Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1914. július (10. évfolyam, 163-197. szám)

1914-07-07 / 168. szám

2. amerikai tartózkodásom alatt a legmelegebb rof­onszenv és ér­deklődés nyilatkozott meg. Az Egyesült­ Állam­ok alelnöke, Mr. Marshall és mások is kijelen­tették, hogy a demokrácia ér­dekében és az abszolutizmus túlkapásai ellen küzdeni nem egy nemzetnek, hanem az em­beriségnek ügye s így gróf Károlyi Mihály akciója dien nemcsak, hogy nem lehet ki­fogás, de az Amerikában, a legdemokratikusabb világrész­ben csak rokonszenvre találhat. T­­­apasztalásaim után me­rem állítani, hogy gróf Káro­lyi Mihálynak és társainak amerikai látogatása páratlan nagyszerüségű diadalút lesz vé­gig az Egyesült­ Államok terü­letén. Amerikában élő honfi­társaink ezrei és ezrei leírha­tatlan izgalommal várják, hogy gróf Károlyi és társai körük­ben megjelenjenek. Ebben a fanatikus lelkesedésben nagy része van annak is, hogy gróf Károlyi Mihály első amerikai látogatása alkalmával csodála­tosan meg tudta nyerni az amerikai magyarok szívét. Tö­megek és egyesek rajongói Ká­rolyinak és benne látják az Új- Magyarország megtestesülését. Károlyinak elévülhetetlen ér­deme, hogy felfedezte számunk­ra az amerikai magyarságot, mely nemhogy elveszett volna a magyar nemzetre nézve, ha­nem annak ma legértékesebb és talán politikailag legérettebb és leghozzáférhetetlenebb eleme. A legfőbb probléma az, hogy az óriási távolságok mellett hogyan lesznek képesek a meg­hívások csak egy kis részének is eleget tenni. Azt hiszem, nem fog egyébb megoldás szá­mukra maradni, mint hogy csoportokba osztva, külön-kü­­lön körutakat tegyenek. A bi­zonyos, hogy ez a látogatás a legszorosabb kötelékeket fogja létesíteni az amerika magyarok és az óhaza között. Másik nagy érdeme Károlyinak, hogy az amerikai magyarság vezetői kö­zött gyakran tapasztalható el­lentéteket sikerült teljes mér­tékben elsimítania. — Vasárnapi zárórák. A keres­kedelemügyi miniszter rendeletet küldött ma a városhoz a vasárnapi zárórákról szóló 1913. évi XXXVI. t.­c. végrehajtásáról. Tíz órakor be kell csukni a kereskedéseket, azok kivételével, amelyek speciálisan és kizárólag élelmiszer (hús, kenyér stb.) elárusítással foglalkoznak. Ez utóbbi üzletek déli 12-ig maradhat­ VÁSÁRHELYIgREGGELT UJSÁG I?14, fokas 7, 1l koronás fők életbiztosítása. A szerajevói merénylettel kap­csolatosan az a hír került forga­lomba, hogy a trónörökös és a fe­lesége óriási összegre biztosították életüket egy hollandi biztosító tár­saságát. Ez azonban nem valószí­nű, mert bár igaz, hogy a fejedelmi személyiségek életüket nagyobb összegre szokták biztosítani, azon­ban a biztosító társaságok, a­me­lyek ugyancsak óvatosak, aligha kötnek velük olyan biztosítást, mely merénylet esetére is érvényes. Túlzottak azok a hírek is, mint­ha a trónörökös harminc millióra biztosította volna az életét. Az egészből annyi igaz, hogy Ferenc Ferdinand egy hazai biztosító inté­zetnél , két vagy háromszázezer koronás biztosítást kötött. Az, hogy külföldi intézetnél is volna kötvé­nye, nem valószínű, ha volna is, az sem szólhat olyan hatalmas összegről, melynek az évi járuléka fölemésztette volna a trónörökös hatalmas vagyonának jelentős ré­szét. Az o­sztrák és magyar ural­kodóház hercegei közül különösen azok biztosítják magukat, a­kiknek nincsen túlságos nagy magánva­gyonuk, azonban szintén csak mér­sékelt összegre. A jelenlegi trón­örökös, a­mikor elvette Zita királyi hercegnőt, egy osztrák intézetnél háromszázezer koronára biztosí­totta életét, amely összeget felesége kapná abban az esetben, ha férje időközben meghalna. Az uralkodók között Viktória an­gol királynő valóságos sportot űzött a biztosítással. Azonban ő olyan formában kötötte a biztosításokat, hogy husz-huszonöt esztendő múl­va a biztosítás teljes összegét meg­kapta. Viktória tudvalévően nagy életkort ért s igy még életében több millió korona "biztositást vett föl az egyes intézeteknél s ezzel a pénzzel családjának nem éppen fé­nyes anyagi helyzetén nagyot len­dített. Úgy látszik, az angol királyi családban tradícióvá vált Viktória királynőnek ez a szokása, mert fia, Edvárd király és unokája, V. György király is nagy összegre biztosították életüket. Ugyanez a szokás az olasz királyi családban is; a meggyilkolt Umbertó király három millió lírára biztosította volt életét, amit a jelenlegi király és az özvegy királynő kaptak meg. Viktor Emánuel király is jelentős összegre biztosította életét. Don Karlosz portugál király szintén nagyösszegű életbiztosítást kötött volt francia pénzintézeteknél, és a­mikor meggyilkolták, Mont­el királyra meglehetős nagy summa pénzt hagyott. Állítólag több