Vásárhelyi Független Ujság, 1947. március (2. évfolyam, 44-67. szám)

1947-03-01 / 44. szám

2 Mit szól hozzá?... Ha szerényen is, de szót kell emelnünk egy intézke­­désről. A Gazdasági Főtanács elfogadta a pénzügyminiszter rendelettervezetét, mely sze­­rint a közszolgálati alkalma­­zásban volt és kiüldözött cseh* szlovákiai magyaroknak újra állást kell biztosítani! Az intézkedésnek van azon­­ban egy különös kitétele , csak szigorú igazoltatás után veszik lajstromba az illetőket! Nem tudjuk, kitől ered ez a méltánytalanság ? Miért kell azokat a szerencsétlen embe­reket egy igazoltatással újra meghurcolni? Nem volt elég még nekik a szenvedésből, ha* nem még itt is, — ahol nyu­­galmat remélnek, — ennyire kételkedve fogadják őket ? ! Nem demokráciaellenesek ők, hiszen egy demokratikus be* rendezésű államban nem tör­­ténhetnek ilyen kegyetlenke­­dések. Mondjuk csak ki s úgy* annyira „simán igazolta“ őket a sors, hogy újabb eljárással csak bizalmatlanságot kelte* nénk bennük a demokráciá* val szemben. * Napok óta erősen figyel*­­ük a Kínizsbutcát. Nem mintha bujkáló összeesküvő* ket kutatnánk, hanem egy szinte ennél is különösebb lát* ványban van részünk régóta. Nem messze Schertz Imre nagykereskedő üzletajtajától, az árokparton körülbelül 10— 12 kiló krumpli van kiöntve. Úgy­e, csodálatos dolog ? Már csak azért is, mert 5—6 kilót ki lehetne válogatni belőle és megfőzni ebédre vagy vacso­ rára. Jó volna tudni, ki az a „jókedvű adakozó“, aki a Ki*­nizsi­ utcai csatorna*áteresz patkányainak és egereinek ín* gyen odadob ennyi burgo* nyát! És még sokan panasz* kodnak, hogy nincs mit főzni, nincs vetőmagburgonya! Íme, az alkalom, jut még egy pár kiló, ha már másra nem jó, a disznónak is meg lehet főzni ? Három lépés jobbra Hogy Londonban ma is ko­molyan veszik a szólásszabad­ságot, azt bizonyítja a követ­kező eset. A Hyde Parkban nagy tö­meg hallgatja az utcai szóno­kot. A szónok azzal fejezi be szónoklatát, hogy hallgatói­k most rögtön menjenek vele és gyújtsák föl a királyi palotát. A rendőr eddig közömbösen Vilit a közelben, de most elér­kezettnek látta az időt arra, hogy közbelépjen. — Azok, akik föl akarják gyújtani a Buckingham-palo­­tát, — mondta ellentmondást nem tűrő hangon, — vonul­janak három lépéssel balra.­­Akik nem akarják felgyújtani a Buckingham-palotát, azok húzódjanak három lépéssel jobbra. A tömeg példás rendben el­csoszogott — jobbra. Szavahihető tanúk állítják, hogy amikor ezt az esetet pesti angol barátaiknak el­mondták, az angolok még csak nem is mosolyogtak. Úgy néztek rájuk, mintha azt kér­deznék, hogy mi egyebet te­hetett volna a rendőr ? VIUlHUY! FÜGGETLEN ÚJSÁG 1947. március 1. szombat. Roth államtitkár és Réti Lajos a szegedi iparosnagygyűlésen A Magyar Távirati Iroda je­­lenti : A szegedi iparosság csü­­törtökön délután 5 órakor a Tisza Szállodában nagygyűlést tartott. A gyűlésen megjelent és felszólalt Roth Pál iparügyi államtitkár és Réti Lajos vá­­sárhelyi ipartestületi elnök. Az államtitkár bevezetőben bel-­politikai kérdéssel foglalkozott. „Sokszor hallunk olyan kije­­lentéseket, amelyek az össze* esküvést teljesen a Kisgazda Párt nyakába akarták varrni és a Kisgazda Pártot az össze* esküvőkkel azonosítani. Azok, akik 17 évet a Kisgazda Párt­ tal együtt harcoltak a felemel* kedésért, akik Magyarország számára igazi demokráciát, a nép többségének akaratát ér­ vényre fogják juttatni és akik a köztársaságot Magyarorszá­ gon megteremtették és az a párt, amely a köztársaság első emberét adta, nem lehet össze* esküvő. A Kisgazda Párt elég erős és az lesz a jövő­ben“ is. A kisiparosság kérdé­­sével foglalkozva, kiemelte: szükség van arra, hogy a kis* ipar hitelanyaggal és munka­­­val el legyen látva. Amilyen mértékben a kisipar növek* szik, olyan mértékben növek* szik, a kormányzat adóbevé* tele is. A hitelt js vagy pénz, vagy áru formájában kell biz* tosítani a kisiparosnak. Igaz* ságos áruelosztással arra kell törekedni, hogy a kötött gaz* dálkodást mielőbb