Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1906. augusztus (2. évfolyam, 211-240. szám)

1906-08-01 / 211. szám

9 VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG 1906. Augusztus 1 úgy puszta, személyes úri passzióból. Az ispán természetesen tiltakozott az eljárás ellen, mire Jekelfalussy miniszter úr, ugyancsak telefon útján elrendelte, hogyha 166 korona 40 fillér tartozását , megkapja a gazdatiszttől, azt szabadon lehet bocsátani. A gazdatiszt fizetett, de nem felejtett el nyugtát kérni. Az őrs­­parancsnok a következő nyugtát ál­lította ki: „Átvételi elismervény. 166 korona 40 fillér, azaz : egyszáz­hatvanhat korona 40 fillérről, mely ösz­­szeget . Nagyméltósága jekel- és margitif­alvi Jekelfalussy Lajos al­tábornagy, honvédelmi miniszter Ur, mai napon kelt telefon-parancsa folytán, Kovács György gazdatiszt úrtól — pa­rancsadónak bontóra leendő elküldés végett — hiány nélkül valóban átvettem. Siaménd, 1906. évi julius hó 22-én. P. H. (A magyar királyi V. sz. csendőrkerületi parancsnok­ság 120. sz., őrse.) Barta József, őrmester, őrsparancsnok.“ Ez a hir már vasárnap szárnyra kelt. És azóta Jekelfalussy hallgat, hallgat és hallgat. Jött ugyan barátságos helyről egy olyan kis félhivatalos mentegetődzés­­féle, hogy Kovács György szökött cse­léd volt, mert az ispán nem gazdatiszt, hanem cseléd. És ha ? Mióta fogathat­nak el, zárathatnak le gazdák önkényü­­leg Magyarországon szökött cselédeket? Mióta alakulhat át egy miniszter rögtönítélő bírósággá ? Mióta bün­tethet ? Ez a személyi szabadság olyan kétségbeejtő megtámadása, amelyet Polónyi sem tud megvédeni s a­mely csak a mai Oroszországban vagy legföljebb Teheránban divik. Ámbár for­mákat még ott is betartanak. A képviselőházban tegnap in­­terpelláczió is hangzott el e tárgy­ban. Wekerle miniszterelnök ki­térő feleletet adott. Nyíltan meg­­ kell állapítanunk, hogy az ügy az­­ egész kormány szégyene, még­pedig­­ nagy és csúf szégyene ! Mert hiteles az a nyugta, amely bizonyítja, hogy a szegény gazda­tisztet mint zsarolták meg miniszteri hatalommal és csendőrökkel, mint vetették az adósok börtönbe, akkor teljes nyíltsággal föl kell vetni a­­ kérdést: egy magyar királyi minisz­ter, népképviselő és törvényhozó nem ismeri a törvényt ? Nem tudja,­­ hogy tartozásért senkit becsu­­katni nem lehet ? Nem tudja,­­ hogy a honvédelmi miniszter csak fegyelmi és személyi ügyek­ben rendelkezik a csendőr­séggel, amely egyébként a belügyminiszter hatásköre alatt áll ? A honvédelmi miniszter a saját ügyében ön­magát teszi meg bíróvá, visszaél hivatalos hatalmával és alkalmat ad a vád alá helyezésre is. Hogy a helybeli kormány­­párti lap, a Vásárhely és Vidéke megint azzal ne gyanúsíthasson, hogy a Reggeli Újság „haladó­párti dugárut csempész“ be, mikor egyik miniszter úr botrányáról bát­ran ír, ide iktatjuk két nagy füg­getlenségi pesti lap sorait. A Pesti Napló írja : „Micsoda rontó hatása lehet ennek a jogtiprásnak az országban, ahol azt látják, hogy egy valóságos miniszter ennyire visszaél a hatalmával. S hol vegyék a közönséges emberek a törvénytiszteletet, ha akad minisz­ter, aki "ily durván belegázol a törvé­nyekbe " az emberek személyi szabad­ságába ott, ahol az ő 166 koronája fo­rog koc­kán. E példán könnyen indul­hatnak majd el a falusi nép tudatlanjai s késsel meg revolverrel hajtják be követeléseiket az adósoktól, azt mondván, hogy ami szabad a hon­védelmi miniszternek, az szabad — másnak is. És okoskodásukban van is annyi logika, mint amennyi bölcsesség volt a honvédéln­­­miniszterben, amikor ezt a botrányos esetet rendezte.