Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1912. november (8. évfolyam, 266-288. szám)

1912-11-01 / 266. szám

k­ ­­t­­ .1­5­ 75 százalék a pótadó. fi közgyűlés második napja. Apró csaták: Hun­vásárhely, okt. 31 A kemény dió: a jövő évi költ­ségvetés tárgyalása képezte a mai közgyűlés legfőbb­­pontját. A tárgyalás m­­enetét — elte­kintve egy pár szenvedélyes szócsatától — n­yugodtnak mondhatjuk. Érv érv ellen har­­­­colt s hol ez, hol amaz az­­ér­­­­dek győzedelmeskedett. Meg kell állapítani, hogy a­­ törvényhatósági közgyűlés min­den pontra kiterjedő figyelem­­­mel foglalkozott a költségvetés egyes tételeivel s igy sikerült is elérnie, hogy a tanács által elő­terjesztett költségvetési tervezet­ben kontemplált 76 százalékos­­ pótadót egy százalékkal lejjebb, 75 százalékra szorította. Tehát ismét három százalék­kal emelkedett a pótadó, ami a polgárságnak súlyos megterhel­­tetését jelenti a jelenlegi igen nehéz viszonyok között, melyek­ből csak az lehet a kivezető út, ha az illetékesek egyszer­ már kom­olyan foglalkoznak azzal a kérdéssel, vajjon milyen új jövedelmi forrásokat lehetne te­remteni, melyek a polgárságot meg nem terhelnék, új ild­ozato­­kat nem követelnének, hasznot­­ azonban hajtanának. Hisszük, hogy lesz még erről­­ szó a közeljövőben.­­ A közgyűlés második napjá- s ról szóló jelentésünk­ különben­­ az alábbi:­­ A közgyűlést a főispán fél 10 órakor nyitotta meg. Előbb a tegnapi tárgysorozatról megmar­­ radt kisebb ügyeket tárgyalták. s Szabó Sándornénak 50 koro­na havi segélyt javasolt adni a tanács. A közgyűlés elfogadta.­­ Rostás Márton utásznak 300 korona végkielégítést adtak­. — Röszler Ferencnének és­ Ábra­­­­hám Jánosnénak 96—96 korona honvédözvegyi nyugdijat utal­ványoztak. — özv. Rakonczai Jánosnét 140 koronára büntet­nék, mivel bérletéről a takar­mányt elvitette. A város pénzel. A közgyűlés megbízást adott­­ a tanácsnak, hogy a helybeli pénzintézetekkel lépjen érint­kezésbe a kamatláb felemelése ■céljából. A tanács a megbízásnak eleget tett s az lett a megállapodás, hogy a­ takarékok negyed szá­zalékkal hajlandók felemelni a város pénzeinek kamatját. A közgyűlés ezt el is fogadta. Egy utca nyitás. Régen húzód­ik már az a ké­relem, melyet Wilhelm Miór adott be a célból, hogy telkén keresztül a Wlassich-utca felé egy utca nyittassák. A tanács igen sokat tárgyalt ebben a dologban, míg odaju­tott, hogy Wilheim Mór a köz­térért 40 koronát ajánlott a Maga területéért pedig 15 ko­ronát kért. A városi tanács nem fogadta el a javaslatot, mely határozat ellen Wilheim Mór felebbezett. A közgyűlés tárgyalás alá vet­te a kérdést s arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy ezen ut­ca kinyitása közérdekben fek­vő dolog. Szótöbbséggel, 29 sza­vazattal 21 ellen Wilhelm­­Mór felebbezésének helyt adtak, így ez utca hamarosan ki fog nyitni. A költségvetés, A város jövő évi költségveté­sét Soós István dr. tanácsnok is­mertette általánosságban. Elő­lterjesztette, hogy a k kiadás 1298135 korona 90 fillér, a fedezet 737860 korona 74 fillér, s a hiány fedezésére 76 százalék­­­kos pótadót irányoztak elő. Endrey Gyula szólalt fel ez-­­ után s azt fejtegette, hogy a­­ tisztviselők családi