felválthassa a szabad gazdálkodást. A kon* tárkérdés ma is igen súlyos problémája az iparosságnak. Az államtitkár beszéde után Köti Lajos a szegedi kis­iparosság viharos éljenzése és tapsa közepette emelke­­dett szólásra. Elmondotta, hogy csak két hónappal ez­­előtt hozta létre a hódmező­­vásárhelyi Kisgazda Párszer­vezet iparostagozatát és hogy milyen eredménnyel, azt a választás mutatta meg. Be­­szélt a kisiparosság küzdelmes életéről, önállóságának meg­­szerzéséről. Ezt az önállósá­got csak a magántulajdon alapján álló, polgári gon­­dolatot hirdető és valló po­litika tudja a kisiparosság részére megőrizni és bizto­sítani. Ennek felismerése hozta össze a hódmezővá­sárhelyi iparosságot abba a táborba, amely győzedel­meskedett. „A vásárhelyi iparosság megs értette az összefogás szüksé­­gességét és erejét, ezzel az erővel* választotta meg ipar* testületének új vezetőségét és kívánom, hogy a szegedi ipa* rosság is ebben a gondolat* ban járuljon az urnák elé.“ — mondotta Köti Lajos. Különben Szegeden az ipar* testületi választás vasárnap történik meg, melyen három lista indul. A hivatalos kis* gazdapárti, a szociáldemokrata és a szabadságpárti lista. A vásárhelyi iparias állati választás országos visszhangja A MTI jelentése alapján a legtöbb budapesti és vidéki napilap foglalkozik a hódme­­zővásárhelyi ipartestületi vá­­lasztások feltűnő eredményé­­vel, ahol olyan hatalmas sza­­vazattöbbséggel juttatták be a vásárhelyi iparosok a polgári ellenlista jelöltjeit az új ipar* testületi vezetésbe. * Budapesten vasárnap zajlott le egyik legnépesebb, a 2040 tagot számláló fodrász ipar* testület választása, melynek során feltűnés nélkül kibuk­­tatták a kommunista vezetőt és mérsékeltebb beállítású el­­nököt állítottak az ipartestület élére. Az urnák előtt 300 sza­­vazó jelent meg és titkos vá­­lasztással a mérsékeltebb irányt képviselő listát fogadták el. A fodrászok hivatalos listáján a munkáspártok képviselői szín­­tén helyet kaptak (mint Vá­­sárhelyen is), jelezvén ezzel a békésen együttműködő koalí­­ció fontosságát. Különben Bu­­dapesten nagy érdeklődéssel néznek a cipészek, férfiszabók és női szabók ipartestületi vá­­lasztás elé, melyeknek kime* netele a fentiek ismeretében nem lehet kétséges. Ma már kilenc százalék a betét-kamatláb! A vásárhelyi felkeresők figyelmébe A háborús pusztításból való felfelé emelkedésnek legbizto* sabb jele a gazdasági élet ja* vulása. A gazdasági élet javu­ lásának azonban több előfel* tétele van, így elsősorban az egyéni vállalkozási kedv elín­­dítása és támogatása, amit a helyes és céltudatos hitelpo­litikával lehet legeredménye­­sebben szolgálni. Ma, amikor minden kétség­gel kizárólag stabil és szilárd fizetési eszközünk van, az lenne a fontos, hogy a feleslegek, a nélkülözhetetlenek ne a láda fiában, a sublótok fiókjaiban, vagy a Wertheim szekrények gondosan elzárt részeiben hú­­zódjanak meg, hanem napvi­lágra kerüljenek és hitel­­ré­vén szolgálják a gazdasági élet egészséges vérkeringését. Jártunkban*keltünkben sok* szor akad találkozásunk pénz* intézeti vezető emberekkel, tőlük hallottuk a következőket: — Szinte nap mint nap tö­­megesen keresik fel a vásár­helyi bankokat kereskedők, iparosok, földmívesek, akik hi­­telt szeretnének igénybe venni. Megfelelő fedezet ellenében a múltban ez simán ment, hiszen csak Hódm­ezővá­sárhelyen 18 millió pengő betét állt a különféle tár­­sadalmi rétegek rendel­kezésére, ma azonban szűk ez a keret, hogy az igényeket, melyek szinte minden esetben jogo­­saknak látszanak, nem tudjuk kielégíteni. — A legfontosabb az lenne, — folytatta informátorunk — ha a nagyobb jövedelműek, mert hiába is tagadnánk, van* nak ilyenek, általában mind* azok, akiknek pénzfeleslegeik vannak, — kisebb vagy na* gyobb betétekkel segítségére sietnének tőkeszegény ember­­társaiknak, mert ennek révén pezsgőbb, lüktetőbb életet vin* nének a kereskedelembe, az iparba és lendítenék a földmí­ ves népesség munkájának in* tenzivítását is.