Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. november (17. évfolyam, 247-271. szám)

1921-11-26 / 268. szám

gombkötő árusítok. űrt veszek. (Halat dvarban.) Ical tervezett díszesebbig. igeket, fákat, fehér agy herme­­aranyozást * s zobránz­ihály irtása és JÉP . vájuk,­­ és di­­nok kap­­emében, hol sir­­landóan kicsiny­­n 224. f­t, de ttult r­omasok. figyel- s kezelt Draimra, a hozok vételnél Drnö, cs. )K Boro- 50 kor.­pi áron és bor 92 imébe ahol mai­dén archibát is mérsékelt 1 sz. 274 igén­­ VESZ JA lesi-u. 1. Egységes párt- írta: dr Krüger Aladár. A pártok nem valami mesterséges alakulások ma, az általános válasz­tójog korában. A parlamenti pártok összesürített kivonatai a nemzeti erőknek, a nemzeti törekvéseknek. Valamikor lehetséges volt egy or­szágban, melynek nagy többsége a független Magyarországért lelkese­dett, hatvanhetes parlamenti több­ ,­séget összefabrikálni ideig-óráig. Ma ez tisztára lehetetlenség volna, ma a parlament többé-kevésbbé hű tükre a nemzet gondolkodásának s csak legfeljebb­­ arról lehet szó, hogy a parlament nyújtotta kép hi volt a választások idején, de ezt a képet túlhaladta az élet, a nemzet közvéleménye azóta megváltozott. Egységes párt csak akkor lehet­séges, ha egységes a nemzet. Ma tehát így áll a kérdés: egységes meggyőződéste-e a parlament és van-e egységes­­nemzet ? Az első kérdésre a válasz : nem. A parlamentet talán lehetett volna egységes meggyőződésre vagy hogy egy mennyiségtani kifejezéssel él­jünk : közös nevezőre hozni a pécsi Programm alapján, de a pécsi prog­­rammot jobbról is, balról is olyan alaposan sikerült megfúrni, hogy mester legyen az, aki a lelkeket be tudja ragasztani. A pártokat ma is a királykérdés választja el. Lehetne talán annyira vinni az embereket, hogy igazán őszintén kapcsolnák ki végre a királykérdést és egyesülné­nek az egyetemes keresztény ma­gyarság egyéb, nagyon is életbe­vágó problémáinak megoldására. Ezzel a nemzetgyűléssel az egy­séges párt kérdésében majdnem kár fáradozni. Az egységes pártnak az egységes nemzetből kell kinőnie a nemzetgyűlés mandátumának lejárta és az új választások megejtése után. Sokkal fontosabb tehát az a kér­dés, hogy van-e egységes nemzet ? Látok embereket. Az egyik leron­gyolt városi tisztviselő, lelke tele keserűséggel, a ruhája tele folttal és a cipője tele a beleszivárgó víz­zel. Valamikor a nemzet gerince volt. Látok falusi embereket, akik a részének ma ugyan hiába beszél valaki a magyarságot ért rettentő gyalázatról és annak megtorlásáról. Valamikor felvirágozva, dalolva ment a csatába. Látok ismét másokat, hatalmas aranylánccal duzzadó zsebbel és ajakkal, amint ezer apró mesterke­déssel vagy nagystílű stiklivel szív­ják el a közgazdasági életnek még megmaradt nedveit. Ezek mindig ilyenek voltak, azok maradtak, akik voltak negyedik Béla király ideje óta, a korrumpálható nemzet élősdii és megrothasztói. Látok embereket, de nem látom sehol a magyar nem­zetet ! Egységes nemzetre van szükség mindenek előtt! Legyen egyformán biztosítva mindenkinek a megélhe­tés, hiszen egy kenyérből szólünk mindannyian, a magyar kenyérből, miért nem jut a nagy többségnek ebből a kenyérből a jóllakásra ? Miért harácsolhat a másik még ma is szabadon ? A keresztény nemzeti megújhodás gondolatát dolgozzuk fel gyakorlati és erélyes programmá, gazdasági és társadalmi programmá, minden tekintet nélkül az ellenfelek és álbarátok tiltakozásaira és két­színű szemforgatásaira. Gyújtsunk új tüzeket a hazafias ideálok oltárán, mert ideálok nélkül lomha tömeggé válik a nemzet. Ne­veljünk nemzeti egységre, e nélkül törpék és koldusok maradunk, a nemzeti egység pedig a magyar nagyságnak lesz az alapja. Az egységes párt előtt egységes nemzetet teremtsünk, ha tudunk. Ha nem, akkor ássuk tovább a sirt, melyben nemzet sülyed el. nvMpanBnBHnaBi Előfizetési ár helyben: Egész évre . . 500 K Fél évre------ 250 K Vidékre: Egész évre . . 