pótlékát a költségvetésbe nem kell beál­lítani, mivel — mint mondotta — a tisztviselők álmodni se merték, hogy ilyen fizetésbe pottyannak. Azt vitatja, hogy a törvény a városokra nem vonatkozik, az csak az államra kötelező tiszt­viselőivel szemben. Szenvedélyesen kel ki az ellen, hogy a családi pótlékra olyan egyéneket is felvettek, kiket az meg nem illet, a t­anács elha­­markodva hozta ezen dolgot a köz­gyülés elé. Csak 15 ezer koronát javasol beállítani. Endrey Gyula szavai után a főispán szólott. Endrey felállt s igy szólt: — De tán én beszélnék meg? — Azt gondoltam, hogy be tetszel­ végezni — mondta a főispán, majd megjegyezte, hogy ebben a dologban nem véglege­sen határoz a közgyűlés. Juhász Mihály polgármester hozzájárult ahhoz, hogy a költ­ségvetésbe egy bizonyos össze­get állítsanak be. Felvilágosít­ja Endrey Gyulát, hogy a csalá­di­­pótlék iránti kérelmeket a közgyűlés fogja elbírálni. Soós István dr. tanácsnok szólal fel s azt mondja, hogy ha Endrey Gyula felvilágosításokat kért volna, akkor nem vádolta volna m­eg jogtalanul a tanácsot, mert hiszen a családi pótléko­­­­kat a közgyűlésnek alkalma lesz letárgyalni. A tanács csak tör­vényes kötelességét­ teljesítette, s nem illetheti tehát vád. Ki­jelen­­j­ti, hogy a családi pótlékra szük­­­­séges összeget okmányok alap-­­­ján állították be. A költségvetés­i realitást veszélyezteti az, ha­­rise­bb összeget állítanak be a költségvetésbe. Kitör a harc. Endrey Gyula feláll szólásra s a padot verve mondotta, hogy a tanácsnak nem volt joga a költségvetésbe beállítani a csa­ládi pótlékra felveendő összeget. — Mi, a törvényhatóság va­gyunk erre illetékesek — mon­do­tta Endrey. — De nagy hang — szólt köz­be a polgármester. — Ez nem is törvény — kiál­totta Endrey. Spilka Antal: Ez csak az ön meggyőződése. Tárgyaljunk nyugodtan! Endrey: Az lehet, de ne érzé­kenykedjenek a tisztviselő díjak. — Szólni csak szabad — mondja Soos István. — Persze, hogy szabad! — Legalább eddig így volt­­­­­mondotta ismét Soos István. Csáky Lajos főügyész Endrey­­ Gyulával polemizál s azt mond­ja, hogy önámitás volna, ha azt gondoljuk, hogy 15 ezer ko­rona elég lesz a Család!)­ pótlékra. Spilka Antal azt fejtegeti, hogy a tanács nem akarja rá­erőszakolni a közgyűlésre a családi pótlékokat, de tervezet­tel elő kellett állni. Azt java­solja, hogy utasíttassék a tanács részletes tervezet előterjesz­tésére. Halász Manó dr. azt fejtegeti, hogy a családi pótlékokat most le kell tárgyalni, mert egy hó­nap múlva se fogunk többet­ tudni. Majd igy folytatta: —Nekem fáj az a modor, me­lyet a­ közgyűlés a tiszviselője iránt tanúsít és tanúsított. Azt látom, hogy mikor fizetés javí­tásokról van szó, akkor azt ki kell erőszakolni. Én a vásárhe­lyi tisztikart kötelességtudó em­bereknek ismerem, az a m­eggyő­­ződésem, hogy jószivel kell ad­ni azt a nagyobb fizetést, ami­ből a tisztviselők csak megélni tudn­ak. Balogh Sándor szólal fel most és azt mondja, hogy a tisztviselők sokszor nem jól bánnak a földmivelő osztály­­lyal, sőt sokszor arra működ­nek tevékenykedésükkel, hogy igzt az űrt, mely köztük van, még jobban mélyítsék. A főispán, Halász Manó, majd ismét Endrey Gyula szólaltak fel s azt