Vásárhelyi Független Ujság, 1946. augusztus (1. évfolyam, 121-140. szám)
1946-08-01 / 121. szám
Hódmezővásárhely 1946. augusztus 1., csütörtök I Fürefki üillili, Frankiiti Polgiri Párt upHipsi L évfolyam 121. szám Ára 40 fillér (80 millió adóp.) Ma, augusztus 1-én, csütörtökön délután 6 órakor a Fekete Sasban az Igazságügyi Szakszervezet rendezésében rendkívül fontos és érdekes előadás lesz a forint védelméről és az árdrágításról szóló új rendeletekről. Az előadást a szegedi uzsorabíróság Hódmezővásárhelyen működő egyes bírája Szemerei Miklóst tartja. A nagyfontosságú ismeretterjesztő előadásra az idő rövidsége miatt ezúton hívjuk fel a nagyközönség és a hatóságok figyelmét. Aki csak teheti, ott legyen! Bár soha se született volna meg az, aki a pénzt kitalálta!... Azt hisszük, hogy a pénz megszületésének már az első éves évfordulóján is így sóhajtottak fel a népek milliói s mégis azot sem sikerült soha a pénzt megszüntetni! Nem is lehet, hiszen a pénz mégiscsak a legegyszerűbb formája az adásvételnek, de egyben a legcsalfább formája is. Ravasz jószág a pénz: be tud csapni mindenfajta embert, okosat és batát, ravaszét és őszintét, kis embert és nagyot, — de futunk, loholunk utána, s verejtékünk és vérünk hulló cseppjei némán is őt kiáltják. Vér és arany ! — vallja Ady Endre s vallja a világ . . . Minket, magyarokat, már nem egyszer csúful megtáncoltatott a pénz, de annyira még soha, s mint az elmúlt szörnyű hónapokban, egészen ma reggelig. Ma reggel megjelent elgyötört életünk felett tündéri ígéreteivel az új közgazdasági tünemény: a forint. Mit hozott vajon? Jót-e, vagy rosszat? — Mi hiszünk benne s nemcsak hiszüek, hanem szellemünk és akaratunk minden erejével azon leszünk, hogy megtartsa értékállandóságát s megmentse betevő falatunk s a testünkre való szerény gúnya biztos beszerzési lehetőségeit. Úgy vagyunk már erre, mint a Szahara vándora az oázisra, s ha nem lesz végre közgazdasági biztonságérzetünk , lelkünk és idegeink aligha bírják soká az inflációs hányattatásokat. De erre ne is gondoljunk ! Mától fogva minden jószándékú magyar legelső kötelessége féltékenyen őrködni az új pénz sorsa s így a magunk sorsa fölött. Be kell tartanunk az árakat s minden akaratunkkal be kell tartatnunk mindenkivel. Aki drágábban ad el, mint szabad, éppen olyan becstelen, mint aki drágábban vesz. A mai napon akcióba lépett Hódmezővásárhelyen a gazdasági rendőrség is, közegei ki vannak oktatva s jaj annak, aki mától fogva a forint becsülete ellen vét! Elvárjuk minden polgártársunktól és minden munkástestvérünktől, földművelő gazdáktól, iparosoktól és kereskedőktől egyformán, hogy becsületük teljességével vigyázzanak a saját és egymás körmére, mert akiről ellenkezőt tudunk meg, azt haladéktalanul a közgazdasági rendőrség kezére juttatjuk. A józan, becsületes, tiszta és életképes magyar demokrácia sorsa a legszorosabb kapcsolatban áll az értéktartó forint sorsával. Aki a forint ellen vét, az ellensége a demokráciának s azzal a demokrácia úgy bánik el, mint a rablógyilkossal. Ennek így kell lenni, így parancsolja azt a nemzet egységes akarata! . .. Vér és arany ! A forint a mi aranyunk. Meg kell ezt nekünk tartanunk, vérünk hallásával is. Meg is tartjuk, megőrizzük, a gazdasági rendőrség pedig torkon fogja ragadni a forint merénylőit, az árdrágító kufárokat. A kenyér ára A közellátásügyi miniszter rendelete szerint a kenyér legmagasabb fogyasztói árát az egész ország területén kg-ként 96 fillérben, viszonteladási árt kg-ként 88 fillérben állapította meg. A kenyér bérsütési díja a kisütött súly után számolva kg-ként 22 fillér. Itt a cukor ára is A pénzügyminiszter rendelete értelmében egy kiló kristálycukor fogyasztói ára 7,60 forint. Dr Vidtor János prédikál ma az Ó-templomban Mint már jeleztük, Csongrád és Csanád vármegyék református lelkészei nyári konferenciájukat tartják most Hódmezővásárhelyen. Az értekezleten résztvesz dr Victor János budapesti theológiai professzor is. Ma, csütörtök délután 5 órakor az Ó templomban lesz a konferenciát bezáró istentisztelet, amelyen Victor dr prédikál. Az istentiszteletre szeretettel várják a híveket. Beterjesztették a magyar békeszerződés-tervezetet A külügyminiszterek tanácsa által elfogadott és július 28-ról keltezett magyar békeszerződés tervezet nyolc részből és 37 cikkelyből áll. A mellékletek száma hat. A békeszerződés tervezet leszögezi, hogy Magyarország szövetkezett a hitleri Németországgal és részt vett a Szovjetunió, az Egyesült Királyság (Anglia), az Egyesült Államok és más egyesült nemzetek elleni háborúban. Ezért a háborúért