Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. április (17. évfolyam, 73-97. szám)
1921-04-08 / 78. szám
fc Hódmezővásárhely, 1991 április 8, péntek fára 2 korom » ? Felelős szerkesztő : fejérvÁry József. Törsszerkesztő: ORAVÁTZ FERENC. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: VÁSÁRHELY ELŐFIZETÉSI ÁR HELYBEN: Egész évre .... fIXEL Fél évre................ 50 K. VIDÉKRE: Egész évre ...00 K. Fél évre............. 300 K. HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK FELVÉTELE délelőtt 8 órától 12 óráig. FÜGGETLEN POLITIKAI NAP!!. A P. tmtmit rHf lHhl iii i PH! u1'i f rw HP CTBMmaea——«paca ———————ca XVII. évfolyam 78. szám 9UK r* mncr»» Főszerkesztő és laptulajdoos: KUN BÉLA. KOSSUTH-TÉR. Telefonszám: 87 B»nWns » s?TÉL Hírt» ~4sw1•9 3 1 bt‡ο ► ) ?Kt to) W lI)t 5 r i NS 4 5P 4* q ‚iCf. »* lo* M›*■ C«3 e*CVS V»* ■fi* txX«T ›ae, ?rs053•sS3 •K # EB a király nyilatkozata. A lapok ma esti számában adta ki gróf Teleki Pál a király nyilatkozatát, a következő kísérő irattal: „Őfelsége IV. Károly király Szombathelyről távozásakor azt kívánta, hogy jövetelének és távozásának indító okai nyilvánosságra kerüljenek, ennek a kívánságnak azzal teszek eleget, hogy azokat ezennel közzéteszem. Gróf Teleki Pál.« A magyar nemzethez. „Visszatértem Magyarország áldott földjére, mert távollétemnek szeretett Hazámtól, — melyhez feloldhatlan szent esküm és vérem szava elválaszthatlanul köt, — minden perc szenvedés reám nézve. Viszszatértem, mert szent meggyőződésem az, hogy e súlyos megpróbáltatásokat elszenvedett ország csak koronás királyának kormányzása alatt tudja visszaszerezni teljes nyugalmát. Azok a gyászos emlékű események, melyek a forradalmak alatt lejátszódtak, épp úgy fordultak az ország rendje, törvényei és alkotmánya ellen,mint a koronás király ellen. Most megnyugvással látom, hogy Magyarország a megújhodás útján van. Az elemi erővel ránk zúdult események folytán megszűnt a 67-es kiegyezés és a Pragmatika sanctiónak a feloszthatatlan brtoklásra vonatkozó része s helyreállt Magyarország teljes függetlensége, melyet megőrizni nekem is főtörekvésem. Szívem sajog, hogy ki vagyok zárva abból, hogy a megújhodás munkájában sorsüldözött nemzetemnek vállvetve én is közreműködjem. Meggyőződtem arról, hogy az apostoli királyi jogkör elfoglalása most nehéz, és elviselhetetlen újabb megpróbáltatásoknak tenné ki a nemzetet, ezt pedig lelkiismeretemmel nem egyeztethetem össze, tehát ismét eltávozom, de távol is minden erőmet, minden időmet s ha kell véremet is 2.15 a korona. A magyar korona Zürichben ismét emelkedett, zárlatkor 2.15-ön állt s helyzete szilárd. A valuták állása Pesten ez volt: Rövid táviratok (MTI.) A Petőfi társaság új nagy irodalmi díjat alapított a Jókai nevére, mely évi 10 ezer koronát nyújt. London. A bányatulajdonosok kijelentették, hogy hajlandók a sztrájkoló munkásokkal tárgyalni. Belgrád. Sándor szerb trónörökös a napokban Bukarestbe utazik.Bukarest. Románia 400 milliót szavazott meg új mozdonyokra. Kolozsvár. A drágaság kezd elviselhetlen lenni. Egy öltözet ruha 15 ezer korona. Az élelem aránylag olcsó. A cukor ICO korona. Napoleon 930—915 Font 1080—1011 Dollár 268—278 Márka 4.52—4.60 Lira 12.25—12.50 Lei 4.12—4.02 Szokol 3.80—3.81 Dinár 7.60—7.80 Osztrák korona 6.45—0.43 iim mi* miti s bokréta rajta a mi szép hazánk. De mikor a dicsőség után, bolonditót itattak velünk kuruzsló kezek, mikor megszédültünk, jöttek az idegen legények, nem a gaszkonyiak, hanem a verébszáju, disznóbőr bocskoru apró népsuhancok s Isten kalapjáról letépték a bokrétát. Azért néz ki ily cudarul a világ s azért nem maradt a mi süvegünk mellett egyébb, mint az árvalányhaj, annak is inkább csak az árvasága. De azért megélünk valahogy, mert mindig ugy volt, hogy a hitünk, az Istenünk, az áldó anyaföldünk nem hagyott el bennünket soha. Ez az uj szentháromság most is velünk van. Ez áldja meg a mi szegénységünket s ez teszi azt, hogy soha el nem csügged ez a nép. Ha látja a förgeteg, elejét, begyűri a süvegje tetejét s csakúgy nézi a