­­ A tőkeképződést szol* gálja az Országos Hítelügyi Tanácsnak az a nagyfontos­­ságú határozata is, mellyel a betéti kamatlábat 9 szá­zalékra emelte fel, így akarván napvilágra hozni a felesleges félénkségből tét* lenségre kárhoztatott sok -sok milliókat. Eddig a nyilatkozat, mely igencsak minden bankember szájából egyformán hangzik. Szívesen adtunk helyet en* nek, mert úgy gondoljuk, hogy a gondosan folyósított hitelek* ből keletkező vállalkozások új munkahelyeket terem­tenének és jótékonyan emelnék a dolgozók ma­gasabb életszínvonalát is, amely pártkülönbség nélkül minden tényezőnek sarkalatos programmpontja napjainkban. Helyesnek tartanánk végül, ha a forintvédő bizottság — Hódmezővásárhelyen is van ilyen szerv —, a tőkeképződés érdekében felvilágosító elő­­adásokban és írásokban hatna azokra, akiket a fentiek érde­­kelnek. Bizonyára nem lenne felesleges munka, mert nagy célt szolgálna: a földmíves né­­pesség, a kisiparosok és a ke­­reskedők segítésén keresztül a nemzet felfelé ívelését. Hogyan tanulnak a jövő Tornyai Jánosai? Látogatás a képzőművészeti szabadiskolában Feltűnően sok rajztáblás alak igyekszik délutánonként a pol­­gári fíiskola felé. Szemesnek a világ — riporternek a rajz* tábla és máris baktatunk a lépcsőkön felfelé, hogy meg* tudjuk, mit művel ez a szép* számú rajztáblás különítmény. Megnyergeljük az egyik rajzszéket és szor*­galmasan ellesve, ahogy a többi csinálja, felszegezzük pa* pirosunkat, kihegyezzük a sok vihart látott ceruzát, amikor legnagyobb megrökönyödé­­sünkre egy megnyúzott emberfaj gipszmásolatával belép a te­­rembe Fábián Imre iparosta* nonciskolai rajztanár. Orvosi szakszerűséggel magyarázza meg a különböző izmok ne­­vét és rendeltetését, majd a tanultak alapján tüstént neki áll a hallgatóság, hogy leraj* zolja a különböző gipszmodel­­leket. Izzad a riporter dehát itt nincs más hátra: rajzolni kell. Neki is állunk szörnyű nagy buzgalommal, mikor azonban hozzánk ér a minden rajzot külön-külön ja­­vítgató és közben oktató ta­­nár úr, a mestermű előtt sóbálvánnyá mered. Mielőtt a botrány széles mederben kitörne, felfedjük kilétünket és így a szigorú dörgedelem helyett szívélyes felvilágosítást kapunk. Az ín­ gyenes tanfolyamot a Szabad* művelődési Felügyelőség ren*­dezi és 3 és fél hónapig tart. Jelenleg 30 növendék látogatja, de a létszám egyre nő. Előadók vásárhelyi művészek és taná* rok: Borsítzky, Csíkos, Dehény és Fábián festőművész tanárok, valamint Mérfi Ilona, Kiss Imre és Szakmári Sándor ta­­nárok. A tanítás hetenként 5x3 óra. Tantárgyak a következők: alakrajz, anatómia, aquarell, drapériarajz, távlattan, népmű­­vészet, képzőművészet és író­­dalomtörténet és számtan* mértan. A hallgatók nagyrésze érdeklődő diák és továbbművelődő szobafestő, de vannak tisztviselők, cípő* szék, betűvésők, kőfaragók és háztartásbeli hölgyek is. Meg* lepően nagy százalékban ügye* sek és tehetségesek. Örömmel látjuk festőiről híres városunk* ban az ilyen irányú, eredm­é* nyes törekvéseket és sok szé­­pet és sok sikert kívánunk a jövendő Tornyai Jánosainak. (pl) Meghívó a Hódmezővásárhelyi Kisbirtokos­­ság Első Logellens­ Társulat, I. évi rendes évzáró, egyben tisztújító közgyűlése március hó 6-én, hatá­rozatképtelenség esetén pedig ugyan­ezen meghívóval március 23-án, délelőtt 10 órai kezdettel, a Gaz­dasági Egyesület emeleti tanácster­mében lesz megtartva, melyre a társ tagokat tisztelettel meghívom és pontos megjelenés kérek. Hódmezővásárhely, 1947 febr. 22. Évi­. 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv hitelesítők kine­vezése. 3. Évi Jelentés . 4. Múlt évi zárszámadás letár­­gyalása és a felmentvény megadása. 5. Folyó évi költségelőirányzat letárgyalása. 6. Vagyon­leltár ismertetése. 7. Az alapszabály IQ §, 11 pont alattiakra. 8. Tisztújítás megejtése. 9. Esetleges Indítványok. Zárszámadás, költségvetés és va­gyonleltár a Gazdasági Egyesület amelet 2 sz. a Társulat hivatalos helyiségében a délalőtti órák alatt megtekinthetők. Tárgysorozat !

Next