Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1916. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1916-03-19 / 67. szám
Hódmezővásárhely, 1916. március 19. vasárnap Ara. 4 fillér. XII. évfolyam 67. szám. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Telefon 87. Felelős szerkesztő és laptulajdonos. Előfizetési ár helyben egész évre 14 K., félévre 7 K., egyes szám ára hétfő kivételével mindennap 4 fillér. Vidékre negyedévre 6 K. — Nyiltér petit sora 80 fllér. LEGU3HBB« fokrul tárnáik az eloszt. Táv. a miniszterelnökség sajtóosztályától Budapest, március 18. Orosz és délkeleti harctér : Nincs újabb esemény. Olasz harctér: Az Isonzó alsó folyásánál tegnap Selznél gyengébb olasz haderő támadási kísérletét akadályainknál visszautasítottuk. Tüzérségi aknavető és kézi gránátharc nem ment túl rendes mértéken, annál élénkebb volt mindkét részről tüzérségi tevékenység tolmeini és flitschi szakaszokban, valamint a Felle-harcvonal részén. Tolmeini hídfő északi részén csapataink támadtak, elfoglalták ellenség egy hadállását, elfogtak 459 olaszt, köztük tizenhat tisztet és három gépfegyvert, valamint egy aknavetőt zsákmányoltak. Tiroli harcvonalon a Montepiano a Coldianán rivénél és Judikárékban mérsékelt tüzérharc volt. Hofer: Német hadi jelentés. Berlin, március 18. Nagy főhadiszállás jelenti. Nyugati harctér: A harci tevékenység tegnap tekintettel a változékony látási viszonyokra, egyik részről sem volt élénk. Keleti harctér: A Nerodó két oldalán elterülő vidéken a tüzérségi tevékenység meglehetős élénk lett. A Miadzsodzótól északra az oroszoknak egy gyengébb éjszakai előretörését knnyen visszautasították. Balkán harctér: A Dorran tótól délnyugatra jelentéktelen járőr csatározások voltak. Filipescu nyilatkozik oroszországi utazásáról. Filipescu román pártvezér Pétervárról Moszkvába való elutazása előtt fogadta a Birsevija Vjedomoszti szerkesztőjét és a következőket mondotta neki: — Bizonyára meg fogja érteni, miért nem tehetek pétervári látogatásomról konkrét nyilatkozatot. Elmondhatom azonban, mennyire meghatott az a szeretet, amellyel itt mint román férfiút fogadtak. A cár, aki ebédet is adott tiszteletemre, hosszasan beszélgetett velem, s megkért, adjam át szíves üdvözletét királyomnak és családjának. Bukarestbe való hazaérkezésemkor kihallgatásra fogok jelentkezni Ferdinánd királynál, hogy átadjam neki a cártól számára kapott üzenetet. Fogadott pétervári kastélyában Mária királynénk nővére is, aki orosz nagyhercegné. Sokat konferáltam orosz kormányférfiakkal, politikusokkal, katonákkal és egy konkrét nyilatkozatot tehetek és ez az, hogy az infant, de különösen Oroszországgal szemben Románia ügye jól áll. A hadiárvákért. A vásárhelyi elesett és rokkant iparosok családjának javára eszközölt gyűjtéshez szép összeggel, 500 koronával járult a m. kir. államvasutak gépgyára, egy igen megszívlelendő, szép levelet küldvén a minap Vásárhelyre, a gyűjtőbizottság fáradhatatlanul buzgolkodó elnökének, Kalmár Zsigmondnak, ki maga is nagy összeg adományozásával mozdította elő a nemes czélt. A gépgyárnak példára buzditó levele a következő : A Magyar Kir. Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksége. Budapest 1916 márczius 11. V. Vilmos császár ut 32. Tekintetes Kalmár Zsigmond urnak Hódmezővásárhely. Megkaptuk f. hó 7-én kelt b. levelét valamint annak mellékletét és szívesen teszünk eleget hozzánk intézett nb. soraiban foglalt kérésének. Szerény adományunkkal némileg támogatni kívánjuk a hódmezővásárhelyi ipartestület kebelében az Ön vezetése alatt működő bizottságot ama nemes törekvésében, hogy a háborúban elesett hódmezővásárhelyi iparosok özvegyei és árvái, valamint a munkaképtelenné vált ipartestületi tagok segélyezésére egy oly alap létesüljön, amelyik némikép lerója tartozásunkat azokkal szemben, akik mi értünk és a hazáért oly, mérhetetlen áldozatokat hoztak A vezetése alatt működő segélyező bizottság nemes czéljának és törekvésének támogatására van szerencsénk mai postával az Ön címére postatakarékpénztár útján : 500 koronát átutalni, áthatva attól a meggyőződéstől, hogy nem hozhatunk áldozatot nemesebb célra, mint ha azokat segélyezzük adományainkkal, akik a háború folytán legtöbbet szenvednek és akik kenyérkeresőjüket elveszítették. Amidőn arra kérjük, hogy a b. címére küldött összeget rendeltetési helyére juttatni szíveskedjék, maradunk az Ön vezetése alatt működő bizottságnak célja eléréséhez a legjobb eredményt kívánva, nagyrabecsülésünk kifejezése mellett kiváló tisztelettel . A Magy. Kir. Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksége. Ország. Faragó.“ A Kalmár Zsigmond elnök gyűjtőívének eredményét ő itt közli: Külföldről: Societatea Anonima Romana de Comert (Romániai kereskedelmi részvénytársaság Bucarest. 100 korona. Halász Alfréd vezérigazgató Bucarest 50 korona — Vidékről: Magyar Kir. Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksége Budapest 500 korona. Balog Lajos a M. Kir. A. V Gépgyárának főtisztviselője Nagyvárad 10 korona — Helyben: 1000 koronát adakoztak : T. F. T. Kalmár Zsigmond; — 100 koronát adakoztak: Zsarkó Imre, Borza Károlyné, Bauer Jakab és Fiai, Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár ; — 50 koronát adakoztak : Hódmezővásárhelyi villamos telep, Beregi Lajos, Egy jólelkű urínó, özv. Lázár Istvánná ; — 20 koronát adakoztak: Fejérváry József hadnagy, özvegy Mandel Ignáczné, Dr. Varga Imre, Dr Varga Imréné, Pollik Sándor, Dr. Kanitzer Sándor, Bereczk Péter gyógyszerész, Csáki Sándor, Vékony József, Csáki Máté; — 15 koronát Reisinger Gyula; — 12 koronát Róth Antal és Kalmár ; — 10 koronát adakoztak : özv. Hódi Ferenczné, Deutsch Zoltán, Kenéz Lajos (Kállai u., Kenéz János, Tompay Ferencz, Meszlényi János, Kácser Gyula, Borbás Sándor, Tereh Gyula, Singer Ignácz, Singer Andorné (vendéglős), Dr. Bleier Antal; — 6 koronát adakoztak : C. Nagy Pál, Kovács Sándor, Csáki Ferenc, Horovítz Mór, Kalmár Zsigmond ; — 5 koronát adakoztak: Balogi Imréné, Kristó Lajos, Széll Ferencz (Kállai u.), Engelthaller Sándor, Lázár Istvánná, Singer Ferencz, Paál József; — 4 koronát adakoztak : özv. Kenéz Jánosné, özv. Kasza Istvánná, Zsarkó Lajos, Hegedűs János ; — 2 koronát adakoztak: Fejes Sándor, Baranyayné, özv. Dékány Ferencnél Jakó Ferencné, Kaufmann B, Heller Ödön, Schwartz Adolf, Lázár Zsigmond, Juhász Lajosné, Zsarkó János, Singer Sándor, Wolf Lipót, Kristó Pál, Kenéz Tamás (Kállalu ), Mónus István ; — 1 koronát adakoztak : Hocsi Juliánna, Hanzli Józsefné, Schillinger E. J., özv. Schillinger Mihályné, Baranyai Mihály, Frankel Sámuelné, Bárány Gyula; — 40 fillért adott: Tóbiás Eszter,— 20 fillért adott: Rosenfeld Netti. — Összesen: 3725 korona 60 fillér. — Hogy ezen összeg 4.000 korona legyen, szükségem volt még 274 kor. 40 fillérre, — ezen összeg kiegészítésére egyik jó barátom Steiner Ferencz az ő jószive szerint 124 korona 40 fillérrel, — Borza Károly segítő társam pedig, aki a harcztérről 8 napi szabadságra idehaza van, 150 koronával segített a nemes czélhoz s igy az öreg Kalmár gyűjtő ive a mai napig elérte a 4.000 koronás összeget. Áldja meg érte a jó Isten minden fillér adakozóját ! Beszéd március 15-én a Kossuth szobornál. Elmondotta: Kun Béla országgyűlési képviselő. Koszorút hoztunk a magyar szabadságharc megteremtőjének, a magyar nép atyjának, Kossuth Lajosnak