Vásárhelyi Független Ujság, 1946. szeptember (1. évfolyam, 141-165. szám)
1946-09-28 / 164. szám
.2. Gallllián mmetülnps Csak a közalapokban történt, hogy a «Vásárhelyi Független Újság» szerkesztősége olvasói részére szórakoztató malisét rendezett, melynek politikai háttere nem volt ugyan, de mint ilyenkor szokás, a közéleti és politikai intimitásokat tréfás alakban pertraktálták a közönség számára. Úgy látszik, ez a tréfacsinálás nem találkozott a hallgatóság minden tagjának az ízlésére, mert az elhangzottak során egy kis csoport olyan gazdasági vonatkozási tüntetésbe kezdett, ami egyáltalán oda sem illett, de amivel, mint gazdasági jelenséggel, számolnunk kell. Miért éppen a Független Újság matinéja volt az az alkalom, ahol ilyen irányban megnyilvánuló tünetek jelentkeztek ? Sokkal hatásosabb volna talán, ha a pártházakban, politikai összejövetelek alkalmával, tennék szóvá az érdekeitek abbeli kívánságukat, hogy munkaalkalmat követeljenek. Utána pár napra a Kossuthtéren vonult föl nagyobb csoport, akik szintén munkaalkalmak létrehozásában küldöttségeitek a főispánnál és polgármesternél. Az újságok állandóan óriási számokban számolnak be a munkanélküliségről. A statisztikai adatok ijesztően nőnek. Ezzel szemben megállapíthatjuk, ha az élet bármely területére nézünk, annyi az elvégezni való munka, hogy százezreknek is bőséges dolgot adna. Hol van a hiba, nem tudjuk. Nem lehet mindent a matt rovására írni. A higgadt szemlélet nagyon aggályosnak tartja az élet menetét. Nincs élet az életben. Kissé fonákul hangzik, mégis komoly érvek szólának amellett, hogy ez a paradox állítás szomorú valóság, ha a kevés pénz, mint forgalmi eszköz, szűk kis körben mozog. Az infláció helyébe a defláció lépett, egyik éppen olyan káros, mint a másik. Mind a két pénzügyi politika rossz, mert elsősorban a becsületes dolgozókat sújtja. Naiv dolog azt képzelni, hogy a deflációs pénzügyi politika jelenti a pénz, mint forgalmi eszköz, értékálló voltát. Társadalmi életünk nagy százaléka olyan csekély jövedelemre van szorítva, ami telhetetlenné teszi a közgazdasági élet mozgásban tartását. Márpedig az az ABC ja a közgazdaság tudományának. Aki ezt meg nem tanulta, az ne vállalkozzék a közéletben irányit® szerepre. Egyetlen foglalkozás az üzérkedés, ami lényegesen többet nyújt, mint amit érdemes. De mi lesz ennek a következménye? Sok a munkanélküli, kávés a fogyasztó és sok a közvetítő Ki lesz, aki dolgozik ? Mert ez is tételes törvénye a közgazdaságtannak, hogy csak ott van virágzó élet, ahol a teremtő és feldolgozó munka bőségesen ellátja a fogyasztót és ez a réteg gazdaságilag abban a helyzetben van, hogy a pániét, mint vásárlásra jogosló eszközt, átcserélhesse közszükségleti cikkekre. Nemzeti szerencsétlenségnek tartja a kisgazdatágtan tudománya az üzérkedést, ha az gazdasági rabszolgaságba süllyeszti a dolgozók millióit. Mi következik ebből ? Vagy megfontolás tárgyává teszik illetékesek ennek a nagy horderejű kérdésnek az anyagát, vagy át kell adni a közgazdálkodás posztjait olyanoknak, akik ahhoz értenek, mert máskülönben pusztulásra vagyunk kárhoztatva. Tisztelettel: igazlátó. Pfeiffer államtitkár a filatitkail Dr Pfeiffer Zoltán igazságügyi államtitkár vásárhelyi tartózkodása alatt látogatást tett több intézményünknél, így látogatott el a vásárhelyi városi tűzoltó laktanyába is. Mint tudjuk a mi tűzoltóságunk az egész Alföldön talán legelsőnek szerveződött újjá s azóta is olyan nagyarányú gyors és alapos fejlődést tanúsít, ami országos viszonylatban is a legelső tűzoltóintézmények közé sorozza. Volt tehát mit megtekintene Pfeiffer államtitkárnak, aki meglepődve szemlélte a vidéki viszonylatban igen jól elhelyezett, szép és jó helyiségekkel rendelkező tűzoltóság felszerelési tárgyait. Binyei Gyula tűzoltófőparancsnok bemutatta a tűzoltóink által helyreállított laktanya minden részletét és a felszereléseket, amelyek