Vásárhelyi Napló, 1924. április (1. évfolyam, 49-72. szám)

1924-04-16 / 62. szám

Ára 600 kor. Hódmező-Vásárhely, 1924._____________I. évfolyam 62. szám. Szerda április 16. Szerkesztőség : Deák Ferenc-u. 15. Kiadóhivatal: Deák Ferenc-u. 7. Dura-nyomda. Telefon 254. Felelős szerkesztő és felelős kiadó: Fejérváry József. Kiadja: Vásárhelyi Napló Rt. POLITIKAI NAPILAP i) víz és az ember... Szép a Tisza, mikor ezüstös hul­láma rezeg a holdfényben, vagy si­rály szántja meg nyugalmas tükrét a lebukó nap fényözönében. Szép és andalító az emberi lélekre s köl­tészetre ihlető a művész ecsetje, vagy a poéta tolla alatt. De ha fel­hős égnek haragos zöldjét háborog­­va tükrözi vissza s hegyek tövétől duzzadozva, szelek szárnyára kap, akkor rettenetes és imádkozni ta­nítja meg a fásult lelkeket. És szántó­vető embernek, ki az ég egész esz­tendei áldását félti tőle, az Úr imád­ságát idézi nyelvére: szabadíts meg bennünket a gonosztól. Mióta él az ember s mióta áll a Tisza medre, örök küzdelem az, a­mi e kettő kö­zött folyik. Örök csatározás, mely csak nyáron pihen el, de megújúl minden tavasszal, amikor az első fűszálat megborzalja a nyugati szél. Holdaknak százezrein szabadon csa­tangolt itt a Tisza egy évezreden át, mig az emberi elme alkotása mederbe nem kényszerítette, hogy a termésnek mentse meg az őstele­­vényt. S azóta kettőzött ez a harc. Az ám­entesítő társulatba azért adta erőfeleslegét, azért tömörítette érde­keltségét a sok partmenti város és község népe, hogy tavasszal ne kelljen rettegnie a vészharang kon­­gásától, mely azt jelenti, hogy jön az ár­víz és arra alármh­oz, hogy meneküljön mindenki, a­merre tud, a pusztulás elől. Eddig meg is volt a nyugalom, mert biztonságot adott a gát és az a tény, hogy évről-évre mindenki megtette kötelességét: a közönség, mely teljesítő képességé­­nek legvégső határáig elment már az áldozatokban. A társulat, mely résen volt, őrt állott a javak felett. Mely dolgoztatott, gátakat emelt, burkolt, erősített, magasított. És vé­gül maga az ország népének ösz­­szessége. Maga az állam. S ennél a pontnál érkeztünk el cikkünk témá­jához. Szakértő emberek tudják és kevésbé szakértők is tisztában van­nak azzal a körülménnyel, mely szerint minden folyó, úgy a Tisza is folyton hordozza a hegyekről a televényt és állandóan iszapolja a medrét. A tudósok azt állítják, hogy valamikor Erdély alatt folydogált a Tisza s évezredek, vagy tizezredek alatt nyugati partját tépve s a ke­letit lakva, úgyszólván lehengere­­dett ide, ahol most van. Lehet, hogy igaz a feltevés, de egy bizonyos. Az, hogy a Tisza 8—10 esztendő alatt képes a régi medret teljesen beiszapolni és új medret vágni ma­gának. Abban az esetben, ha em­beri erő közbe nem lép s ha a be­­iszapolást meg nem gátolják. Ma körülbelől ez az eset áll fenn. A háború eleje óta kotróhajót alig hor­dott hátán a Tisza, aminek ered­ménye az lett, hogy a medrét be­­iszapolta és iszapolja szép csende­sen tovább. Ha már most kotrás nem történik, lassanként oda érünk, hogy a Tisza medernivója folyton emelkedik és egyszer csak maga­sabb lesz, mint a gátnak a töve, amikor azután hiába emelgetjük to­ronymagasságra a töltést. A vad­vizek elleni küzdelmek mellett még fontosabb és nagyobb probléma ez, mely, mivel tisztán és kizárólag ál­lami feladat, felszínre veti a kérdést: nem volna-e jó az egész Tisza sza­bályozást, gátvédelmet és árvízvéde­kezést államosítani. Az állam az ő nagy erejével könnyen megteheti ezt. És mivel az érdekelt birtokosság koldusbotra jut egy-egy árvíz révén, az állam pedig az adózó alanyok elvesztése mellett a kenyerét, erő- forrását veszíti el, nagyon komolyan megfontolandó, vajjon nem lenne-e üdvösebb átvenni az egész folyó­védelmet az államnak. Bármiként is dönt a kérdésben a kormány, illetőleg a törvényhozás, egy bizo­nyos: az, hogy a Tisza kotrását ezen a nyáron el kell végezni, bár­mily megerőltetésbe kerül is. Az árvízveszély részben már elmúlt, de