Vásárhelyi Független Ujság, 1946. augusztus (1. évfolyam, 121-140. szám)

1946-08-01 / 121. szám

2 koalíció feladata, hogy becsü­letesen igyekezzék a nemzet érdekében minél több ered­ményt elérni. A második fel­adat az, hogy bármilyen le­gyen is a döntés Magyaror­szág sorsa felett, azon legyünk, hogy a megmaradó magyar földön a magyarságnak minél jobb életet biztosítsunk, minél magasabb életszínvonalon. Kül­politikánknak egyik legfonto­sabb tétele, hogy a belső nyu­galom minél előbb bekövetkez­zék az egész országban. Ha a stabilizáció az egész vonalon sikerül, akkor elkövetkezik a politikai megbékélés is. Ha az ország gazdaságilag rendben lesz, akkor megszűnnek azok az átmeneti intézkedések, ame­lyekre csak átmeneti időkben volt szükség. Megszűnnek az internálások és a magyar közigazgatás teljes erővel dolgozhat a gazdasági élet kártevői ellen. Az új bank-kamattól­ A Gazdasági Főtanács a Nem­zeti Bank kamatlábát 7 száza­lékban, a többi bank által nyúj­tott hitelek kamatlábát pedig 12 százalékban állapította meg. A terményhitelek kedvezményes kamatlába 9 százalék. A cipők éra A cipők ára előreláthatólag a következőképpen fog ala­kulni : Gyermekcipők 60—80 forint, női cipők 88 —100 forint, , munkásbakancs 80—110 forint,­­ férfici­pők 115 — 128 forint. Egy­­ méter karton fogyasztói ára­­ 4—5 forint, egy méter flanel­­ fogyasztói ára 5—6 forint. Magyar Parasitaz Svatin­ választást­erei Értesítjük tagjainkat, hogy a „Sza-­­­vazólapok” kinyomtatásánál igen sajnálatos tévedés történt. Az alet- i nők jelöltek között Juhász N. István­­ P. 872 sz. alatti lakos helyett­­ Juhász N. Vilmos P. 108 sz. alatti lakos a jelölt, továbbá a választ­mányba felvett Héjjá István P. 1361 sz. alatti lakos helyett Héjjá Pál P. 1384 sz. alatti lakos a jelölt. A későbben kiadott szavazólapo­kat ezek szerint javította át az Inté­zőbizottság. Meghívó A Magyar Parasztszövetség hód­mezővásárhelyi Szervezete augusztus hó 4-én, vasárnap délelőtt 10 órakor határozatképtelenség esetén délelőtt 11 órakor tisztújító közgyűlést tart, melyre a Magyar Parasztszö-vetség tagjait ezúton hívja meg az Intéző­bizottság. Értesítjük a belterületi tagjainkat, hogy részükre a szavazás augusztus 4-én, vasárnap délelőtt 8 órától 10 óráig lesz megtartva. Kérjük tag­jainkat, hogy a szavazásra kitűzött időpontot tartsák be, hogy a sza­vazatszedő bizottságnak legyen ideje összeszámolni az eredményt. * Az intézőbizottsági tagokat aug. 2-án, pénteken délután 3 órára igen fontos ügyben összehívom. Elnök. A demokrácia lsebéiből Nem beszédben áll az Isten országa, hanem erőben s min­den beszédnél többet ér a tett. Annyit beszélnek a demokrá­ciáról, hogy se szeri, se száma, — de élő példában nem igen tudják azt megmutatni. Hát ezen segít Sárospatak, amely nem most, hanem századokon keresztül élte a demokráciát. Ennek ékes mutatója a sáros­pataki főiskola háromszázados örömünnepe, ami a Bach-kor­­szakba esett. Tudvalevőleg akkor semmiféle tömeges meg­mozdulás nem volt lehetséges. De imádkozni akkor is szabad volt. Ezt használta fel akkor minden épkézláb ember. A lo­sonci református templom fel­szentelésére még Erdélyből is eljöttek az emberek... A sá­rospataki iskola háromszázados ünnepélyeire összesereglett 20 ezer ember. A rendőrség leg­nagyobb gondja mindenekfölött az volt, hogy mit csinálnak a pataki töménnyel. Mert az ünnepély törvénye az volt, hogy aki először jött, az ült az első helyre, aki utána jött, az ült a másodikra és így to­vább. Lehetett ott akárki, akár­milyen méltóság az iskolánál vagy a világi életben, ülhetett és ült hátul. És én elgondo­­­lom most is azt a lelkes csiz­madiamestert, aki a kosztos diákja szavalatát meg akarta hallgatni és idejében elment az ünnepélyre s leült az első helyre. És ez ő előtte és min­denki előtt természetes volt. Elgondolom azokat az előkelő­ségeket is, tanárokat, iskola­­vezetőséget értve ezalatt vagy a vidéki földbirtokosságot, köz­igazgatási hatalmasságokat, akik szintén természetesnek vették azt, hogy ők hátra ke­­rülnek, mert későn jöttek... A kialakult