“ Az Egyetértés szerint: ”Lehetetlen a vérlázító eset mellett szótlanul elmenni. Magyarországon az egyéni szabadság nem közpréda, hanem törvények által biztosított alapköve az alkotmánynak. A kéméndi eset pedig, súlyos megsértése ennek a legsarkala­tosabb jognak.“ Hol vagy szép 48? Polónyi miniszter úr oldalba rúgta éjjeli ügyészével a sajtószabadságot. Jekel­­falussy miniszter úr oldalba rúgta csendőrével az egyéni szabadságot. Mi volt ez? Felelj reá ország népe! De úgy felelj, hogy a hely­beli kormánypárti lap, a Vásár­hely és Vidéke „árulásnak és buj­­togatásnak“ le vegye. A jelzett lap ugyanis írt a Jekelfalussy botrányá­ról, de dúlt betűkkel azt közölte, hogy Wekerle miniszterelnök nem „hiheti, nem tételezheti fel“ a dol­got minisztertársáról. Természetes, hogyha Jekelfalussynak beletörik a dologba a bicskája és elcsapják, ak­kor a Vásárhely és Vidéke is le fogja tárgyalni a miniszter urat és távozóban ő is üt rajta egyet. Ha azonban a félhivatalos nyilatkozatok­kal a miniszter úr valamiképpen ki­­mosakszik s a kormány tagja marad, akkor már körülbelül tudjuk, mint fog eljárni a Vásárhely és Vidéke. Van egy példánk, mely jogot ad előbbi szavainkra. Polónyi úr éjjeli ügyészes, lapelkobzó merényletéről a Vá­sárhely és Vidéke mai napig is hallgat, mint elnémult fürjecske a fűben. Polónyi úr t. i. valami­képen kimosni igyekezett volna ma­gát, így „tauglich“-nak találtatván továbbra is, a kormányban maradt. A­mit azonban csinált, az mégis csak szégyenfolt volt a nemzeti kor­szakon. Elítélőleg nyilatkoztak róla az összes pesti lapok, csupán a vi­déki szubvencziós lapok nem. A Vásárhely és Vidéke, nem mondjuk, hogy szubvenc­iót kap, de mindenesetre különös, hogy annyira követi árkon-bokron a kormányt, hogy Polónyinak a sajtó ellen in­tézett merényletéről egy árva meg­­botránkozó szava sem volt. Talán azért nem volt, mert olyan nagyon követi a függet­lenségi elvet és ragaszkodik a 48-iki nagy idők dicső hagyo­mányaihoz ? HÍREK — Új titkos tanácsosok. Októ­ber 6-ikáról elfelejtkezett a parla­ment. Polónyi nekiszilajkodott a sajtószabadságnak, Jekelfalussy az egyéni szabadságnak, Galuchowszky ebédjét megették a bizalmat sza­vazó kuruczok , megszavazták a 450 milliós haditöbbletet s a létszám­felemelést, a­mi miatt az első ob­­strukczió kezdődött és viszont mi ? Megkapjuk talán a magyar vezényszót ? Nem. De legalább azt a 9 pontot hajtják végre, amelyet a szabadelvű párt előleges királyi jóváhagyással elfogadott ? Azt sem. A külügyekben megkapjuk a pari­tást ? Dehogy. Tehát önálló vám­terület lesz ? Ostobaság és haza­árulás ilyet még csak gondolni. Hát akkor mi az Isten szent szerelméért lehet az, a­mitől egyszerre boldog lesz a magyar? Megmondjuk rögtön, de hirtelen nem merjük, mert fé­lünk, hogy a hirtelen öröm kárt ta­lál tenni olvasóink egészében. Hall­jad Magyarország és ámulj! Kos­suth Ferencz, Polónyi Géza és Justh Gyula három héten belül valóságos titkos tanácsosok lesz­nek. Megjegyezzük, hogy a magyar közjog ezt a méltóságot nem is­meri és hogy ez tisztán osztrák méltóság, melyet elsősorban a „Wiener Zeitung“-ban hirdetnek ki. Vájjon mit mondana Kossuth Lajos hozzá, ha tudná, hogy fia el­érte azt, amire ő még