Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. március (17. évfolyam, 48-72. szám)

1921-03-01 / 48. szám

iy föld szám 845 ablakok, HMM zzuk ,s ügyfe- Lügynök­­helybeli im.) a mai megkezdi, ellett kó­lókat or­­orvosi kát neve­­i vehetik. Mor kész- 832 1—2 és. n 2 óra- Veres-u.­nna, pár­­kü­lön- 856 1—2 skál is fa alatt, lkánál as. , hogy fia tígy- Rozália képező u déjét lezőket, en hir­­litott 3 nnál is idő elembe ÁLINT légfen­­aszta­­:a 72. 72 1-4 róna­tként S 7.,o­akás 7 K. reget ratty OLY. ik!­ntézeténé?«­ik­eken és etségé­­égében. égé. *P, jen, há­­minta, tevályuk tok, ci­­szekhez, izakövek uükőből, aen mű­­­falazás­­ily szin­te, folyó­­rabic­­sványok, terazzó­­agyártás­­ilard és ‘S cri­mes Bomlik az ántant hírhedt egysége, repedezik a fazék, melyben boszorkánymérget kevertek az emberiség számára s nem sokára egészen el is törik és jönni­­fog a szabad fellélegzés min­den nemzetnél a fojtó nyomás alól és közelebb jutunk a lelkek békéjé­hez, a világ igazi megújhodásához, az általános nyugalomhoz, munká­hoz és rendhez. Hivatalos táviratok adják hírül, hogy a szörnybékekötés borzalmait enyhítő jóvátételi bizottsága az an­­tantnak nem tud megegyezni arra nézve, hogy Németországot egészen tönkre tegyék. A francia akarja ezt, Anglia és Amerika azonban nem. Sőt ha Franciaország mindenáron fegyveresen akar betörni­­Németor­szágba, akkor a másik a két állam kész az érintkezést meg is szakítani a franciákkal. Íme! Ez a történelmi nemezis és méltó büntetés a zsar­nokra ! Franciaország a múltban a szabadság hazája volt, most pedig a legnemtelenebb boszával és zsar­noki őrjöngéssel akarja a föld szí­néről is eltörölni azt a Németorszá­got, mely bukásában is nagyszerű látványt nyújt: dolgozik, dolgozik és mindig dolgozik észszel, kézzel, izomerővel, hogy kiheverhesse a há­ború rombolásait; legutóbb pedig, mint a porosz választások mutatták, a német nép a polgári eszmének is visszaadja az egész birodalomban a régi alkotmányos hatalmat s a kom­munista-bolsevista rablókkal szem­ben védőbástyája lesz Németország az egész Nyugatnak, tehát Francia­­országnak is. Ezt látja át Anglia és Amerika, ezért nem engedi az újabb francia kalandot, de még tudatában van annak is, hogy a német nép óriási erkölcsi és fizikai erőt is kép­visel, mit csak hülye gondolkozás­sal lehet megsemmisíthetőnek tartani. Ezt látva, mi is emeljük föl büsz­kén a fejünket, tépett, üldözött, de meg nem tört magyarok! kiknek jövőnk szintén nem lehet prédája sem a nagy, sem a kis antantnak s kikkel annyi igazságtalanságot kö­vetett el eddig is az antant, amennyit a világtörténelem folyamán­ évezre­dek alatt set­ csináltak valamely nemzettel szemben, érdemtelenül, ártatlanul. Legyünk hát résen! Bomlik az antant, mi tehát ne bomoljunk! Tartsunk össze még szívósabban, mint eddig ! Ne hagyjuk a nemzeti irányt, a keresztény valláserkölcsi uralmat közéletben, társadalomban s az állami lét megnyilvánulásainál, álljunk egységes civil­ fronttal dicső hadseregünk mellett, mely nemcsak büszkeségünk, hanem legbiztosabb reménységünk is a teljesen függet­len, nagy, boldog és ősi határú Ma­gyarország eljöveteléhez ! Bomlik az antant: ez az Isten ujja ! De ez az ujj nekünk is mu­tatja az utat : legyetek magyarok egymás iránt jó testvérek, legyetek készek Hazátokért minden áldozatra, hogy a piros-fehér-zöld lobogót újra eszményként tisztelje az egész Európa s a műveit nagyvilági Föl a fejekkel, föl a szivekkel, magya­rok ! Csak az lapuljon meg, aki rész magyar, vagy gyáva, vagy hitetlen, vagy elkárhozni akar! Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA. Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF. Társszerkesztő: GRAVÁTZ FERENC Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOSSUTH­ TÉR. Telef önszánt: 87 -*- \J írni JL x I 'Wl WUin a. JRV/ vv »­titJUXUVyiJ J 12m ..............................o*«w VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPN­­­A­k. ha mindenki elkoporálja földjénél az utat. Itt van a március, a legalkalmasabb idő arra, hogy az utakat járható állapotba hozzuk. A városnak nincs annyi ereje, hogy azt elvégezze, m­ert az rengeteg időbe és pénzbe kerülne, elő kell tehát venni a hősi szép szokást, amikor az áldozatkészség és önkényt vállalt­ fáradozás tiszta érzé­sével minden földesgazda rendbe hozta, elboronálta földje végénél az utat. Helyenként most is megtették ezt dicséretesen s ott jó is az út, de bizony sok helyen járhatatlan. Érdekelt tanyai birtokosok felhívását tolmácsoljuk, kik bentjártak szerkesztőségünkben, hogy tanyai polgártársaik jóakarata figyelmét a tárgyra felhívjuk. Kevés áldozattal rendbe lehetne hozni az utakat, tegye tehát meg mindenki jószívvel, hogy munkájára jófelebarátainak hálája szálljon. a gazdasági Egylet közgyűlése. A helybeli Gazdasági Egylet va­sárnap d. u. tartotta közgyűlését a tagok szép érdeklődése mellett. A gyűlést Lá­z­ár Dezső elnök az­zal a visszaemlékezéssel nyitotta meg, hogy a múlt év júliusában a Gazda Egylet életében eddig elő nem fordult szokatlan esemény játszódott le, amikor is rendkívüli közgyűlés tartása lett szükségessé s annak ke­retében elnöknek őt választották meg. Hangoztatta az elnök, hogy a jelen viszonyokat vizsgálva, szomo­rúan kell megállapítania, hogy en­nek az országnak életében a sok szenvedés és csapás még mindig nem volt elegendő arra, hogy ki­józanítsa az embereket abból a ká­ros szokásból, hogy osztályellenté­tek szítása által akarjanak maguk-­ nak előnyt és pozíciót szerezni. Eb-­­­ben az országban egyenlő joga van gazdagnak és szegénynek szívnia a levegőt és egyformán szeretheti a Hazáját. Az elnöki megnyitó után a titkári jelentést hallgatták meg, melyet a titkári állás üresedése folytán dr L­é­n­á­r­t János egyleti ügyész ké­szített és terjesztett elő, aki régi re­­miniscenciák felidézésével a G. E. múltjának megrajzolásával mindvégig lekötötte a figyelmet. Kegyelettel emlékezett meg az egylet két hit alapító oszlopos tagjáról, Mihály­­utcai Nagy Sándorról és Nagy Szabó Pálról, kiknek elhunytával az egy­letet igen nagy veszteség érte. Pénztárnokká egyhangúlag S­z­o­­mor Istvánt választották meg, ki hónapok óta nagy buzgósággal dol­gozik az egylet eme tisztségében. Lázár Lajos a régi titkárral fo­lyamatban levő elszámolásra nézve azt a megjegyzést tette, hogy észre­vételeit annak idején az elnökséggel és választmánnyal közölni fogja. A számvizsgáló bizottság jelenté­sét tudomásul vették. Balog Sándor egy lap alapítá­sát és kovács-bognár műhely felállí­tását hozta javaslatba.