Vásárhelyi Független Ujság, 1946. május (1. évfolyam, 50-74. szám)

1946-05-01 / 50. szám

Hódmezővásárhely 1946. május 1. Szerda A Független Kisgazda, Fiskulás és Polgári Párt napilapja I. évfolyam 50. szám Ára 600.000 pengő a demokráciák világában mindenütt a munka ünnepe. A szakszervezetekbe tömörült ipari munkásság évtizedek óta különös jelentőségűvé emelte ezt a szép és lelkesítő tavaszi napot, amely valóban a nemzetközi munkás-testvériség fényes szimbóluma Moszkvától Newyorkig, Yokohamától Párisig. A világ dolgozói mindenütt meghatott lélekkel és örömteli szívvel ébrednek május elsejének reggelén, s a munka és a munkás megbecsültetésének érzetében indulnak ünnepelni. A magyar demokráciában is törvényes ünnep most ez a nap, munkaszünet napja, s bár a naptárba nem nyomták piros betűvel, színében pirosabb minden más napnál. Ne jelentse ez a nap a vér vörös színét, hanem jelentse az öröm piros színét ! Paul Fort, a franciák Ady Endréje, május elsejéről írja egyik versében : Öröm ez a nap, piros öröm, szűk egyéni köröm kitágul egy világgá, amelynek éke: szabad munka, munkás, szabadság és béke , béke... Igen : Szabadság ! Béke! Ezek a demokrácia nagy céljai, nagy igéi. 1931-ben jelen voltam Páriában az antimilitarista demokraták május elsejei ünnepélyén. A szónokok váltig hangoztatták, hog szabadság nélkül nem lehet béke és béke nélkül nem lehet szabadság. Azt is állították, hogy soha a világtörténelem folyamában háború még nem döntötte el a szabadság és a béke sorsát s csak az imperialisták találták ki a híres közmondást, hogy: Si vis pacem, para bellum !... A szabadság és a béke alapja csak a munkaszerszámok szeretete s a munka és munkás nemzetközi megbecsülése lehet ! A munkaszerszámok szeretete a munka szeretdét is jelenti, s a munkás megbecsültetésének alapja a jó, a komoly, a lankadatlan, buzgó munka, és főleg most itt nálunk a megfeszített szorgalmú nemzetmentő, országépítő munka. A rombadőlt világ újáépítése csak így képzelhető el s a dolgozó népek nemzetközi megbecsülése csak a munka világotmozgató hatalmas eredményeinek lesz a következménye. A magyar paraszt akár az egész világ elé is odaállhat nemzetmentő és országépítő munkaeredményeivel,— ugyanezt megállapíthatjuk ipari és szellemi dolgozó magyarjaink sok nagyszerű teljesítményéről is. Minden dolgozó magyarnak jussa van tehát ma — a munka jogán — májust ünnepelni, május elsején tavaszi virágokkal feldíszíteni a kalapácsot, az ásót és az írópennát, így kell menetelni a magyar szabadság zászlói alatt piros szívvel, piros örömmel a béke felé. Mindnyájónk békéje felé S. Gy. Megegyezés várható? A párisi sajtó a külügyminiszterek értekezletével foglalkozva hangsúlyozza, hogy a mostani tanácskozások döntő jellegűek, mert az olasz békeszerződés kérdése próbaköve az egész értekezlet sikerének. Jelentős körülmény, hogy egyes pontokban már megegyezésre jutott a négy hatalom, írják a párisi lapok. A Szovjetunió jószándékának jelentős tanúbizonyságát adta, mikor hozzájárult ahoz, hogy Olaszország megőrizze hajóhadának egy részét. Nem lehet újrafelvételt kérni igazolási ügyekben Az utóbbi időben több perújrafelvételi kérelem érkezett a Népbírósághoz, amelyben a nem igazolt magán és köztisztviselők új adatok alapján ügyük újrafelvételét kérik. A Népbíróság tanácsai ilyen kérelmek ügyében elutasító álláspontot foglaltak el, hivatkozva a fennálló népbírósági törvényre, mely kimondja, hogy igazolási eljárások során perújrafelvételnek helye nincsen. A népbírósági döntés ellen felfolyamodással sem lehet élni, végzését semmiféle formában megtámadni nem lehet, mert a Népbíróság jogerősen és megfellebbezhetetlenül a törvény értelmében jár el akkor, amikor a peritraffelvételeket hivaálból elutasítja. Írta: Kavics Bála ú. miniszter, a Kisgazdapárt országságititkára 1945 őszén két nagy lépést tettünk, hogy a német elnyomás és megszállás alól felszabadult országok népének hirdetetett demokratikus elveket a gyakorlati életben megvalósíthassuk. Megtartottuk a budapesti és budapestkörnyéki községi választásokat, azután pedig országos választásokon, széleskörű választójoggal, megtámadhatatlanul tiszta módszerekkel megadtuk népünknek a lehetőséget, hogy nemzetgyűlést választva, elkezdhesse gyakorolni a demokratikus államberendezkedésből származó jogait. Megtorpant az átalakulás A harmadik lépést, ami természetesen következett volna az első kettő után, már nem tettük meg. A vidéki önkormányzati választásokat elhalasztottuk: demokratikus átalakulásunk fejlődése sajnálatosan megtorpant a vidéki önkormányzatok kapui előtt. Megadtuk népünknek a lehetőséget, hogy képviselőin keresztül irányíthassa az országos politikát, a nép megválasztott képviselőinek kezébe adtuk Budapest és egy csomó budapestkörnyéki helység önkormányzatát, de amit például Pesthidegkútnak és Budaörsnek megadtunk, azt már óvakodunk megadni Szentendrének és Alsódabasnak, vagy bármely más városunknak ... Csonka