Vásárhelyi Napló, 1924. április (1. évfolyam, 49-72. szám)
1924-04-16 / 62. szám
Ára 600 kor. Hódmező-Vásárhely, 1924._____________I. évfolyam 62. szám. Szerda április 16. Szerkesztőség : Deák Ferenc-u. 15. Kiadóhivatal: Deák Ferenc-u. 7. Dura-nyomda. Telefon 254. Felelős szerkesztő és felelős kiadó: Fejérváry József. Kiadja: Vásárhelyi Napló Rt. POLITIKAI NAPILAP i) víz és az ember... Szép a Tisza, mikor ezüstös hulláma rezeg a holdfényben, vagy sirály szántja meg nyugalmas tükrét a lebukó nap fényözönében. Szép és andalító az emberi lélekre s költészetre ihlető a művész ecsetje, vagy a poéta tolla alatt. De ha felhős égnek haragos zöldjét háborogva tükrözi vissza s hegyek tövétől duzzadozva, szelek szárnyára kap, akkor rettenetes és imádkozni tanítja meg a fásult lelkeket. És szántóvető embernek, ki az ég egész esztendei áldását félti tőle, az Úr imádságát idézi nyelvére: szabadíts meg bennünket a gonosztól. Mióta él az ember s mióta áll a Tisza medre, örök küzdelem az, ami e kettő között folyik. Örök csatározás, mely csak nyáron pihen el, de megújúl minden tavasszal, amikor az első fűszálat megborzalja a nyugati szél. Holdaknak százezrein szabadon csatangolt itt a Tisza egy évezreden át, mig az emberi elme alkotása mederbe nem kényszerítette, hogy a termésnek mentse meg az őstelevényt. S azóta kettőzött ez a harc. Az ámentesítő társulatba azért adta erőfeleslegét, azért tömörítette érdekeltségét a sok partmenti város és község népe, hogy tavasszal ne kelljen rettegnie a vészharang kongásától, mely azt jelenti, hogy jön az árvíz és arra alármhoz, hogy meneküljön mindenki, amerre tud, a pusztulás elől. Eddig meg is volt a nyugalom, mert biztonságot adott a gát és az a tény, hogy évről-évre mindenki megtette kötelességét: a közönség, mely teljesítő képességének legvégső határáig elment már az áldozatokban. A társulat, mely résen volt, őrt állott a javak felett. Mely dolgoztatott, gátakat emelt, burkolt, erősített, magasított. És végül maga az ország népének öszszessége. Maga az állam. S ennél a pontnál érkeztünk el cikkünk témájához. Szakértő emberek tudják és kevésbé szakértők is tisztában vannak azzal a körülménnyel, mely szerint minden folyó, úgy a Tisza is folyton hordozza a hegyekről a televényt és állandóan iszapolja a medrét. A tudósok azt állítják, hogy valamikor Erdély alatt folydogált a Tisza s évezredek, vagy tizezredek alatt nyugati partját tépve s a keletit lakva, úgyszólván lehengeredett ide, ahol most van. Lehet, hogy igaz a feltevés, de egy bizonyos. Az, hogy a Tisza 8—10 esztendő alatt képes a régi medret teljesen beiszapolni és új medret vágni magának. Abban az esetben, ha emberi erő közbe nem lép s ha a beiszapolást meg nem gátolják. Ma körülbelől ez az eset áll fenn. A háború eleje óta kotróhajót alig hordott hátán a Tisza, aminek eredménye az lett, hogy a medrét beiszapolta és iszapolja szép csendesen tovább. Ha már most kotrás nem történik, lassanként oda érünk, hogy a Tisza medernivója folyton emelkedik és egyszer csak magasabb lesz, mint a gátnak a töve, amikor azután hiába emelgetjük toronymagasságra a töltést. A vadvizek elleni küzdelmek mellett még fontosabb és nagyobb probléma ez, mely, mivel tisztán és kizárólag állami feladat, felszínre veti a kérdést: nem volna-e jó az egész Tisza szabályozást, gátvédelmet és árvízvédekezést államosítani. Az állam az ő nagy erejével könnyen megteheti ezt. És mivel az érdekelt birtokosság koldusbotra jut egy-egy árvíz révén, az állam pedig az adózó alanyok elvesztése mellett a kenyerét, erő- forrását veszíti el, nagyon komolyan megfontolandó, vajjon nem lenne-e üdvösebb átvenni az egész folyóvédelmet az államnak. Bármiként is dönt a kérdésben a kormány, illetőleg a törvényhozás, egy bizonyos: az, hogy a Tisza kotrását ezen a nyáron el kell végezni, bármily megerőltetésbe kerül is. Az árvízveszély részben már