Vásárhelyi Független Ujság, 1946. december (1. évfolyam, 218-241. szám)
1946-12-01 / 218. szám
.2» Rendzavarok A nép sohasem hisz az úlnémitóknak! Hol innen, hol onnan hallunk esetekről, hogy gyűléseket szervezett bérencek erőszakosan megzavarnak és jól ismerjük a jelenséget helyből is. Nem az itt a fontos, hogy melyik pártból és melyik párt gyűléseit, mégha minden esetben szigorú következetességet tapasztalhatunk is. Hanem a jelenség! Nehéz ugyanis megszokni a demokrácia őszinte akarójának az efféle kilengéseket és mosolyogva térni napirendre fölöttük. A sajtó egy része pedig nem titkolt diadallal emlegeti ezeket az erőszakoskodásokat, bizonyos népítéleti morált feltételezve mögöttük. Feledve, hogy ilyen népítéleteket a legkisebb szekta is rendezhetne, ha akarna és elegendő hatalmat is érezne maga mögött, s feledve továbbá, hogy ettől már csak egy lépés kell a hitleri egyéniség föllépéséhez, aki már nem is öt-hat ember fölbiztatásával intézné ezeket az erőszakoskodásokat, hanem egymaga, mondván, hogy ő a nép és egyszerűen meg sem engedné a kifogásolt gyűlések megtartását! Gondoljunk tehát effélékre is üdvrivalgásaink közben! "A másik kérdés pedig: ki, vagy kik nem bírják el a mások véleményét még akkor sem, ha tegyük fel az csupa hazugság lenne is? Hiszen megvan a lehetőség mindenki számára, hogy elmondhassa, vagy leírhassa, ha valamit jobban és igazabban tud, mint a kifogásolt szónok! Nem a meggyőzése az egyetlen győzelem, ami emberi embert kielégíthet s amire támaszkodni és építeni lehet s ami nem sérti meg a demokrácia elvét? A hazugságtól nem kell félni, hiszen meg lehet könnyűszerrel cáfolni. Az igazságtól pedig nem félni kell, hanem elfogadni! Erőszak? — A krisztusi tanokról máig sem tudnánk, ha a kereszténység ellenségei gyengédebb és emberibb eszközöket is találtak volna az oroszlánok karmainál és fogainál ellenük. Miért hát mindez? — A hallgató — lélektani tény! — még az elnémított hazugságnak is inkább hisz, mint az elnémítónak. A múltban is voltak, akik nem akarták meghallgatni az ellenvéleményt s akiknek hatalmukban volt nemcsak megzavarni, hanem meg is tiltani az elmondását. S ítélt fölöttük az idő és a történelem! Az ország népe végre demokráciát akar! Nem helycserét! CSORDÁS NAGY DEZSŐ Ma, vasárnap délelőtt, délután és este színes, meleghangulatú ünnepségek színhelye lesz a vásárhelyi nagypuszta egyik jellegzetes érdekes és nagymúltú pontja: Kardoskút. A magyar világnak egyik legérdekesebb pontja ez a tanyaközpont az egykori nagy magyar pusztaság közepén. Egyik legrégibb kulturális hely ez itt, hiszen ötven esztendővel ezelőtt alapították itt meg a mi pusztai magyarjaink az olvasókörüket. Nagy szó, nagyjelentőségű esemény volt ez akkor és 50 év alatt sem veszített jelentőségéből. Ez az olvasókör, alapítása óta, tanúja volt a magyar élet egyik érdekes jelfenségének: a tanyai magyar újság művelődési fejlődésének. Gazdasági, társadalmi és politikai ügyek bonyolítódtak itt le fél évszázad folyamán, könyvtárat létesítettek maguknak a puszta dolgozói, itt szórakoztak, itt tanultak, itt művelődtek, itt fejlesztették gazdasági tudásukat is és sok kedves mulatság zajlott le a gondtalanabb időben. Valamikor ezen a vidéken tanítóskodott pár éven keresztül Simándi Béla, aki most budapesti főszerkesztő. Simándi soha nem felejtette el a magyar pusztát, a pusztai magyarjait, s most, a kardos- kúti olvasókör 50 éves jubileuma alkalmából, ő szerzett jubileumi zászlót. Mint már jelentettük, az újpesti ipariskola igazgatósága és növendékei