álmában sem gondolt: az osztrák császár tit­kos tanácsosa lett. És ez a leg­nagyobb vívmány a magyar nemzet küzdelme során. Excellenz Kossuth, Polónyi és Justh ezentúl jo­gosítva vannak hímzett frakk­ban járni. A nemzeti követelmé­nyekből nem kaptunk semmit, de a nemzeti követelményekért folyta­tott harcz vezérei a leszerelés után az osztrák császár titkos tanácso­sai lesznek, szabad bejárásuk lesz a bécsi Burg kapuján. Itthon pedig még nagyobb az adó, még nyo­­morgóbb a nép napról-napra s a katonai kérdéseket még csak érinteni sem szabad, mint a kor­mány a Házban kijelentette. Hát ez magyar politika ? Mikor így arczul van vágva a nemzet, mikor mukkannia sem sza­bad, hát lehet ezt azzal menteni, hogy ez csak átmenet ? Csak két évig tart így. Ugyan, ugyan ! Hát le­het azt hinni, hogy két év múlva, mikor lesz az adóból sok pénz, lesz annyi megszavazott katona, a­meny­nyi csak kell, hát majd akkor enge­dékenyebb lesz a k­amar­illa és ad nekünk valamit ? Dehogy! Még ko­­miszabb és kutyább lesz! Lehet hát isteníteni a mostani kormányt ? Nem ! Nem és nem ! — mégha a helybeli kormánypárti lap, a Vá­sárhely és Vidéke örökösen a dicséretét zengi is. Kossuth, Justh, Polónyi: a Burg titkos tanácsosai lesznek, de sem magyar vezényszót, sem magyar udvartartást, sem önálló hadsereget és vámterületet nem lesz szabad tanácsolniok! Vakulj magyar ! — Augusztus 1-én ... A nagy obstrukczió és az ízelítőül adott abszo­lutizmus lezajlása után, amint az alkot­mányos rend helyre állt, a legelső teen­dők közé tartozott, hogy a kormány a két év óta szünetelő újonczot megajánl­­tassa. A kormány javaslatát vita nélkül fogadta el a képviselőház és így most már vége a nagy szünetnek, be kell masírozni. Augusztus elsején 200 regula vonul be Vásárhelyről A póttartalékosok­nak csak október 1-én kell bevonulni. — Tantestületi gyűlés. Az ev. reform, tanítótestület tegnap tartott rendkívüli közgyűlésén foglalkozott az iskolai fegyelem gyakorlásával. Szótöbbséggel kimondta, hogy a sú­lyosabb és a gyakori hibát elkövető gyermekek ügyét az iskolaszékhez teszi át további intézkedésre. Egy­ben Kolumbán Bertalan vállalkozott arra, hogy a fegyelmi eszközök hasz­nálatáról legközelebb értekezést tart. A női kézimunka tanítására vonat­kozólag kimondta, hogy e tárgyban is szigorúan a tananyaghoz ragasz­kodik. Pipere és dísz­munkákat a szülők kívánságára sem fog a taní­tási idő alatt végeztetni, mivel a felügyelő hatóság a legutóbbi vizs­gálatok alkalmával ez ellen kifogást emelt. A tantestület 50 éves történe­tének megóvásával Varg­a Jánost, Vidonyi Jenőt és Biczó Árpádot bízta meg. A lemondás folytán meg­ürült pénztárosi állásra Kelemen Lajost választotta meg. Az egyház­tanácsnak a túlzsúfoltság megszün­tetésére hozott határozatának pon­tos betartását, hogy tudniillik a jö­vőben 80-on felül egy iskolában sem enged több növendéket fel­venni, a testület minden egyes tagjának erkölcsi kötelességévé teszi. Több jelentéktelen ügy tár­gyalása után a gyűlés véget ért. — Tanitó és hirlapird. Szabó Imre ev. ref. tanítót a vásárhelyi ev. ref. egyhá­ztanács a h­irlapirástól eltiltotta, illetőleg mikor Szabó Imre a Vásár­­helyi Híradó főmunkatársa lett, ellene a fegyelmi eljárás megindítását kérte az egyházmegyénél. A békésbánáti ev. ref. egyházmegye elnöksége július 27-ikén hozott határozatával az egyházat ezen kérelmével elutasította, illetőleg ki­mondta, hogy