Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1917. január (13. évfolyam, 2-27. szám)
1917-01-02 / 2. szám
Hóna elővásárhely, 1917. Január 2 kedd. --- -------IV .rT. ■■Tyjgry.’ Előfizetési őr : helyben egész évre 16 K., félévre 8 korona. Vidékre negyedévre 7 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal a Kossuth-téri és Hódi Pál utcai sarokházban. Ára 4 fillér VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő és laptulajdonos KUN BÉLA, Telefonszám 87. Hirdetések díjszabás szeriit Nyilvér pesti sora 80 fillér. — Egyes szám ára 4 fillér, fl szent korona napja. — Nemcsak törvényeink szavát, de szivem sugallatát is követve jöttem a királynéval együtt szeretett, hű magyar nemzetem körébe, hogy mint a magyar szent korona viselője, koronás királyuk, átvegyem a szent koronában rejlő teljes fejedelmi hatalmat. Az a néhány nap lepergett, forró és izgalmas várakozások, jelentős ismerkedések, a régi magyar fénynek és pompának feltámadása közben s IV. Károly fejére illesztették Szent István koronáját, melyben — a jövendő időknek és királyoknak is mondja a király — a teljes fejedelmi hatalom rejlik, jól érzi és mondja a király: a hitlevélre letett eskü és a koronázás után válik csak teljes hatalmú fejedelemmé a magyar király. Ez épen a koronázás jelentősége a király szempontjából. De más jelentőség is sugárzik a magyar szent koronából. Hogy a királyi szavakat fordítsuk vissza, a mi szivünk sugallatát törvényeink szabják meg és szivünket csak a koronás királynak visszük elébe. De annak azután egész szivünket adjuk. S ha volt valaha idő, mikor ez az igazság az események kohójából percről-percre, félre nem ismerhető álhatatossággal világit elő ■ a világháború az. A koronás királyért és a hazáért, a szent koronában egyesült tényezőkért, kellett a magyar nemzetnek síkra szállnia és nem akadt magyar ember* a ki hitében és hűségében megingott volna Országok és nemzetek hitszegésének keserű napjaiban a magyar nemzet hitén és hűségén megtörött ellenségeinknek minden számítása* minden — régi sérelmekre épitett — reménykedése. Miért? Mert a koronázás kétoldalú szerződés és kétoldalú eskü. Annak a királynak, a ki alkotmányunkra letette az esküt és ezen magyar koronánkkal megkoronáztatta magát: ez a nemzet is hűséget esküszik. És a magyar nemzet esküszegő sohasem volt. A király, a ki törvényeink szerint, de szive sugallatát is követve" megkoronáztatja magát, átveszi nemcsak a szent koronában zajló teljes fejedelmi hatalmat hanem a magyar nemzet hűségét és rajongását is, azt azarany magyar szivet", melyről Auguszta főhercegasszony olyan lelkesült alakkal mesélt Zita királynénak. A magyar szent koronából ez a jelentőség is kisugárzik. Egy ezredév során nem minden királyt ihletett ma egyformán Szent István koronája, de a nemzet felé varázsa mindenkor egyformán nyilvánult meg. Gyönyörű illusztrációnk a történelemből, akár megtörtént, akár csak példázat vagy legenda, Imre király életének nevezetes epizódja. Mikor királyi öcssének sikerült ellene pártot ütnie s az ellenséges táborok már szemközt állottak egymással, Imre király kipróbálta a szent korona varázsát. Mert ő hitt ennek a koronának kettős varázsában , hogy oltalmazni tudja a koronás király és felébreszti az elaltatott magyar hűséget is. Imre király, fején a koronával, jobbjában a jogarral, fegyvertelenül sétált át páriütő öcscse táborába. »Majd meglátom , ki meri fölemelni szentségtelen kezét a koronás királyra!" És mint i Woten isten a lángtengeren, sértetlenül sétált át Imre király a pártütők táborán és puszta kézzel vitte foglya gyanánt saját emberei közül Endre királyfit- A szent korona megőrizte. A szent korona még a pártütésbe csalt magyarokban is felébresztte az elaltatott hűséget. A szent korona több volt, erősebb volt, biztosabb volt minden hadseregnél és minden fegyvernél. Mert a szent korona a nemzetnek örök emlékeztetem, hogy amilyen hűséget vár a korona viselőjétől, olyan hűséggel tartozik ő is koronás királyának. És ezért vallott csúfot most és fog csúfot vallani mindenkor olyan ellenséges számítás, mely a magyar nemzetnek a megkoronázott királyhoz való hűségét kifelejti számadásaiból. A koronának két karja van : az egyik a királyt, a másik a nemzetét köti. És a nemzet a mega szent koronájának legendás erejét nem gyöngíti meg. Saját rendíthetetlen hűségével ad példát királyainak is. Szent István koronája, ezeréves kincsünk és oltalmazunk , áraszd nemzeti nagy múltúnk minden hódító füzét és varázsát a fölkent király