fogják ezt a zászlót ajándékozni Kardoskútnak, így valóban az ipari és a földművelő magyarság meleg ölelkezése lesz ez a szép ünnep. Mikor erről írunk, önkéntelenül is felsóhajtunk, bárcsak így volna ez itt minálunk is, politikai téren is. Bárcsak az iparban és a földművelésben dolgozó jóindulatú és tisztaszándékú magyar nép egymás iránt érzett testvéri békevágyait magukévá tennék minden oldalon a tisztelt vezető urak is. A kardoskúti ünnepség ragyogó bizonyítéka lesz a megtipott magyarság testvéri összefogásának. Jelen lesznek ott az újpesti felsőbb ipariskola növendékeinek és tanítóinak küldöttei is, hogy megismerkedjenek azokkal a mi tanyai magyarjainkkal, akik oly sok pesti és pestkörnyéki gyenge kis proletárgyerek egészségét javították fel az elmúlt nyár és tél folyamán , akik mindenkor szeretettel fogadják körükbe a nagyváros ipari proletárjainak családjait. A szép és emlékezetes ünnepség rendezése Juhász Nagy Vilmos kori elnök kezében van. Délelőtt 9 órakor istentisztelet a helybeli evangélikus templomban. Utána 10 órakor díszközgyűlés az olvasókörben, az alábbi sorrenddel: 1. Himnusz, közének. 2. Az ünnepség megnyílása és üdvözlések. Tartja Juhász N. Vilmos elnök. 3. Magyar zászló. Rózsa Imre verse, szavalja ifj. Sin István Független Ifjúsági elnök. 4. Az olvasókör ötvenéves története. Felolvassa Gombkötő István alelnök. 5. Énekel a Független Ifjúság. 6. A zászlót átadják a zászlóanyák a körnek. 7. A kör elnöke átveszi a zászlót. 8. Puszta, puszta, vásárhelyi puszta ... Simándi Béla verse, szavalja Kabódi Margitka, a Független Ifjúság leány-alelnöke. 9. Zárszó. Elmondja Juhász N. Vilmos elnök. 10. Szózat, közének. Közebéd, utána jelmondatbeírás az emlékkönyvbe és zászlószeg megváltás. Esti ünnepély műsora: 1. Megnyitó. Tartja Vörös Bálint állami tanító. 2. Palotás-tánc. Bemutatja a Független Ifjúság. 3. Énekel Lőrincz Juliska és Rácz Lldikó. 4. Magyar tánc. Előadják Gyömrei Irénke és Kabódi Erzsike. 5. Zárószót mond az elnök. A nevezetes pusztai ünnepségen jelen lesznek a hódmezővásárhelyi Kisgazda Pártszervezet vezetőségi tagjai, ott lesz a Független Újság munkatársa is, de lélekben velük lesz az egész alföldi magyarság, amely a maga területein, még ha a pusztaság közepén van is az, fejlődni és művelődni akar a jövőben is, azután a szép példa után, amit a kardoskúti magyarok fél évszázadon keresztül adtak a mi dolgozó magyar népünknek. Magyar ünnep Kardoskúton Az 50 éves olvasókör jubileuma és zászlószentelése VÁSKPHILYI FÜGGETLEN ÚJSÁG 1946. december 1., vasára A vásárhelyi bélyegnapok mit láttunk a kiállításon? Sokan az ég van is gyerek«» játéknak, passziónak tartják a bélyeggyűjtést. Akik így vélek adatt, azok nek ti igen ismerik annak rejtett »«épségeit, éltkeemesítő tulajdonságait, szórakoztató jelét. A tegnap megnyílt bélyegkiállítás, melyet a Délmagyarországi Bélyeggyűjtők kongresszusára együtt rendeztek meg Vásárhelyen, ennek a nemes szórakozásnak, mondjuk így: sportnak, szolgál kinlné propagandán. Aki végignézi a szebbnél-szebb külföldi és magyar bélyegeket, lehetetlen, hogy kedvet ne kapjon hozzá. Mi iz átbóklásztuk a Postenalota báron helyiségében elhelyezett kiállítási anyagot s igazán értékes élménynyel gazdagodtunk. Kik állítanak ki? A termeken s a bő kiállítási anyag között Dura László, az ismert bélyeggyűjtő, az egész vásárhelyi bélyegnapok rendezőja és irányítója vezet végig bennünket. Sorra mutogatja a számunkra teljesen ismeretlen külföldi és hazai anyagot, melyet egyrészt a szovjet posta, másrészt a magyar