Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. május (17. évfolyam, 98-120. szám)
1921-05-05 / 101. szám
I Hódmezővásárhely, 1921 május 5, csütörtök Ára 2 korosa. Előfizetési ár helyben: Egész évre 500 K Fél évre 250 K vidékre: Egész évre 600 K Fél évre 300 K E* számára 2 K FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Főszerkesztő és laptulajdonos" Társszerkesztő: _____FEJÉRVÁRY JÓZSEF KUN BÉLA GRAVÁTZ FERENC VÁSÁRHELYI XVIL évfolyam 101. szám Megjelenik a kora reggeli órákkal. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth-tér. Telelő« szám: ar. aoo to ■ iE } to ■*+e: k • CJ OS C OS o 0 j 1 a j rD CO oT ›tT i • *“* E £; | & 1 3 l · 3 £L \ 5 j ( In ! C j CO ! Ni J ~ 1 £co CO3 0 j 1CT I P’ I 09 \ N j £ j Cl 1 CO | O) £ N i cr J COCl \ sr g 3e?r 8 £ NS . A* i » ; 9 ; ff3* £.o o’ CO N£»• CTQ 0 7? CT © o,ffms» ** OJFT rT NOs 09E O:O* O* Nf 3 N S' 1* 3 3 * ■f 3 * 3 ■5 ».* i Mely szép ország a Kárpátok alján, onnan a sasok sziklafészkétől le a kék tenger aranyfövényes partjáig. Tavalyos hegyein tengerszemek mosolyogtak az égre ; szelíd lejtőin nyájak legeltek és szabadságról beszélt a pásztorok tilinkója; szőke vizek partján hálókat teregettek s villás szarvú ökrök legelésztek; rónáin piroslott a pipacs, muskátlis ablakok délibábos messzeségbe kémleltek, dalolva szántott a földnek imádója s feje fölött dalolt a pacsirta. Egyszer azután köröskörül beborult az ég felette. Villámok gyultak ki a fellegekben. Az ablakszemek lezáródtak, a pacsirta elnémult s a dal meghalt az ajkakon, de feltámadt a menydörgés és egy uj hang kelt szárnyra az ajkakon : a harci dicsőségnek riadója. A szép ország szép sugár fiai dalos ajakkal mentek a halálba és a szent sírok felett büszke könnyezéssel harmatozott az anyai szívnek megdicsőült szent sajogása. Szivárvány ívelte át a felleges eget s színei ott ragyogtak, mint a Glória dicsfénye, csapzott hajú, piros arcú, sáros, tépett ruhájú, lőporfüstös kezű szép magyar fiuk feje fölött. Diadal, dicsőség mámorító italát szívta naponta be a sajgó magyar szívünk. Balkán szennyes fészkéből, Kárpátok havából virágzott ki a magyar vérnek színes diadal virága. Egyszer azután új moraj kelt a harci zajba. Adria szelid habjait korbácsolta fel a rettenetes vihar. Büszke-szomorú nemzetnek maréknyi hajóhada állt őrt a déli végeken. Látom a sebes járású, karcsú cirkálókat, a torpedó naszádokat s köztük a vezérhajót, a Novarát. Sastekintetű férfi áll a parancsnoki hídon , vállán a marsallbort. Szeme a távolba néz, hol sűrű füst gomolyog az ég felé ; mindjobban terjed, míg eltakarja az egész eget. A tenger urai jönnek ; angol, francia, olasz színek lobognak a csataóriásokon. A sas jön, hogy megölje a galambot. Tűzkígyók gyúlnak ki a vizek felett, egetrázó bömböléssel csapkodnak a lángoszlopok. A szelid galamb azonban egyszerre sassá vált, s az Isten nevével ajkán nekiront a vizek urának. A sastekintetű férfiú osztogatja parancsait, a fürge cirkálók halálos sebeket osztanak. Egy golyó leteríti a vezérférfit, lehanyatlik, de újra felkel. Azután eltakar mindent a füst s az éjszaka. Reggel mosolyogva kel fel a nap s fényében ott áll a