a nagy víz, mint örök mementó még ott van a beiszapult mederben... Saját használatra szabad dohányt termelni. A „Vásárhelyi Napló“ másik he­lyén, mint a pusztai polgárság kí­vánságát említjük meg, hogy a gaz­dák ismételten sürgetik a saját hasz­nálatra való dohánytermelés meg­engedését. Ezzel a kéréssel kapcso­latban azt jelenti szegedi tudósítónk, hogy Koszó István dr. belügyi állam­titkár tegnap délelőtt telefonon érte­sítette Aigner Károly dr. főispánt, hogy közbenjárására a pénzügyminiszter megengedte, hogy a gazdák az idén is ültet­hetnek saját használatra szol­gáló dohánypalántákat. Minden gazda száz tő palántát ültethet, melyért váltságul egy mázsa búza, vagy 300 ezer takarék­korona fizetendő. Dohányt azonban egyelőre, éppen úgy mint tavaly, csak a városházá­tól számított 2 kilométer távolságon szabad ültetni. Úgy hisszük, ez a híradásunk­­ nagy örömet kelt az érdekeltek kö­zött és újabb híveket szerez Koszó Istvánnak, a népszerű kisgazda ál­lamtitkárnak, aki közbelépésével si­keresen harcolta ki a gazdaközönség veszélyben levő kedvezményét. Gyűlést tartottak a vásárhely közalkalmazottak. Tegnap délután 4 órakor tartotta a köz­gyűlési teremben a KANSz helyi csoportja taggyűlését.­­ Nagy Sándor főgimnáziumi igazgató, elnök ismertette a szanálási ja­vaslattal kapcsolatban a létszámapasztást és a KANSz nagyválasztmányának a kor­mányhoz benyújtott memorandumát, mely szerint még e félévben a tisztviselői fize­tések 80 százalékát kéri aranykoronában és minden félévben 5 százalékos emelést. A természetben élvezett járandóságok meg­váltásaként 400 aranykoronát és a családi pótlék,lakbér megállapítását is aranykoroná­ban kérik. E javaslat megvalósulása érdeké­ben a KANSz országos propagandát fejt ki, hogy a kormány és a nemzetgyűlés foglalkozzon a tisztviselők ügyével. — Mi is ennek a propagandának a szol­gálatában állunk, — mondotta­­ Nagy­sándor, — midőn erre az értekekezletre összejöttünk és külön is, küldöttségileg a főispán támogatását kértük. Taggyűlést hívtunk össze, hogy felemeljük szavunkat, mivel Vásárhely minden közalkalmazottja kívánja, hogy a javaslat minél előbb le­­tárgyaltassék és az állami költségvetésbe szisztematikusan belefoglaltassék. Az érte­kezletnek célja az, hogy a kormányt állás­­foglalásunkról értesítsük és egy memo­randummal csatlakozunk a nagyválasztmány határozatához. Ezután Zoltán Ferenc KANSz jegyzője felolvassa a memorandum szöve­gét, melyet az értekezlet egyhangúlag el­fogad. Csaba László ezután azt teszi szóvá, hogy a KANSz helyi csoportjában nem látja képviselve a főbb tisztviselőket, kiknek pe­dig szintén érdeke volna a közös sérel­mekért orvoslást keresni. D. Nagy Sándor elnök válaszol a fel­szólalókra és kijelenti, hogy a jövőben ez nem fog megtörténni, mert a tisztvise­lők mindannyian részt fognak venni a moz­galomban. Falábú Dezső főgimnáziumi tanár kéri, hogy a memorandumba vegyék bele még azt is, hogy minden nyugdíjas a szolgálati ideje szerint a neki járó ellátási díjat tel­jes egészében levonás nélkül kapja meg. Az értekezlet az indítványt elfogadja. Végül D. Nagy Sándor elnök indítvá­nyára a következő szövegű sárgányt küldöt­ték a pénzügyminiszternek a vásárhelyi tisztviselők állásfoglalásával kapcsolatban: Nagyméltóságú Pénzügyminiszter Úr! A KANSz hódmezővásárhelyi taggyű­lése egyhangú határozatából kéri Nagy­méltóságodat, hogy a központi vezetősé­günk által előterjesztett kívánságait a közalkalmazottaknak a szanálási törvény­javaslatba bevenni méltóztassék. D. NAGY SÁNDOR főgimnáziumi igazgató, elnök. Ezzel a mindvégig nyugodt lefolyású gyűlés véget ért. Frigolett a vásárhelyi puszta népe és sok bajára orvoslást kér. Tegnap délelőtt a pusztai polgárság egy nagy küldöttsége tisztelgett Kun Béla képviselő és P­u­s­z­t­a­y József tatársánci köri elnök vezetésével dr Soós István polgármesternél. A küldöttségben Kardos­­kútról, Barackosról és Tatársáncról tizen­öten vettek részt. Az