Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. január (16. évfolyam, 1-22. szám)

1920-01-29 / 21. szám

DEWZIJUAT« Suhl. Srtttgimm Jódmezővásárhely, 1920. január 29. csütörtök Ára 40 fillér. XVI. évfolyam 21. szám. Felelős szerkesztő Fejérváry József Szerkesz­tőség és kiadó­­hivatal Kossuth-tér VÁSÁRHELYI FÜGGETIJ]]­ POLITIKAI NAPIlAP. KIVONAT 21. és 25* ik számú bővített rendekből. 1. Vétkesnek tekintendő: Az, ki­zándékosan terjeszt, közöl, akár iagságos, akár elképzelt híreket n­yilvános helyeken, állomásokon, lakon stb., vagy véleményeket a fdműveletekre vonatkozólag a csa­­tok helyváltoztatásának Tervraj írói, katonai hatóságok rendelke­­séről, vagy akármilyen ügyről is a román hadsereg érdekében áll. 2. Ezt a vétséget a hadbírók első­­ utolsó fokú bíróságnál egy évi­gyházzal és 2000 lei pénzbüntetés­­el ítélik el. Ha a fent említett tetteket kemke- ma céljával követik el, az illetőt a­­ború idején életben levő büntető rvények által előirt büntetések érik A déli hadcsoport parancsnoka HOLDAD s. k. tábornok Öt évig ... A békefeltételekben szere­lt egy pont, melyet szintén en súlyosnak ítél meg a­agyar közvélemény. Ez az, így a béke aláírásától szá­­llott öt esztendőig Magya­r­­szág köteles lesz élelmisze­­ből Ausztriának annyit adni, mennyit az antant-bizottság­igszab. Természetesen ellen­­zéket kap Magyarország, lg pedig ipari cikkekben és szpénzben. — Kétségtelen,­gy akik túlságosan súlyos­­k tartják ezt a föltételt, ala­­san igazuk van, mert az uj­agyarországnak úgyszólván vetlen kincse, bányája az :­ermelés, egyetlen aranya aranykalász, egyetlen va­­ája a munka mellett a búza­­, melyet a verejték árán­­úl acélosabban nem szül­a­d, mint ez az ősugar. Tehát, öt esztendeig nem rendel­őik szabadon a gazda és az zág, ha öt évig megszabott­an s nem a nemzetközi kon­­ktúra értéke alapján kell odaadni, a rengeteg hába adósság terhe duplán fogja émni ezt az országot. Nem jűttünk a kérdésbe érzelmi gokat. El akarjuk feledni az elnyomatást, amit ha­­tszázkilencvenhét esztendő Ausztriától szenvedett ez ország. El akarjuk feledni, hy az osztrák sógor bolondja tünk mindig, hogy odaad zsírunkat, búzánkat néki közel négyszáz évig potom­áron, mig a rongyait csengő aranyakért adta nekünk. El akarjuk felejteni, hogy hízott marhánkat mindig Bécs falta föl, míg mi csak az idedobott koncot rágtuk. Érzelmi dolgo­kat nem keverünk ebbe a nagyon komoly kérdésbe. Mert azt is mondhatnék, hogy isten neki, ha háromszázkilencven évig kibírtuk, ebbe az öt esz­tendőbe nem pusztulunk bele s végtére a hosszú vadházas­ság után örvendtünk, hogy ennyi móring árán végre meg­szabadultunk. De ezt az öt- , esztendei megkötöttséget valam­­­mi más után ellensúlyoznunk kell Sokat, nagyon sokat kell dolgoznunk Erkölcsi megújho­dást alapozzunk meg; a tisz­tesség, a becsület, az altruiz­mus uralmát létesítsük az egész vonalon s a keresztény nem­zeti politikát tegyük kitartó, komoly munkálkodásunknak tengelyévé. Apponyi távirata Párisból A m­agyar k­in­iniszterelnök a súl­yos bék­ével-ARAD, január 24. Bécsből érkező je­lentés szerint Budapesten nagy konster­­nációt keltett a magyar békeszerződés híre. Apponyi első távirata pénteken reggel érkezett Huszár miniszterelnök­höz. Ez a távirat csak ezt tartalmazta: ,,A békeszerződés sokkal súlyo­sabb, mint hittük. Valószínű­leg csütörtökön a békedelegáció visz­szaérkezik Budapestre " A második jelentés vasárnap délelőtt érkezett Apponyi­ól