Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. december (16. évfolyam, 345-363. szám)

1920-12-01 / 345. szám

2 Lázár Dezső felvetette azt a kér­dést, hogy a költségvetést a pénz-­­ ügyi bizottság letárgyalta-e. Kmetykó Károly kijelentette, hogy a pénzügyi bizottság össze lett híva, azonban a tagok nem jelentek meg. Balogh Sándor a költségvetéssel kapcsolatban azoknak a számadá­­­­soknak átvizsgálására, melyek a­­ Nemzeti Tanács, a proletárdiktatúra­­ és a román megszállás alatt kelet-­­­keztek,­­ egy bizottság kiküldését­­ javasolta.­­ A közgyűlés a Lázár Dezső által tett közbevetett indítványt fogadta el, mely szerint a költségvetést előbb egy bizottság tárgyalja,é­s csak az­után került a törvényhatósági köz­gyűlés elé. A háborús büntetések. A Gazdasági Egyesület beadványa folytán a városi tanács javaslatot terjesztett a közgyűléshez, hogy a háború alatt lefolytatott gabonarek­­virálásokból kifolyólag felmerült ki­­hágási ítéletekkel kirótt és eddig be nem hajtott bírságok törlése iránt a belügyminiszterhez, írjon fel, illetve a pertörlés elrendelése végett a Kor­mányzó Ur ő méltóságához intézze­nek felterjesztést. A tanács javaslatát a közgyűlés elfogadta. Új it a Pusztán. Macelka Gábor és társai a puszta­széli út áthelyezését kérték. A ta­nács a kérelem teljesítését javasolta, a közgyűlés a tanács javaslatát el­fogadta. A mozi körül­ Juhász Mihály dr. tanácsnok is­mertette a Fekete Sas nagytermére tartott árverés eredményét s ezzel kapcsolatban a mozi házikezelésbe vételét. A tanács azt javasolta, hogy a Sas nagytermét mozi céljaira a vá­ros vegye házi kezelésbe, addig is azonban, míg ez lehetséges lesz, napi bérért adja ki vállalkozóknak. Javasolja a tanács, hogy a berende­zések költségeire 450 ezer koronát folyósítson a város. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta, az üzemvezető tisztviselők jutalékát 5 százalékban állapította meg. tőséggel bír a Kalmár-gyár fennállása. — A közgyűlés nem állhat be azok seregébe, — mondotta Csáky Lajos, — akik ezt a gyárat tönkre­tették. Először tönkretették a vörö­sök, azután az oláhok. A törvény­­hatóság méltóságán alulinak tartom, hogy iparpártolás terén ilyen maga­tartást tanúsítson. Rámutatott Csáky Lajos arra is, hogy a lakásrendelet értelmében se lehet kitenni a gyárat a helyiségből. Lázár Dezső felszólalása után a közgyűlés kimondotta, hogy a volt huszárlaktanyát nem hajlandó to­vább bérbeadni. Több kisebb fontosságú tárgy el­­­­intézése után a közgyűlésnek 1 óra­kor vége lett. A huszárlaktanya bérlete. A huszárlaktanya bérletére vonat­kozólag a tanács javaslatot terjesz­tett elő, mely szerint a huszárlakta­nya egy részét Kalmár Zs. és Társa cégnek adja át a város. A tanácsi javaslat rámutat arra, hogy Kalmár Zsigmond mit szenvedett a vörös uralom alatt s hogy a románok is kipusztították. Rámutat a javaslat arra is, hogy Csonka-Magyarország egyetlen mezőgazdasági gépgyárá­nak újra való megindítása országos érdek. Lázár Dezső a tanács javaslata ellen szólalt fel, az egész épületet a katonaságnak kéri átadni, hacsak a katonaság nem nyilatkoztatja ki, hogy nem reflektál az egész épü­letre. Lázár Lajos a tanács javaslata mellett szólalt fel. — Az igazság és méltányosság alapjára kell helyezkedni, — mon­dotta Lázár Lajos, — mert egy ilyen közgazdasági tényezőt egysze­rűen kidobni nem lehet. Figyelembe kell veni azt is, hogy Kalmár mit csinált a háború alatt. Annyi jótékonyságot gyakorolt, hogy nagyon kevés ember van a város­ban, aki Kalmár Zsigmond poros nyomába léphet. Aranyat hozott ide Kalmár Zsigmond, valutát javított, lehetetlenség egy ilyen ipartelepet az utcára kitenni. Csáky Lajos rámutat arra, hogy szociális szempontból milyen jelen­ VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG 1020 december 1. Szorítni kell az adógabona beszolgáltatását. A Gabonagyűjtés Országos Kormánybiztosságától tegnap távirat ér­kezett a városi tanács címére, mely a következőket mondja: „Az adógabona beszolgáltatása lanyhán folyik, sőt — lehet mon­dani — szünetel. A termelő lakosság minden rendelkezésre álló esz­közzel arra szorítandó, hogy az adógabonát haladéktalanul szolgál­tassák be. Sok kirendeltség.