joggal élni és a kialakult jogot tiszteletben tartani: ez a demokrácia. De tudok ennek párját Fis­­zesgyarmatról. Mikor Jánosi Zoltánt kitették Debrecenből, mert radikális demokrata volt s ezért később kitették a kép­viselőségből, egy darabig új­­ságírásból éldegélt, majd végül Püresgyarmat megválasztotta lelkészének. Debrecenben jár­tam később, mikor megürese­dett ott egy lelkész­­állás és végigfutott a­­sóhaj Debrece­nen, hogy Jánosit vissza kel­lene hozni. Ebből azonban nem lett semmi. Én akkor Pató András püspöki titkár vendége voltam , beszéd közben azt találtam mondani, hogy Jánosi hatalmas munkát végzett Fis­­zesgyarmaton, így például fel­építette a nagy emeletes isko­lát is. — Azt nem Jánosi építtette — felelte Pató András — hanem az én unokatestvérem, aki igen érdekes ember volt. Gondnok volt akkor, amidőn Jánosit be­iktatták Füzesgyarmaton. Fi­gyelmesen meghallgatta a be­köszöntő beszédet, amely ha­talmas volt, hiszen Jánosi elragadó szónok volt. Melléke­sen megjegyzem, hogy én Genfben hallottam őt a Kál­vin jubileumon, a Kálvin tem­plomában. Megrázta a lelkeket. Hát Füzesgyarmaton is így volt. A beköszöntő után a gondnok előfogja az új papot és ezt mondja neki: Meghall­gattam nagytiszteletű úr beszé­dét és látom, hogy prédikációt tud csinálni, hát azt megígé­rem, hogy én sohasem szólok bele abba, hogy hogyan csi­nálja nagytiszteletű ár a be­szédjeit, de azt meg a nagy­tiszteletű úr ígérje meg, hogy abba nem szól bele, hogyan csinálok én rendet a gyüleke­zetben, mert az meg az én dolgom ... Mikor aztán meg­akadt az egyházi adófizetés, akkor ő azt erélyes kézzel el­intézte, minden adót behajtott, mikor meg az iskolát kellett felépíteni, akkor meg azt mondta a presbitériumnak: «Uraim,­­ ezt nekünk kell felépítenünk , és a jó példával nekünk kell­­ elöljárnunk, mert azért van í­gyunk„presbiterek. Én a ma­­i gém részéről egy vágón húzát­­ adok rá.» — Utána megtették­­ az ajánlatukat a presbiterek,­­ azután a gyülekezet és a szép hatalmas iskola elkészült. Így beszélte ezt el Futó András, én pedig mindig mo­solygó lélekkel gondolok a ku­rátorra, aki nem szól bele a prédikáció csinálásba, tisztel­ eén a lelkész jog és hatás • körét, féltékenyen megőrzi a saját jog és hatáskörét, amely­­­­ben rendet tart, példát ad és hajlékot biztosít a népneve­­lésnek. Ez a demokrácia, tessék utána csinálni ! Balatonendréd. Kájel Endre, ref. lelkész.­­ ni mim ii mii mi ii i mi m­ im« ii i ni» — Makk egészséges leszel, ha Gregus-féle gyümölcsfáról eszel. 3 Városi Színház Keddtől péntekig minden este fél­­ órakor Ajtay Andor felléptével Fatornyok Színnú I felvonásban. Irta Zilahy Lajos. Rendező: Ajtay Andor VÁSÁRHELY FÜGGETLEN UJSÁG 1946. augusztus 1 .csütörtök Min­kái tajnáljuk, hogy laptársunk, a „ Vásárhely Népe“, még mindig felszisz­­szen, ha itt a mi oldalunkon szólni, vagy írni merészelünk arról, hogy a demokrácia él­tető eleme a közéleti tisztaság. Ilyen mondatokat közöl a Vá­sárhely Népe: ,Hangoztatják, hogy a pártvezetőség és a közéleti funkcionáriusok le­­gyenek tiszta kezdek. Ez ma­gyarra fordula azt jelenti, hogy Vásárhelyen a többi pártok vezetői és a köztiszt­­viselők nem tiszta kezdek“. — Hallatlanul pongyolán oda­vetett mondatok ezek s logika nincs bennük. Mi a többi pár­tok vezetőiről és a köztisztvi­selőkről így általánosítva nem beszéltünk, de természetesen tudunk olyanokról, akár párt­nagyságok, akár köztisztvise­lők, akik például egyetlen árva kukkot se szóltak, nem tilta­koztak akkor, amidőn megír­tuk, hogy a nyomorúságos csecsemők és édesanyák elől kiosztott pár mázsa cukorból részt kaptak. Kuka volt akkor mindenki, főleg a tisztelt sér­tegető sajtó, amely rólunk írja azt, hogy sokat engedünk meg magunknak, hogy duhajok és huncutok vagyunk s hogy az »értéket* ők jelentik. Nohát, a nagyhangúságról, a duhajság­­ról és a huncutságról s más­részt az »érték« ről meg van a véleménye ennek a város­nak s mindenki tudja, hogy ezek a jeles tulajdonságok hol keresendők. Annyit minden­esetre megjegyzünk, hogy a kritika joga, még a burkolt kritika joga