mondja, hogy a szava­záskor a tisztviselők betolakod­tak ....... — Ezért a kifejezésért rend­re utasítom a bizottsági tag urat — mondotta a főispán. — Mi a város egyetemes pol­gárságát képviseljük! — Hát mi mik vagyunk — kérdezte Soós István. — Ne tessék idegeskedni szólt Endrey. — Bennem is van tisztesség­érzés ! — mondotta Soós. A szenvedélyes szócsatát se főispán bezárta, a közgyűlés elh­atározta, hogy a családi pótlék ügyében a jövő havi köz­gyűlés elé részletes tervet hoz­zon a tanács. A költségvetést általánosság­ban elfogadták s ezzel a dél­előtti tárgyalás véget ért három­negyed 12 órakor. A délutáni tárgyalás. Délután negyed 4 órakor kez­­­dődött a közgyűlés a költségvet­­tés részletes tárgyalásával. A közfürdő jövedelméből 7000 koronát állítottak be, jó­val magasabbat mint ta­­v­aly. Ennek oka az, hogy a­ fürdődíjakat fel fogják emelni már a jövő esztendőben. A bevételi címeket szó nélkül fogadták el. A napidijasok közül. A kiadási tételeknél a­­napi­dijasok fizetésének beállítása ellen Balogh Sándor szólalt fel­, abból indulván ki, hogy most is nagy a személyzet. Soós István tanácsnok a­zt fejtegette, hogy a napidíjasok megszüntetése nagy veszede­lemmel fog járni. — Hát a­z írnokok — szólt­­közbe valaki. — Valljuk meg őszintén — mondta Soos István — hogy a kisebb hivatalnokok olyan gyön­gék, hogy munkaerejük csak 50 százalékban használható ki. Ez pedig a közgyűlés hibája, miért nem válogatta meg őket. Soos István beszédje közben Endrey Gyula közbeszólt: — Nem nagyon erőltetik meg magukat az urak ! — Bizony megerőltetjük né­ha, különösen mikor közgyűlés van — szólt Soos István. Szathmáry Tihamér azt fej­tegeti, hogy a tárlatírástól nem lehet a napidijast elvenni, mert akkor a polgárság félnapokig fog ücsörögni a hivatali ajtók előtt. Endrey Gyula a napidijasok alkalmazása ellen beszél, nem hiszi, hogy baj legyen a torony, alatt. Hia a napidijasokat felbocsájtják.­­ Soós István: Sógorság, koma­­ság révén választották az írno­kokat, nem tehetünk róla, ha nem tudnak dolgozni. Juhász Mihály polgármester a napidíjasok fentartása mellett szólal fel, képtelenségnek tartja­, hogy kisegítő munkaerő ne le­gyen. A főispán szavazásra tette fel a kérdést, melynek eredménye az lett, hogy e címen 6362 ko­ronát szótöbbséggel felvettek la költségvetésbe. Egyforma szavazat. Az árvaszéknél a Di­­­no­ki költ­ségekre előirányzott összeg e 7 u I­t, Z. 9 ik .k zz sz 31 é­­ve a - U a­:e­ith be 30 ik. iás iái és Z.9 tér al­ion ron­dba hét !Z. 512 tok sz. 524 •g.f .uk. kér. Jatt­ó-525 ,tik. tág- 909 itt 9 izé­éi* 534 Hódmezöi vásárhaif, 1912. november 1. péntek Ara 2 fillér. 1111. évfolyam 266 szám. iMiiiirríTn^rifBaTfiaBBi­ c» nin am VÁSÁRHELYI HIRDETÉSBE ““•H NYILT-TÉR­­I petit sora 80 (tlill Megjelenik a koré reggeli Ar&kban ÁRÚSÍTJÁKlk ELŐFIZETÉSI ÁR HELYBEN! negyedévre a K. félévre « »Kész évre S K VIDÉKRE! negyedévre 4 K. tgy béra LéO Egy szám éra: 'sétköznap 2 ^'ttér. Tanémnap „ ) FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. I____ Andrássy­ utca 17. sz. alatt. VAsArhely • Katu­r­son, OroshAgRinc a Pusztán, Oyo piroson, Békét», Sámsonban. Főszerkesztő és laptulajdonosi KUN BÉLA. TELEFONSZÁM : 58. '•r'erim

Next