Vásárhelyi látóhatár, 2015 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 1-2. szám
Olvasói jegyzetek egy Popper könyvhözTartalom Szorongásaink Jó volna közös beszédtémává tennünk (kibeszélnünk) kedvrontó, netán nyomasztó érzéseinket, amelyek beárnyékolják mindennapjaink nyugalmát. Találnánk egynémely, a lelki sarokba szorítottságunkat magyarázó körülményt. De eljuthatnánk-e a megnevezhető s így elhárítható okokig is, amelyek - mint a szorongásos tünetek mögöttesei-éppenséggel a legbizonytalanabbak? Fantomokkal kell hát küzdenünk? A válasz többértelműnek ígérkezik, noha bonyolultabbnak sem gondolnám, mint magát az embert. A szorongás gyökerének megtalálása hosszadalmas szakfeladat. A hozzá vivő út az élettörténetek, hangosságok, sajátos belső világok ösvényein át vezet. Olvasmányaimból azt szűrtem le, hogy a milliófajta szorongás ugyanattól „fél": a fénytől. Szorongásaink fényérzékenyek. A „szellem napvilágánál" zsugorodni kezdenek. Ezért különösen fontosak a megvilágító, a leküzdésüket dokumentáló művek. Ilyen bátorító könyvnek tartom Popper Péter: 666 - A sátán a XXI. században című nagyesszéjét. Popper sok mindent és sokfélét mond: mitológiai morzsák, vallástörténeti utalások, szabadgondolkodói kalandok, teozófiai tanulságok, irodalmi idézetek sorát kínálja. Elnézést is kér az olvasótól: „Mint író, sok jogos szemrehányást kaptam azért, hogy gondolatok tömegét vetem fel anélkül, hogy kifejteném őket, és hogy nagyon gyorsan váltom a témákat..." írói módszernek tartja olvasóinak ilyetén való szellemi kiéheztetését. Majd folytatódik a beavatás, felidézi két erős halál-élményét, melyek a jelen műhöz vezettek. Szorongása-s ez Popper bevallása szerint végigkísérte őt a könyv megírása közben-az (újraélt) halálfélelemből táplálkozhatott. Sőt, egy merész, megelőlegezett sejtésem szerint mindenféle szorongás ebből fakad. Márpedig, ha erőt tudunk venni az elmúlás ősi rettenetén, akkor megzabolázhatók az „öntudatalatti kényszeres félelmei". S ehhez mi szükségünk van ördögre? Nyilván a halálfélelem ellentmondásossága miatt: a félelem reális szorongás, ellenben a halál titokzatos. De az ördög... - megölelhető, mielőtt elfutnánk előle! Kecsegtető ez a feloldás. Gördülékeny a magyarázat. Nem kellene-e hűvös jóindulatot tanúsítanunk - miként Freud ironizál - „saját gondolati erőlködésünkkel" szemben? Nevezett mester nagy hatású tanulmányában, a Túl az örömelven-ben (magyar kiadásának címe: A halálösztön és az életösztönök) feltételezte e két „mennyei hatalom" dualisztikus együttműködését. A vágy elfojtása (miközben ez kulturálisan kívánatosnak tetszik) a halálösztönök fel- és elszabadításához, játékba hozásához vezet. A szorongás az Erósz és a halál felé törekvő organizmus függő játszmájának érzelmi lenyomata volna? Freud az 1930-as Rossz közérzet a kultúrában című esszéjében társadalomfilozófiává szélesíti a Túl az örömelyen eredményeit. Felveti a pszichoanalízisnek a közösségre történő áttételét, mondván, így elemezhető lenne egy kulturális korszak „neurotikussá" válása. A társadalmi rossz közérzet oka-szögezi le a kulturális felettes és szigorú morál-követelményeinek nem teljesítése miatt kialakult lelkiismereti szorongás. Saját jelenét a „nyugtalanság, boldogtalanság, szorongó hangulat" koraként aposztrofálja. Popper, vagy hetven évvel később, „van valamiféle gyorsan erősödő gonosz sugárzás a világban". Mind Freud világháborús tapasztalata („az emberek képesek egymást az utolsó emberig kiirtani"), mind Popper Káli Júga kor utáni helyzetjelentése („a sötétség szellemei teleszórják az emberek világát én nélküli álemberekkel, spirituális robotokkal") a (felszabaduló, agresszióként tárgyiasuló halálösztönök térnyerését igazolják. Vásárhelyi LÁTÓHATÁR Kovács Imre Attila Szorongásaink 3 Domokos Tamás 85 éves Krékits József, a nyelvtudományok doktora 5 Bénák Katalin A kezdet, az eredet V. Nagy Nándor restaurátor- és képzőművész 6 Mándoki András Mándoky Kongur Csillaga 10 Benák Katalin A szemléletformálás igénye Dr. Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője 12 Miklós Péter Népességmozgások Csanád megyében a második világháború után 14 Mészáros Tamás Egy kiállítás margójára: megfigyelt művészet 16 Béres Dezső Meggyőződése szerint magyar 18 Galyasi Miklós Hideg hajnal 18 Bálint Jánosné Vissza a gyökerekhez 19 Fenyvesi Félix Lajos Csendes főhajtás 20 Dobos Irma Ötven évvel ezelőtti Kubai emlékek 21 Ágoston Lajos A '89-es temesvári küldetés 29 Farkas Zoltán - Farkas Zsuzsanna Mária - Takátsyné Farkas Irén Egy krisztuskövető életút 32 Kőszegfalvi Ferenc Szülőhelyem körül 34 Sulyok Csaba Górétörténelem 36 Dani Imre Én, a korrupt (szatíra) 39 Béres Dezső — versek néha látlak 40 tibeti dalt 40 egy vásárhelyi öreg kúthoz 40 Cserjés Katalin Szöveg és kép hermeneutikája 41 Tíz év az Art.Pagonyban 42 Kovács Szabina Az önképzőkör 10 éves jubileuma 44 Nagy Imre A befelé vezető út Kéri László munkásságáról 46 Könyvajánló • Borús Gábor: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hódmezővásárhelyi honvédet Soós Csilla ajánlja 35 • A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 2015. Hegyiné Csernus Judit ajánlja 39 A címoldalon: V. Nagy Nándor: Nézőpont — Lucien Hervé emlékére A hátoldalon: Dobos Irma: A „Carneval de Santiago de Cuba" egyik résztvevője 3