előadott panaszok­ban a vásárhelyi puszta népének régi sé­relmei és kérelmei kértek szót és kerestek orvoslást a város fejénél, aki szíves kész­séggel ígérte meg, hogy egész hivatali te­kintélyét és minden jó szándékát örömmel veti latba a pusztaiak jogos kívánságainak teljesítésében. Délután a küldöttség Lázár Dezső főtanácsost, mint a Gazdasági Egye­sület elnökét kereste fel és kérte meg, hogy egyesületének súlyával, de a törvény­­hatósági bizottságban is hasson oda, hogy óhajtásaik teljesüljenek. A küldöttség a pusztai polgárok sérel­meit memorandumba foglalta és a memo­randumot úgy Soós­er polgármesternek, mint Lázár Dezső gazdasági főtanácsosnak átnyújtotta. A memorandum először is az új ősterm­elési bizonyítványokkal járó sé­relmekre mutat rá, amelyek a közvetítő kereskedelemnek jelentenek méltánytalan hasznot és a drágaság fokozását mozdít­ják elő. Ennek a következménye viszont az lesz, a memorandum szerint, hogy az elégedetlen fenség­­is növekszik. A drágulót, a helyzeten nem gondolkozó fogyasztók, a termelőnek tulajdonítják majd, holott a ter­melők a közvetítő kereskedelem által be­következendő drágaság előidézésében csak azért részesek, mert őket az új rendszerű őstermelési igazolvány rendelkezései egye­nesen bele­kényszerítik abba, mivel sem idejük, sem módjuk ahhoz nem lesz, hogy annak rendelkezését betarthassák és ter­ményeiket közvetlen a fogyasztóknak ad­hassák el. A memorandum második pontja a tej­termékeknek újabban történt eladási, szállí­tási és értékesítési rendelkezését sérel­mezi, mert köztudomású, hogy közönsé­günk nincs állandó napról-napra való tej­­értékesítésre berendezkedve, csupán a mit kényszer helyzete parancsol, hogy házi kisebb kiadásait fedezhesse — szakit el szűkös készletéből hetenkint — vagy két­­hetenkint kisebb mennyiségű tej és tejter­méket s azzal is igen jó szolgálatot téve a fogyasztó közönségnek, mert nem került tejes kannája s egyéb tejesedénye horri­bilis összegekbe, míg ha az új szabály szerint jár el, elsősorban igen nagy be­fektetést kellene eszközölni, mivel pedig arra képtelen, inkább semhogy kitegye magát a bírságolásnak, maga fogyasztja el tejtermék készletét, ha pedig el nem tudja fogyasztani meghagyja a borjúnak, melyből majd egy összegben tudja kivenni a költ­séget, de ennek következménye lesz az­után, hogy a kik legjobban rá volnának utalva, gyermekek, hivatalnokok, iparosok, kereskedők, munkások, betegek stb nem juthatnak tejtermékekhez, mert a kistermelő nem kockáztathatja magát a bírságolásra, vagy pedig ha mégis égető szükségük lesz tej- vagy tejtermékre, megveszik dupla árért a közvetítő kereskedőtől. A harmadik pontban tekintettel a mai viszonyok terhes voltára, mely szükség­szerűvé teszi, hogy a várost még a legtá­volabb lakók is sűrűn felkeresni kényte­lenek, ügyes-bajos dolgaik elintézésére, azt kérik a pusztaiak, hogy utaik sürgősen járhatóvá tétessenek. Ugyanis a pusztai polgárság teljesen képtelen kocsival járni, mert utai járhatatlanok. Egy út van, mely­ről a városra vezető műútra rá lehet térni, s azonban annak is az a része, mely a vásár-­s helyi határban van, kb. 6 kilométernyire csaknem teljesen járhatatlan, miért is kérik annak is sürgős kijavítását. Az Orosháza­­tótkomlósi műútnak az orosházi határban eső részét teljesen kijavították és szélesí­tették s igy­ a pusztára eső rész javítása is égetően szükséges. Az úttestre szükséges kő és kavics kifuvarozását a pusztai pol­gárság Kardoskut- és Gyulamező állomá­sokról hajlandó teljesíteni, mely által nagy költség megtakarítás érhető el. A negyedik pontban azt teszik szóvá, hogy a saját használatra való dohány­ter­melés elvonása is méltán sértő, mert a közönség pontosan eleget tett a kért fize­tésnek, hogy ne keljen egy-egy pakli do­hányért 4—6 km. utat megtenni, miért is kérik a saját használatra való dohány­termelésre az engedélyeket kellő indoko­lással lehetőleg kieszközölni. Végül arról szól a memorandum, hogy