Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1916. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1916-03-19 / 67. szám

Hódmezővásárhely, 1916. március 19. vasárnap Ara. 4 fillér. XII. évfolyam 67. szám. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Telefon 87.­­ Felelős szerkesztő és laptulajdonos.­­ Előfizetési ár helyben egész évre 14 K., félévre 7 K., egyes szám ára hétfő kivételével mindennap 4 fillér. Vidékre negyedévre 6 K. — Nyiltér petit sora 80 fllér. LEGU3HBB« fokrul tárnáik az eloszt. Táv. a miniszterelnökség sajtóosztályától Budapest, március 18. Orosz és délkeleti harctér : Nincs újabb esemény. Olasz harctér: Az Isonzó alsó fo­lyásánál tegnap Selznél gyengébb olasz haderő támadási kísérletét akadálya­inknál visszautasítottuk. Tüzérségi aknavető és kézi gránátharc nem ment túl rendes mértéken, annál élén­­kebb volt mindkét részről tüzérségi tevékenység tolmeini és flitschi szaka­szokban, valamint a Felle-harcvonal részén. Tolmeini hídfő északi részén csapataink támadtak, elfoglalták el­lenség egy hadállását, elfogtak 459 olaszt, köztük tizenhat tisztet és három gépfegyvert, valamint egy aknavetőt zsákmányoltak. Tiroli harcvonalon a Monte­piano a Col­di­­anán rivénél és Judikár­ékban mérsé­kelt tüzérharc volt. Hofer: Német hadi jelentés. Berlin, március 18. Nagy főhadiszállás jelenti. Nyugati harctér: A harci tevékeny­ség tegnap tekintettel a változékony látási viszonyokra, egyik részről sem volt élénk. Keleti harctér: A Nerod­ó két ol­dalán elterülő vidéken a tüzérségi te­vékenység meglehetős élénk lett. A Miadzsodzótól északra az oroszoknak e­gy gyengébb éjszakai előretörését knnyen visszautasították. Balkán harctér: A Dorran tótól délnyugatra jelentéktelen járőr csatá­rozások voltak. Filipescu nyilatkozik oroszországi utazásáról. Filipescu román pártvezér Pétervár­­ról Moszkvába való elutazása előtt fo­gadta a Birsevija Vjedomoszti szer­kesztőjét és a következőket mondotta neki: — Bizonyára meg fogja érteni, mi­ért nem tehetek pétervári látogatá­somról konkrét nyilatkozatot. Elmond­hatom azonban, mennyire meghatott az a szeretet, amellyel itt mint román férfiút fogadtak. A cár, aki ebédet is adott tiszteletemre, hosszasan beszél­getett velem, s megkért, adjam át szí­ves üdvözletét királyomnak és család­jának. Bukarestbe való hazaérkezé­semkor kihallgatásra fogok jelentkezni Ferdinánd királynál, hogy átadjam ne­ki a cártól számára kapott üzenetet. Fogadott pétervári kastélyában Mária királynénk nővére is,­­ aki orosz nagyhercegné. Sokat konferáltam orosz kormányférfiakkal, politikusokkal, kato­nákkal és egy konkrét nyilatkozatot tehetek és ez az, hogy az infant, de különösen Oroszországgal szemben Románia ügye jól áll. A hadiárvákért. A vásárhelyi elesett és rokkant iparosok családjának javára eszközölt gyűjtéshez szép összeggel, 500 koronával járult a m. kir. államvasutak gépgyára, egy igen megszívlelendő, szép levelet küldvén a mi­nap Vásárhelyre, a gyűjtőbizottság fáradhatatlanul buzgolkodó elnökének, Kalmár Zsigmondnak, ki maga is nagy összeg adományozásával mozdította elő a nemes czélt. A gépgyárnak példára buzditó levele a következő : A Magyar Kir. Államvasutak Gépgyárá­nak Vezérügynöksége. Budapest 1916 már­­czius 11. V. Vilmos császár ut 32. T­ekintetes Kalmár Zsigmond urnak Hódmezővásárhely. Megkaptuk f. hó 7-én kelt b. levelét va­lamint annak mellékletét és szívesen te­szünk eleget hozzánk intézett nb. soraiban foglalt kérésének. Szerény adományunk­kal némileg támogatni kívánjuk a hód­mezővásárhelyi ipartestület kebelében az Ön vezetése alatt működő bizottságot ama nemes törekvésében, hogy a háború­ban elesett hódmezővásárhe­lyi iparosok özvegyei