­­A lap alapí­tása — mint mondá — áldozato­kat kíván a gazdaközönségtől, fel­hívja tehát a gazdákat, hogy áldoz­zanak e célra. A kovács-bognár mű­hely felállítását azzal indokolta és azt fejtegette, hogy az illető mester­emberek kiuzsorázzák a gazdálkodó közönséget, tehát a kecskeméti mintára itt is fel kell állítani a mű­helyeket. Az indítványokra nézve a vezető­séget bízták meg az intézkedéssel. Csáki Imre azonban megjegyezte, hogy a lapalapítással a Gazda Egy­letnek a multbról nem egészen jó tapasztalatai vannak, így azt nem pártolja, a kovács-bognár műhely felállítását azonban kívánatosnak tartja, mert mikor valamelyik iparos szakma időközönként gyűlésre össze­jön, ennek a vége mindig áremelés. K­ö­p­ö­s­d­i Ödön indokolta meg azután a már régebben beadott in­dítványát a szabadforgalom vissza­­állítása érdekében. Nagy tetszés és tapsok mellett mutatott rá a gazda­­közönség legfájdalmasabb sebeire, az évek óta tartó makszimálásokra és rekvirálásokra. Rá kell bírni a minisztert arra, hogy végre-valahára szüntesse meg a mostani állapotot. Végül a Területvédő Ligának köz­ponti kiküldöttje, Kőrössy Endre tanár megható és meggyőző beszéd­ben mutatott rá arra, hogy Csonka- Magyarország nem ország és a te­rületi épséget visszaállítani a gazda­közönségnek is létérdeke. Ismertette a Tevél munkásságát, melyhez se­gítséget kért a vásárhelyi nagygazda közönségtől. A gyűlés emelkedett hangulatban oszlott szét. Vásárhely a debreceni templom újra avatásán. Szombaton tartotta meg havi rendes i­lését a vásárhelyi református egyház pres­bitériuma Pap Imre elnöklelkész és dr Szappanos Mihály főgondnok vezeté­sével. Elnöki megnyitó után a kölcsönkérők ügyét kedvezően intézte el a gyűlés, majd rátért a napirend letárgyalására. Első tárgya a dr Balthazár Dezső püs­pök leirata volt, melyben a debreceniek testvéri üdvözletét s köszönetét tolmácsolja az egyháznak a debreceni nagytemplom meggyalázása miatt tanusított részvéte és tiltakozásáért. Köszönettel vette tudomásul a presbité­rium, hogy a debreceni egyház Vásár­helyt is meghívta a nagytemplom újra felszentelési ünnepélyére és az ezen alka­lommal tartandó országos presbiteri gyű­lésre, mely f. évi márc. hó 21-én lesz. Az egyház képviseletében megjelennek Pap Imre elnöklelkész, dr Szappanos Mihály főgondnok, Tereh Gyula lelkész, D. Nagy Sándor főgimn. és Császár Péter elemi isk. igazgatók, továbbá saját költségükön Török Péter és Samu Ferenc presbiterek. Az esperes felhívása alapján a presbité­rium a maga 8 szavazatát Gulácsi József alispánra, mint zsinati képviselőre, Győrffy József lelkészre, mint egyházmegyei tanács­­biróra, Gönczi Béla lelkészre és dr Mónus János egyh. ügyészre, mint egyházmegyei egyházi és világi aljegyzőkre adta. Elfogadta az egyháztanács Takács Nagy Béla anyakönyvvezető s. lelkész lemondá­sát s helyét 2400 K évi törzsfizetés, havi 1000 K drágasági segély és egy szobás lakás mellett pályázat útján tölti be, ki­mondotta a presbitérium, hogy a nevezett s. lelkész az ó-templom mellett lesz be­osztva s vezeti az anyakönyveket is és be lesz osztva vallástanításra is. A főgimn.­kántus diját a presbitérium a háznál végzett funkcióért 600­0, a tem­plomban végzett funkcióért 700 koronában állapította meg -s az énekvezető 80 K, a diákok 20—20 K-t, az egyházpénztára 120, illetve 220 K-t kap; kimondotta azt is, hogyha az iparos dalárda szerepel, a te­metkező fél az egyház pénztárába 120, illetve 220 K-t fizet. Az egyháznál alkalmazott szolgák fize­­­­tése márc. 1-től kezdődőleg 50 százalékkal­­ Alapittatott 1867-ben. Aranyoklevéllel kitüntetve 1904-ben. KISS BERTALAN első hódmezővásárhelyi dísztemetési intézete. Hódmezővásárhely, Szentesi­ utca 4. A legegyszerűbbtől a legnagyobb pompáig, minden igénynek és a legnagyobb kegyeletnek megfelelően rendez temetéseket úgy helyben, mint vidéken. — Újonnan dúsan felszerelt raktár Koszorú és gyászfejkendő különlegességek. s studii­oliViuitíjk­ és árvák családjainak mindenben kedvemén­yt nyújtói?. ELŐFIZETÉSI ÁR HELYBEN: Egész évre ..... 