milli­óról volt szó, melyet aztán a mu­latós fiatal király két kézzel szórt szét. Ferdinánd bolgár király, a­ki alapjában véve retteg attól, hogy trónszéke alatt nem robban-e föl egy bomba, követte királytársainak ezt a szokását és több millióra biz­tosította életét. A svéd norvég és dán királyok, mint józan északi férfiakhoz illik, színtére nagyösszegű életbiztosítást kötenek gyermekeik javára. X. Pius pápa, a­kinek a kezében sohasem állt meg a pénz, mert minden garasát jótékony célra osz­togatta, nem tudott vagyont gyűjte­ni, azonban nőtestvéreiről gondos­kodni akart és még velencei pátri­árka korában nagyobb összegre biztosította magát. A­mikor a pá­pai székre került, pontosan fizette tovább biztosításrészleteit, és ahol csak lehelt, propagandát csinál a életbiztosításnak. Sándor szerb király kevéssel megyilkoltatása előtt hatszázezer frankra biztosította életét, azonban jellemző, hogy utódja, Péter király hiába fordult bármelyik biztosító­intézethez, nem voltak hajlandók életét biztosítani az ismert politi­kai viszonyok miatt. Ugyancsak ezzel a megokolással utasították el Wied herceget, a­mikor Albánia trónjára lépett, mert az újdonsült fejedelemek az volt az első lépése, hogy életbiztosítást akart kötni. Érdekes, hogy valamennyi feje­delmi személyiség normális tarifát fizet, mint akármelyik közönséges földi halandó, kivételt csak az orosz nagyhercegekkel tesznek a francia biztosítótársaságok, a­meny­nyiben velük szemben fölemelik biztosítási díjaikat, azzal a meg­okolással, hogy életük alapjában véve nem egyéb, mint egy nagy szerencsejáték. A tejszövet­kezetben a legjobb tejtermékek olcsó árban 1 rendű kövértej literje 20 f. soványtej „ 06 „ , a legfinomabb kövérsajt 1.60 , , „ soványsajt 64 fi. kg. , , Hordósturó kgja. 60 „ „ Frissturó „ 52 „ „ A legfinomabb vaj „ 4 kor. 1 1. tejsürü és tejfel 1 kor, literje 2 1. savó 1 fillér. 1 kg. jég 2 fillér Nagyobb vételnél sajt és túrónál árengedmény. 53 Az igazgatóság: 1 beteg új, — talán ifi Mattan — sebeket kapott Mi is történhetne jobb olyan beteg családban, ahol a bete­gek körül veszekedő, bosszú­vágyó, kontár kuruzslók ízet­­lenkednek ? Megmondotta pár ezer év­vel ezelőtt Jézus, hogy az or­szág, mely önmagával megha­­sonlík, elpusztul. Ez a mondás , jobban mint akárhol és akármikor, beteljesül Magyar­­országon. Mert négy év alatt szegény s hazánk a rosz gazdálkodás és kínzó bánásmód alatt annyit szenvedett, amennyit kibírni szinte lehetetlenség, — ott is, ahol a viszonyok máskülönben aránylag kedvezők, a magyar nemzeti jogok, a mondoros parlamenti őrök csúl intézmé­nyével végelkeseredésbe erősza­kolták a lakosságot A magyar nemzet zöme keserű, kemény harcot vív. Elmondhatjuk a Jézus szavaival, hogy sze­gény védtelen hazánk önmagá­val meghasonlott. A mostani kormány nem­zetrontó munkában van elfog­lalva. Millárdos adósságok haj­­hászásával le van úgy kötve, hogy a beteg ember kuruzslá­­sát hagyta egészen abbaveszni. Ennek a világra szóló rette­netes következménye az ép, erős, daliás, tetterős trónörö­kösünk és áidott neje meg­gyilkolása. Bizony-bizony, ennek nagy­részben a Tisza pokrócbánás­módja az oka, mert a külföl­det, különösen Szerbiát és Ro­mániát ránk eresztette, mert csak az ellenzékkel küzködött, a két vagy három szomszéd­nak pedig szárnyat adott, szarvat növesztett, a magyar nemzetet pedig porig alázta, s mi több, a hitelképességét a a tönk szélére jutatta, úgy a hogy Európában hitel tekin­tetében Magyarország áll most legrosszabbul és ha háborúba keveredünk, ments Isten, hogy mi fog történni. Az ország elszegényedve és kizsákmányolva, a nép színe java kivándorol, az otthonlevők kenyér és ruha nélkül szűköl­ködnek. Nézzünk Erdély és Észak­kelet felé ! Segít azokon a sok milliárdos adósággal előállított — úgy hiszem, panamázás nél­kül összeállított — tündöklő hadi berendezés ? Bizony-bi­zony sokszor kétkedve eszem­be jut a nagy Széchenyi István mondása, hogy: Ma­gyarország ír,­a volt ha nem lesz. Ezt Tisz­i István szerint megfordítva kell érteni, hogy : Magyarország volt, de nem lesz. Mert a magát doktornak tartó kuruzsló a be­teg embert addig kínozza míg . . De erre példa a mostani rettenetes tragédia- A Tisza István alázatoskodó, rosz nemzetiségi politikájának gyümölcse. Kovács József a függetlenségi és 48-as párt elnöke. nak nyitva____________________ IngjüfbiQ nevittlnem­ ajánlom kitűnő aradi és komlósi pálinkáimat, kis üstön U­U Idái U­llauu UU U főzött törköly, szilva, barack. Legfinomabb Thea Ru­úgy szintén a legjobbnak ismert kőbányai Részvényért jégbe hűtve igen leszállított árak mellett. Tisztelettel Miskolczi Ármin újváros VUL kor« Szécsényi-tár, Telefon 116, 248

Next