Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. július (16. évfolyam, 144-170. szám)

1920-07-15 / 156. szám

fiódmezővásárhely, %320 fokos ,5 csütörtök Arad korosa. XV, Hogyo m 1 56, Mám. VÁSÁRHELYI Fölszerkesztö és Lap tulajdonos s KUN BÉLA. Felelőss:*erkesztö FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal s Kossuth-tér. Telefonszátr 8 51 s FÜGGETHJEN POLI11ISAI IVAPNLAP. ELŐFIZETÉSI ÁR HELYBEN• Egész évre - - - K. Kél évre . . . — K-VIDÉKRE : Kél évre . . — K. JE hirdetések és előfizetései£ felvétele délelőtt 8 órától délelőtt 10 óráig. itt ÜL. Nagy dolog a jogrend. Viszszaállitása elsőrendű országérdek. Forrón, őszintén s attól a perctől kezdve kívánjuk, amikor felborították. S most már, mint látjuk, azok is nagyon kívánják, akik elsősorban okozói voltak felborulásának; kívánják, hangosan, de még egyelőre az ő közreműködésük nélkül. Pedig az nem megy ám olyan könnyen. Maga, az ország agyonsanyargatott, háromszorosan is kiélt állapota oly nyomorult talaj, amiben keserves munka nélkül nem igen terem még meg a jogrend virága; gabonája még kevésbé. A csőcselék uralom is rettenetes avart hagyott maga után a lelkekben. Több helyen még az ingyenélés föltámadásának reménye bujkál, másrészt sötét bosszúság parázslik azon, hogy mindenféle külföldi beavatkozás miatt az igazságszolgáltatás karja erőtlen marad. Ezer és ezer társadalomellenes egyén bujkál munka nélkül és dologkerüléssel. A hivatásos gonosztevők is várnak még egy nekik jobb fordulatra. A bűntettek sokasága és gonoszsága szembetűnő. A munka sehogysem akarózik. A kereskedelem jobbára csempészetté rajzott el, vagy bűnös drágítássá. A gyárak nem füstölnek. A tönkrejutás napról napra folyik. Érdemes és igazán hasznos családok szegényednek el, de a csalárdság vagy világcsalás jómódot ígér. A valutakereskedés már-már paroxizmussá lett, de a hatósági tekintély lehanyatlott Csak a zsandártoll és a katonai egyenruha van igazi becsületben, mivel félelmet tud gerjeszteni. Ez a meglevő rend titka. Ó, milyen boldog az, aki azt hiszi, hogy ebből a mélységből egyetlen lökéssel ki lehet szegény országunkat szabadítani. És milyen gonoszul naiv az, aki az egyetlen igazi jogrendezést, a munkát nem magán kezdi, hanem másokkal akarja elkezdetni. Igen, igen. A következtetés az, hogy a jogrendet derék bíróságunk, ha agyondolgozza is magát, nem képes addig csak valamelyest is helyreállítani, amíg ezek a romok itt hevernek s közöttük bürök, beléndek, nadragulya és mindenféle mérges gomba terem. Igenis, eladdig bele kell nyugodni, hogy a vitéz magyar csendőr és katona szuronyának megvillanása képviselje a jogrendet, mivel arra semmi más nem képes. Soká tart? Meglehet. Dehát akkor tessék mindenkinek úgy iparkodni, hogy ne tartson soká. Az idegen bélyegű pénzek beváltása. Mint már megírtuk, a vásárhelyi Népbank az oláh, cseh és rácz febélyegzésű bankjegyeket hétfő óta becseréli. A nagy bankjegyekért, le az 50 koronásig 70 százalék, a kisebb bankjegyekért pedig 60 százalék magyar bélyegzésű jó pénzt ad azonnal. Mi, amikor örömmel hallottuk a hírt, hogy végre ettől a százezer koronára tehető rongyos idegen bélyegű pénztől megszabadítják a közönséget, tévesen azt jeleztük, hogy ez kormányrendeletből folyik. A Népbank vezérigazgatója, Borbás Sándor még hétfőn felkért bennünket, hogy ezt a részt korrigáljuk, de mi megfeledkeztük arról, mert mellékesnek is tartottuk. A Népbank pesti összeköttetései révén végzi a becserélést. És itt a becserélés a fő, nem az, hogy kinek a rendeletéből, az a fontos, hogy jó pénzt a rosszért. A vasárnapi közlemény megírására senki sem kért föl bennünket, mi a bank hivatalos közleményéből vettük az értesítést és adtuk