Vásárhelyi Független Ujság, 1946. július (1. évfolyam, 98-120. szám)
1946-07-02 / 98. szám
Hódmezővásárhely 1946. július 2., kedd A Független Kisgazda, FIanni és Pilpri Pírtisilligii 1. évfolyam 98. szám Ára száz billő Nagy Ferenc miniszterelnök. A szegedi Péter és Pál napján mintegy 121 ezer magyar részvételével ünnepelték meg a magyar kenyér ünnepét. Az ünnepségen felvonult nemcsak Szeged társadalma, de Arad, Csanád, Békés, Csongrád megye községeinek paraszti rétege is. Csak Vásárhelyről több mint ötszázan mentek át. A magyar kormány részéről jelen volt Tildy Zoltán köztársasági elnök, Nagy Ferenc miniszterelnök, Tombor Jenő honvédelmi miniszter, Gyöngyösi János külügyminiszter, Dobi István földművelésügyi miniszter, Keresztúri Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter, Balogh István államtitkár, Hamvas Endre megyéspüspök, Szeged város főispánja és polgármestere, valamint a fővárosi és külföldi sajtó képviselői. Az ünnepség a városháza előtti Széchenyi téren a Himnusz hangjaival kezdődött. Először Tildy Zoltán köztársasági elnök ellépett a katonai díszszázad és a rendőrség arcéle előtt és fogadta az üdvözléseket, majd a hatalmas tömegek kocsikon és gyalogosan vonultak el a köztársasági elnök és a miniszterelnök fellobogózott díszemelvénye előtt. A felvonulás alatt néhány perces néma csend közben az új termésből készült kenyeret feldíszített kocsin hozták a díszemelvény elé. Az új kenyeret Hamvas Endre püspök megáldotta, majd Tildy Zoltán köztársasági elnök ünnepélyesen megszegte. Ezután Török Ferenc, a szegedi Kisgazdapárt elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd felkérte a köztársasági elnököt beszédének elmondására. — Magyarok, testvéreim ! — kezdte az Elnök. — Úgy érzem, ez a felvonulás bizonyságtétel elsősorban a munka és a munkás megbecsülése mellett. Bőséges időkben keveset gondoltak a szántóvető ember munkájára. Ma a városi ember gondja is kint volt veletek együtt a földeken, az iparüzemekben, a bányák mélyén lesték munkátok eredményét. Most letöljik meg ezt a kenyeret igazán, amikor kevés van belőle. Ma a dolgozó embereké ez az ország. Az ifj magyar világ meg fogja becsülni azokat, akik dolgoznak felépítésén kinn a földeken, napsütés alatt, a műhelyekben, vagy a bányák mélyén, vagy a szellemi munka területén. Meg fogja becsülni a dolgozókat és csak a dolgozókat fogja megbecsülni, mert olyan országot akarunk, amelyben a munkásságnak és a munkának egyformán megvan a tisztessége, a becsülete, a bére és a jutalma. Legyen hitetek abban, hogy megvan a mi biztos jövendőnk, csak dolgozni kell érte, áldozatot kell vállalni érte. Építünk országot, amely a tiétek lesz, boldog, szabad és független Magyarországot. Ezután Nagy Ferenc miniszterelnök emelkedett szólásra. — Mélyen tisztelt nagygyűlés, kedves magyar testvéreim! Meghatottan néztem végig, mennyi szeretettel fogadja ennek a nagyvárosnak lakossága azt a parasztot, aki ime, Péter és Pál napjára elhozta az új kenyeret Magyarország minden dolgozójának. Igen nagy jelentősége van ez új kenyérnek. Amikor most itt ez az új kenyér, és a magyar kormány nevében igaz hálával, szeretettel, testvéri megértéssel köszönöm meg a földműves népnek az áldott új kenyeret, egyben megígérem itt Magyarország dolgozó társadalmának, hogy ebből az új kenyérből igazságosabban, egyenlőbben és nagyobb mértékben fog részesedni Magyarország minden dolgozója. A magyar földmíves nép megtette kötelességét. Az elmúlt év tavaszán, amikor még ásóval, kapával állott neki a mezei munkának, igavonók és gépek hiányában, már kiérdemelte a társadalom minden rétegének megbecsülését. A magyar föld népében, a magyar parasztságban még nem csaolódott soha senki, aki tisztességes feladatok elvégzését vállalja a magyar parasztságtól. Az új kenyérnek a megteremtése után még egy nagy feladat vár a magyar föld népére és ez a nagy feladat, hogy az új kenyeret szeretettel, megértéssel ajánlja fel a társadalom minden dolgozó rétegének és végezze azt a kötelességét, amelyet a beszolgáltatás ró reá. Új világot, jó világot, egészséges világot akarunk teremteni ebben az országban. Ehhez az kell, hogy mindent, amire a dolgozó társadalom különböző rétegeinek szüksége van, számba vehessünk, kézben tarthassunk, igazságosan és egyenlően oszthassunk el. Hisz új kenyérrel együtt megjelenik az új pénz is, a forint, amelyre már terveket építhet a társadalom adótlén dolgozója, melynek alapján