fehér galamb, büszke ragyogással. Ott áll a Novara s ott ül a parancsnoki hídon Novara hőse, Horthy Miklós. Sápadt az arca, de dicsfény övezi, a diadal dicsfénye. Lábainál a megvert hajóhad roncsai úszkálnak a vízben. Otrantó szorosa felett röpül egy fehér madár s viszi a borostyán levelét csőrében a kenderesi Kúria kriptájára, hol Horthy István, a Hős apja alussza örök álmát. .. Azután szárnyaszegetten mégis lebukott a Turul madár s a Kárpátok aljáról eltűnt a szép ország. S ma a Krisztus megdicsőülésének ünnepén üt egy újabb nagyon fájó sebet a meggyötört magyar szívbe az antant. Most érkezett meg ítélete, mely hajóinkat szétosztja barátai között. Szerbia, Románia a főörökösök. A mai tárgyalás az előző napokéhoz képest csekély érdeklődés mellett folyt le, a karzatokon alig voltak, a földszinten ötven-hatvan ember ült. A tárgyalást háromnegyed kilenc órakor nyitotta meg Markovich elnök s megállapította, hogy a védelem nincs kellőképen képviselve. — Ha ez így megy, — jelentette ki az elnök — a szegedi ügyvédi kamarához fogok jelentést tenni. Ezután az elnök bejelentette, hogy Félix Zoltánt Gravátz Ferenc tanúval és a helyi sajtóval szemben tanúsított magatartása miatt 4 napi magánzárkával sújtja, melyből egy nap böjttel lesz szigorítva. A büntetés végrehajtása céljából a kir. ügyészt megkeresi. Az első tanú özv. Baloghy Imréné. Elmondja, hogy nagy zajra és lármára ébredtek fel. A kapuban katonákat látott, kik később behatoltak a szobába s onnan férjét elvitték. E kijelentéseknél elcsuklik a tisztes úrasszony szava, sírva mondja el, hogy a katonák durván viselkedtek, majd elmondja, hogy a vörös uralom alatt férje egy alkalmazottjának áldozata lett. Pál János kihallgatása. Pál János elmondotta, hogy éjjel két órakor zörgették fel. Ajtót nyitott. A szobában pénzt követeltek, 7310 koronát találtak, ezután felszólítottak, hogy öltözzön fel. Később szivarral kínálta meg őket. A városházán a főispáni lakás legbelső szobájában hallgatták ki. Ott volt Sajtos Sámuel és Hegedűs György is. — Kik voltak az asztalnál, — kérdezte az elnök. — Bartha és még két ember. — Azzal vádoltak, hogy a cselédjeimmel rosszul bánok. Majd az aranyak és ezüstök iránt érdeklődtek, azután pedig bor iránt tudakozódtak, melyet hajnalban el is hoztak lakásáról egy nemzetőr őrizete alatt. Ez a nemzetőr, mikor a bort hozták, azt mondta neki, hogy a bort ne vigye be, de ő erre nem volt hajlandó. Az elnök felszólítja dr Sebestyént, hogy álljon fel. Pál János ránéz s igy szól: — Ilyen alak volt, aki kihallgatott. Pál János Dávid Balázsban nem ismeri fel azt az embert, aki Sajtos Sámueltól elvette a pénzt. Akit halálra ítéltek. K. Varga Aladár kihallgatása alkalmával elmondotta, hogy éjszaka katonák hatoltak be lakásukba s felszólították, hogy kövesse őket a városházára. Már útközben megverték. Fent, a direktórium helyiségében gumibottal verték meg. Ketten is ütötték. Az volt a panasz ellene, hogy a cselédjeit ütötte. ő ezt tagadta, erre ismét megverték, majd lekísérték a börtönbe. Egy kis szőke ember azt mondotta neki, hogy rá van bízva, ő fogja agyonlőni. Reggel 6 órakor ismét felkísérték a vésztörvényszék