Népujság, 1943. április-június (16. évfolyam, 73-145. szám)

1943-05-22 / 116. szám

8. oldal­u­l__ mmmmmnmmmhmmm a két táltos sebes trappban vitte a ko­csit Fiutak felé. A gazda ugyan azt haj­­togatta, hogy lovai most nem tud­nak jól menni, mert hiányzik a legfontosabb táp­lálékuk, a szemes abrak és csak szénán élnek, mi azonban úgy éreztük, hogy ez a­­ már félyi vicinális sebességét meghaladó tempó egy kicsit sok a jóból. Örültünk hát, mikor megérkeztünk az állomásra s minden jót kívánva, búcsút vettünk a ba­rátságos szerb gazdától. A zombori vonat jó félórát késett. Ez­alatt, valami­nt addig, amíg a régi boldog­ világból ittmaradt vicinális berobogott ve­lünk a 10 kilométeres úton Újvidékre* * meghánytuk-vetettük magunk között a lá­­tottakat és hallottakat. Amíg egyrészt úgy éreztük, hogy egy boldog Kánaánban élünk, ahol­ nincs szegénység, nincs dolognélkülii munkáskéz, ahol a hiányzó munkáskezet a bő gyermekáldás pótolja, addig más­részt, haz­agondolva fájdalommal telt meg a szívünk, mert úgy éreztük, mennyivel szebb lett v­olna ez az út, ha a Tisza partjáról, valahonnan Mártélyról, Vagy Vá­­sárhelykutasról robogott volna velünk a vonat ilyen csodálatosan szép és fejlett mezőgazdasági kultúra közepette. Nem ku­tatjuk, miért van az, hogy Vásárhelyen 1200 négyszögöl föld nem tud évi 10—13 ezer pengő évi hozamot hozni, de érez­­jük, hogy az ok nemcsak a földben, a ta­lajban és nemcsak az emberekben kere­sendő. Az orvoslást abban látnánk, ha mód és alkalom adódnék arra, hogy akár csere útján, akár más módon az otthoniak életét az itteniek és az itteniekét az ott­honiak megismernék. Egymás munkájából csak tanúiba­­nának s ez nemcsak az egyén, d­e a köz és magyar hazáink javáira is szol­gálna.­­ Kovács László barátommal megbeszél­tük s ezt az alkalmat igyekszünk megte­remteni egy tanulmányút megszervezése által. Sorsa az otthoniak kezébe van le­téve. Adja Isten, hogy sikerüljön! TORNYAI BÁLINT. Idegeit jöjjön azonnal gyógyítani Szovátára Nagy kedvezmény. Jegyeztesse elő Kérjen prospektust. INTIM VIILA Szováta fürdő. Szolgáltassuk be a talált repülőmodelleket A kísérletezések során gyakran előfordul, hogy a repülőmodellek az indítási helyüktől messze elre­pülve, ismeretlen helyen érnek föl­det és elvesznek. Ezen különböző szempontokból értékes tárgyak el­veszésének megakadályozása érde­kéből a rendőrkapitányság felhívja a közönséget, hogy az esetleg talált repülőmodelleket a rendőrkapi­tánysághoz, vagy a legközelebbi közbiztonsági szervhez, a csend­őrséghez mindenkor szolgáltassák be. a* W'TMTM—MIMIT WHHM'll " Mit szabad vetni a szója közé? A földművelésügyi miniszter ér­tesítette a vármegyei m. kir. gazda­sági felügyelőségeket, hogy nem emel kifogást az ellen, ha a szója­­termesztésre kötelezett gazdák a szójavetés minden kilencedik sorá­ban, vagy még ennél ritkábban ten­­gerit vetnek, illetve tengerit ter­mesztenek. Hangsúlyozza azonban a földművelésügyi miniszter, hogy szóját a gazdálkodónak főtermék­ként kell termeszteni, tehát a szó­jának köztesként való termesztését nem engedélyezi. Ezt a kedvezményt ebben az év­ben kísérletképen adja meg a gaz­dáknak a minisztérium, abban a reményben, hogy a kukorica által adott beárnyékoltság a magképzés idejében védi meg a szóját é­s a mag mennyiségére kedvező befo­lyással lesz. Felhívja továbbá a