és árvái, valamint a munkaképtelenné vált ipartes­tületi tagok segélyezésére egy oly alap létesüljön, amelyik némikép lerója tarto­zásunkat azokkal szemben, akik mi értünk és a hazáért oly, mérhetetlen áldozatokat hoztak A vezetése alatt működő segélyező bizottság nemes czéljának és törekvésének támogatására van szerencsénk mai postá­val az Ön címére postatakarékpénztár út­ján : 500 koronát átutalni, áthatva attól a meggyőződéstől, hogy nem hozhatunk áldozatot nemesebb célra, mint ha azokat segélyezzük adományainkkal, akik a há­ború folytán legtöbbet szenvednek és akik k­enyérkeresőjüket elveszítették. Amidőn arra kérjük, hogy a b. címére küldött összeget rendeltetési helyére juttatni szí­veskedjék, maradunk az Ön vezetése alatt működő bizottságnak célja eléréséhez a legjobb eredményt kívánva, nagyrabecsü­lésünk kifejezése mellett kiváló tisztelet­tel . A Magy. Kir. Államvasutak Gépgyá­rának Vezérügynöksége. Ország. Faragó.“ A Kalmár Zsigmond elnök gyűjtő­­ívének eredményét ő itt közli: Külföldről: Societatea Anonima Romana de Comert (Romániai kereske­delmi részvénytársaság Bucarest. 100 ko­rona. Halász Alfréd vezérigazgató Bucarest 50 korona — Vidékről: Magyar Kir. Államvasutak Gépgyárának Vezérügynök­sége Budapest 500 korona. Balog Lajos a M. Kir. A. V Gépgyárának főtisztviselője Nagyvárad 10 korona — Helyben: 1000 koronát adakoztak : T. F. T. Kalmár Zsigmond; — 100 koronát adakoztak: Zsarkó Imre, Borza Károlyné, Bauer Jakab és Fiai, Hódmezővásárhelyi Takarékpénz­tár ; — 50 koronát adakoztak : Hódmező­vásárhelyi villamos telep, Beregi Lajos, Egy jólelkű urínó, özv. Lázár Istvánná ; — 20 koronát adakoztak: Fejérváry József hadnagy, özvegy Mandel Ignáczné, Dr. Varga Imre, Dr Varga Imréné, Pollik Sándor, Dr. Kanitzer Sándor, Bereczk Péter gyógyszerész, Csáki Sándor, Vékony József, Csáki Máté; — 15 koronát Reisin­­ger Gyula; — 12 koronát Róth Antal és Kalmár ; — 10 koronát adakoztak : özv. Hódi Ferenczné, Deutsch Zoltán, Kenéz Lajos (Kállai­ u.­, Kenéz János, Tompay Ferencz, Meszlényi János, Kácser Gyula, Borbás Sándor, Tereh Gyula, Singer Ig­­nácz, Singer Andorné (vendéglős), Dr. Bleier Antal; — 6 koronát adakoztak : C. Nagy Pál, Kovács Sándor, Csáki Ferenc, Horovítz Mór, Kalmár Zsigmond ; — 5 koronát adakoztak: Balogi Imréné, Kristó Lajos, Széll Ferencz (Kállai­ u.), Engelthaller Sándor, Lázár Istvánná, Sin­ger Ferencz, Paál József; — 4 koronát adakoztak : özv. Kenéz Jánosné, özv. Ka­sza Istvánná, Zsarkó Lajos, Hegedűs János ; — 2 koronát adakoztak: Fejes Sándor, Baranyayné, özv. Dékány Ferencnél Jakó Ferencné, Kaufmann B, Heller Ödön, Schwartz Adolf, Lázár Zsigmond, Juhász Lajosné, Zsarkó János, Singer Sándor, Wolf Lipót, Kristó Pál, Kenéz Tamás (Kállal­u ), Mónus István ; — 1 koronát adakoztak : Hocsi Juliánna, Hanzli József­­né, Schillinger E. J., özv. Schillinger Mi­­hályné, Baranyai Mihály, Frankel Sámuel­­né, Bárány Gyula; —­ 40 fillért adott: Tóbiás Eszter­,— 20 fillért adott: Rosen­­feld Netti. — Összesen: 3725 korona 60 fillér. — Hogy ezen összeg 4.000 ko­rona legyen, szükségem volt még 274 kor. 40 fillérre, — ezen összeg kiegészítésére egyik jó barátom Steiner Ferencz az ő jószive szerint 124 korona 40 fillérrel, — Borza Károly segítő társam pedig, aki a harcztérről 8 napi szabadságra idehaza van, 150 koronával segített a nemes czél­­hoz s igy az öreg Kalmár gyűjtő ive a mai napig elérte a 4.000 koronás összeget. Áldja meg érte a jó Isten minden fillér adakozóját ! Beszéd március 15-én a Kossuth szobornál. Elmondotta: Kun Béla ország­gyűlési képviselő. Koszorút hoztunk a magyar szabad­ságharc megteremtőjének, a magyar nép atyjának, Kossuth Lajosnak szob­rára véres március 