Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1916. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1916-01-01 / 1. szám
Hódmezővásárhely, 1916. január 1. szombat Ara 4 fillér. XII. évfolyam 1. szám. VÁSÁRHELYI Független politikai napilap. .cikentőiés it kiadókhraUl Konttth-tél. Telefon 87. tere* vám ára hétffi kivételével mindennap 4 fillér. Felette verkeztete laptulajdene* Kun Béla. Előszettel ár helyben egész évre 14 K., félévre 7. — Vidékre negyedévre 6 K. — Nyiktér petit tora 80 fillér 1916. Véres ó év után virradt föl az újév. Anyák, hitvesek, gyermekek siralma tapadt a tavalyihoz s csak a hatalmas Isten tudja, mit hoz az ur. Ésdekel a nép a menybéli Úrhoz, hogy fordítsa el haragja villámait és adjon győzedelmet hős fiainknak, dicsőséges fegyvereinknek és ebből a győzedelemből fakadjon a béke, a vérhullással megváltott népboldogság a jövő nemzedékek számára, Vásárhelynek sok gyászszal, sok szenvedéssel sújtott népe pedig találjon enyhülést, fölemelő vigaszt abban, hogy a nemzet élni, a Haza virulni fog. Isten áldd meg a magyart! toninegróbite BHOszüt a polgiri élet. Háromnegyed millió szerb menekült a hegyek közt — az éhség és a fenevadak pusztítása. Cetinjéből jelenti az „Independance Roumaine“, hogy Montenegróban az egész polgári élet megszűnt. A hadseregnek háromnegyed réisze i megsíbomlelt Cetinja, a montenegróiek fővároma testemen kihalt, amióta az udvar, a követségek és a konzulátusok elhagyták és Szkutariba költöztek. A montenegróiak bizalommal vannak országuk terepnehézségei iránt. A szerb menekültek száma körülbelül hétszázötvenezer ember. A Rigómezőről való menekülés után ezek árasztották el egész Montenegrót és Albániát, de nagy részük áldozatul esett az ínségnek és a hegységek vadállatainak. Rendelet. — Elrendelem, hogy am promm hadifoglyokat és az őrszolgálatot teljesítő katonákat a munkaadók 1910 évi január 4 én, azaz kedden reggel 8 órára a rendőrkapitányi hivatalhoz kivétel nélkül úgy a bel, mint a külterületről bevezessék. SZATHMÁRY rendőrfőkapitány. Hirdetmény. Értesítem a közönséget, hogy a város kisl és belterületén a sertésrész megszűnt , a zárlatot a mai napon feloldottam. Sertések tehát a piacokra felhajthstók. SZATHMÁRY rendőrfőkapitány: Anglia kardot ránt. Az angol kormánytanácskozások sűrű sora után végre támadásba ment át: elhatározta az önkéntes toborzási rendszer helyett az általános védkötelezettség behozatalát. Kétségtelen, hogy ez a lépés rendkívüli jelentőségű, nemcsak Angliára hanem szövetségeseire és az egész világháborúm is. Angliát egyre elkeseredettebb véresebb szemrehányások falánkja csípte és marta, amiért kivonta magát a nagy emberáldozatból és hagyta, hogy a szövetségesei elgyengüljenek és összeroskadjanak. Ezzel a sürgető követeléssel szemben, amelynek jogosságát nem lehetett kétségbe vonni, az angol kormánynak számolnia kellett a közvélemény tartózkodó álláspontjával és azzalis, hogy az általános védkötelezettség nemcsak az ország lakosságát fordítja a kormány ellen, hanem tényleg megbénítja az ország kereskedelmét és iparát, megfosztja Angliát mai kényelmes pozíciójától. Az angol kormány helyzete rendkívül nehéz volt, de végre döntenie kellett és a döntés tulajdonképpen Anglia bukását jelenti. az általános védkötelezettség erre a háborúra már csak tüntető jelentőségű, mert kiképzett tisztikar hiányában lehetetlen számottevő tömegeket dobni mindazokra a vidékekre, a amelyeket a központi hatalmak veszélyeztetnek. Anglia mint katonai hatalom ebben a háborúban már nem számíthat, viszont azok a terhek és azok a veszedelmek, amelyek magában az anyaországban az általános védkötelezettség behozatala folytán aktuálisak, nyomban és nyomatékosan fognak