Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1913. szeptember (9. évfolyam, 207-233. szám)

1913-09-03 / 209. szám

Hódmez ''■vásári'e'.y, 1913 szeptember 3. szerda. Ara 2 fillér. VÁSÁRHELYI Független politikai napilap«­­ Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Telefon: 87, S­z­pszerkesztő és laptulajdonos. IElőfizetési ár helyben egész évre 10 K., félévre 5 K., Egyes szám ára: 2 fillér, vasárnap és piaci napokon 4 fillér. KUN BÉLA. _____I Vidékre negyedévre 5 K. — Nyilttér petit sora 80 fillér. IX. évfolyam­ 239. .«in’. liVriik­fP",,ro^' Mikii ««mi (M.) Szeptember hóhoz érkez­tünk el, amikor nemcsak a gyer­mekvilág vonul be az iskolá­ba, hanem a politika is rend­szerint be szokott vonulni a fórumra.­­ Az idei szeptember igen si­­­gár kilátások között köszön­tött reánk. Lent a vidé­­ken a gazdák kese­regnek a sok kicsirá­zott búza miatt. Kiterí­tett ponyvákon, padlásokon, hambárokban szárítgatják a nedves, nyers szemet, nehogy most kelljen azt elvesztegetni. A kis gazda, aki rá van szorulva, hogy kicsiny termését ér­tékesítse, nagy levo­násokat szenved a hibás minőség miatt. Úgy hogy aki teheti, menekül attól, hogy betakarított gabo­náját most legyen kénytelen eladni. Inkább vár, tartogatja készletét, mert sajnálja, hogy Isten csapását még szándéko­san is kárára fordítsa a sok helyen működő vidéki kapzsi piaci uzsora. Talán a kukorica az idén mégsem megy úgy veszendő­be, mint a múlt évi esőzések miatt. A szőlőnek azonban már általában vége van. Csak szórványosan, egyes helyeken sikerült a termés egy részét úgy-ahogy megmenteni. A legtöbb helyen a szemek fe­ketén lehullottak, a megmaradt szemek pedig lerothadnak, vagy egressé válnak. Mindenki tudja, hogy men­nyire szükségünk lett volna pedig egy-két évi jó termésre. Legalább ez is segített volna a szörnyűséges gazdasági pusz­tuláson valamit enyhíteni. A megrendült ipart és kereske­delmet ez segítette volna ugy­­ahogy életben tartani. Most már ez a kilátásunk is meg­semmisült. A sok istencsapás és kedvezőtlen időjárás már a jövő évi termés sikerét is koc­kára teszi. Ilyen sivár helyzetben for­dul a magyar közönség sze­me a politikai élet felé. Ha itt békés és tisztes, alkotmányos élet vol­na, ha szakítanánk azzal a meggondolat­lan provokáló politi­kával kifelé is, akkor megindulna megint egy egészséges gaz­dasági áramlat az or­szágban. Ilyen egy krízis után, ame­lyen most gazdasági életünk keresztül ment — sőt nem is ment keresztül, mert most is a maga teljességében benne van — epedve várná az or­szág, hogy a művelt, gazdag külföldi államokkal újólag okos és becsületes gazdasági kötés­be kerüljünk. De addig, míg nálunk ilyen állapotok vannak, a külföldi tőke meg nem mozdul. Sem az állam, sem magánosok pénzhez nem juthatnak. Azért kínlódik, vergődik itt minden üzlet, minden vállalat, mert a tőkegazdag kultúrállamok me­reven elzárkóznak előlünk a Tisza-féle politika miatt. Egy Tisza többre becsüli a saját felfuvalkodott gőgjét, mint a milliók szen­vedését és nyomorát. De ha Tisza és bihari hí­vei így gondolkoznak is, miért nem jutnak jobb belátásra a tőle távolabb álló elfogulatlan emberek ? Miért engedik, hogy Tisza a maga eszeveszett po­litikájával pusztulásba rántsa az egész országot, így szenvednek milliók egy miatt és egy politikai rendszer miatt. Mit hoz az ősz, alig le­het előre megjósolni. Andrássy állásfoglalása és az ellenzék okos összefoglalása talán előre viszi az ország sorsát. Tömö­ríti mindazokat, kik a mai rémséges közállapotokon egész­séges politika követése által segíteni akarnak. És végre elkövetkezik az országra egy békés kibontako­zás korszaka, amely megadja a nyugodalmat és békét a sokat zaklatott országnak. Felhőszakadás Vásárhelyen. Víz alatt a piac. Az eldugult csatornák. Rettenetes