mivel Szabó Imre hírlap­írói munkássával egyháza érdekeit nem sértette, tanítói hivatását e mellett is lelkiismeretesen, csorbítatlanul teljesí­tette, a fegyelmi eljárás megindítá­sára egyáltalában semmi alapot nem lát. — Vásárhelyi rosták Romániában. Megírtuk, hogy a Kalmár Zs. és Társa­­­vásárhelyi hírneves mezőgazdasági rosta-­i gyártó czég a bukaresti kiállításon is­­ képviselve van egy nagyobb kollekczió­­val. A czég gyártmányai iránt a meg-­­ nyitás alkalmával hosszasabban érdeklő­­­­dőtt maga Károly román király is és kilátásba helyezte, hogy magán bir­tokaira Kalmár-féle rostákat szerez be. A magas érdeklődésnek már is meg­­­van az eredménye. A román mintagaz­­­­daságokba Kalmár-féle rostákat szállít­­­­tott a román kormány. Három kocsi­­­rakományt tegnap indított útnak Buka­­­­rest felé a c­ég. — Szives készséggel­­ közöljük ezt a hírt s őszinte örömünkre­­ szolgál, hogy éppen vásárhelyi c­ég gyártmányai hirdetik elsőben a Balkán­­ legműveltebb államában a magyar ipar , diadalát.. . — Szennyvíz-levezetés. Az állami j óvónőképző-intézet és a polgári fiúiskola szennyvizeinek eltávolítása különösen az utóbbi időben sok gondot adott a veze­­­­tőségnek és tetemes költséget okozott.­­ Az egymás mellett levő két intézet kö­­­­zösen kérte azért az államot, hogy úgy a felesleges ártézi vizek, mint a szenny­­­­vizek levezetésére csatornát készíttessen.­­ A miniszter értesíti az intézeteket, hogy­­ a csatorna sürgős elkészítését szüksé­­­­gesnek látja és anilak elkészítésével­­ Bogdány és Társa budapesti czéget­­ bízta meg. — Nimródok hajnala. Augusztus­­ 1-től fogolyra szabad vadászni. Nehezen­­ várták ezt is a vadászok ; hamarabb el­­j­­ön most már 15-ike, amikor a nyulakra,­­ fáczánokra is szabad pufogtatni. — A tartásra adott huszárlovak­­ beszállítása A nyolczadik huszár­ezred­­ parancsnoksága felszólítja azokat a gaz­­i­dákat, akik tartásra huszárlovakat kap­­t­­ak, hogy augusztus 25-ig az őszi gya­korlatokra ezen lovakat Szabadkára szállítsák. — Közlegelő Tabánban. Tab­ai la­kosok panaszkodtak szerkesztőségünkben, hogy a tabáni templom környékén al­konyatkor egész kis gulya legelget. — Mikor a csordáról hazaérkeznek a tehe­nek, a tehéntartók fél-fél órákat ott legeltetik azokat a köztéren. A rend­őrség figyelmébe ajánljuk a tiltott legel­tetést.­­— A „Gül Baba“ operettből eszközölt fényképfelvételek (Gábor lantos diák — Rontay Boriska; Mujkó czigány — Faludi Károly;) Káldor és Nemes kirakatában lát­hatók. — Kétezer köbméter fa kell. A város évi tűzifa szükséglete kétezer köbméter. — A jövő télire szükséges Danmnllllb a CTébcltl ácníntlUITDbtf I már fölösleges a jó ivóvízben szűkölködő alföldi magyarnak mestersé­ . A ESflGdI élvezeti és gyógyvíz mi­­rtlI'IUIjUn­U uutintlljf uuVUllyl­lfiKnul­­­ges szódavizet, vagy drága külföldi ásványvizet innia, a mikor a JjDAHUDw nőségében a külföldit jó­val fölülmúlja, ár tekintetében pedig olcsóbb a szódavíznél. Borral, vagy a nélkül páratlanul kellemes, a bort nem festi s mint gyógyítóvíz, különösen gyomor és vesebajok elen rendkívül hatásos, feltűnő víz elhajtó. Egyenlő értékű a salvatorral. Gyenge vérszegény gyermekeknek pedig felülmúlhatatlan gyógyszer, az orvosok e téren bámulatos eredményeket értek el. 1 literes Üveg 32 fillér. Üveget vissza­veszek 8 fillérért. , ún.,z pm­ 798 Főraktár: KOVÁCS EMIL fűszer- és csemege üzletében (Szentesi­ u. 3.

Next