elé. A teremben négy ember Egy csomó monitor és torpedónaszád jut nekik, a Novara pedig, Horthy Miklós büszke parancsnoki hajója Franciaországé lesz. S mi marad nékünk ? A bánat, a fájdalom s az édes-bús nagy emlék, a hősök cserkoszoruja." Mennybe szálló Jézus, ki ma szállsz fel Atyád jobbjára, légy szószólónk minékünk, mondd el az Úristennek, hogy még mindig vannak Golgoták, melyeknek sírjában egy nemzet sülyedt el. De feltámad egyszer . .. volt. Újra megverte a sárgacsizmás ember, majd azt mondta: — Velem ne komédiázzon, mert én Pestről vagyok ideküldve. Később kihirdették az Ítéletet, hogy halálra ítélnek. Az egyik megkérdezte, hogy hány éves vagyok. Azt feleltem, hogy 16, mire a revolveres, sárgacsizmás igy szólt: — Akkor nem lehet kivégezni! Börtönt kap! — Még egy verést kaptam, azután levitték a börtönbe, negyedóra múlva felhívtak s kihirdették, hogy két hónapi kényszermunkára ítélnek. Másnap délután 4 órakor szabadultam ki, mikor már a terroristák nem voltak a városban. — Komoly lelki aggodalomban volt, mikor halálra ítélték, — kérdezte az elnök. — Nem voltam, — felelte Varga Aladár. Sebestyénben nem ismeri fel azt az embert, aki a bíróságban volt. Sebestyén ezután kijelenti, hogy emlékszik a dologra, tudja, hogy Vargát 15 napra ítélték. K. Varga Félixben felismeri azt az embert, ki szintén fent volt a Direktórium helyiségében, szemébe mondja, hogy ő is ütötte. — Mit szól ehez Félix, — kérdezte az elnök. — Nem voltam ott, — felelte — a tanú rosszul emlékszik... Vargát vallomására megeskették. Majsai Imre elmondotta, hogy éjfél után 1 órakor kisérték fel a Direktórium helyiségébe s ott aranyai és ezüstjei után érdeklődtek. Figyelmeztették, hogy ne tagadjon, mert baj lesz. Ott látta a felkísértek között Jakó Józsefet, Nyikos Lászlót, Sajtos Sámuelt. Fél 2 órától hajnali 5 óráig tartották fenn, akkor elengedték. A Közgazdasági Bank kára. Wisch Béla, a Közgazdasági Bank igazgatója elmondotta, hogy a Bankból 42.800 koronát vittek el. Anocskainak megmutatja a nyugtát, Anocskai kijelenti, hogy azt ő írta. Az elnök kérdésére Stolcz és Kiss Lajos kijelentik, hogy a pénz felvételénél ők is ott voltak. Hegedűs György gazdálkodó elhurcoltatásának történetét mondotta el, kijelentette, hogy pénzét visszakapta. Hogy verték a Weiszokat? Tóth János volt nemzetőr előadja, hogy ■tikor a Weiszokat felhozták, ő a Direktórium helyiségében tartózkodott. Először Weisz Mihályt hozták fel, megverték és belökték a belső szobába. Utána Weisz Henrik jött, őt is megverték és levitették a börtönbe. Látta azt is, mikor Toffler Fülöpöt felpofozták és szivarjait elvitték. Félixben felismeri azt az embert, aki nézte Toffler pofozását. Ügyész: Tudja-e tanú úr, hogy kinek a kezdeményezésére hozták fel Toffler Fülöpöt ? — Tudom! Nagy János nemzetőr diktálta be Toffler nevét azzal a megjegyzéssel, hogy az rossz ember. Elnök: Mit szól ehez Nagy János ? — Én ezt nem tettem ! A tanú szemébe mondja Nagy Jánosnak, hogy ő volt, aki Tofflert bediktálta. Tóthot megesketik, ezután az elnök tíz percre felfüggeszti a tárgyalást. A tárgyalás újbóli megnyitása után Bittó József banktisztviselőt