“ A távirat folytán a polgármester újból felhívást fog kibocsájtani a közönséghez, hogy az adógabona beszolgáltatásával senki se késlekedjék. Rendelet a tengeri beszolgáltatásáról. A tengeri forgalmának mentői rö­­videbb időn belül leendő szabaddá­­tétele érdekében elrendelte a köz­­élelmezési miniszter (rendelet száma 30.007), hogy mindazok a termelők, akiknek tengerit kell beszállítaniuk, a kivetés megvárása nélkül tegyenek eleget ebbeli kötelezettségüknek, te­kintettel arra, hogy a GOK kiren­deltsége már értesítette a községeket és a városokat a 9610. m. e. sz. rendelet intézkedéséről. Eszerint minden olyan birtokos, aki 10 kisholdnál (magyar hold) ke­vesebb területet vetett be tengerivel, holdanként 1 métermázsát tartozik beszolgáltatni, míg azok, akik 10 holdnál nagyobb területet vetettek be tengerivel, a termett átlag szerint 8 mázsás átlag esetén holdanként 2 mázsát, 8—11 mázsás átlag után holdanként 3 mázsát, 11 mázsán felüli átlag után pedig 4 mázsa csöves tengerit kötelesek beszolgál­tatni. A közélelmezési miniszter elren­delte, hogy a jelzett mennyiség leg­később 1921. évi január 15-ikére zárt vonatokkal szállítás alá kerül­jön. Az egész átvételt és leszállítást a GOK kirendeltsége irányítja, mely távbeszélő útján, vagy táviratilag értesíti a községeket és városokat az átvétel napjának kitűzéséről. E kijelölt napon az illető község, illetőleg város vasútállomásán fog megtörténni az átvétel a GOK ki­rendelt közegei által, majd az átvett mennyiséget ömlesztve (rinfusa) vag­­yonokba rakják és elszállítják. Felhívás a G. É. tagjaihoz. Felkérjük mindazokat a Gazd. Egyesületi tagokat, akik az A betűs névsorba vannak felsorolva, akik esetleg kimaradtak s továbbra is egyesületi tagok akarnak lenni, hogy öt nap leforgása alatt, azaz dec. 5-ig jelentkezzenek a gazdasági egyesület titkári irodájában legutolsó befize­tési nyugtájukkal. Kérjük a lakás­­változást is bejelenteni. Elnök. Tájékozásul itt közöljük az A be­tűs tagok névjegyzékét: Adamovics Jenő, Ániszfeld Sándor, Albert Sándor, Asztalos István, Apró Imre, Apró Antal, Albert Sándor, Aracsi Sándor, Albert Imre, Apró Mihály, ifj. Ambruzs Pál, Arany János, Adász Pál, Albert János, Al­bert Pál, Albert János, Ambrus Pál, Ardai Lajos, Andréra S., Albert Fe­renc, Aszalai Sándor, Ardai Sándor, Aracsi Imre, Apró János, Albert Já­nos, Albert Ernő, Asztalos Mihály, Arany Mihályné, Aracsi Sándor, Arany Ferenc, Ardai Pál, Aszód Ferenc, Arany József, ifj. Aczél Károly. Hol van liszt ? Hol lesz kenyér ? Mivel nagyon fontos a közönségre nézve, vájjon most december else­jével hol kap lisztet és kenyeret, alább közöljük a kereskedők és sü­tők nevét, akikhez kedden délután lisztet utalt ki a közellátási hivatal. E szerint már ma kapható ke­nyérliszt is főzőliszt is a következő kereskedőknél: Makhuli János, Damjanich-u, Posztós János, Zrinyi-u, Kolozsvári Ferenc, Klauzál-u, Balog és Varga, Pálfi-u. Munkásszövetkezet, Teleki-utca. Barna- és fehérkenyér kapható lesz az alábbi sütödékben : Tózsegi Eszter, Szentesi-u. Dániel Andor Vásártér, Balog Sándorné Újváros, Konstantin Sándorné Virág-u. Becsei Lajos Teleki-utca. A liszt szétosztása kedden délután megkezdődött, tehát ma délutánra mindenütt helyben lesz. Haller István az Ébredő Magyarok hivatásáról. Az Ébredő Magyarok Egyesülete ellen irányuló liberális sajtómanőve­­rek csődöt mondottak. Az Ébredő Magyarok napról-napra izmosodnak számban és elszánt nemzeti öntuda­tosságban. Ezekről a manőverekről megkérdezte a „Hazánk“ munka­társa Haller István vallás- és köz­­oktatásügyi minisztert is, aki a kö­vetkezőket, mondotta: „ Az Ébredő Magyarok Egyesü­lete természetszerűleg a lapis offen­­sionis, a botránykő, fájdalmas szálka mindazok szemében, akik hatalmuk vesztét fogcsikorgatva keserülik. Di­vat minden rendetlenséget, törvény­telenséget és