600 K Fél évre .... 300 K Hódmezővásárhely, 1921 november 26 . szombat._______Ara 3 korom­. XVII évfolyam 268 szám. Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Felelős szerkesztő: FEJ­ÉRVÁRY JÓZSEF SzerkeutösőB 4s kia Baldiitil Telefonszám: 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP aj V­ásárhaly, Kossuth-ttr. VÁSÁRHELYi ll MM Ipllíllt Kl l Misi Ml, hanem a malom adja ki. Őröltethet bárki, amennyit akar, de ha a malom őrlési igazolványát nem tudja felmutatni, őrleményét elkobozzák. Az új rend súlyos sérelme a vásár­helyi nagy malmoknak, melyek becsületesen eleget tet­tek kötelességüknek, az igazolás kötelessége ezentúl a malomra hárul; aki ilyen malom­igazolványt felmutatni nem tud, annak őrleményét elkobozzák és külön is felelősségre vonják. Hogy a változás mit céloz, azt nem mondja meg a rendelet. Ezzel mindenesetre a malom felelőssége növekedik. Kik hát a vétkesek ? Hivatalos helyen érdeklődtünk, várjon Vásárhelyen van-e olyan malom, amelyik ennek a rendelet­nek előidézésében vétkes ? Szives készséggel és malmaink tisztességére való féltékeny büszkeséggel konsta­táljuk, hogy Vásárhelyen minden malom, a legnagyobb éppúgy, mint a legkisebbek, becsületesen eleget tettek kötelezettségük­nek s a legtöbben előre is vannak. Főként a borsodi és zalamegyei malmoknak köszönhetjük az egész rendeletet, mely azokat a malmokat, köztük a vásárhelyieket, sújtja leg­jobban, melyek becsületesek voltak. A beszolgáltatás ugyanis az állam­mal kötött szerződés értelmében úgy volt szabályozva, hogy az őrlési idény első három hónapjában az egész évre vállalt gabonamennyiség felét kellett beszállítani, tekintet nél­kül arra, hogy mennyi volt a malom vámkeresménye, másik felét pedig januárig kellett volna már beadni. November 23-tól kezdve azonban a malmoknak minden vámkeresményü­ket be kellett adni, tekintet nélkül arra,­ hogy eddig mennyit szállítot­tak be. Már most az a malom, amelyik eddig többet adott be, mint ameny­­nyi vámot megkeresett, azon remény­ben, hogy az év hátralevő részében még megkeresi azt a vámot, amit előre beadott, sokkal rosszabb hely­zetbe jut, mint az, aki nem tett eleget kötelezettségének, mert novem­ber 23-tól kezdve egyformán be kell szállítani mindegyiknek összes vám­keresményét. Az új rendelet tehát ismét azok­nak kedvez, akik kötelességmulasz­tást követtek el és azokat sújtja, akik híven teljesítették kötelességü­ket, mint ahogy az utóbbi időkben a forgalom­korlátozó rendeletek is­mételten tették. November 23-án jelent meg a hivatalos lapban az őrlésre vonat­kozó új rendelet, mely a malmokkal kötött szerződést egyszerűen fel­mondja s a malmokat újra a leg­szigorúbb ellenőrzés alá veszi. A nyáron a malmok súlyos árt vállal­tak felszabadulásukért; kötelezték magukat, hogy másfél millió mázsa gabonát adnak az állam részére, mázsánként 600 korona árban. A szerződésbe belementek a malmok, mert a zaklatástól szabadultak meg. Most a felmondást az idézte elő, hogy sok malom túltette magát a kötelezettségen és a drága gaboná­ból nem akarta beadni a reá kisza­bott mennyiséget. A kormány meg­haragudott s egy csapásra zár alá vette az összes malmokat. Csalás és elkobzás. Mától kezdve a malmokat a­zok és a földmivelésügyi miniszter megbízottjai el­lenőrzik, kiknek jogukban áll a malmok egész ügykezelését, termény és őrlemény készleteit, valamint összes iratjait (levele­zéseit, könyveit) stb. megvizsgálni, úgy a­. malomtulajdonost, mint alkalmazottait, va­lamint az őrlető feleket jegyzőkönyvileg kihallgatni és végül a malom írásait le­foglalni és hatósági őrizetbe venni. Aki abból a célból, hogy az őrlési adó alól egészen vagy részben mentesüljön, az az 1921. XXXIX. t -c. I. fejezete által tiltott olyan cselekményt követ el szándékosan, amely az említett adó megrövidítésére al­­­kalmas, adócsalást követ el. Akinek a malom átvételi elismervényt