is, nyilvánvalóan meg kell, hogy legyen minden demokráciában s az az óhaj, hogy csak az egyik oldalon legyen »hang«, — nagyon fa­siszta természetű kivánság s homlokegyenest ellenkezik minden demokráciával, ami a világon elképzelhető. Ma már Rákosi Mátyás is olyan együttműködést hirdet, aminőt mi képze­lünk demokratikusnak, ne fessék tehát itt helyben holmi diktatúrás hangok­kal próbálkozni velünk szemben. Mi, többrendbeli megrendsza­­bályoztatásunk ellenére is küz­döttünk és fogunk küzdeni a közéleti és politikai tisztaság és erkölcs uralmáért s furcsa jelenségnek találjuk, ha ezért a Vásárhely Népe felszisszen és sérteget. Am­i már most az ellenünk fölemlített esetet illeti, hát ez­zel alaposan melléfogtak az urak. Mi ugyanis a polgár­­mesteri hivataltól megkaptuk a termet s a köztelefonálást jo­gosan engedélyezve követte el egyik munkatársunk. De a de­mokrácia szokásai szerint nem is lehetne tőlünk megtagadni sem a termet, sem a köztele­­fonálást . A tény pedig, hogy a B lista éles és határozott kritikáját elkövettük a gyűlé­sen , nagyszerű és remek eredményt hozott. Akkoriban ugyanis az egész országban megtartották ezeket a tiltakozó gyűléseket, mert az egész or­szágban, úgy látszik, bizonyos pápánál pápább, szélsőséges felfogás alapján próbálkoztak kisöpörni a szakértelmet a köz­hivatalokból s az országos til­takozásnak hatalmas ered­ménye lett: maga a belügy­miniszter úr kénytelen volt a parlament nyílt színe előtt dezacuálni saját megbízott­­jait s azoknak intézkedéseit egy alapos revízió elrende­­lésével korrigálni. Tudja most már az egész város, hogy 22 kiváló tisztviselőt és altisztet si­került megmentenünk a vásárhelyi szakszerű köz­igazgatásnak, éppen ezért a mi városházi köztele­fonálásunkról és gyűlé­sünkről a dolgozó embe­rek és családok százai emlékeznek meg könnyes hálával, s ez nekünk elég­tétel minden sértésért és támadásért Kérjük laptársunkat, szíves­kedjék ezentú jobban meggon­dolni, mielőtt ezekben a nehéz időkben indokolatlanul nekü­nk­­zugtat. Szíveskedjék meggon­dolni, hogy népi életünk, népi demokráciánk megmentésének sorsa nekik is, neküünk is egy­­formán fontos, s ha esetleg mi majd kiá­lunk pozitív ada­tokkal is valamely közéleti disznósággal szemben , álljanak mellénk ők is, mint ahogy min­den tisztességes embernek és újságírónak ez kötelessége is. Mi nem akarunk veszekedést, de a durva sértéseket vissza­utaljuk a kibocsátókhoz s még ahhoz is jogot formálunk, hogy ezen mál is, esetleg burkolt for­mában is, — már ahogy le­het ! — küzdünk minden köz­életi piázok elle­n. Gyorsan és pontosan teljesítsük a beszolgáltatást! Új korszak küszöbén állunk: megszűnt az infláció, megszületett az új magyar valuta, a forint. A kormány és a dolgozó nép hatalmas erőfeszítése teremtette ezt meg. Hivatalos elismerés szerint is a jó magyar valuta alapja az ország szántóföldjeinek termése. De nem elég, hogy kormány és nép megteremtette az új pénzt, azt meg is kell tartani, mert különben összeomlik a magyar gazdasági élet s az országra az eddigieknél is nagyobb katasztrófa zúdul. Meg kell tehát tartanunk, meg kell mentenünk a jó magyar forintot. Ennek egyik legfontosabb feltétele a beszol­gáltatások haladéktalan és pontos teljesítése. Hazánk ellátatlan dolgozó lakossága testvéri együttér­zéssel és együttmunkálkodással a legnagyobb nélkülö­zések közepette is ugyanerre törekszik: valutánk meg­tartására s értékének megőrzésére. Ez azonban csak úgy sikerülhet, ha a beszolgáltatások pontos teljesítése révén, a nagy és felfokozott ipari munka zavartalanul folyik. Ennek alapvető feltétele az élelmezés lényeges feljavítása s ez természetesen csak a gyors és pontos beszolgáltatások által valósulhat meg. Gazdák, termelők, bérlők, felesek: teljesítsétek gyorsan és pontosan a kirótt beszolgáltatásokat ! Na van a Unt Ferent-nt Ma este lesz a Tornyai Társaság nagy érdekességű Liszt Ferenc hangversenye a Városháza közgyűlési ter­mében. A­z előadás ponto­san fél 9 órakor kezdődik. — Lapfelhord'.h­a? vessünk fel ki­t­­teföld­re, jafootkaBN • kiadóiéra-

Next