a miniszterelnökhöz és részletesen vázolta benne a határo­kat, továbbá a súlyos gazdasági és ka­tonai feltételeket, amelyek szerint Ma­gyarországnak csak harminchatezer főnyi katonaságot szabad tartani. E jelentés alapján Huszár Károly va­sárnap délutánra minisztertanácsot hí­vott össze. E­lterjesztette Apponyi je­lentését és közölte, hogy Clerk búcsú­­zásakor neki őszintén megmon­dotta, mit várhat Magyarország a békekonferenciától. — Ezért én — mondotta Huszár, ál­landóan igyekeztem az ország lakossá­gát előkészíteni a súlyos békére, azon­ban, sajnos, a kormány egyes tagjai beszédeikkel vérmes reményeket keltet­tek fel az ország lakosságában. Ezen az uton nem szabad tovább haladni, mert még nagyobb szerencsétlenségbe dönt­­hetjük az országot. Friedrich István hadügyminiszter meg­értette, hogy Huszár szavai neki szól­nak, mert beszédeiben állandóan Ma­­gyarország integritását hangoztatta. Fri­edrich most is amellett érvelt, hogy nem szabad aláírni a békeszerződést, a minisztérium többi tagjai azonban nem osztották ezt a felfogást. A miniszter­tanács késő estig tartott. A demokrata pártok klubjában és a szociáldemokrata párt vezetőségében szintén foglalkoztak a békeszerződéssel. A szocialista párt azon az állásponton van, hogy a békeszerződést kényszer­helyzetben alá kell írni, azonban a két heti időt arra kell felhasználni, hogy gazdasági téren kapjon (Magyarország engedményeket, éppúgy, mint Bulgária. PARIS, január 24. A Figaro és más párisi lapok még ma is foglalkoznak a magyar békeszer­ződés ügyével. Vala­mennyi lapnak az az álláspontja, hogy Magyarországnk alá kell írni a békét, mert az ellenállásnak nem volna prak­tikus célja. A magyarok kisebbségi jo­gait a szerződés megvédi, gazdasági és pénzügyi kérdésekben megmarad a le­hetőség arra, hogy az ország fejlődhes­sék.­­ A Le Journal azt írja, hogy a főtanács a gazdasági kérdések tekin­tetében meg fogja hallgatni Magyaror­szág szakembereit. A román miniszter­elnök nyilatkozata. A ,,Nagyvárad" lap jan. 27 tki száma Írja : BUKAREST, január 26. A ,,MATIN" francia lap Vaida Voevod román miniszterelnöknek a következő nyilatko­zatát közli: — A pénzügyi és gazdasági helyzet fellendítését csak az exporttól várjuk. Hogy ezt a célunkat elérhessük, első­sorban is szállításra van szükségünk. A németek csupán EO mozdonyt hagytak használható állapotban. Hogyan szállít­hassunk tehát gabonát ? Idegenben ren­deltünk ipari cikkeket és ha ezt gyorsan megkapjuk, a gazdasági helyzetet felren­dítjük Romániában. Két ügy van, amely igen fontos a románokra nézve: az orosz bolsevizmus és a magyarok Int­rikái. Denikin fehér hadserege széjjel lett verve. Ebből a hadseregből számo­san a mi földünkre léptek; ezeket Tul­­cea körül koncentráltuk. Nekünk kellett élelemmel és ruházattal ellátni őket Hisszük, hogy a nagyhatalmak is támo­gatni fogják őket. Ezen egységek még segítségünkre lehetnek. A hatalmas bol­sevik­ hadsereggel szemben csupán mi vagyunk és a lengyelek. (Meg kell tud­nunk Paliéban, hogy mit várnak tőlünk. Ha egy döntő háborút akarnak a bol­sevik­ek ellen, akkor gyors segítséget kell nyujtaniok a hatalmaknak. A ki győz Az i 27-iki WIE hírek­­ Magya tében zetgyü­lyek v tak, eddig adás, a legtöb pártok WIE magya lamtitl társán lasztái rrionde — ] küldte lemén többse kapni az les dátum a kérd lés pí pártnt hogy pártot az, hű­ködik­­ nasz ! tiszta 1 bőr a godva kerülj A B szí A Ni száma 1 gát, hol teljes b, lakosai