nem ad, an­nak gabonáját (őrleményét) elkobozzák. A malom köteles mindenkinek őrölni, (darálni stb) még­pedig abban a sorrend­ben, amilyen sorrendben a gabonát be­hozták. Minden métermázsából: a vámőr­lésnél és hántolásnál 15 kgr., darálásnál 8 kgr, a porlásőrlásnél és hántolásnál 1 és fél kgr , a vámon és porláson kívül a malomnak semmit sem szabad felszámí­tania, sem kérnie, sem elfogadnia. Őrlés­nél 83 és fél kgr. paraszt lisztet vagy 64 kgr. lisztet és 19 és fél kgr. korpát, dará­lásnál 92 kgr. darát, hántolásnál 50 kgr. kását és 33 és fél kgr. korpát kell a malomnak kimázsálnia és kiadnia, a kop­­tatási hulladék levonása után számított minden mázsából. A koptatási hulladékot ki kell adni az erőltető félnek. Ha a ma­lomnak fűtőanyaga nincsen, követelhet minden métermázsa gabona után őrlésnél és hántolásnál legfeljebb 30 kgr. fát vagy 25 kgr. szenet, darálásnál pedig 15 kgr. fát vagy 12 kgr. szenet. Ha az őrövető hozza a tüzelőt, a malom köteles azt meg­fizetni. Eddig szól a rendelet. A kisérőiratban közli a földmivelésügyi minisz­ter, hogy egyelőre nem kell őrlési tanúsítvány a köz­ellátási hivataltól, mert legelőnyösebben vásárolhat óriás különlegességeket, fügét, marónit, győződjön meg az árak olcsóságáról választókban kávékat, teákat, rumokat, fűszer- és csemege-Draskovits t­estvéreknél Görög-palota. Telefon m. i­ A közellátás biztosítása szempont­jából érthetők az ilyen kényszer­rendszabályok, de erkölcsileg ment­hetetlenek, mert aláássák a törvény­tiszteletet és arra nevelik a polgáro­kat, hogy minden módon kibújni igyekezzenek a rendeletek alól. Hisz azt kell tapasztalniok, hogy mindig az jár jobban, aki nem engedelmes­kedik és az issza meg a levét, aki becsületes. Ilyen intézkedésektől te­hát minden kormánynak tartózkod­nia kellene, mert az pillanatnyilag könnyíthet ugyan helyzetén, de hosz­­szú időre sokkal nagyobb károkat okoz, mint amennyi hasznot hoz. BERNÁTSKY FERENC apátplébános. Pénteken délután fél 6 órakor két gyertyának csillagszeme gyűlt ki a vásárhelyi parókhián s a katholikus templom tornyában felcsendült a lélekharang. Ott fent a magasban pedig ketté nyílt a borongós No­vember ködfelhője s fehér galamb­szárnyán tökéletes embernek nemes, nagy lelke szállt föl az Isten trónu­sához. Mikor a fiatal lelkészi kar a délutáni ájtatosságot elvégezte s mént beteg Mesterét látni, már ak­kor imára kulcsolt kézzel, mosoly­­góan szelíd arccal, halva feküdt ágyában Bemátsky Ferenc apátplé­bános, a fehér hajú, fehér lelkű fő­pásztor. Bemátsky Ferenc 1844-ben szüle­tett Ujszász városában. Iskoláit Nagy­szombatban és Vácon végezte. Ősök­nek élő szelleme lebegett körülötte s a római katholikus egyház nagy embereinek tradíciói ihlették meg magasra szárnyaló kitárt lelkét 1867- ben szentelték föl pappá és ezen év augusztus 1- én tartotta első mi­séjét. Később Fóthon volt káplán, majd Malaczkán az Odeshalki her­cegi család és a Pálfi herceg neve­lője volt, majd Bécsbe hívták a gróf Nemes Vince oktatójául. Később vásárhelyi káplán lett s mikor Licht­­ner Gáspár meghalt, örökébe, a vásárhelyi plébániára őt hívta el a megbecsülés és szeretet. 1900-ban Ferencz József király az apáti mél­tósággal tüntette ki. Nagy műveltségü, végtelenül magas látókörű volt , mint tudós. Beszélt németül, franciául, angolul és olaszul. Első műve a Nikola Ágost Hit mes­tersége című munkájának fordítása volt, melyet franciából ültetett át. Azután fordított angolból, olaszból, később ift. Szász Károly után ő volt a legjobb műfordító Magyar­­országon. Mint ember, mint lelkész maga volt a Krisztus irgalmassága, szelíd­sége és az élő szeretet. Az a pél­dásan nagyszerű harmónia és béke, mely a vásárhelyi kitfelekezetek kö­zött fennáll, „ nagyrészében ” neki köszönhető. Ő alapította meg a vá­sárhelyi Katholikus Nőegyletet, mely­nek első elnöke édesanyja, Bernátsky Mátyásné Karádi Erzsébet volt. A

Next