400 K. Fél évre ..............20© K. VIDÉKRE: Egész évre ... 480 K. Fél évre............340 K. HIRDETÉSEK és ELŐFI­ZETÉSEK FELVÉTELE: délelőtt 8 órától 12 óráig­ emeltetik fel havonként, kapcsolatosan a templomi szolgák szolgálati szabályzata is megállapíttatott. A sajtóügyi osztály javaslatára kimon­dotta a presbitérium, hogy a Miklovics­­féle konfirmációt kétezer példányban le­nyomatja s árát a nyomatás után állapítják meg. Köszönettel vette tudomásul az egy­háztanács a Kádár Lajos és neje, továbbá ifj. Gy. Molnár Imre és neje szíves ár­mányait, a villanyvilágítás kérdése. Hol van a differencia ? Lapunk minapi számában jelel­tük már, hogy a városi tanács a villanyos egységárak megállapításá­nak ügyében a március havi köz­gyűlés elé határozati javaslatot fog terjeszteni. A városi tanács javaslatában van­nak olyan pontok, melyeket a vil­lanytelep valószínűleg nem akar elfogadni és esetleg majd a döntő­­bíróság elé kerül az ügy. A villamostelep elfogadja a huszon­­ötös lámpák általányfogyasztása után javasolt napi 1 korona 35 fillért,­­ azonban egyúttal igen kevesell a középületek 80 filléres és a közvi­lágítás 20 filléres hektówattóránkénti árát is, valamint kifogásolja azt, hogy a tanácsi javaslat a szénár emelkedéssel kapcsolatban megálla­pított 1,8 fillér emelkedést, vagy esést 1921 március elsejétől kezdve engedélyezi felszámítani. Erre nézve azt kéri a villanytelep, hogy a szénár különbözet 1920 november elsejére visszamenőleg legyen fel­számolható, amennyiben számlával igazolhatólag már akkor meghalad­ták a 100 koronás egységárat. A fentiekben vázoltuk a Villamos­­telep kívánságait, ezek után a köz­gyűlés fog határozni, vájjon fen­­tartja-e a tanácsi javaslatot s ezzel egy bizonytalan kimenetelű pernek teszi ki a várost, vagy ped­ig telje­síti a telep kívánságát. A Kertészek és Zöldség­­termelők Egylete vasárnap d. e.­tartotta alakuló gyű­lését a Gazdasági Egylet társalgó­termében. K­o­v­á­c­s Jenő ideiglenes elnök azzal nyitotta meg a gyűlést, hogy mivel már d. e. 11 órára a város polgármestere a Terület­védő Liga gyűlését hívta össze, a­melyen kötelessége minden jó magyar ha­zafinak megjelennie,­­ tehát csak rövid idő áll ezúttal rendelkezésre, mely alatt a kertészet és zöldség­­termelés közérdekű ügyét megtár­gyalhatják és az alapszabályok pont­jait megvitathatják a tagok, ezért kér mindenkit, hogy lehetőleg rövidre fogják felszólalásaikat. Egyben öröm­mel üdvözölte Kovács Jenő a föld intenzív megművelésének munkásait s azokat a gazdákat, — legyenek azok haszonbérlők, vagy földtulaj­donosok, — akik erre az intenzív földművelésre területet bocsátanak rendelkezésre, hogy ezáltal is minél nagyobbra emelkedjék a magyar fööld hozama. Az elnöki megnyitó után rátértek az alapszabály tervezet felolvasására. A címkérdésnél T­á­r­k­á­n­y Ferenc azon óhajának adott kifejezést, hogy ne csak kertészek és zöldségterme­lők, hanem együttesen a méhészek is alakítsák meg a szakosztályt és ------——————————

Next