idő vonult keresztül ma reggel Vásárhely felett. Még hat­hét órakor nap­sütött, nyolc óra fele vészes fellegek tornyosultak a nyu­gati égboltozaton, nyolc óra után megeredt az eső s olyan arányban ömlött, amire még nem igen emlé­kezünk. Teljes egy óra hosszáig tartott a vihar s ez az egy óra épen ele­gendő­ volt arra, hogy városunk csatornázásának méltó képét lássa a közönség s fogalmat alkothasson arról, hogy az adófizetők érdekei miképen kezeltetnek az illetékes té­nyezők által. Hogy az utcákat, melyeken köz­lekedni nem lehetett, mert a csator­nák gondozatlansága miatt sok víz­ben állottak,­­ ne is említsük, egy­szerűen a város legszebb teréről, a Kossuth-térről beszéljünk, mert itt olyan állapotok keletkeztek, hogy a tisztelt mérnöki hivatal tarthatja a hátát. A Kossuth-térnek a Nagytakarék felőli oldalán, ahol a krumpli és kék­festő piac van, valóságos tenger állott. Ötven centiméteres víz­ben állotta le, az árusok és az áruk, tehetetlenül szemlélte a közönség, hogy miként pusz­tul el a sole portéka. Kilenc óra táján tűrhetetlenné vált a helyzet, ekkorára a mérnökségtől is előkerült két ember , hogy ezek a csatorna levezető lyukának hol­léte felől milyen tájékozatlanok vol­tak, azt mi sem mutatja jobban annál, hogy térdig érő vizben tel­jes félórán át keresték, míg­nem megtalálták s lefolyha­tott a viz. Ez a kacagni valóan szomorú eset természetesen nem játszódott le szó nélkül, mert az elkeseredett és portékájuk tönkremenése felett bánkódó árusok épen nem épüle­tes modorban emlékeztek meg a mérnöki hivatal szaktudásáról, mi­kor pedig egyik árus azt kérdezte, hogy ki fizeti meg a kárát, a to­rony alól kiküldött hivatalos sze­mélyiség mosolyogva vágta oda: — Hát másutt meg házak is összedőltek! Tisztelt urak, ilyen és ehhez ha­sonló kijelentésekkel a bajokat nem lehet orvosolni, ez a mai eset intő példa lehet a jövőt illetőleg, de le­gyen is, mert tényként lehet leszö­gezni, hogy a piaci árusok elpusz­­tult portékájukért méltán perrel tá­madhatnák meg a várost, hiszen csak a vak nem látta, hogy a ható­ság közegeinek járatlansága követ­,­keztében kerültek víz alá az áruk.­ Meg kell még említenünk, hogy ugyanilyen állapot volt a zöldség-­ piacon; hol a szegény kofák árui kerültek víz alá, inasgyerekek lu­bickoltak a 60 centiméteres árban s közben azzal szórakoztak, hogy paradicsomokkal bombázták egy­mást, miközben a rendőrök iskolá­ban voltak, ahelyett, hogy a felfor­dult állapotokon segítettek volna. A rettenetes felhőszakadással jég is volt, ami nemcsak a termények­ben tett kárt, de a csirkepiacon sok aprójószágot agyonvert. Délelőtt folyamán a tűzoltók egye­bet se tettek, mint a veszélyben forgott házakból szivattyúzták ki a vizet. Petőfi­ utca 20, 22. és 26., Oroszlán­ utca 11. szám alatti há­zakban a szobákba is behatolt a víz, de nem kímélte meg az ó­­templomot se. A híres csucsi csatornázás is szé­pen bemutatta magát, az Újvilág- és a Teleki-utcák még délután is sík vízben állottak, talán még most is úgy vannak, ha meg nem talál­ták a hibát. Délután folyamán B­o­r­b­á­s Im­re bizottsági tag vezetésével kül­döttség kereste meg Reich Ede főmérnököt, hogy a Kígyó-, Szőlő- és Csillag-utcák víz alatt vannak, tegyenek valamit, mert a házakban is kárt tesz. A főmérnök intézke­dett is, de bizony az nem sokat ér, mert ezeknek az utcáknak vize partnak van vezetve, csak rendsze­res feltöltés segíthet. Ezt kell meg­csinálni, ha a bajt orvosolni akar­ják. Mindezt pedig egy kis felhőszaka­dás csinálta, mely mindössze" 60 Iskola öltönyök, NEUMANN M. felöltők cossin­tiek , , , , , . , , ,, JL cs' es Kir. udvari és kamarai szállítónál link­eS leánykák SZEGED, Kárász­ utca 5. szám. .............. részére kaphatók. Külön osztály mértékszerinti megrendelésekre ! Kérjen árjegyzéket!

Next