szintén mind e tűzoltók javító és becsületes karbantartó munkáját dicsérik. Az államtitkár nagy megelégedéssel szemlélt meg mindent s megköszönve a látottakat, teljes elismerését fejezte ki kiváló tűzoltóságunknak. Megszűnnek a külterületi rendőrőrsök Mint a rendőrfőkapitányságtól értesültünk, a B -listázások után megszüntetik a külterületi (Mártély, Kutas) rendőrőrsöket. Helyettük 8 járőrkörzetre osztják a tanyavilágot, ahol a régi csendőr járőr-szolgálathoz hasonlóan működnek majd a rendőrség illetékes szervei. Hogy került meg a miniszterelnök autója , Nagy Ferenc miniszterelnök gépkocsiját Balassagyarmaton megtalálták. Egy Kristóf nevű autófuvaros elmondta, hogy értesült a napilapokból, hogy az autó, amit egy ismeretlen embertől minden igazoló irat nélkül 5 500 forintért vásárolt, a miniszterelnök tulajdona. Ezzel egyidőben Budapesten elfogták Geleta Emilt és társát, akik a lopást elkövették. A gépkocsitól vajók kihallgatása folyamatban van. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN ÚJSÁG 1944. «®*ps«ab®? 28., »«omból. Súlyos veszély fenyegeti az állatállományt! Tíz vármegyében takarmányhiány miatt piacra dobják jószágaikat a gazdák Az országszerte mutatkozó súlyos takarmányínség következtében egyes vidékeken óriási kínálat van szarvasmarhában és juhban. A fenyegető nagy takarmányínségekről a következő jelentések számolnak be: Pest megye homokos vidékein a széna és a mesterséges takarmány fogyóban van. Az őszi muhartermés silány. A lő- és juhállomány egész télen át nélkülözni fogja a szénát. A gyep- és gumótakarmányok termése gyenge. Szalmában nagy hiány van, úgy hogy a jószágokat szecskával ellátni alig lehet majd. Az ökrök, tinók és ürülő takarmányozásának téli ellátása súlyos gondot okoz a gazdának. Szabolcsban és Zemplénben kiégtek a legelők és tartaléktakarmány nincs. Szabolcsban a rozsszalma etetése már megkezdődött. Hajdú és Bihar vármegyékben nagy hiány van fontos alaptakarmányokban. A mesterséges takarmányok termése silány. Borsod megyében és Hevesben szénaínség van. A muhar alacsony, alig lehet kaszálni, a sarja értéktelen. Abaújban, ahol egyébként terjedelmes és kitűnő legelők vannak, az idén kopár minden. A Nagykunságban ijesztő mértékű szalma- és szénahiány van. Szeged, Makó vidékén és Békésben ugyan több szalma van, a mesterséges takarmányok termése közepes, de nagy szénahiány van. A Dunántúlon a homokos és dombos vidékeken nagy széna- és szalmaunság fenyegeti a gazdákat. E helyeken a tengeri is gyenge és így erőtakarmányokban is ínség várható. A csakamádé termése gyenge. A legtöbb helyen a jószág már most tórákon és szalmán tengődik. A törpebirtokokon a jószágok ellátása szintén nagy gondot okoz, a száraskertekben alig vannak számottevő készletek. A vásárokon kevés a pénz Az utóbbi hetek alatt megtartott vásárokon különösen növendékmarhákban és jobban volt erőteljes kínálat. A Dunántúl egyes vidékeiről a falvak lakossága egész csordákat irányít az állatvásárokra, mert a gazdák teljesen kilátástalannak látják az állatok téli fenntartását. A legtöbb vidékről érkező jelentés szerint az állatvásárokon a forgalom gyenge és a nagy pénzszűke következtében leginkább csak hízott sertést lehet eladni, de malacra, juhra és szarvasmarhára egyáltalán nem jelentkezik pénzkínálat. Az őszi szántás befejezése után egyes vidékeken ugyanaz a sors vár a lovakra is. A széna- és a szalmahiány miatt a lovak teleltesse nagy feladat elé állítja a gazdákat. Sok helyen ólomszalma sincs. A kelentelés ás hizlalás súlyos kérdés A heverő és erőtermelő állatok kitetletéséhez szükséges széna, szalma és polyva hiánya nagy veszélyt jelent állattenyésítésünkre. A hizlalás kérdése az ország túlnyomó részében pedig az alaptakarmányok nagy hiánya miatt még a jobbnak mutatkozó kukoricatermés mellett is a rentabilitás csökkenésének veszélyét jelenti. A marhahizlalásnál rendkívül fontos tápláló