Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1912. április (8. évfolyam, 84-108. szám)

1912-04-02 / 84. szám

­­l­l­­­­t Hódmező­vásárhely 1912 április 2 kedd óra 2 ZSZSér VTU. évfolyam 84 szám. ASÁRHELYI ELŐFIZETÉSI ÁR HELYBEN: negyedévre 2 K. félévre 4 „ egész évre S VIDÉKRE: negyedévre 4 K. egy hóra L40 Egy szám éra: hétköznap ZSCér, vasárnap /"■ „ FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. Andrássy­ utca 17. sz. alatt. Fiiszerkesztő és laptulajdonosi KUN BÉLA. TELEFONSZÁM : 58. HIRDETÉSEM díjszabás szerint. NYÍLT-TÉR petit sora SO­HU.­ Megjelenik a kora reggeli órákban. ÁRUSÍTJÁK­­ Vásárhely • Háza­son, Orosházán, a Pusztán, Gyo­pároson , Békés, Sámsonban. i I 1 r 1 l l 5 i 3 5 it a n 1 e i­e 5 ). 3* a t. 5 Hők, férfiak, fiak és Leányoknak legszebb és legjobb Anyagból készült szines’és Veffgeny&rnh&gb^ Hím lm. n I ia ii ■a !7 tt i-3* 23 .n :n d 1-t-3-i-i m i­si 26 ?y ld 10 a­és ak let 35 ar er. im 31 n­d te­ca 29 iki na II* 94 a­le­uti im 33 n­d ti­er. sz. 36 A király a nemzethez. Hunvásárhely, ápr. 1. A Kliuen-kormány reaktiválásával, újra való kinevezésével kapcsolatban a király az alábbi manifesztumot bo­­csájtotta ki a nemzethez : Kedves Kimen - B­éder­váry ! Mély sajnálattal észleltem törvényadta fejedelmi joga­im tartalmára vonatkozó azt a nézeteltérést, mely Önt és minisztertársait le­­­­mondásuk benyújtására in­dította volt. Kormányzatom­nak az alkotmányos élet ál­dásos helyreállítását köve­tett egész ideje alatt gon­­­­dosan őrködtem a törvény és az alkotmányos rend ép­ségben tartása fölött. Za­vartalan birtokában van a­ nemzet összes alkotmányos jogainak, ezek között az ujoncmegajánlási jognak is és mi se áll tőlem távolabb,­­ mint ennek érintése vagy csorbítása. Másrészről azon­ban ragaszkodnom kell azon az 1888 évi XVIII. törvény­cikkben reám ruházott fe­jedelmi jogaimhoz is, me­lyek értelmében behívatha­tom vagy bentartathatom az­­ ezen törvényben megjelölt­­ tartalékosokat és póttarta-­­­lékosokat, amidőn ezt kü­­­­lönös körülmények szüksé­gessé teszik. Amilyen hatá­rozott akaratom tiszteletben tartani a nemzet alkotmá­nyos jogait, éppen olyan határozottsággal kell alkot­mányos fejedelmi jogaimat is sértetlenül föntartanom és uralkodói feladatomnak csak akkor felelhetek meg, ha együttesen tölthetem be ezen kettős hivatásomat. Bizalommal hívom föl a nemzetet, könnyítse meg ezen föladatomnak lelkiis­meretemmel összeegyeztet­hető módon való teljesíté­sét és ezzel biztosítsa a ki­rály és a nemzet egyetérté­sén a­l­apuló alkotmányos munka folytatását. Bécs, 1912. márc. 30. FERENCZ JÓZSEF, s. k. Khuen-Héderváry, s. k. Vásárhelyi polgárok, kik a fenti királyi manifesztumot olvassátok, ke­vés szavunk van hozzátok. A nemzet újoncmegajánlási joga volt még az az egyetlenegy jog, mely­re támaszkodhattunk, ha Bécs pri­­békkedett. Ezt az egyetlen­egy jogunkat is elpaktálták Khu­­en, Tisza és a mungók. Fogadkoztak még pár nappal ezelőtt rettenetesen, hogy nem enged­nek, a mániákus Tisza Pista vitte e szót, ő „kuruczkodott“ legjobban, ő kiáltott, ő kukorékolt, hogy az 1848 . évi törvénycikket, melyben, világo­­­­san elő van írva, hogy a ki­rály csak különös körülmények kö­zött tarthatja bent a tartalékot is hiva­t­hatja be a póttartalékot,­­ meg fog­ják védelmezni Bécs újabb merény­letével szemben s íme mi történt ? Khuen visszajött, Tisza úrék, a mungók leszereltek, lakatot tettek a szájukra, sőt Khuen úr ellenjegyzésével megjelent egy királyi kézirat, melyben világosan megmondatik a a nemzetnek, hogy a katonaság felett senki Isten fia nem disponál, csak a király. Világosan előirja az 1888 évi törvénycikk, hogy mit értettek kü­lönös körülmények alatt. Azt, ha az országban elemi szerencsétlenségek történ­tek, betegség járványosan lé­pett fel és a sorozás megtart­ható nem volt. Ezt és csak is ezt értette a tör­vény, egyebet nem s ezzel szemben most a kormány és a munkók készek lemondani a nemzet eme egyetlen­­ nagy jogáról, csakhogy a hatalmat­­ megtarthassák. Ez meg fogja boszulni magát, ezért büntetni fog a nemzet­­ azzal az erősokszorozó hittel, hogy ebben a küzdelemben vele van a nép. Tudjuk, hogy a mi lelkesedésünkben a nép­­millióinak velünk érző fejjéé osztozkodik. Tudjuk­, hogy a mi karjaink izmában milliója ereje duzzad, ilyen tudat