jelentkezni. Az angol bankár, kereskedő és iparos nem akar meghalni és aki otthon marad, az sem hajlandó megdézsmált jövedelembe és kockázatos nyereségbe belemenni. A védkötelezettség náluk nem azt jelenti, mint a többi európai államokban : az angol állami szervezet teljes létszámot kíván a polgári üzletek lebonyolítására és a férfikarok mozgósítása teljes bénulást idéz elő a termelő munka terén. Ezért húzódott Anglia ettől a radikális rendszabálytól és ezért késett el vele mint katonai fegyverrel. Anglia harcolni fog, vagy legalább is megvillogtatja kardját, de mint az entente bankárja, élelmezője és literánsa bezárhatja a boltot. Minim a bolgár liciti. December 29-én Szófiába érkezett Mackensen tábornagy, aki Szerbiából jött a bolgár fővárosba. A pályaudvaron nagy ünnepséggel fogadták : a királyi testőrség sorfala között vonult végig vasúti kocsijától az utcáig és Mackensent a király nevében Cirill herceg fogadta, Savov tábornok, udvari marsallal. Megjelent ezenkívül a pályaudvaron a német, magyar és osztrák katonai attasé, egy sereg bolgár tábornok és még mások. Mikor Mackensen tábornagy kilépett a vasúti kocsiból, melyben utazott dörgő Hurrá ! kiáltás hangzott fel. A tábornagy a herceg felé sietett, majd utána bemutatták neki a fogadására megjelent többi urakat és tábornokokat, Mackensen tábornagy a szófiai német kolónia képviselőjéhez lépett és így szólott hozzá: Jönre vár most az a feladat, hogy megerősítse e virágzó népben az új szövetségbe vetett bizalmat. A fogadás után a tábornagy elhagyta a pályaudvart. A vasúttól a szállóig húzódó utcán lelkes fogadtatásban részesítették a híres német tábornokot. A szállóba való érkezése után Mackensen azonnal meglátogatta a hadügyminisztériumot, dél egy órára pedig a királyhoz volt hivatalos reggelire. A tábornagy délután utazott el Szófiából, a főhadiszállásra. A tábornagyot nagyon meghatotta az a szívélyes fogadtatás, amiben Szófiában részesítették. — Boldog vagyok, hogy ilyen nép katonáival küzdhetek — mondta Mackensen Momcsilovnak, a kamara elnökének, mikor bemutatták neki. — Ezek a katonák igazán minden tekintetben méltók szövetségeseikhez, — fejezte be szavait a tábornagy. A béketárgyalások alapelvei: állítólagos német béketárgyalások. A Neue Züricher Zeitung „Békekérdés“ címen cikket közöl, amely jól értesült német körök állítólagos békeszándékaival foglalkozik. A cikk fontosabb részeiben a következőket tartalmazza : Német körökben a most megindítandó béketárgyalások alapelveit a következőképpen képzelik el: 1. Belgium függetlensége és önnállósága állitassék vissza, úgy azonban, hogy szerződéssel, esetleg kézi záloggal biztosíttassák, hogy az 1914. évi események meg ne ismétlődjenek. Belgium teljes felszívását maga a német nagyipar ellenezné a leghevesebben, mert a vámsorompók megszüntetése káros helyzetet teremthetne, amíg Belgium munkásviszonyai megfelelő gyári törvény hiányában Németország munkásviszonyai mögött maradnak. Sőt vámunió behozatala esetére legalább öt évi átmenetet kívánnak. Belgium adjon Németországnak hadisarcot, melynek évi részletei megfelelnek a korábbi katonai budgetnek. Ezzel szemben Németország a hadisarc fizetésének idejére rendőri hatalmat gyakorol Belgiumban. 2. I megszállot! francia területek minden további nélkül visszaadandók Franciaországnak. Kárpótlást sem kíván Németország Franciaországtól, azonban Franciaország Oroszországgal szemben fennállott tizennyolc milliárdnyi követelését átengedné Németországnak. E megállapodás természetes előfeltétele, hogy Anglia a német gyarmatokat visszaadja és Calaist kiüríti. A.« Urániában szombaton január elsején és vasárnap január 2-án. Furfang erőszak ellen izgalmas DETEKTÍV dráma 3 felvonásban.