posta bélyeg múzeuma, valamint a magános kiállítók juttattak a rendezőség keze alá. Városunkat Bárányvölgyi Ferenc, Zombori Daiső, Grünfeld Sándor dr. Cimpián Aladár, Kerekes Miklós, Kátsi Margit, Váradi Irra, Csongor Lajos Erdsi László, Ma:őri Lajos, ifj. Dara László, Dara László képviselik értékes anyaggal. Vannak aztán pesti magánosok is, valamint a környező városok kiállítói. Legértékesebb ezek közül Ehresthal Zoltán Bosznia Hercegovina sorozat különlegessége. A magyar posta díszes eddig megjelent bélyegeit, — 1871 — 1946 — Csongor Lajos anyagában találjuk meg. Itt vannak az első kőnyomatosak, de föllebaszük szomorú emlékfi milliós, billiós bélyegeinket is, melyeknek, magas névértékük miatt, a fél világ csodájára jár. Amerikából érkeztek levelek, — mondja Dura László — ahonnan elképedve írtak a hazánkban dühöngött négy inflációról, melyről a bélyegek folytán szereztek tudomást. Találunk azután a Szent Jobb 1938 as országjárása során Vásárhelyen emlékbélyegzővel ellátott soroza totta. Érdekes ifj. Dura László csupa repülő bélyegből összeállított anyaga, valamint Csongör Lajos finnországi és Erdei László újdonság gyűjteménye. Hogyan jutnak el egy ország bélyegei a világ minden tájára ? — tesszük fel a kérdést. — Ennél mi sem könnyebb. A svájci nemzetközi postaközpontnak minden ország megküldi bélyegeit. A keküldöttek közül ezután kérhetnek úgy egyes gyűjtők, mint bélyeggyűjtő egyesületek. Az orosz anyag falda a legértékesebb — mondja további szemlénk során Dara László. — Mintegy 130000 forint értékű lehet a kiállított gyűjteményük. De vigyáznak is rájuk! Nappal polgári őrök, éjjel állami rendőrök őrzik az értékes bélyegeket. Az oroszok által elküldött gyűjteményen s általában az orosz bélyegeken a munka ábrázolása dominál. Sok örökíti, illetve viseli azonban magán a háború jegyeit. Naigyon szép az cross sporttorosat is. Alkalmi bélyegzővel látja el a vásárhelyi postahivatal e két bélyegkiállítási nar'QB a városból kijutó leveleket. Az ilyenek szintén csemegéi a gyűlföknek. Máris özönével érkezetek vidékről, sőt külföldről is megbízások a rende Lőti céghez az alkalmi bélyegzések kérésére vonatkozóan. A vásárhelyi bélyegnapok híre így érs ül a világ minden részébe s így tudomást szereznek arról, hogy milyen megmozdulás történik napjainkban Vásárhelyen. Ma délelőtt bélyeggyűjtősek a vidéki kiküldöttekkel együtt kongresszuson vesznek részt, s milyen megvitatják a bélyeggyűjtés mai problémáit s azok megoldását. Hisszük, hogy ez a két szép nap messzire viszi városnak s a benne folyó nagy kulturális munka hírét s csak öregbíteni fogja hírnevünket ország világ bélyeggyűjtői előtt. (da) Tarka es? Vásárit atykutason dac. 1-én, vasárnap 7 órakor. Fellépnek Mussi Sándor, a vásárhelyi Színház tagja, Vásárhelyi Kun István, Bánfi Lajos Kurunczi Jutka, Kovács Mátyás, Petrik Imre, Szénási Ernő és v. Tóth Imre Utána tánc. Iparos Daloskor HANGVERSENYE a Fekete Sasban én, vasárnap este 8 órakor. Let» magyarnáta, szólótáce, szavalat, dalárda szám. Konferálják a: Dálnoki Kovács Testvérek Szénási Guszti és zenekara játszik Reggelig tánc. Svejci sapka. Kötöttáru. Harisnya. Legolcsóbb beszerzési helye a IQHROH niaküilet Termeljen minden gazda borsót, vajbabot, sárgadinnye , petrezselyem-, uborka-, hagyma-, cékla , paradicsom és mindenfajta magvakat. Vetőmagot kölcsön adunk ! Szerződéseket már kolinkl Veszünk lucernát, babot és mindenféle magvakat azonnal fizetünk. Takarmány mag Termeld és Értékesíti Szöv. Kirandaltség. Pestás Tibor, rendelőkért Talafan Síé.