elmúlt, de a nagy víz, mint örök mementó még ott van a beiszapult mederben... Saját használatra szabad dohányt termelni. A „Vásárhelyi Napló“ másik helyén, mint a pusztai polgárság kívánságát említjük meg, hogy a gazdák ismételten sürgetik a saját használatra való dohánytermelés megengedését. Ezzel a kéréssel kapcsolatban azt jelenti szegedi tudósítónk, hogy Koszó István dr. belügyi államtitkár tegnap délelőtt telefonon értesítette Aigner Károly dr. főispánt, hogy közbenjárására a pénzügyminiszter megengedte, hogy a gazdák az idén is ültethetnek saját használatra szolgáló dohánypalántákat. Minden gazda száz tő palántát ültethet, melyért váltságul egy mázsa búza, vagy 300 ezer takarékkorona fizetendő. Dohányt azonban egyelőre, éppen úgy mint tavaly, csak a városházától számított 2 kilométer távolságon szabad ültetni. Úgy hisszük, ez a híradásunk nagy örömet kelt az érdekeltek között és újabb híveket szerez Koszó Istvánnak, a népszerű kisgazda államtitkárnak, aki közbelépésével sikeresen harcolta ki a gazdaközönség veszélyben levő kedvezményét. Gyűlést tartottak a vásárhely közalkalmazottak. Tegnap délután 4 órakor tartotta a közgyűlési teremben a KANSz helyi csoportja taggyűlését. Nagy Sándor főgimnáziumi igazgató, elnök ismertette a szanálási javaslattal kapcsolatban a létszámapasztást és a KANSz nagyválasztmányának a kormányhoz benyújtott memorandumát, mely szerint még e félévben a tisztviselői fizetések 80 százalékát kéri aranykoronában és minden félévben 5 százalékos emelést. A természetben élvezett járandóságok megváltásaként 400 aranykoronát és a családi pótlék,lakbér megállapítását is aranykoronában kérik. E javaslat megvalósulása érdekében a KANSz országos propagandát fejt ki, hogy a kormány és a nemzetgyűlés foglalkozzon a tisztviselők ügyével. — Mi is ennek a propagandának a szolgálatában állunk, — mondotta Nagysándor, — midőn erre az értekekezletre összejöttünk és külön is, küldöttségileg a főispán támogatását kértük. Taggyűlést hívtunk össze, hogy felemeljük szavunkat, mivel Vásárhely minden közalkalmazottja kívánja, hogy a javaslat minél előbb letárgyaltassék és az állami költségvetésbe szisztematikusan belefoglaltassék. Az értekezletnek célja az, hogy a kormányt állásfoglalásunkról értesítsük és egy memorandummal csatlakozunk a nagyválasztmány határozatához. Ezután Zoltán Ferenc KANSz jegyzője felolvassa a memorandum szövegét, melyet az értekezlet egyhangúlag elfogad. Csaba László ezután azt teszi szóvá, hogy a KANSz helyi csoportjában nem látja képviselve a főbb tisztviselőket, kiknek pedig szintén érdeke volna a közös sérelmekért orvoslást keresni. D. Nagy Sándor elnök válaszol a felszólalókra és kijelenti, hogy a jövőben ez nem fog megtörténni, mert a tisztviselők mindannyian részt fognak venni a mozgalomban. Falábú Dezső főgimnáziumi tanár kéri, hogy a memorandumba vegyék bele még azt is, hogy minden nyugdíjas a szolgálati ideje szerint a neki járó ellátási díjat teljes egészében levonás nélkül kapja meg. Az értekezlet az indítványt elfogadja. Végül D. Nagy Sándor elnök indítványára a következő szövegű sárgányt küldötték a pénzügyminiszternek a vásárhelyi tisztviselők állásfoglalásával kapcsolatban: Nagyméltóságú Pénzügyminiszter Úr! A KANSz hódmezővásárhelyi taggyűlése egyhangú határozatából kéri Nagyméltóságodat, hogy a központi vezetőségünk által előterjesztett kívánságait a közalkalmazottaknak a szanálási törvényjavaslatba bevenni méltóztassék. D. NAGY SÁNDOR főgimnáziumi igazgató, elnök. Ezzel a mindvégig nyugodt lefolyású gyűlés véget ért. Frigolett a vásárhelyi puszta népe és sok bajára orvoslást kér. Tegnap délelőtt a pusztai polgárság egy nagy küldöttsége tisztelgett Kun Béla képviselő és Pusztay József tatársánci köri elnök vezetésével dr Soós István polgármesternél. A küldöttségben Kardoskútról, Barackosról és Tatársáncról tizenöten vettek részt. Az