lelkébe, hogy szeressen minket és szerethessük mi is őt, hogy vágyai és álmai találkozzanak a nemzet vágyaival és álmaival, hogy egyesüljön varázsodban a harmincéves király és az ezeréves nemzet .pésükkel. A koronázás ősi szertartásában, a királyi esküben és a kardvágás feledhetetlenül megkapó aktusában külföldi vendégeink a magyar alkotmány törhetetlen erejét látták, azt a varázslatos hatalmat, amely előtt uralkodóknak is meg kell hajolniok, ha azt akarják, hogy a nép szivét megnyerjék s magukénak vallják. Czernin Ottokár gróf közös külügyminiszter — aki valamikor kedvteléssel foglalkozott a magyarországi nemzetiségi kérdéssel — a koronázás után környezete előtt ezeket mondta: — Láttam ilyen ünnepséget Moszkvában is, de mondhatom, az csak halvány mása volt annak, amit a magyar király koronázásán láttam. Most már értem, micsoda hatalmas erő lakik a magyar nemzetben. A koronázás ünnepe ősi erőt mutatott, a melyre biztosan számíthat és építhet nemcsak a király, de a monarchia külpolitikájának intézője is. El vagyok ragadtatva a látványtól s mindig a legnagyobb boldogsággal fogok rá emlékezni. A külügyminiszter tehát a díszmagyaros urak tömegében és a koronázási szertartásban látta kidomborodni először a magyar erőt. Hát még ha egyszer kimenne a harctérre, a magyar bakák közé! . . • Kinyilvánítjuk békeföltételeinket Az első — és legvalószínűbb — eshetőség az, hogy az antant ezen a komoly alapon csakugyan tárgyalásban bocsátkozik és létrejön a béke. A második az hogy az antant méltányos békeföltételeinket visszautasítja: mit árthat ez nekünk akár katonailag, akár erkölcsileg? Hiszen akkor az történik ami a békeföltételek kiadásának megtagadásakor , hogy a háború tovább folyik De van egy harmadik nekünk kedvező eshetőség is : az, hogy békekonferencián kiderül, hogy az ellenségeink egy része békét akar — valószínűleg az olasz és az angol — a másik, az orosz és francia, háborút. Ebből aztán megint csak általános béke lehetne. Czernin a koronázásról és a magyar nemzet hatalmáról. A koronázás fényes ünnepét a külföldi államok diplomatái, képviselői, katonái és újságírói nézték végig a legnagyobb ámulattal, a legcsillogóbb szemmel. Az elragadtatásnak fokozódó kitöréseit lehetett hallani az idegen urak köréből. Csodálkozásuk nemcsak azé a meseországba illő pompáé volt, amely koronázás keretéül szolgált, a nemzeti viseletükben őfelsége előtt büszkén megjelenő főrendek, képviselők, törvényhatósági küldöttek imponáltak különösen férfias fellé pt béke figye a békeföltételek kinyilvánításától függ. A béke hírekben nagy apály van. Azon kívül hogy Svájcban mindenki biztosra veszi tavaszra a békét, semmi megbeszélni való hír nem jön ez is csak olyan találgatás, amiért nem kell idegenben mennünk. Itthon is érezzük, hogy ennek a béke körül való hoszszú huzavonának béke lesz a vége, akármi lesz az ántántnak egyre késő válaszában. Az ántánt sajtójának és vezető embereinek eddigi nyilatkozatai szerint a hivatalos válasznak valószínűleg az lesz a sarkpontja, hogy ők nem tárgyalnak míg a központi hatalmak be nem jelentik békefeltételeiket. S nem tartják lehetetlennek, hogy ez a kívánságuk teljesedik is s ha csakugyan ezen fordul meg a béke, kívánatos, hogy teljesedjék iS. Annál inkább, mert ránk nézve semmi veszély nincs benne. Mert mi történhetik, ha XHL évfolyam 2. szánt. Svájcban tavaszra békét remélnek. Svájci kormánykörökben úgy mondják, hogy a központi hatalmak még az esetben is, a békejegyzéknek nem lenne is rögtön eredménye, elértek anynyit, hogy a béke kérdése nem kerül le a napirendről. Mindenki meg van győződve, h°gy tavasszal meg lesz a béke. Az okkupárt Oláhországban. Azeltt a néhány nap altt, amelyeket Bukarestben töltődünk, megállapítottuk, hogy a város rendkívül élénk, sokkal élénkebb, mint akár a béke időben volt. Élelmiszerben nincs hiány, bár néhány cikket nagyon drágán kell megfizetni. A központi hatalmak internált alattvalóit a hódítók természetesen bevonulásuk után azonnal felszabadították. Ezeket a volt internáltakat most Bukarest város költségén kitűnően ellátják. Ami pedig a petróleumforrásokat illeti, megállapítható hogy Campina közelében az angol katonai attasé utasítására egy úgynevezett pusztító bizottság működött, mely a forrásokat rendszeresen betömte, úgy hogy időbe telik, adaig a rongálásokat helyre lehet állítani. Két hónap múlva azonban ezek a források megkezdhetik már üzemüket. Különösen a hollandi és amerikai tőkét érte nagy károsodás. Körülbelül 250 millió korona érték pusztult el-