővé a magyar parasztság azt, hogy iparunk foglalkoztatásához szükséges nyersanyagot előteremtsük, hogy az ipari gépeinkben beállott hiányokat pótolhassuk, de nemkülönben azt is, hogy a bűnös vezetők által az országra súlytott háborús károkat és háborús jóvátételi szállításokat teljesítse. A parasztság mellett az ipari munkásság is megfeszített munkával dolgozik, helyrehoztuk a hidainkat, utainkat, közlekedési berendezéseinket, gyárainkat. Reméljük, rövidesen megindul a munka olyan mértékben is, hogy a városi lakosság, de nemcsak a városi lakosság, hanem a mezőgazdasági lakosság is el lesz látható iparcikkekkel és azokkal az eszközökkel, amelyek a termelés folytatásához szükségesek. Vegyük tudomásul, hogy gazdasági bajainkból magunknak kell fölemelkednünk. Jó ideig másra, mint saját magunkra, nem támaszkodhatunk. Mivel a gazdasági felemelkedés nagy terhét a parasztság vállalja magára, tegyék lehetővé részére a nyugodt munkát. A gazdasági talpraállásunknak az is az első feltétele, ne csak a városokban legyen rend, legyen rend a községekben, a falvakban, a tanyákon is egyaránt, mert mindaddig, amíg az ország kisebb helyein is rend, nyugalom és béke nem lesz, ne számítson senki sem arra, hogy ez az ország gazdaságilag helyreáll. A vesztett háborúval kapcsolatban úgyis elég nehézséggel kell megküzdenünk. Ne tetézze senki se a bajokat az állandó forradalom hirdetésével, hanem dolgozzunk, termeljünk, mert csak a gazdasági nehézségek leküzdésével várható a romok eltakarítása és az új gazdasági rend felépítése. Ne feledje el a magyar mezőgazdasági társadalom, a magyar parasztság, de az ország egész népe, hogy a boldogulásunk, a szabadságunk, önállóságunk és függetlenségünk a magyar parasztság munkaerejétől a magyar parasztság munkakedvétől és áldozatvállalásától függ. Szabadjon hivatkoznunk megboldogult dicső mártírunk, Bajcsy- Zsilinszky szavaira, aki nem most, amikor mindenki tudja már, hogy mit kell cselekedni, hanem az elnyomás szomorú éveiben egy könyvet adott ki, amely most is állandó igéjévé válik a Független Kisgazda Pártnak, a magyar parasztságnak, ennek a könyvnek a címe „Egyetlen út a magyar paraszt." Ne felejtsék ezt el soha és ha helyt kell állni, gondoljanak arra, hogy nemcsak magukat védik, nemcsak tanyájukat, családjukat, községüket vagy városukat, hanem az egész független önálló Magyarországot. Gazdasági helyzetünk javításával egyidejűleg törekednünk kell a magyar demokrácia egységes felépítésére is. Nemcsak azt kell hirdetnünk, hogy 1945 novemberével zajlott le Magyarországon az első titkos, tisztességes demokratikus választás, hanem annak eredményét is mindenkinek tudomásul kell vennie és ha valóban, őszintén demokrata, ahhoz alkalmazkodni is kell. A demokrácia azt jelenti, hogy a többség akarata érvényesül a kisebbség jogainak elismerésével. Minden olyan szándék, amely ezt az eredményt meghiúsítani igyekszik, antidemokratikus. Mi Független Kisgazdapárt többségi jogainkat alárendeltük az ország érdekeinek, azonban ez ne tévesszen meg senkit, nem adtuk fel többségünket, csak az ország érdekében vállaltuk az együttes kormányzást a választáson velünk szemben kisebbségbe került kommunista párttal, szociáldemokrata párttal és nemzeti parasztpárttal, mert úgy véltük szolgálni hazánk érdekelt, ha a pártpolitikát egyelőre kikapcsoljuk a küzdelemből és együttes munkával vállaljuk az újjáépítést. Ez az oka annak, tisztelt Nagygyűlés, hogy a Független Kisgazda Párt koalícióba ment át. Ez az oka annak, hogy többség lévén, néha olyan magatartást tanúsítottunk, amely egyesek szemében meghunyászkodást jelent. Nem hunyászkodunk meg senki előtt, nem hajtunk fejet és térdet senki előtt. Egyetlen egy eszmény, egyetlen egy gondolat, amely bennünket megalázásra, félreállásra, néha mértéktartásra kötelezi ez önálló, szabad Magyarországi Szükség van a koalícióra tisztelt Nagygyűlés, az ország újjáépítésén kívül azért is, mert békeszerződések előtt állunk. Minden magyar embernek, bármelyik demokratikus pártban is foglal helyet, akár kisgazda, akár kommunista, akár szociáldemokrata, akár parasztpárti, egyetlen kötelessége van fenntartani a rendet, igazolni a külvilág előtt is azt, hogy mi valóban demokratikus nép vagyunk, megérdemeljük a függetlenséget, megérdemeljük a szabadságot. Valahányszor valaki ebben az országban rendet akar bontani, meg akarja osztani a koalíció egységét, akár kisebbségben többséget, akár többségből kisebbséget akar mindenféle bűvészmutatvánnyal elérni, egyet ne feledjen el: hazaáruló az, aki a békeszerződések előtt ennek a nyomorult országnak a helyzetét rosszabbítja. Ellenségeink és ellenfeleink úgyis éber szemmel figyelik a magatartásunkat. Büszkén mondhatjuk azonban mélyen tisztelt Nagygyűlés, hogy a demokráciából levizsgáztunk külföldön és belföldön egyaránt. Utóbbit mindaddig fenntartjuk, amíg a többi pártok részéről a polgári gondolat és a nemzeti eszme sérelmét nem jelenti. A magyar demokráciát a kisgazdapárti többség fémjelzi. Fontos dolog ez tisztelt Nagygyűlés. Azért van becsülete a demokráciának külföldön, mert a magyar lakosságnak többsége a magyar parasztság, az iparos, a kereskedő és a polgár a maga parlamenti többségével a demokráciát szolgálja. Demokratikus voltunkat elismerték a szövetséges nagyhatalmak a Szovjetunió, az Egyesült Amerikai Államok, a nagy angol világbirodalom, a svájci és a svéd demokráciák. Ne igyekezzék tehát senki ezeknél a hatalmaknál demokratább tenni és pártunk demokratikus magatartását és mivoltát kifogásolni. Az a nagyszerű fogadtatás, amelyben a kisgazdapárti Nagy Ferenc miniszterelnök Moszkvában Sztálin miniszterelnök részéről részesült, méltó válasz mindazoknak, akik a kisgazda párttól a demokráciát elvitatni igyekeznek. A magyar nép évszázados kívánságának megfelelően a köztársaságról szóló törvény minden magyar .A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt hódmezővásárhelyi szervezetének vezetősége most egy éve kapta a pártközgyűléstől megbízatását. Ez az év letelvén, helyét új vezetőségnek adja át. A május hóban megtartandó tisztújító közgyűlésig a Pártszervezet ügyeit szűkebb körű Intéző Bizottság vezeti. A tökéletesen demokratikus szellemben és formák között lebonyolítandó választásra vonatkozó utasításokat rövid időn belül megkapják a választási körzetek vezetői. A párt minden egyes tagja titkos szavazattal választ és választható. INTÉZŐ BIZOTTSÁG