vihart alóla, még a jég is lepattanik róla . . . Nem töri össze a megrázkódtatás, még a földindulás sem, mert van a lelkében valami csodatevő csere, mely annyiszor emeli fel, ahányszor a földhöz vágják. Mert szereti, imádja a földjét, minden életnek szentelt forrását. Téphetik a fáját, szaggathatják gyümölcsét, nem veszíti el kedvét. Nyakán van a rettenetes sarc, tudja, hogy egy fél emberöltőn át busán szól a magyar malom s más szedi a vámot azon, mégis ha eljön a tavasz, ha kihajt az első fűszál s a kökény bokor alatt kinyit az első szál ibolya, veszi a kapát, az ásót, fogja az ekét s dalolva szántja bele verejtékét az földbe. Csak a dala változik. Egyszer szomorú, máskor víg, de mindig bizalomtól szivárványos. Most is tavasz van s nemcsak kint a ■ földeken, hanem a magyar szivekben is. Felhő borult egere mostanában, egy élő világ szeme csüngött a magyar süvegnek árvalányhaján s a próbát ismét kiáltotta. Előkelő nagy újságok, melyeket ellenségeink olvasnak s melyeknek szava messze elhajlik, még az Óperencián túlra is, úgy imák rólunk, hogy: „eddig is a magyaroké volt a rokonszenvünk, most ismét óriásit nőtt a világ szemében a magyar nép, mely nehéz óráiban oly komoly méltósággal tud viselkedni...“ Ez a legújabb vélemény rólunk. Az olaszok külügyi lapja tovább megy s megállapítja, hogy ha így halad a komoly munka útján a magyar, pár év alatt ölébe hull kardcsapás nélkül minden elvesztett területe ! S hogy nem a levegőbe beszél a római újság, azt egy kis szemlélődéssel mi is megállapíthatjuk. Először is azt vesszük észre, hogy az antant látja már, hogy vargát fogott a kicsi piszokációkkal s szégyenli barátságukat; igy értjük meg, hogy kezdi magukra hagyni őket, mintha azt mondaná: én odaadtam néktek a nagy magyar földeket, most már ti gondoskodjatok azoknak megtartásáról ! Ez pedig nagyobb kunszt, amihez cseppet sem értenek a felfuvalkodott kis piszkosok. Vagy mire vall az, hogy a horvát már Jugoszlávia ellen, velünk akar tárgyalni, az erdélyi oláh el akar szakadni a hegyi franciától s a tótok, meg a ruténok könnyes szemmel s sóvárogják vissza a nagy cseh élvezet után azt a bizonyos magyar „elnyomatást“. Azért van ez, mert egyik náció sem termett uralkodásra. Urnák születni kell, a magyar pedig urnák született, ezért lesz ur ismét a Kárpátoktól az Adriáig. Ezzel a tudattal emeld fel büszke fejedet magyar! Lesz még bokréta Isten kalapján Magyarország !... I | iiii——MM»««—■»HiMMiif tinii ni in in 1in i ti' inirTrwmi • mrr-i- .........- - ~r"mim"'iinT»af"ff,n fTM-- a—ob—B—BBsa—B———jaa—t«5» Arany oklevéllel kitüntetve 1904-ben.____^ap irtatott 1878-ban. Ajánlja dús raktárát: művirágkoszoru, gyászruha 1 lí iHníf Jjk |í és gyászfejkendő líülönlegessége ilven.. Tej| .B iJ RmLí J&Tm. JL meréseket rendez személyes felügyelet alatt a legegyszerűbb g első kunvásárhelyi disztemetkezési intézetetől a legnagyobb pompáig minden igénynek és a legnagyobb g __________ Szentesi utca 4. sz. n , kegyelemek, megfelelően úgy helyben, mintvidéken. 1 1 Teleki tinin léi n n Misii. A kisgazdapárt bizalmatlanságot szavazott a kabinetnek a királylátogatás miatt. — Nagyatádi Szabó István kilépett akormányból s egy percig sem támogatja Telekiéket. — A Nemzetgyűlés üléseit bizonytalan időre elnapolták. A mi előrelátható volt, ma bekövetkezett. A politikában újabb erjedést, idézték elő az események s Gratz Gusztávnak az a beszéde, melyet tegnap tartott, kirobbantotta a válságot. A kisgazdapárt szerda esti ülése hozta meg a fordulatot. A Gratz Gusztáv beszéde volt szőnyegen, mely miatt a párt egyhangúlag bizalmatlanságát fejezte ki a kormány iránt, egyúttal megbízta nagyatádi Szabó Istvánt, kérdezze , meg gróf Teleki Pál miniszterelnököt,hogy a Gratz Gusztáv beszédével azonosítja-e magát ő és kormánya. Ez meg is történt, úgy látszik, hogy a Teleki-kormány mindenben egyetért Gratz Gusztávval, mert nagyatádi Szabó István ma délelőtt 10 órakor a kisgazdapárt intézőbizottságának ülésén kijelentette, hogy kilép a kormány- ■ pártból s egy percig sem támogatja többé a