vagy e£ bármely téve, de jó erkö Magy dés alá! helylyel nem ti ismer e egyenlő vallásra jogokat gyakori meggye nem sz­­oző m lampolj szesk­ei A szí nap ali dés re szerele megszü­nőben hat. A h lisztika nagyob gépjegy A mag' fentarti halmaz anyag foglalki hadseri tűi. A mi sem ki­rendeli torok­­ vetségi — A Tóth­­i 60-50 javára, Mitterand lett a béke­­konferencia uj elnöke Clemenceaut elbúcsúztál a főtanács. Páris: Az ötös tanács ülésén I George a legnagyobb elismeréssel tett Clemenceaunak, aki kitűnő a férfiú létére pompásan megállta­­ mint a konferenc­a elnöke. Indítvány hogy Clemenceau érdemelt iktassák főkönyvbe és különösen hangaulya hogy az elnök megbecsülhetetlen gálátokat tett a béke ügyének. A tanács az Indítványt elfogadta. Páris. A legfőbb tanács legutóbb i­dén már mitterand elnökölt, aki az tanács új elnöke lett s Így egyben él a békekonferenciának is. Pária. A legfőbb tanács elhatós hogy szervezetét megszünteti és ez a szövetségesek nagykövetei fogna landó konferenciát tartani Páriában a­ tanács a békeszerződés végre! ■ára fog felügyelni és elvi kérdése utasítást kér az egyes nemzetek mintaitól. Páris. A francia lapok legnag része az uj kormányalakulással fi­kozik a a lapok többsége nem hosszú ételei a Mitterand féle uj­mánynak, főleg pedig azért, mert h­zanak belőle a parlamenti politik Az uj pénzügyminiszternek export kamrában nem kellett kedvező , mert eltekintve attól, hogy nagy kő felvételéről beszélt, még új adók­e­zetését is kilátásba helyezte. A pénz­miniszter nagy jövedelmi adót akar állapítani s megadóztatja a tőzsdét Adótárgyalások Ma délután 3-5 óráig az alábbi é­nek kereseti adóra kerül tárgyalás Szathmáry Sándor Száraz u. 1 cuk Csókás­ Sándor Teleki u. 8. csízné Farkas Imre Szalay-u. 9. Jáger Dávid Szt. László u. 9. Kiss Ferenc Ujvilág-u. 3. Kiss István Jókai-u. 20. nagy János Csomorkányi u. 70 Nagy Zsigmond Teleki u. 11 Olasz János Dáni-u. 64. Roltta Ferenc Szent István-u. 32 Verők Ernő Ráróai-u. 64. Csáki Ferenc Kállai -u. 35. cséplős Dóda Sándor P. 284.­­ Hocsi István Zsoldos-u. 31. Mihály Antal T. 1327 földbér­­ cséplőgépes. Mihály Károly Benői- u. 3. Tóth György és Társa Dáni-u. 38 Rácz Ernő Ber­nényi-u. 21. Tóbiás Imre Fáczán u. 13. Tóth József Dáni-u. 38. SZAPORODOTT Vásárhely lakossá Lapunk egyik közelmúlt számát Vajda városkormányzó úr által erre népszámlálással kapcsolatban meg hogy összeíró biztosok a város kül­sején 22.540, a város belterületén 2 tizenegy éven felüli lelket találtak, mutattunk arra, hogy tizenegy aluli gyermekek számát bátran 15 ezerre tenni, így azután Vásárhely összlakossága élé 65 ezret. A legutóbbi népszámlálás adatai­­lőt 1910-ben Vásárhelynek 62437 lakosa volt, a jelenleg ezerre tehető, tehát dacára a négyéves hábori mely sok jó vásárhelyi magyar él került, — városunk lakosainak s háromezer lélekkel szaporodott. A porodást nem születések és halálos közötti különbözet, hanem az idegi való betelepülés adja.___________ A békekonferencia ölési LYON, janár 26. A békekonferenc tanácsa mostanában nem tart hanem bevárja a magyar de­gács­­enjavaslatát. Különben ha a francia politikai helyzet tisztázásáig nem célszerűnek a további tárgyalásokat ________________ Mozgósították a lengyel hadsereget. MÜNCHEN: A Bayrist Kurír jelenti Varsóból érke távirat alapján, hogy­­ Ukrajna felől támadás fel­­et, az egész lengyel hat­reg mozgósítását rendeltél és a külföldön tartózkodó tonaköteleseket hazarendel

Next