gaz­daközönség figyelmét arra is, hogy a kötelező termesztésbe csak azon területek számíthatók be, ahol a gazdák a tengerit a szója kilence­dik, vagy ennél ritkább soraiban termesztik. NÉPÚJSAG, 1943. május 22., szombat A m. kir. Mezőgazdasági Szakiskola időszerű gazdatanácsadója idejében és gondosan irtsuk a levéltetveket A­ növényegészségügyi munka eredményességének az a feltétele, hogy a növényeket, szántóföldie­ket és kertieket egyformán, állan­dóan kísérjük figyelemmel. A meg­jelenő kártevőket ismerjük fel, ir­tásukat azonnal kezdjük meg, terv­szerűen és gondosan végezzük. Ha ennek megfelelően gyümölcsfáin­kat vizsgáljuk, főként a szilva, de más gyümölcsfa levelének a foná­­kán is találunk nagy tömegben apró tetveket, a szilván zöld, a cse­resznyén fekete, barackon rózsa­szín tetvek tömege mászkál, szi­­vogat. Azt a tápanyagot szívja el a levélből, amelyből az új hajtá­sokat, leveleket hozna, gyümölcsöt, termést tudna készíteni. Ezt az építőanyagokat fogyasztja a levél­tetű olyan mohossággal, hogy a nagy tápanyagtömeget nem tudva megemészteni, az alább lévő le­velekre üríti. Ez az ürülék fényes, szirupszerű bevonatot képez a le­veleken, mézharmatnak nevezzük. Szívesen nyalogatják a hangyák, de rátelepszik a korompenész gom­bája is, hamuszürke, fekete bevo­natot képez a leveleken, hajtáso­kon, elzárja a napfénytől, nem tudja teljesíteni a hivatását. Pedig életbevágóan fontos feladata olyan, mint az állati szervezetben a tüdő meg a gyomor munkája. Általa lé­legzik és dolgozza fel a kapott nyers tápanyagot a növény. Milyen kárt tesz hát a levéltetű, amikor tömegesen meglepi a lombot. Még­sem irtjuk rendszeresen, talán mert nem vagyunk tisztában kártételé­vel. Amint megjelenni látjuk a haj­tásvégeken, levelek fonákán a tet­­veket, azonnal fogjunk irtásához. Nikotinoldattal kell permeteznünk. Minden hektoliter vízre 1 kiló ká­liszappant számítunk, ezt feloldjuk 5 liter langyos vízben, könnyeb­ben oldódik így, mint hideg víz­­ben. Az 5 liter szappanoldatot hozzáöntjük a 95 liter vízhez, így lesz 100 liter szappanoldatunk. Ebbe állandó keverés közben be­leöntjük a 100 gramm nyers niko­­­tint. Ügyeljünk arra, hogy csepp­­ se kerüljön a kezünkre, semmi test­részünkre, mert azonnal felszívó­­dik a szervezetbe és halált okoz­hat egészen kicsi mennyiség is. A nikotinos szappanoldatt­al lemosás­­i szerűen permetezzük a levelek fo­­­­nákát, megfürdetni igyekezzünk a tetveket. Az oldat égeti a testü­ket, eltörni lélegzőnyílásaikat, el­pusztítja őket, de csak azt a te­­tűt, amelyiket éri a permetezőol­­dat. Hiábavaló a költség és fá­radság, ha a permetlé nem érte a kártevőket. Egészen más tehát a nikotinos permetezés, mint a bordóileves, to­vábbá az arzénes. Bordóilével, ar­zénnel a levelet permetezzük, hogy a levélen elszaporodó gomba, a le­velet rágó hernyó elpusztuljon a bordóslé oldatában vagy megölje az arzén, mint gyomor­néreg. Itt azon­ban magával a folyadékkal akarjuk megégetni a tetvek testét, ezért a lemosásszerű, áztató permetezésre van szükség. Be kell állatnunk a fa alá és úgy tartani a permetező­csövet, hogy a levelek fonákét érje a nikotinos permetlé. Egyszerre csak e­gy napra való nikotinos ol­datot készítsünk, mert az nem tart­ható el napokig. A tetvek egy ré­sze leszédül a fáról, hiszen a niko­tinoldat szaga is mérgező, emberre is