számításokat végezhet és amelylyel fogjuk kifizetni a magyar föld népének is azt, amit a társadalom többi rétegei számára a beszolgáltatásban felajánl. — Tisztelt Nagygyűlés ! Itt fogok beszámolni a magyar kormány delegációjának a nyugati hatalmaknál végzett látogatásáról és annak eredményeiről. Ennek a nyugati látogatásnak jelentőségét különös képen az adta meg, hogy május 7-én Párisban a külügyminiszterek értekezlete olyan döntést hozott, amely a magyar népnek érzéseink szerint roppant sok keserűséget és türelmetlenséget okozott, amikor előzetes döntésében kimondotta, hogy visszaállítják a trianoni határt és egész Erdélyt Romániának adják oda. Úgy éreztük, hogy a magyar kérdéseket, a magyar békecélokat személyesen kell felvetnünk a nagyhatalmak kormányai előtt. Utazásunk célja tehát egyrészről az volt, hogy személyes kapcsolatokat teremtsünk az angolszász nagyhatalmak vezetőivel, másrészről pedig élő szóval, hivatalos formában világítsunk rá a magyar békeproblémákra és azokra a sérelmekre, amelyek a mi felfogásunk szerint érnék a magyar népet, ha a párisi döntés végkép érvényben maradna. Első ütünk az Egyesült Államokba vezetett. Rámutattunk arra, hogy a magyar nép a maga reménytelenségeit nem önmagából merítette, a magyar nép reménységeinek tápot adtak bizonyos megnyilatkozások, amelyek elhangzottak több ízben a nagyhatalmak vezetői részéről s tápot adtak azok az alapokmányok és kharták, amelyek az igazságnak és az igazi demokráciának a szellemében jöttek létre. Azok a kijelentések, amelyek úgy hangzottak el, hogy igazságos békét kell kötni, olyan békét kell kötni, amely a népek lelkében nem hagy keserűséget, a békekötés alapja nem lehet a bosszúállás, s a népek önrendelkezési jogát figyelembe kell venni. A trianoni tévedéseknek a beismerése mind úgy hangzott el, hogy igazságra vágyó és igazságra törekvő magyar nép azokból reménységet merített, mert mintha a világnak szólt volna ez, de a magyar népről vettek volna példát. — Mi békét akarunk,örökké való békét, mert talán a világnak egyetlen népe sincs, amelynek a béke áldásaira akkora szüksége lenne, mint a magyar népnek. Elmondottuk tárgyalásaink során azt, hogy szégyene lenne Európának, ha fennmaradhat továbbra is az az állapot, hogy Európa kellős közepén 650 ezer Csehszlovákiában élő magyar örökös rettegésnek és örökös félelemnek az állapotában élne. Elmondottuk, hogy nincs a világnak még egy olyan országa, amelyet akkora háborús veszteség érte volna közgazdasági téren, mint Magyarországot. Az Egyesült Államok kormánya nemcsak szóban, de írásban is közölte velünk, hogy a Nemzeti Bank egész aranykészletét minden megkötés nélkül azonnal visszaadja. Közölte velünk azt is, hogy 1945 január 20-a után elhurcolt és elvben már magyar tulajdonnak elismert, magyar értékek átadására nézve azonnal utasítást ad a megszálló hatóságoknak, míg az 1944 október 15-e után elhurcolt értékek visszaadására nézve pedig siet minél előbb kedvező döntést hozni. Magyar zászlók alatt és magyar vezetés alatt forgalomba helyezi 540, tehát valamennyi hajónkat a Dunán. Meg fogják vizsgáltatni sürgősen, van-e még olyan hadseregfelesleg, amely eladó. Ebben az esetben a hadsereg felszerelési feleslegek vásárlására adott 10 millió dolláros hitelt fel fogják emelni számunkra. — Politikai kérdéseink felvetését is megértéssel hallgatták az Egyesült Államokban, később Angliában és Londonban is. Tárgyalásaink során felkerestük a Szovjettunió külügyminiszterét, hogy járuljon hozzá a külügyminiszterek értekezlete, hogy mi magunk lehessünk a magyar békecélok újra kezdeményezői a külügyminiszterek értekezlete előtt s így nem kell vállalni egyetlen nagyhatalomnak sem a kezdeményezés nehézségeit. De vannak a látogatásnak ezen túl egyéb jelentőségei is. Mi vagyunk azok, akik először tudtuk megteremteni a személyes kapcsolatot a világ sorsát intéző nagyhatalmak vezetőivel. Egyet elmondhatok még, tisztelt népgyűlés, hogy mindent megtettünk azért, hogy a magyar kérdéseket megvilágítsuk és a magyar kérdések iránt megértést teremtsünk. Felkerestük az egyes országokban azokat a társadalmi és gazdasági vezetőket, azokat a szellemi vezetőket is, akikről tudtuk, hogy a közvélemény irányítására befolyásuk van és úgy érezzük, hogy ezen a téren is igen nagy eredményeket értünk el. Meggyőztük a világ vezetőit arról, hogy békét akarunk. — Tisztelt Népgyűlés ! Ahhoz, hogy a mi külpolitikánk eredményeket hozzon, bizonyos