ki­zárja a csüggedést, lankadat­lan erővel viszi a cél felé. Mivel minden olyan meg-­ nyilatkozás, mint a tietek is, ezt a tudatot erősíti, nem nekünk, hanem a magasztos ügynek tesz szolgálatot. Ezért vagyunk érte hálások s vi­szonozzuk őszinte szívvel az üdvözletét. Budapesten 1912. március: hó 3­0-­án • Tisztelő barátod Justh Gyula­­zsef, Dobó István, Rákos Já­nos, póttagok: Delit Sándor, Tornyai Bálint. A tisztikar megalakítása után a megjelentek lelkesen ünne­pelték Nagy Béla elnököt, sp. azt a kijelentést tette, hogy az egyesület vezetésénél mindig a szeretet fogja vezérelni. Justh Gyula a vásárhelyiekhez. Hunvásárhely, ápr. 1. Megírtuk, hogy a helybeli­­ függetlenségi és 48-as Kossuth­­ Lajos pártkör a napokban ■ meleg és lelkes hangú távirat­­­­ban üdvözölte Justh Gyulát,­­ kérvén őt és pártját arra, hogy­­ a nép­jogokért folytatott küzd­e­delemben továbbra is tartsanak­­ ki lankadatlanul, mert igazsá­­­­gos ügyet szolgálnak, az igaz­ságnak pedig győzedelmeskedni­­ kell.­­ Az üdvözlésre Justh Gyula az­­ alábbi levelet küldötte Nagy­­ Györgyhöz, a Kossuth Lajos pártkör elnökéhez. Kedves Barátom ! A hódmezővásárhelyi füg­­­­getlenségi és 18-as Kossuth Lajos-pártkör üdvözletét és­­ bizalom­nyilvánítását úgy a magam, mint a vezetésem alatt álló párt nevében kö­­­­szönöm. Valóban korszak­fordító­­ munka az, amelyre kis csapa­t tánk vállalkozott. De vállal­kozott az öntudat erejével és Megalalult a tisztviselőd egyesülete. Nemes a czél. Hunvásárhely ápr. 1. Jeleztük, hogy a vásárhelyi tisztviselők egyesületének alap­szabályait a miniszter jóvá­hagyta s az ideiglenes vezető­ség a végleges megalakulás cél­jából gyűlést hivott egybe va­sárnap délelőtt 11 órára a Nemzeti szállodába. Az összehívott gyűlésen a tagok, kik az egyesület műk­ö­­désének nemes, emberbaráti célját ,át tudják érezni, igen szép számmal jelentek meg. A gyűlést Nagy Béla ideigle­nes elnök nyitotta meg, beje­lentvén az alapszabályok jóvá­hagyását s kérvén a tagokat, hogy véglegesen alakuljanak meg s a tisztikart válaszszák meg. Vetró Lajos Endre korelnök­lete alatt megtörtént a tisztikar megválasztása, melynek ered­ménye a következő: elnöke: Nagy Béla, alelnökök: Varga Ferenc és Tóth János, titkár: Soós János, ügyész: dr. Hódís Imre, ellenőr: Vörös Bálint, jegyzők: Kovács Mihály és Herceg József, pénztárnok: Pozsgay János, könyvtárnok: Bán Mózes, válaszmányi tagok: Bleies Ármin, Draskovich Er­nő, Szabó Imre, Pozsgay Gusz­táv, Orovec János, Kristó Máté, Pokomándy Gábor és Vörös Sándor ügyvédjelölt, póttagok: Pozsgay Károly, Farkas János, felügyelő bizottsági tagok: Vetró Lajos Endre, Szabó Jó­ Küzdelem az árral. Fejérváry szerkesztő a Tiszába esett. Budapest, ápr. I. Sajnálatos baleset történt va­sárnap Fejérváry József vásár­helyi lapszerkesztővel; csolna­­kázás közben a Tiszába esett s ha a csolnakban levő rokonai lélekjelenlétüket veszti, ment­hetetlenül ott leli halálát. A baleset részleteiről tudósí­tónk az alábbiakat jelenti: Fejérváry József szerkesztő nejével, Bogyó Géza ulibiztossal és ennek fiával, Bogyó Gergely tanulóval vasárnap lem­ent a mártélyi Tiszára, hogy a hul­lámtérben levő szőlőjét meg­nézze.­­ Bogyó Gézának a Tiszán van egy maga által kontiruált moto­ros csolnakja, ebbe ültek bele Fejérváry, Bogyó Géza és Bo­gyó­ Gergely. A kis csolnak vígan szelte a babokat, mikor azonban a Ti­sza közepére értek, a motor felmondta a szolgálatot s az ár magával­­ ragadta a csol­­nakot. A bent ülők tehetetlenül, kétségbeesetten nézték a tör­­ténendőket, Fejérváry szerkesz­tő akart valahogy segíteni a ba­jon, mikor azonban felállt a csolnakban, megbotlott s ha­­­­nyal a Tiszába zuhant.­­ A kis Bogyó Gergelynek­­kö­­­­szönheti, hogy ott nem lei le­­ halálát. A fiú ugyanis­­nem­­vesz­tette el lélekjelenlétét, a csol­nakban levő kötelet az árral küzdő szerkesztő felé dobta, s azt megragadta s így óriási erő­­­­feszítés között vissza tudott mászni a csolnakba, melyet még nagyobb munka árán vala­hogy partra vonszoltak. Az iz­galmas jelenetnek sok tanúja­­ volt a parton.­­ Burkolást kérnek. R­á­c­z La­jos és társai kérelmet adtak be a vá­rosi tanácshoz, hogy utcájukat az új követési szabályrendelet alapján bur­kolják ki. A kérelem teljesen indokolt, épen ezért a tanács jóakarata figyel­mébe ajánljuk.

Next