Teleki-kormányt, amit a párt helyeslés sem vett tudomásul. Később a Ház folyosóján Teleki, Anndrássy és Apponyi Nagyatádival beszélge-tést folytattak, később csatlakozott hozzájuk az elnöki teremben Haler István is. Ez alatt élénk volt az élet a folyosókon , nagy érdeklődéssel várták a fejleményeket. Fél 1 1 órakor híre futott, hogy a kormány lemondott. A Nemzetgyűlés ülése, Ilyen auspiciumok közt nyitotta meg a Ház ülését 11 óra tájban Rakovszky István elnök. A múlt ülés jegyzőkönyvének kitejlesítése után jelezte, hogy gróf Teleki Pál miniszterelnök kiván szólani. — Halljuk, halljuk! Hangzott minden oldalról. Teleki Pál: Tisztelt Nemzetgyűlés 1 . Tekintettel arra, hogyha lezajlott esemé- nyek következtében egyes minisztertársaim helyzete úgy itt, mint pártjával szemben nem eléggé áll biztosan, a kormányzó úrnak előterjesztést tettem. Kérem a Házat, hogy az események eldöltéig bizonytalan időre napolja el magát Ereky Károly: Nem hallottunk semmit arról, hogy a kormány lemondott volna, semmi ok nincs tehát arra, hogy a Ház elnapolja magát! Rakovszky elnök felteszi a kérdést, hogy hozzájárul-e a Nemzetgyűlés az indítványhoz. Szavazásra tétetvén fel a kérdés, a Ház önmagát nagy többséggel bizonytalan időre elnapolja. Amikor az elnök a Ház ülését berekesztette, a kisgazdapárti képviselők lelkes ovációban részesítették nagyatádi Szabó Istvánt. A kereszténypárt erre a királyt éljenezte, mire a kisgazdák Horthy Miklós kormányzót és nagyatádit éltették. Teleki Pál a válságról A Nemzeti Sajtóiroda tudósítójának Teleki Pál miniszterelnök ülés után a következőket mondotta : — Most megyek a kormányzó úrhoz, hogy részletesen referáljak az eseményekről, véleményem szerint pihentetni kell a dolgokat s aludni rájuk, mert a helyzet nem is olyan nagyon veszélyes, mint első tekintetre gondoljak. A nyugalmat a Gratz Gusztáv külügyminiszter úr beszédének néhány kitétele zavarta meg és a király kijelentésének aieközlése. IV. Károly ugyanis eltávozása előtt azt a kívánságát fejezte ki, hogy az országból eltávozása után a magyar nemzetnek megmondhassa azt, hogy miért jött ide. Ezt nem teljesíteni lehetetlenség, sőt szerintem a tisztesség kérdése volt. Én tehát minisztertársaim beleegyezése utn megengedtem, hogy a király proklamációja nyilvánosságra hozassák, mert sohasem volt szokásom, hogy a nyilvánosság előla függöny mögé bújjak. Tettem ezt annyival inkább, mert a kiríy nyilatkozata nem kormányzati tény, csupán magyarázat, nincs is ellenjegyezve, így megfelel az 1920. évi I. törvénycikknek, hazámnak szentelem, melytől elszakadni soha nem fogok. Bízom Istenben, hogy el fog érkezni az idő, mikől ismét hazámba térhetek, hogy itt együtt dolgozzunk a közös munkában és közös célért. Amíg ez a pillanat bekövetkezik, a magyar nemzetet a magam részéről is arra kérem, támogassa teljes erejével s hűségével azt a férfiút, kit a nemzet bizalma a kormányzói nehéz, szép tisztségre elhívott s ki a rábizottakat hűséggel, nemzete szeretetével tölti be. S akitől én is azt kérem, őrizze meg a magyar nemzet ősi alkotmányát, míg eljön az idő, mikor nemzet és uralkodó ismét együtt munkálkodhat Magyarország nagyságán. Szombathely, 921. ápr. 2. IV. KAROLT:A tataházat kér a puszta. A központi lakosság memorandummal fordult a református egyházhoz.Megmozdult a pusztaközpont kálvinista népe. A mi az ősugar ezen tiszta hevületü, szorgalmas, becsületes magyar népének haladni vágyó lelkében szunnyadozott, a megújhódás idején most életre kelt. Sokáig hallgatott, várt, remélt, most szót kér magának a vásárhelyi puszta. Részletes memorandumban fordultak az érdekeltek Papp Imre elnöklelkészhez és dr Szappanos Mihály fögondnokhoz s indokolt folyamodásukban arra kérik a vezetők utján a kálvinista nagy eklézsiát, hogy az öt tornyu várostól messze lakó ezen hűséges hitvallású csoport részére, az ő hozzájárulásukkal s áldozatkészségük igénybevételével állíttasson fel a központon : 1. Imaházat s imára hivó harangot. 2. Javíttassa ki és kerittesse be a lelkészlakást. 3. Az egyház szervezetében besz