előadott panaszokban a vásárhelyi puszta népének régi sérelmei és kérelmei kértek szót és kerestek orvoslást a város fejénél, aki szíves készséggel ígérte meg, hogy egész hivatali tekintélyét és minden jó szándékát örömmel veti latba a pusztaiak jogos kívánságainak teljesítésében. Délután a küldöttség Lázár Dezső főtanácsost, mint a Gazdasági Egyesület elnökét kereste fel és kérte meg, hogy egyesületének súlyával, de a törvényhatósági bizottságban is hasson oda, hogy óhajtásaik teljesüljenek. A küldöttség a pusztai polgárok sérelmeit memorandumba foglalta és a memorandumot úgy Soóser polgármesternek, mint Lázár Dezső gazdasági főtanácsosnak átnyújtotta. A memorandum először is az új őstermelési bizonyítványokkal járó sérelmekre mutat rá, amelyek a közvetítő kereskedelemnek jelentenek méltánytalan hasznot és a drágaság fokozását mozdítják elő. Ennek a következménye viszont az lesz, a memorandum szerint, hogy az elégedetlen fenségis növekszik. A drágulót, a helyzeten nem gondolkozó fogyasztók, a termelőnek tulajdonítják majd, holott a termelők a közvetítő kereskedelem által bekövetkezendő drágaság előidézésében csak azért részesek, mert őket az új rendszerű őstermelési igazolvány rendelkezései egyenesen belekényszerítik abba, mivel sem idejük, sem módjuk ahhoz nem lesz, hogy annak rendelkezését betarthassák és terményeiket közvetlen a fogyasztóknak adhassák el. A memorandum második pontja a tejtermékeknek újabban történt eladási, szállítási és értékesítési rendelkezését sérelmezi, mert köztudomású, hogy közönségünk nincs állandó napról-napra való tejértékesítésre berendezkedve, csupán a mit kényszer helyzete parancsol, hogy házi kisebb kiadásait fedezhesse — szakit el szűkös készletéből hetenkint — vagy kéthetenkint kisebb mennyiségű tej és tejterméket s azzal is igen jó szolgálatot téve a fogyasztó közönségnek, mert nem került tejes kannája s egyéb tejesedénye horribilis összegekbe, míg ha az új szabály szerint jár el, elsősorban igen nagy befektetést kellene eszközölni, mivel pedig arra képtelen, inkább semhogy kitegye magát a bírságolásnak, maga fogyasztja el tejtermék készletét, ha pedig el nem tudja fogyasztani meghagyja a borjúnak, melyből majd egy összegben tudja kivenni a költséget, de ennek következménye lesz azután, hogy a kik legjobban rá volnának utalva, gyermekek, hivatalnokok, iparosok, kereskedők, munkások, betegek stb nem juthatnak tejtermékekhez, mert a kistermelő nem kockáztathatja magát a bírságolásra, vagy pedig ha mégis égető szükségük lesz tej- vagy tejtermékre, megveszik dupla árért a közvetítő kereskedőtől. A harmadik pontban tekintettel a mai viszonyok terhes voltára, mely szükségszerűvé teszi, hogy a várost még a legtávolabb lakók is sűrűn felkeresni kénytelenek, ügyes-bajos dolgaik elintézésére, azt kérik a pusztaiak, hogy utaik sürgősen járhatóvá tétessenek. Ugyanis a pusztai polgárság teljesen képtelen kocsival járni, mert utai járhatatlanok. Egy út van, melyről a városra vezető műútra rá lehet térni, s azonban annak is az a része, mely a vásár-s helyi határban van, kb. 6 kilométernyire csaknem teljesen járhatatlan, miért is kérik annak is sürgős kijavítását. Az Orosházatótkomlósi műútnak az orosházi határban eső részét teljesen kijavították és szélesítették s igy a pusztára eső rész javítása is égetően szükséges. Az úttestre szükséges kő és kavics kifuvarozását a pusztai polgárság Kardoskut- és Gyulamező állomásokról hajlandó teljesíteni, mely által nagy költség megtakarítás érhető el. A negyedik pontban azt teszik szóvá, hogy a saját használatra való dohánytermelés elvonása is méltán sértő, mert a közönség pontosan eleget tett a kért fizetésnek, hogy ne keljen egy-egy pakli dohányért 4—6 km. utat megtenni, miért is kérik a saját használatra való dohánytermelésre az engedélyeket kellő indokolással lehetőleg kieszközölni. Végül arról szól a memorandum, hogy