a felelősség ráeső részét viseli. Minthogy Magyarország 1944 december 2- án megszakította a kapcsolatot Németországgal és hadat üzent Németországnak és 1945 január 20-án fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal, megállapodtak abban, hogy deklarálják a hadiállapot megszűnését és megkötik a jelen békeszerződést. Az első rész Magyarország határaival foglalkozik. Megállapítja, hogy Magyarország határai Ausztria és Jugoszlávia határán ugyanazok maradnak, amelyek 1938 január 1-én voltak. Az 1946 augusztus 30-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisnek nyilváníttatnak, ezáltal a magyarromán határ 1938 január 1-i állapotoknak megfelelően visszaállíttatik. Magyarország és a Szovjetunió közötti határ, amely a két ország és Románia közös határpontjából kiindulva a Magyarország, Szovjetunió, valamint Csehszlovákia által alakított közös határpontok a Magyarország és Csehszlovákia közti határvonal mentén az 1938 január 1-i helyzetnek megfelelően állapíttattak meg. Az 1938 november 2 án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisnek és meg nem történtnek tekintendők. Magyarország és Csehszlovákia közti határt ez a két országnak Ausztriával való közös határpontjából kiinduló magyar-csehszlovák határnak a Szovjetunióval kötött közös határpontjáig az 1938 január 1-i állapotnak megfelelően állították vissza A jelen szerződés csak kísérleti megállapodásnak tekintendő mindaddig, amíg a csehszlovák és magyar kormánynak alkalma nyílik a békeértekezleten, vagy a külügyminiszterek tanácsa előtt álláspontjukat e tárgyban kifejteni. A második rész politikai záradékot tartalmaz. Rendelkezik az alapvető emberi szabadság° jogokról, amelyek Magyarországnak a közigazgatása alatt álló személyek számára biztosítania kell. A harmadik rész a katonai záradékot tartalmazza. A már eddig ismert és hivatalos adatokon túlmenően megállapítja, hogy a magyar légi és szárazföldi erőkhöz nem tartozó személyek semmiféle katonai kiképzésben nem részesülhetnek A magyar hadifoglyokat a lehető leghamarabb hazaszállítják Magyarországra, a magyarokat hadifogolyként fogvatartó egyes hatalmak közötti megállapodásnak megfelelően. A hazaszállítási költségeket a magyar kormány viseli. A negyedik rész a hadierők kivonásáról intézkedik. Eszerint a jelen szerződés életbelépésétől számított 90 napon belül valamennyi szövetséges haderőt kivonják Magyarországról, de a Szovjetuniónak jogában él Magyarország területén annyi fegyveres erőt tartani, amennyi szükséges ahhoz, hogy az ausztriai szovjet megszállási övezeten a közlekedési útvonalakat fenntartsa. Magyarország kötejezi magát, hogy a közlekedési útvonalak fenntartásához szükséges könnyítéseket biztosítja, amiért a magyar kormány térítést kap. Az ötödik rész a jóvátételről és javak visszaszolgáltatásáról intézkedik. Az Egyesült Államok delegációjának tagjai fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ezt a kérdést a békekonferencián felvethessék. A hatodik rész a gazdasági feltételekkel foglalkozik. Intézkedik arról, hogy amennyiben Magyarország még nem tette meg, vissza kell adnia az Egyesült Nemzeteknek és azok állampolgárainak összes törvényes jogaikat és érdekeltségüket az 1941 április 10-i állapot szerint. A hetedik rész a Duna problémájával foglalkozik. A nyolcadik rész megállapítja, hogy a szerződés hivatalos szövege az orosz és az angol. A szerződés a szövetséges hatalmak és Magyarország által történt ratifikálása után lép hatályba. A miniszterelnök a magyar békevágyról A nemzetgyűlés keddi ülésén befejezték a miniszterelnök nyugati útjának beszámolója feletti vitát. Nagy Ferenc miniszterelnök köszönetet mondott a koalíciós pártoknak azért az egyetértésért, amellyel szónokaik a nyugati útról szóló beszámolóját tudomásul vették. Szembeszállt a miniszterelnök azzal az ellenzéki megállapítással, amely szerint a magyar kormány külpolitikája ingadozó volna. Elég gyakran kinyilvánították a magyar külpolitika egyenes vonalát, amely abban áll, hogy a nagyhatalmakkal, elsősorban a Szovjetunióval, az Egyesült Államokkal, Angliával, Franciaországgal keressük a legbarátibb kapcsolatokat. Békességben akarunk élni szomszédainkkal és egészen őszinte bennünk a békevágy. Megállapította ezután a miniszterelnök, hogy Magyarországnak van a legnehezebb dolga az összes háborút vesztett országok között a békecélok megfogalmazása tekintetében, mert Olaszországon kívül Magyarország az egyetlen, amely birtokon kívül van. A miniszterelnök ezután arról szólt, hogy mik a koalíció feladatai ma és a jövőben és a következőket mondotta: A