Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1918. március (14. évfolyam, 48-73. szám)

1918-03-01 / 48. szám

Id toi vá gtrá :ánt agy ítek )IV. yné i. 7 ¿e vá illő a­z én fél ■gü gyá ilá ! 30 381 d á e ! S * I n o fá !i a ‡ 9 t s k 3 LEGÚJABB. Csapataink megkezdték az előrenyomulást kelet felé- Bécsből jelentik , hogy Böhm Ermolli vezérezredes csapatai megkezdették az előre­nyomulást, Csempuéztól kelet­re és csapataink már túl vannak azon a vonalon, melyet a ro­mán csapatok tartottak megszólva Romániával is meg­tesz a béke. Berlinből jelentik , hogy a romániával való béketár­­gyalások jól haladnak előre. A tárgyalások három főkérdés köröl folynak. Területi engedmény,­­Magyarországnak és Bul­gáriának, kárpótlás románnénak Beszárdójából és gazdasági előnyök Németországnak és a monarchiának, f­erdinánd ki­rálynak valószínűleg le kell mondania. A németek közelednek Pétervárhoz. Stockholm­ból jelentik, hogy az ott lakó oroszokra igen nyomasztólag hat a németek előrenyomulása, akik Bé­­tervártól már mindössze 200 kmre­ vannak. Be­tervár elfogla­lását biztosra veszik.. Tvelence ujabbi bombázása. Repülőink újabb 27 bombát dobtak Cvelencére melyek számos középületet kávéházat romba döntöttek. A béke felé. Az események, melyek gyors egymásutánban következnek, a béke felé való haladást jelzik. Az orosz végrehajtó főbizott­ságnak a központi hatalmak­kal megkötendő béke mellett döntő szavazása. Hertling né­met birodalmi kancellárnak teg­napi beszéde, az Oláhország­­gal megkezdett béketárgyalások: ezek mind már nemcsak vára­kozással, hanem bíró remény­séggel tölthetik el a béke után sóvárgó emberiséget. Az, hogy az oroszok elfogadják Német­ország , Ausztria és Magyar­­ország ismeretes békefeltételeit, nagymértékben egyszerűsítik az immár újból megkezdett breszt­­litovszki béketárgyalásokat. És ha az oroszokkal meglesz a béke ez már változtathatatln esa­kmény; olyan, mely kétségtele­nül nagy sutylval eshetik, az általános béke mérlegének ser­penyőjébe. Oroszország belső életében nyilván tovább tarta­nak majd a forradalmi konzul­­ik s talán az eddigieknél is rettenetesebb mérveket ölthet­nek, de ez már Oroszország belső ügye, melynek fordulatai alig érinthetik, vagy zavarhat­ják az általános béke felé irá­nyuló törekvéseket. Az Oláhországgal megkez­dett béketárgyalások eredmé­nyessége előtt még jelentékeny akadályok vannak, de kétség­telen, hogy az oroszokkal való békekötés, ha ez megvalósul, kényszerítő hatással lehet az oláhokra, akik egy tisztes béke révén sokkal többet nyerhetnek, mint amivel a háború folytatá­sa kecsegtetheti őket. Az Uk­­rajnával már megkötött béke után az orosz béke minket ma­gyarokat közvetetlenül nem ér­dekel már olyan bensőleg ; e­­zen a ponton Németország van elsősorban érdekelve. Máskép­pen áll a dolog az Oláhország­gal való tárgyalásoknál. Itt meg a mi érdekeink megóvása és jövendő biztosítása áll az előtérben. Mi Oláhországgal szemben is megmaradunk az annexió és kárpótlás nélkül va­ló békepolitika álláspontján, de biztosítást kell kapnunk arra nézve, hogy Oáhország a jö­vendőben nem veszélyeztetheti a mi állami életünk nyugalmát és nemzeti fejlődésünket, se gazdasági, se belpolitikai törek­véseink terén. De ezek a részleges békék, ha létrejönnének is, még nem jelentik az általános békét. Nem jelentik a háborús borzalmak, pusztítások, öldöklések, kegyet­len és haszontalan vérontások végét. Pedig mi erre törekszünk és az emberiség lelkét az álta­lános béke pedig csak a köl­csönös megértés és megegye­zés alapján