szobrára véres március 15-én, a világháború második esztendejében. Ám hódolatunk nemcsak Neki szól ma, hanem a magyar szabadság másik nagy apostolának, a 48-adiki márcziusi vértelen hajnalhasadás lángszavu lantosának, Petőfi Sándornak is, kinek nincs itt ércből alakja, de lelkünkben élő szobra áll elmulhatatlanul. Mintha hajlanók zendülni, zúgni az ő örök igéjüket: Talpra magyaruí a haza! — és azt: Magyarországot a poklok kapui sem döntik meg! De e két látnoki mondásnak nemzeti történelmünk útján óriási tért és eseményeket jelentő mértföldjelzői közt ott van valaki, a ki talpra állott, még pedig szavakban leirhatatlan erővel állott talpra s a kinek köszönhető, hogy ezer pokol ezer ördögével is megküzd nemzetünk, ott van Petőfi és Kossuth akaratának teljesítője: a bátorságában fölülmúlhatatlan, a hősiesség ragyogó erejével, a honszerelem szent tüzével halálra is kész magyar katona. Kossuth Lajos teremtménye: a magyar honvéd és ott vannak a világtörténelmi nagy leszámolásban a magyar honvédhez mindenképen méltó és a közös hadsereg színét virágát képező magyar ezredek, ott vannak a hős 46 osok is, köztük a mi édes vásárhelyi fiaink, kiknek jelentős részük van abban, hogy ez az ősi föld mienk maradt s kik tegnap is hétszeres rohamát verték vissza a hitszegő olasznak San Martinónál. A hivatalos hadi jelentés dicsérete, a haza hálája s a harci dicsőség babérja övezi őket s mai márciusi ünnepünkről feléjük küldjük gondolatunk szárnyain a bámulatot, a büszkeséget, az áldást, de hajh!... az aggodalmat is. Óh mert hétszeres roham visszaverésében mennyi sebesülés s mennyi halál is történhetett! Hány vásárhelyi hitves sóhajt föl könnyezve : Hátha az uram is!? Hány vásárhelyi édesanya zokoghatja : Hátha az én fiam is!? Hányan fognak aggódni, hogy elmaradnak az eddig örömhírt hozó levelek s hányan fognak kétségbeeséssel vergődni, mikor csakugyan egy sor írás sem fog jönni attól, kit nagyonnagyon szerettek ? És kérdezzük, miért élünk mi, ha mások, ha ők meghaltak ? Hol van itt az osztó igazság? S a felelet az: mi azért tudunk élni, azért van meg a lehetőség arra, hogy élhessünk, mert mások meghaltak érettünk. Ez a világháború véres márciusának tanulsága. De ebből az is következik és a nagy elhatározások, nagy tettek születésének emléknapján március 15-én azt kell köztudattá tennünk, hogy amit mi itthon teszünk, bármilyen sokat is, a hazáért, az csak kötelesség, mert élünk, mert ránk mosolyog az Isten kék ege és nyugodtan hajtjuk fejünk pihenőre, de amit ők, hős katonáink tesznek, az az érdem, mert meg is halnak érte. És miért haltak meg? Azért, amit Petőfi jósolt, midőn igy szólt: „Véres napokról álmodom Mik e világot romba döntik S az ó-világnak romjain Az uj világot megteremtik!“ Igen , az új, jobb világ elkövetkezéséért halnak meg katonáink, a jövő nemzedékek békéjéért, nemzeti egységünkért, az ősi jogaiban és intézményeiben szabad, független magyar hazáért. A patakokban kiomló vér, a magyar katonának egész világra szóló rettenthetetlen hősiessége képezi alapját az igazságos Isten színe előtt is annak, hogy ez az ország kormányzatban, nyelvben,kultúrában, erkölcsi és gazdasági haladásban mindenkép magyar legyen és valósuljon Kossuth Lajos igazsága, hogy„a népfelség alapján kívül,nincs szabadság !“ Valósuljon a népakarat az igazi jogegyenlőségben, hiszen a nép adja a katonát, a sok milliónyi hadsereget, a vért, a pénzt, mindent, de mindent, övé hát a jövő szent joga ! A magyar szóról, magyar nyelvről pedig áhítattal beszéljen eztán minden- másmmm. Fűkaszáló és apatógép manillazsineg rövid ideig még vásárolható Rákos Rezső irodájában Gróf Bercsényi és Andrássy utcák sarkán.