a 20-áig beadandó vagyon és jövedelem bevallására a pusztai polgárság teljesen képtelen, mert sem ideje, sem módja nincs arra, hogy a várost felkereshesse, miért is kérik, hogy a bevallási íveket az adó­hivatal szükséges mennyiségben szolgáltassa ki és azok kitöltésével bízassanak meg vagy a külterületi tanítók, vagy egy a városról kiküldendő adótiszt, kik azokat az illetők bemondása alapján töltsék ki és terjesszék be. Sándor Fál a szanálási javaslat mellett A nemzetgyűlés keddi ülése. A nemzetgyűlés tegnapi ülését 7 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Folytatólagosan tárgyalják a szanálási ja­vaslatokat. Az első "szónok Farkas Ist­ván azt fejtegeti, hogy a kormány messze­menő felhatalmazást kap a javaslatokkal, és a fennálló törvényekkel ellentétes intézke­déseket adhat ki. Ilyen messzemenő fel­hatalmazás mellett nagyon fontos egy olyan szerv létesítése, amely a kormány mű­ködését ellenőrizné. Ezután a javaslat egyes intézkedéseinek bírálatára tér át. A tisztviselői kérdésről szólva megállapítja, hogy a kérdés más­kép nem oldható meg, mint az adminisz­tráció egyszerűsítésével. A tervezet munka­­meghosszabbítást nem helyesli. A javasla­tot nem fogadja el. Sándor Pál szólal fel ezután. Kije­lenti, hogy a javaslatot megszavazza, bár a kormánnyal szemben ellenzéki álláspon­ton van. Ez azonban őt most nem befo­lyásolja, mert a politikánál fontosabbnak tartja Magyarország talpraállását. A javas­latot bírálva a lakbér és a­ boltbérek fel­szabadításával foglalkozik. Állítja, hogy sok kereskedő fog tönkremenni, mert nem fogja bírni a nagy boltbéreket fizetni. A kereskedőknek egy másik része pedig át­hárítja ezeket, mely nagy drágaságot fog eredményezni. Egészséges helyzetet kell teremteni a közélet minden terén. Meg kell szüntetni a felesleges hivatalokat, csökkenteni kell a tisztviselők létszámát, át kell térni a szabadforgalomra. A javas­latot elfogadja. Dénes István a következő felszólaló a javaslat ellen, B­o­g­y­a János pedig a szanálás mellett foglal állást. Új eszköz az ember pusztításra. Londonból jelentik: Az angol sajtó részletesen foglalkozik Grindell An­­theus tudós találmányával, amellyel az egész hadműveletet megváltoz­tatja. A tudós olyan sugarakat talált fel, amelyekkel egy bizonyos terü­leten belül az állat és növényi lénye­ket megöli. A sugarak hatása alatt a fémek megolvadnak, a motorok megállanak, a robbanó szerek fel­robbannak. A kísérletek teljes siker­rel jártak. A találmányról a tudós a legburkoltabban nyilatkozik s csak annyit mond, hogy a találmány a villamos sugarakon alapszik. Letartóztatták Illy Lászlót. Budapestről jelentik : Illy Lászlót és több társát a vámpanama miatt őrizetbe vették. Letartóztatta a rendőrség Dupona István vámpénztárnokot és a fővámhivatal főrak­­tárnokát, Weilhauser Vilmost. Ez utóbbi vallomást tett a rendőrségen arról, hogy több szállítócégnek és vámkijárónak adott ki árukat, olyan külföldi bálákat, amelyek hamisan lettek elszámolva és amelyekért nem fizettek vámot. A kincstárt ilyen mó­don több száz millióval károsították meg. Neuhauser beismerte, hogy az egyes felek­től különböző pénzbeli és egyébb jutal­makat kapott. A húsvéti ünnepekre olcsó hetet rendeztünk s árainkat jelentősen leszállítottuk. Női kötött gyapjú kabát.................................................150.000 K­tós férfi és gyermek divatzoknik, női divatharisnyák, gyér- 19 ft) II FI ft M n II Á II Női I-a gyapjú csikós divat mellény........................'IS'fil­­mek ujjas és ujj nélküli nyári trikók, keztyük és min­­gin H II ll - 11 V UH Női gyapjú divat zsemper divat színek .... 60.000 K-tól Hom­priJn i,» 4 r r • r 3 C7PrP7hPti 1IU1IIIUI1 U I Ilii Női muszlin harisnya divat színek........................18.000 K-tól de"ne.mu OlCSO S.Yót­ ferezheti " ...... 7 * “ Női harisnya fekete és színes............................ 9.000 K-tól tött áruikat­­./m­­ vii be a Kossuth-téri lerakatában.

Next