fejfájást, szédülést, émelygést okoz, de a lehulló levéltetvek nem pusztulnak el, felocsúdva ismét fel­­szállanak. A fa alját is meg kell permeteznünk, hogy az oda hullot­­takat itt elérjük a­ permetjével. A levéltetű gyorsan fejlődik és szapora. Tíz, tizenkét nap alatt új nemzedéke fejlődik, a permetezést tehát minden két hétbe­n meg kell ismételni, ha eredményt akarunk elérni. Ha káliszappan nincs, házi­szappannal is helyettesíthetjük. Ha keverni akarjuk a nikotint hordón­­­lével, vagy arzénnel akarjuk együtt kipermetezni, kivételesen megte­hetjük, de akkor szappant ne te­gyünk az oldatba és kétszeresen­­ használjunk nikotint. e­rr. ! Az Országos Szociális Felügyelőség is gondoskodik a tanoncutánpótlásról Az Országos Szociális Felügye­lőség is bekapcsolódott abba a mozgalomba, amely a tanoncután­­pótlás érdekében megindult. Ez ügyben körrendeletet intézett Ká­dár László Levente dr. államtitkár, ügyvezető elnök a vármegyei köz­jóléti szövetkezetekhez. A rende­let szerint a sokgyermekes csalá­doknak kölcsönt juttat az Orszá­gos Szociális Felügyelőség abból a célból, hogy a családokból a gyer­mekek minél nagyobb számban el­helyezkedhessenek az ipari és ke­reskedelmi pályákon. Az általuk gondozott népréteg legtöbbször nincs abban a helyzetben, hogy a felnövő gyermekeknek családi ke­retben lehetőséget tudjon nyújtani az őstermelés későbbi önálló foly­tatására, vagy hogy nélkülözni tudja a tanoncévek alatt a gyerme­kek által egyébként hazaadott ke­reseti összeget. Míg ez a helyzet egyfelől már a szakmunkásután­­pótlás érezhető hiányára vezet, másfelől éppen a nincstelen, idő­szaki munkából élő tömeget szapo­rítja, amelynek csökkentése egyik célja volna az intézményes és kor­szerű nép- és családvédelemnek. Helyes tehát, ha a nép- és család­­védelmi szervek az érdekelt ipari és kereskedelmi szervekkel való együttműködés és főleg megfelelő­­ mester kiválasztása, valamint ál­landó gondozói figyelemmel kísé­­­­rés vállalása esetén a gyermekek tanoncnak való elhelyezése révén a sokgyermekes családokat oly mó­don segítik, hogy a tanoncévek alatt a nyújtott kölcsönből a ta­­noncnak főleg ruhával, cipővel stb. ellátását vállalják, vagy közös el­helyezési lehetőség esetén (tanonc­­internátus) a tanonc ellátási díját részben, vagy egészben fedezik s ha szükséges, ugyanakkor a tanon­­cot adó családot gyermekük el­maradt keresetének pótlására egyéb gazdasági jellegű juttatással támogatják. Az anyagi segítségnek ez a módja csak akkor indokolt, ha a tanoncot mestere ugyanúgy ellátni nem tudná, vagy nem vál­lalná, és a helyi érdekképviseletek nem képesek a tanonc ellátásához más megfelelő segítséget nyújtani. Az anjerif írttal külügyminisztérium vizs­gát rendezett fordítók felvétele céljából A vizsgán Georgiev Ljuben bolgár fiatal,­ember lett az első, aki 34 nyelvet beszél . A­­SK és Tunisz közt üzembehelyez­ték a vasútvonalat, jelentik Zürichből. Kötött kabátok, szvetterek, maokém­hák, meleg nad­rágok, harisnyák, sálak, kesztyűk legjobb vásárlási helye a KOKRON kötöttáru üzlet Kis hírek a nagyvilágból A németországi magyarok vezetője, Al­­mássy János, miint a Nagy mag­yarország, a Magyar Nemzeti Szövetség és a Magya­rok Világszövetsége hivatalos lapja közli a Magyarok Világszövetsége közgyűlésén, beszámolt a bécsi, illetve ostmarki magyar­ság helyzetéről. A Bécsben levő magyar egyesületek társadalmi csúcsszervezete a Bécsi Magyar Egyesületek Központja. A bécsi magyar kolónia társadalmi élete a Collegium EUingaricim­ barokk épületében zajlik le. Több mint 300 visszahonosítási ügyben nyújtott a központ segítséget. Értesítő címmel magyar lapokat adnak ki, amelyet a németországi magyarok in­gyen kapnak. 