atrocitást az Ébredő Magyarok számlájára írni. Ezt teszik nemcsak azok, akik tudatosan akar­ják diszkreditálni az egyesületet, hanem azok is, akik még mindig nem tudták magukat emancipálni a liberális sajtó hatása alól és velük fújják nagyra azokat az eseteket, amelyeket kéjes örömmel regisztrál­nak. A taktika világos. Céljuk az exponált egyé­neket és egyesületeket le­szorítani, kompromittálni és félretolni, hogy könnyebben lehessen végezni a félén­­kebbekkel, akik a hátuk mö­gött állanak. Ez a törekvés azonban kudarcot fog vallani és kudarcot kell vallania, mert az országnak nagy szüksége van egy oly állandó akcióban levő egyesületre, amely ezt a nagyon könnyen megnyugvó és elposványo­sodó magyar tengert nem hagyja elpihenni és a könnyen elalvó ma­gyar lelkiismeretet ébrentartja.­­ Az egyesületnek azonban min­denesetre a legszigorúbban meg kell rostálni tagjait, mert minden nagy vonzóerővel bíró egyesülethez ta­padhatnak olyan elemek,, amelyeket nem az elvek, és az eszmék szol­gálata vezet, hanem az egyéni érvé­nyesülés, vagy épen az idegen kö­­penyeg alatt űzhető kalózkodás. — Az egyesületnek a gaz­dasági életre kell erősebben kiterjeszteni figyelmét és a drágaság, a lánczolás, az anyagi és szellemi javakkal űzött uzsora ellen kell fel­vennie a harcot. — Ez a nagy társadalmi egye­sület igyekezzék mindenek előtt tár­sadalmi kérdéseket megoldani. Ez szükséges és mindenekfölött szim­patikus. Az Ébredő Magyarok Egye­sületének jövőjét nem féltem, mert olyan mozgalom, amely indokolva van, nem altatható el soha, len­­ marhavész. A vész meggátlására összehívott konferenciára nem hívták meg Magyarországot. Megírtuk, hogy Vilna környékén rettenetes marhavész dühöng, mely közeledőben van a magyar terüle­tekhez és ha nem vigyázunk, állat­­állományunk pusztulása biztos. Ma azután riasztó hírek érkeznek. Hír szerint annak ellenére, hogy majd­nem minden állatorvos a határon van,­­ a keleti marhavész át­törte a demarkációs vonalat és már Csonkamagyarország egyes keleti vidékein mutatkozik. Hozzáértők azt mondják, hogy az erdélyi marhapusztulást nem a ke­leti marhavész, hanem a ragadós tüdőláb idézi elő. Ez olyan beteg­ség, melyből az állatot kigyógyítani nem lehet és ha elharapódzik, állat­­állományunk 80 százaléka elpusztul. A földmivelésügyi miniszter min­den behozatali engedélyt érvényte­lennek minősít és állatok behajtását Erdélyből semmiesetre sem engedi meg. A keleti marhavész Belgium­ban is fellépett. A franciák a mar­havész meggátlásának megbeszélé­sére nemzetközi tanácskozást hívtak össze, amelyre úgy látszik Ma­gyarországot ismét elfelejtették meghívni. Hír szerint a marhavész az orosz szovjet hadseregek állatállományaiban keletkezett. A fertőző anyag a leve­gőn át is terjed. HÍREK. KÉT KICSI FIÚ ballagott előttem az utcán, ott a Sétatér tépett lombozatú fái alatt. Vállukon kicsi kopott táska, ruhájuk fakó és vékony. Az orruk piros volt, mint a kicsi orcájuk. Apró bakkancsuk csendesen taposta a sárga leveleket. Olyanok voltak, mint két kis didergő verébfiók. Halkan beszélgettek, de csak szaggatottan jött ki szájukból a szó. Még én nem sütöttek! Mondotta az egyik. Akkor nincs kenyeretek. Fűzte a szót a másik. Tegnap sem volt, de majd eszünk holnap ! Felelt a kisebbik s egér­szemeiben felcsillant az öröm lángja. Az­után befordultak a kereszt utcán s po­­roszkáltak tovább. Néztem utánuk néhány percig. A két kis öreg haladt vígan. Járt a keztyűtlen kezük s beszélgettek tovább. Kicsi pulikutya surrant el melletük, az egyik gyerek felényúlt a kezével. Barátsá­gosan, mert az eb okos szemével félelem nélkül nézett fel reá s az egyik lábával parolát intett. Kutyaszive megérezte talán a közös nyomorúságot. Egy darabig el is kisérte őket, azután megállt, leült és füleit hegyezve nézett utánuuk. Talán egy bu­­csutekintetet, talán egy füttyentést, vagy biztató nézést várt, hogy loholhasson a nyomukba, de a két kis öreg el volt fog­lalva a saját dolgával, nem nézett vissza, hanem ballagott haza, a­hol valószínűleg

Next