a 20-áig beadandó vagyon és jövedelem bevallására a pusztai polgárság teljesen képtelen, mert sem ideje, sem módja nincs arra, hogy a várost felkereshesse, miért is kérik, hogy a bevallási íveket az adóhivatal szükséges mennyiségben szolgáltassa ki és azok kitöltésével bízassanak meg vagy a külterületi tanítók, vagy egy a városról kiküldendő adótiszt, kik azokat az illetők bemondása alapján töltsék ki és terjesszék be. Sándor Fál a szanálási javaslat mellett A nemzetgyűlés keddi ülése. A nemzetgyűlés tegnapi ülését 7 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Folytatólagosan tárgyalják a szanálási javaslatokat. Az első "szónok Farkas István azt fejtegeti, hogy a kormány messzemenő felhatalmazást kap a javaslatokkal, és a fennálló törvényekkel ellentétes intézkedéseket adhat ki. Ilyen messzemenő felhatalmazás mellett nagyon fontos egy olyan szerv létesítése, amely a kormány működését ellenőrizné. Ezután a javaslat egyes intézkedéseinek bírálatára tér át. A tisztviselői kérdésről szólva megállapítja, hogy a kérdés máskép nem oldható meg, mint az adminisztráció egyszerűsítésével. A tervezet munkameghosszabbítást nem helyesli. A javaslatot nem fogadja el. Sándor Pál szólal fel ezután. Kijelenti, hogy a javaslatot megszavazza, bár a kormánnyal szemben ellenzéki állásponton van. Ez azonban őt most nem befolyásolja, mert a politikánál fontosabbnak tartja Magyarország talpraállását. A javaslatot bírálva a lakbér és a boltbérek felszabadításával foglalkozik. Állítja, hogy sok kereskedő fog tönkremenni, mert nem fogja bírni a nagy boltbéreket fizetni. A kereskedőknek egy másik része pedig áthárítja ezeket, mely nagy drágaságot fog eredményezni. Egészséges helyzetet kell teremteni a közélet minden terén. Meg kell szüntetni a felesleges hivatalokat, csökkenteni kell a tisztviselők létszámát, át kell térni a szabadforgalomra. A javaslatot elfogadja. Dénes István a következő felszólaló a javaslat ellen, Bogya János pedig a szanálás mellett foglal állást. Új eszköz az ember pusztításra. Londonból jelentik: Az angol sajtó részletesen foglalkozik Grindell Antheus tudós találmányával, amellyel az egész hadműveletet megváltoztatja. A tudós olyan sugarakat talált fel, amelyekkel egy bizonyos területen belül az állat és növényi lényeket megöli. A sugarak hatása alatt a fémek megolvadnak, a motorok megállanak, a robbanó szerek felrobbannak. A kísérletek teljes sikerrel jártak. A találmányról a tudós a legburkoltabban nyilatkozik s csak annyit mond, hogy a találmány a villamos sugarakon alapszik. Letartóztatták Illy Lászlót. Budapestről jelentik : Illy Lászlót és több társát a vámpanama miatt őrizetbe vették. Letartóztatta a rendőrség Dupona István vámpénztárnokot és a fővámhivatal főraktárnokát, Weilhauser Vilmost. Ez utóbbi vallomást tett a rendőrségen arról, hogy több szállítócégnek és vámkijárónak adott ki árukat, olyan külföldi bálákat, amelyek hamisan lettek elszámolva és amelyekért nem fizettek vámot. A kincstárt ilyen módon több száz millióval károsították meg. Neuhauser beismerte, hogy az egyes felektől különböző pénzbeli és egyébb jutalmakat kapott. A húsvéti ünnepekre olcsó hetet rendeztünk s árainkat jelentősen leszállítottuk. Női kötött gyapjú kabát.................................................150.000 Któs férfi és gyermek divatzoknik, női divatharisnyák, gyér- 19 ft) II FI ft M n II Á II Női I-a gyapjú csikós divat mellény........................'IS'filmek ujjas és ujj nélküli nyári trikók, keztyük és mingin H II ll - 11 V UH Női gyapjú divat zsemper divat színek .... 60.000 K-tól HompriJn i,» 4 r r • r 3 C7PrP7hPti 1IU1IIIUI1 U I Ilii Női muszlin harisnya divat színek........................18.000 K-tól de"ne.mu OlCSO S.Yót ferezheti " ...... 7 * “ Női harisnya fekete és színes............................ 9.000 K-tól tött áruikat./m vii be a Kossuth-téri lerakatában.