1942 tavaszán és őszén közre­működött a közpoont a magyar kormány gyermekakciójának lebonyolításánál. Po­­zsonyliget új faluból került ki a hazahozott gyermekek zöme. A központ amennyivé lehetett, fenntartotta a kapcsolatot a po­­zsonyligeti magyarokkal, akiknek száma ma is legalább 4000. A bécsi központ támasztotta fel a gráci magyar kálemét is. Legújabban a Linzben élő 1500 ma­gyar munkást számláló csoporttal építet­ték ki a kapcsolatot.­­ Az erszény mai alakja az idén lett százéves. Feltalálója Karl Helle drezdai könyvkötősegéd, aki 1842-ben Amerikában vándorolt ki és New Yorkban egy táskakészítő üzemben kapott alkalmazást, így találta fel munka közben az er­szényt, mely csakhamar divatba jött és a régi pénzeszacskókat rö­vid idő alatt egészen kiszorította a használatból. Mim Churchill washingtoni tárgyalásaival kap­csolatban a Neue Züricher Zeitung was­hingtoni tudósítója hangoztatja, hogy Was­hingtonban általános a nézet, hogy Chur­chill és Roosevelt nem az európai invázió megbeszélése céljából ültek össze, mert Jemnek a terveit már Casablancában kidol­gozták. A mostani megbeszélések előteré­ben a távolkeleti kérdések állnak. Nohai az északafrikai események után egyelőre­­sem fenyegeti az angolszászokat az a ve­szély, hogy a tengelyhatalmak egyesülhet­nek a japán csapatokkal, a japán hadse­reg és flotta jelentős mértékben megerő­sítette pozícióit a Csendes óceánon. A megbeszélések elsősorban tehát India és Csungku­ng-Kína védelme körül forog. Sok jel arra mutat, hogy India veszi át azt a szerepet, amelyet eddig Ausztrália töltött be, hogy főtámaszpontja legyen a Japán ellen viselt angolszász háborúnak.­ ­’ Az utcai közlekedést már a régi Rómában is részletes előírások sza­bályozták, így például napközben a város utcáin a kereskedelem ill. teherközlekedés teljesen meg volt tiltva. Ennek oka valószínűleg az volt, hogy az utcák nagyon keske­nyek voltak, úttest és gyalogjárda között nem volt semmilyen meg­­különböztetés és így a teherko­csik forgalma a gyalogos­forgalmat nagyon megnehezítette volna. Nap­pal csak azokkal a könnyű kis ko­csikkal volt szabad közlekedni, amelyek többnyire az előkelő ró­mai polgár kényelmét szolgálták. Az is érdekes közlekedési rendelet volt, amely szerint a vidékre uta­zók kocsijai napnyugta előtt nem hagyhatták el a várost. A kocsik naplemente előtt a város külön­böző kapui előtt gyülekeztek, a kapukat azután meghatározott idő­pontban megnyitották és a vi­dékre utazók elhagyhatták a vá­rost.­­ Sok modern kutató felfogása szerint téves az a felfogás, mely a napban, világító égitestet lát. Az eddigi sztratoszférás repülések megfigyelései ellentmondanak en­nek a közkeletű nézetnek. A nap látszólagos fénye már 12.000 mé­ter magasságban csökkenni kezd és violaszínbe megy át. Még na­gyobb magasságokban az ég egé­szen fekete. Valószínű tehát, hogy maga a nap közvetlenül nem vilá­gít és fénye a sugártörés következ­tében csak a föld légkörének ha­tárain belül jön létre. .

Next