épülhet föl. És csak oly megegyezéseken, me­lyek nemzetközi intézmények révén biztosíthatják a világbé­­ke állandóságát is. Annak a békepolítikának kell érvényesül­nie, melyet Czernín gróf kül­ügyminiszter budapesti beszéde és a delegációban Wilsonnak adott valanza juttatott kifejezés­re. Emlékezhetünk, hogy a közt a két válasz közt, melyet egy­felől Czernin gróf, másfelől Hertling német kancellár adott volt Wilsonnak, nemcsak hang­ra, hanem tartalomra nézve is lényeges különbségek voltak. És a velünk ellenséges halal­mák épp ezeken a különbsége­ken ütköztek meg. Nos, Hert­ling tegnapi nagy beszéde eny­hített ezeken a különbségeken. A hangban is, a tartalomban is. Bizonyos megelégedéssel ál­lapíthatjuk meg, hogy Hertling német kancellár beszéde hala­dást jelent. Haladást a német békekészség dolgában, hala­dást a Wilson által felállított négy pont elvi elfogadásával és az általános béke általános szükségének azzal az elismeré­sével, mely eddig német rész­ről még nem hangzott ily me­leg tónusban. De két ponton még mindig valami homályos­ság észlelhető a német kancel­lár beszédében. Az egyik Bel­giumra vonatkozó pont. Pedig főképp Angliával szemben a Belgiumra vonatkozó kérdést világosabban, nyíltabban kelle­ne kifejteni. A másik a nem­zetközi döntőbíróság ügye. A kancellár beszédéből erre vo­natkozóan se nyilvánul meg a tisztán érthető elhatározás. Az egyik az általános béke meg­teremtését, a másik a megkö­tendő béke állandósításának biztosítását érinti. Még sok szenvedés és gyöt­relem, még sok súlyos megpró­báltatás vár reánk és a hábo­rúskodó világra, de a tavaszi verőfénnyel uj remények szal­dósnak a levegőben és enyhí­tik a nagy félelmeket. Mert most már nagy lépésekkel ha­lad a világ a megváltó béke felé. ré ta 3­­ t e it sy Ld 3b n Lu 3H i­ L s ö Ló ; e iá i • 57 Hódmezővásárhely 1918 március 1 péntek Jkra 10 fillér. XIV ésfolya.EB. 48 szám VÁSÁRHELYI Síérteszt­ség és kiadóhivatal, Ko­ssuth-tér, Telefoni 87, Egye­­sítő h­a 10 fillér. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Felelős, szerkesztő és a laptulajdonos Kun Béla.Í­rISftsetési ár helyben egész évre 32 fC., félévre U K. Vidékre félévre 5­8 K., fl politikai helyzet Tissa a kormány erélytelensége és a parlamenti helyzet gyökeres orvoslására irányzott komoly tö­rekvésnek hiánya következtében mindinkább előtérbe kerül. Pár hó­nappal ezelőtt még vigasztalhatták magukat azzal, hogy Tisza csillaga örökre leáldozott s ők bármit cse­lekszenek vagy mulasztanak, Tisza többé felszínre nem jut. Ma már aligha bízhatnak ebben. Ők az okai, hogy Tisza még ma is a több­ségi párt vezéré­t el kell tűrniök, hogy fontos politikai kérdésekben még a kormánypárt vezéreit is megelőzze, sőt — úgy lehet — el kell tűr­ni ők majd azt is, hogy Ti­sza szerephez jusson a béke­tárgya­lásoknál is. Ugyanaz a Tisza, a­ki kidobatta őket, ugyanaz, akit mél­tatlannak tartottak a koronázásban való aktív részvételre, ugyanaz, a­­kire Lukács László sózott árnyéka esik. Ha ezen a nyomon halad a 48-as alkotmánypárt égisze alatt vergődő politika, igazán nem lehet kizárni az eshetőséget, hogy a le­áldozott csillag újra fellibben a ho­rizontra , ők imádói fogják, mint a fölkelő napot: a demokrácia na­gyobb dicsőségére. Hódmezővásárhely th. város kato­na ügyosztálya. 1592 -1918 VI. Hivatalos értesítés a szabadságon lévő ka­tonákhoz. A temesvári cs. és kir. katonai­­ parancsnokság M. A. 12242 —91/ I szám alatt vett távirati rendeleje­­ folytán, a vasúton való utazások­­ megszigorítása következtében ért.

Next