15-én, a világhábo­rú második esztendejében. Ám hódo­latunk nemcsak Neki szól ma, hanem a magyar szabadság másik nagy apos­tolának, a 48-adiki márcziusi vértelen hajnalhasadás lángszavu lantosának, Petőfi Sándornak is, kinek nincs itt ércből alakja, de lelkünkben élő szob­ra áll elmulhatatlanul. Mintha hajlanók zendülni, zúgni az ő örök igéjüket: Talpra magyar­uí a haza! — és azt­: Magyarországot a poklok kapui sem döntik meg! De e két látnoki mon­dásnak nemzeti történelmünk útján óriási tért és eseményeket jelentő mértföldjelzői közt ott van valaki, a ki talpra állott, még pedig szavak­ban leirhatatlan erővel állott talpra s a kinek köszönhető,­ hogy ezer pokol ezer ördögével is megküzd nemzetünk, ott van Petőfi és Kossuth akaratának teljesítője: a­­ bátorságában fölül­múlhatatlan, a hősiesség ragyogó ere­jével, a honszerelem szent tüzével ha­lálra is kész magyar katona. Kossuth Lajos teremtménye: a magyar honvéd és ott vannak a világtörténelmi nagy leszámolásban a magyar honvéd­hez mindenképen méltó és a közös hadsereg színét virágát képező magyar ezredek, ott vannak a hős 46 osok is, köztük a mi édes vásárhelyi fiaink, kiknek jelentős részük van abban, hogy ez az ősi föld mienk maradt s kik tegnap is hétszeres rohamát verték vissza a hitszegő olasznak San Marti­nónál. A hivatalos hadi jelentés dicsé­rete, a haza hálája s a harci dicső­ség babérja övezi őket s mai márciusi ünnepünkről feléjük küldjük gondola­tunk szárnyain a bámulatot, a büszke­séget, az áldást, de hajh!... az aggo­dalmat is. Óh mert hétszeres roham visszaverésében mennyi sebesülés s mennyi halál is történhetett! Hány vásárhelyi hitves sóhajt föl könnyezve : Hátha az uram is!? Hány vásárhelyi édesanya zokoghatja : Hátha az én fi­am is!? Hányan fognak aggódni, hogy elmaradnak az eddig örömhírt hozó levelek s hányan fognak kétségbeesés­sel vergődni, mikor csakugyan egy sor írás sem fog jönni attól, kit nagyon­­nagyon szerettek ? És kérdezzük, miért élünk mi, ha mások, ha ők meghaltak ? Hol van itt az osztó igazság? S a fe­lelet az: mi azért tudunk élni, azért van meg a lehetőség arra, hogy él­hessünk, mert mások meghaltak éret­tünk. Ez a világháború véres márciu­sának tanulsága. De ebből az is követ­kezik és a nagy elhatározások, nagy tettek születésének emléknapján már­cius 15-én azt kell köztudattá tennünk, hogy a­mit mi itthon teszünk, bármi­lyen sokat is, a hazáért, az csak kö­telesség, mert élünk, mert ránk moso­lyog az Isten kék ege és nyugodtan hajtjuk fejünk pihenőre, de amit ők, hős katonáink tesznek, az az érdem, mert meg is halnak érte. És miért haltak meg? Azért, a­mit Petőfi jósolt, midőn igy szólt: „Véres napokról álmodom Mik e világot romba döntik S az ó-világnak romjain Az uj világot megteremtik!“ Igen , az új, jobb világ elkövetkezé­­séért halnak meg katonáink, a jövő nemzedékek békéjéért, nemzeti egysé­günkért, az ősi jogaiban és intézmé­nyeiben szabad, független magyar ha­záért. A patakokban kiomló vér, a magyar katonának egész világra szóló rettenthetetlen hősiessége képezi alap­ját az igazságos Isten színe előtt is annak, hogy ez az ország kormányzatban, nyelvben,kultúrában, erkölcsi és gazda­sági haladásban mindenkép magyar le­gyen és valósuljon Kossuth Lajos igazsá­ga, hogy­„a népfelség alapján kívül,nincs szabadság !“ Valósuljon a népakarat az igazi jogegyenlőségben, hiszen a nép adja a katonát, a sok milliónyi hadsereget, a vért, a pénzt, mindent, de mindent, övé hát a jövő szent joga ! A magyar szóról, magyar nyelvről pedig áhítattal beszéljen eztán minden- m­ásmmm. Fűkaszáló és apatógép manillazsineg rövid ideig még vásárolható Rákos Rezső irodájában Gróf Bercsényi és Andrássy utcák sarkán.

Next