demokrácia A népi demokrácia önkormányzó szerkezete ily módon csonka maradt és mind a mai napig csonka. Hogy ez a demokrácia hitele szempontjából mennyire helytelen egy olyan országban, ahol a reakció ellentámadásaira minden pillanatban készen kell állnunk, gondolom, nem szorul bővebb bizonyításra s ebben a kérdésben bizonyára egyetértenek velem koalíciós társaink is. Amint egy kinevezett parlament nem felelne meg a demokrácia elemi követelményeinek, éppoly kevéssé demokratikus a kinevezésen alapuló községi képviselőtestület. A gyakorlati életben tapasztalt számtalan visszásság vezette a Független Kisgazda Párt baranya-, nógrád-, borsod-, somogy- és tolnavármegyei szervezeteit, hogy határozatban követeljék az önkoramányzati választásoknak most mér haladéktalan megtartását. Magamnak is megvannak a gyakorlati tapasztalataim, én azonban nem ezekre hivatkozom, hanem a demokrácia érdekére, a demokráciánk hitelének magasabb szempontjaira, mikor most magam is állást foglalok az önkormányzati választás napirendre tűzése mellett. Mindenkinek, aki felelősségtudattal vesz részt az ország és a pártok vezetésében, velem együtt át kell éreznie, hogy az önkormányzatok mai állapotainak további fenntartása idebent és kifelé súlyos károkat okoz a magyar demokráciának. Ezen változtatnunk kell. A parasztság jogos igényei Valószínűleg elhangzik majd a kérdés, hogy miért hallgattunk a dologról egy fél esztendeig és miért sürgetjük most a választások kiírását. Két válaszom van a kérdésre. Az egyik a parasztság jogos igényeire utal, a másik külpolitikai vonatkozású. A múlt év őszén felelőtlen, vagy nem egészen megfontolt emberek mindenféle mendemondával próbálták megrontani a parasztság és a munkásság egészségesen és szépen fejlődött kapcsolatait. A parasztság sem a politikai, sem a gazdasági vonalon jelentkező támadásokra nem igen válaszolt. Azt állították róla, hogy nem vesz részt kellő buzgalommal az újjáépítésben. Erre a gyanúsításra hárommillió hold őszi vetéssel és a tavaszi munkákkal csattanós választ adtunk. Írták és mondták rólunk számtalanszor, hogy nem akarjuk teljesíteni beszolgáltatási kötelezettségeinket. Kérdezem : van-e ma még valakinek bátorsága előhozakodni ezzel a váddal ? Hivatalos kormánynyilatkozatok bizonyítják, hogy a parasztság ezen a téren is túlszárnyalta a legmerészebb várakozásokat. A Független Kisgazda Pártot, amely a parasztság zömét magában foglalja, néhányszor támadás érte, hogy «nehézségeket okoz a koalíciónak». Én erre csak azt mondom, hogy sem a nemzetgyűlésen, sem a pártközi értekezleteken, sem a kormányban nem akadályozhatunk meg egyetlen olyan törvényt, rendeletet vagy intézkedést, amit koalíciós partnereink az ország érdekeinek mérlegelése után indítványoztak. Mi magunk sok esetben kezdeményezően léptünk fel. Pártunk mértéktartása A koalíció él, megerősödött és tartozunk magunknak, pár-tunknak, tömegeinknek annyi becsüléssel, hogy megállapítsuk: fenntartásának és az ország érdekében annyira fontos munkaképességének egyik leglényegesebb biztosítéka a Fügzelten Kisgazda Párt mértéki tartása és felelősségérzete. Mondhatom azt is, hogy a parasztság mértéktartása, mert a parasztság akarata ellenére nem tudnánk megállni helyünket a kormányzásban. Országszerte gyönyörűen zöldelő mezők tanúskodnak a paraszt munkájáról. A parasztság cselekedetekkel válaszolt az iránta itt-ott megnyilvánult bizalmatlanságra és a méltatlan támadásokra. Elvégezte feladatait és bebizonyította, hogy a demokráciáért, a demokratikus Magyarország boldogulása érdekében dolgozni akar. Ezek után joggal kérdezi az ország demokratikus pártjait és kormányát: méltányos-e, hogy teljesítményei ellenére még most sem részesül a főváros és Budapest-környék lakosságával egyenlő politikai elbánásban és még ma sem kap jogot azoknak a megválasztására, akikre községi önkormányzatát rábízni kívánná. Külpolitikai érdek! De meggyőződésem, hogy a Kisgazda Párt az önkormányzati választások követelésével nem marad egyedül. Nem hiszem, hogy volna koalíciós párt, amely ne látná világosan azokat a külpolitikai érdekeket, amelyek a magyar élet demokratikus szerkezetének további kiépítéséhez fűződnek. Úgy érzem és nem hiszem, hogy ebben a tekintetben koalíciós partnereink véleménye eltérő volna az enyémtől —, hogy Nagy Ferenc moszkvai baráti fogadtatása nemcsak a felszabadulás óta tanúsított magatartásunknak szólt, hanem a Szovjetunió kormányának Magyarország jövőbeli demokratikus fejlődése iránti bizalmát is kifejezte. Erre a bizalomra pedig csak akkor leszünk méltók, ha a népünknek az élet minden vonalán megadjuk azokat a szabadságjogokat, s elsősorban az önkormányzat jogát, amelyek nélkül nincs igazi demokrácia. Hiszem, hogy az önkormányzati választások kiírása és ténye újabb bizonyíték lesz a világ előtt mélyreható demokratikus átalakulásunk mellett és kedvezően fogja befolyásolni Magyarország külföldi megítélését a béketárgyalások küszöbén.