erőkben: a zabos bükköny szénában, hereszénában és zabszalmában az egész ország területén nagy hiány van. E fontos tápláló erők hiánya a hizlalás minőségi romlását vonhatja maga után. A gyöngébb táplálkozás következtében a zsír és tejtermékek rosszabbodása is bekövetkezhet, amely körülmény befolyásolhatja a városi lakosság ellátását is. Mi a teendő! Sürgősen meg kell szervezni az országban az első világháború előtti évek alatt népszerűvé vált, nagyobb jószágállományok teleltető áthelyezését oly vidékekre, ahol a főtermék a kukorica és ahol a kukoricaszár különben csaknem teljesen veszendőbe megy. A kukoricaszár fontos takarmány és pótolhatja az alaptakarmányokat, mert keményítőártása nagy. A leépített mezőgazdaságokben az ország minden részében tátonganak az ürességtől az elhagyatott istállók és egyéb raktári épületek. Az ínséges vidékek állatállományait tehát könnyen el lehetne helyezni a nagy tengeri termő körzetekbe. Mindenesetre valamit tenni kell a takarmányoaság leküzdésére, ionért értékes jószágállománynak nemzeti vagyont jelent ! Németh Jenő. Városi Siinfoás Szombat fél 8, vasárnap d. u. 4 és este fut 8, hétfő, kedd fél 8 órakor. ismét diákok Metjirak: 94 fsrlság. Vetőmagot kapnak a rászoruló gazdák Értesülésünk szerint a földművelésügyi miniszter a közellátásügyi miniszterrel egyetértésben megállapodott abban, hogy a közellátási kötött készletekből vetési célokra készpénzes akcióval 500 vágon őszi 1 gabonát (búzát és rozsot), czereakcióval ugyancsak 500 vagon gabonát engedett át a rászoruló gazdáknak őszi vetés céljaira. A szabad készletből a gazdák 1500 vagon vetőmagot vásárolhatnak, a földművelésügyi tárca pedig 1000 vagon vetőmagot oszt szét az ínségeseknek. A rászoruló földbirtokosok, az újonnan földhöz juttatottak, akiknek a bevetett területük vetésre már előre el van készítve, előnyben részesülnek. Az ínséges vetőmagakció keretében a közellátási kötött készletek a közellátási felügyelőségek utalványa alapján vehetők át. A csereakciót úgy kell lebonyolítani, hogy a kenyérgabonának számító (vetésre nem alkalmas búza vagy rozs, továbbá árpa, zab, köles és tengeri) közellátási »B« vételi jegy ellenében felajánlandó a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központnak (MsZK), ahol a felajánlott terményt kifizetik s ugyanott az igénylő megvásárolja a vetőgabonát. A vásárlási engedély alapján szabad készletből vetőmagot általában az egész ország bármely területén lehetvásárolni. A kellő időben való hozzájutás érdekében azonban lehetőleg közelebbi községekből kell a vetőmagot beszerezni. A távolabbi helyeken vásárolt és a vásárlás helyén közellátási raktárakban minőség szerint átadott gabona ellenében az MSZK a gazda földjéhez legközelebb eső kötött készletekből megfelelő minőségű és mennyiségű cseregabonát adhat ki. A földművelésügyi tárca a vásárolt 1000 vagon őszi vetőmagot a legjobban rászoruló újbirtokosok, továbbá az ínséges vármegyékben a megsegítésre érdemes gazdák között osztja szét. Az igénylő köteles előre befizetni mázsánként az alapár 25 százalékát, azaz 10 forintot és a költségeket. A ki nem fizetett vetőmagot, 75 kgot, a juttatott 20 százalékos többlettel, az 1947. évi termésből legkésőbb 1947 október 15-ig természetben vagy pénzben kell visszatéríteni. A minősített vetőmag juttatásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy csak olyan rászorult gazdák között osztassák ki a vetőmag, akiknél a megfelelő talajelőkészítés biztosítva van , akik az utántermesztett magot nem étkezési célra fogják felhasználni. A minősített vetőmag-juttatásban részesülők mázsánként a 10 forint vételár-előlegen felül kötelesek 12 forint minőségi felárat és a vasúti szállítási költséget befizetni. A vasúti szállítási költség utólag legkésőb folyó évi november 1-ig fizendő be. Csajági csoportnak szeptem 21-én este Sárai kezdettel a „Hadigondozottof” tavára” szüreti bá reader.