hallgatták ki. Elmondja, hogy jelen volt a Közgazdasági Bankban, amikor Kiss Lajosék a pénzt elvitték s arról elismervényt adtak. A bankban az emberek fegyveresen jelentek meg, ellenkezni nem lehetett. Stolcz vádlott megkérdezi: — Durva szavak, fenyegetések hangzottak-e el, mikor a pénzt elvitték. — Ott volt a szurony, — felelte a tanú. — De fenyegetés nem volt, — kérdezte ismét Stolcz. — Nem, — felelte a tanú. Ezután Kátay Sándor banktisztviselőt hallgatták ki. Ő szintén azt a jelenetet mondotta el, amikor a Közgazdasági Bankból a pénzt elvitték. Stolcz az aranygyűrűkkel Kátay Sándor vallomása alatt feláll Stolcz, kire Kátay megjegyzi: — Ő volt az, akinek az ujján 8—10 gyűrű volt. Csak egy kígyós gyűrű volt, — mondotta Stolcz. — Határozottan emlékszem, hogy több gyűrű volt az ujján, — felelte Kátay. Kiss Lajos elmondja, hogy ő a Direktórium megbízásából tiltakozott a pénz elvitele ellen, először nem is vitték azt el, hanem később. A tanút vallomására megesketik. Kóti Pál a következő tanú. Elmondja, hogy tizenhat fegyveres katona tört be hozzá. Elnök: Mit kértek? — Mindent! Pénzt, zsírt, szalonnát, lisztet, ékszert! Engem már éjjel kerestek, de nem voltam otthon, a feleségemnek azt mondták, ha 7 órára otthon nem leszek, őt fogják főbe lőni. Feleségem azóta beteg. A Dávid Balázs nyugtája. Sajtos Sámuel a következő tanú. — Mindent felkutattak a házamnál s 8000 koronát találtak. Ezután felvittek a városházára, a főispáni szobába. Ott először fegyvert követeltek rajtam, azután pénzt. Ellenforradalmárnak, izgatónak neveztek. Ezeket én tagadtam. Ezüstöt, aranyat követeltek. Erre én azt mondtam: ezüstöm van. Újra haza kísértettek, akkor 276 darab ezüst koronást hoztam fel. Ezt is átadtam. Egy nyugtát adtak a pénzről, amit én beszolgáltattam a rendőrségnek. Később a pénzemből 2000 koronát visszaadtak. Sajtos Sámuel kétszer is megnézi Dávid Balázst, de nem ismeri fel benne azt az embert, aki a pénzről a nyugtát adta. Ügyész Dávid Balázshoz: Maga adta a nyugtát! — Igen, én adtam, de ezt parancsolták. Én a pénzt nem vettem el. Ügyész Sajtoshoz: Ugyanaz az ember adta a nyugtát, aki a pénzt elvette ? — Igen ! Felelte Sajtos. A tanút megeskették. Nem jó volt a levegő. A következő tanú Singer Arnold ékszerész. — Reggel — mondotta Singer — láttam, mikor Havast bevitték s éreztem, hogy a levegő nem jó. Az ékszereket összepakoltam. Délután jöttek be hozzám s az ékszereket elvitték. Gyöngyössy az ajtóban állott, ő dirigált. — Mennyi a kára? — Háromezer gramm aranyat vittek el tőlem. Ennek akkori értéke 50 ezer korona. Az ügyész kérdésére Gál János és Fodor István jelentették ki, hogy az ékszerek elvitelénél jelen voltak. 1 halmit tmrázilat bispire. A vásárhelyi főtárgyalás harmadik napja. ... . . Aranyoklevéllel kitüntetve 1904-ben. Alapittatott 1878-ban. 3 “ KISS BERTALAN malttr is meg «l»A hunvánárhelyi disztemetkezési intézete érkezett« már Szentesi-utca4. sz. a. m ., előnyös árakon ajánlja koszorú, gyászruha és gyászfejkendő különlegességeit. Temetéseket rendez személyes felügyelettel a legegyszerűbbtől a legpompásabbig, minden igénynek s a legnagyobb kegyeletnek megfut ni nm.