tudtára olvasóinknak, mint örömhírt. Ismételjük, hogy a beváltás a fontos. A reárbtörlés ma és holnap lesz Csomorkányon és Erzsébeten. Ádám János szegedi pénzügyi titkár, Bodrogi Bálint és Szűcs András városatyákkal napok óta folytatják már a határban a vízkárok felbecsülését. Tegnap az eső miatt szünetelt a funkcionálás. Ma és holnap Csomorkány és Erzsébeten fog a bizottság becslést tartani, tehát azokon a részeken, hol a víz a legnagyobb kárt tette. Nem föltétlenül szükséges, de jó, ha a károsult gazda a tanyáján tartózkodik és vigyázza a bizottságott. Bérelt földek adóelengedésre nem tarthatnak igényt. Halálos picézés. Megrázó dráma az Atka-szigeten. Kedden délután megrázó, halálos kimenetelű dráma játszódott le Pataki Mátyás Zrínyiutca 76 szám alatti gazdálkodó Atka szigeten levő birtokán. A szerencsétlenségről tudósítónk az alábbiakat jelenti: Pataki Mátyás Zrínyi utca 70 szám aktti lakosnak Ajka, szigeten van a birtoka. Kedden este, mikor a munkát elvégezték, vacsorához ült az egész család. Az asztal mellől a gazda legöregebb fia , Pataki András hiányzott. Egy darabig vártak rá, mikor azonban nem jött, a gazda így szólt Ferenc nevű fiához: — Eredj már érte a Tisza partjára, hátha megint picézik. Pataki Ferenc el is ment, pár perc múlva lelkendezve jött vissza s jelentette, hogy Andrást nem találja, sapkája azonban ott lebeg a viz tetején. Egyszerre talpon volt az egész család, lementek a Tiszához s rövid idő múlva a vízből felhozták Pataki Andrást, élesztgették, de már akkor halott volt. A tragikus esetről Horváth I Lajos tett jelentést a rendőrségen, hol megindították a vizsgálatot, melynek folyamán kiderült, hogy Pataki András szívbajos volt. A betegség picézés közben érte el s mivel senki sem volt a közelben, a vízben lelte halálát. A tragikus véget ért 28 éves fiatalember hozzátartozói elmondották, hogy már két iziben mentették ki a vízből, s kérték, hogy hagyjon fel a picézéssel, de nem tudták rávenni. A hullát behozták Zrínyi utca 76 szám alá s ma onnan hantolják el. A mélyen sújtott gazdacsalád iránt az egész városban mély és igaz részvét nyilvánult meg. Az uj párt programja. Az egységes párt ügye teljesen a megvalósulás stádiumába jutott. Tegnap a fuzionáló pártok kiküldöttei megbeszélték a szervezés és pártprogram elveit. A párt szervezetének megállapítására kiküldött bizottság először az új párt címét állapította meg így: Egyezétt Keresztény Nemzeti Kisgazda- és Földmívespárt. Megállapodtak abban, hogy a párt ügyeit a tizennyolctagú intézőbizottság fogja intézni. Kimondotta a bizottság, hogy az intézőtestület tanácskozásain a párt minisztertagjai is résztvehetnek, de szavazati joguk nincs. Bethlen István gróf elnöklete alatt a programkészítő bizottság gyűlt össze. Elsősorban letárgyalták az ismeretes hét pontot. A nyolcadik pontol a munkáskérdést vették fel, amely különösen alapos megvitatás alá került. A program egyébként kibővült különböző szociális reformok megállapításával is, nevezetesen többek között a nemzetiségi kérdéssel, tisztviselőkérdéssel, amelynek során az a megállapodás történt, hogy a párt tartozik mindent megtenni, amit az ország tényleges helyzete és állapota a tisztviselőkkel szemben elbír. Olyan középosztálybeli politikát kell inaugurálni, amely lehetővé teszi, hogy a tisztviselői létszámcsökkenés esetén a távozó tisztviselők minden hosszas várakozás nélkül a kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági pályára átléphetnek. Szó van arról is, hogy a stír kormányzás az engesztelékenység szellemében revideálni akarja az internáltak ügyét. Maga a pártprogram a következő alapokra van fektetve: 1. A keresztény nemzeti irányzat intézményes megörökítése.