Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. november (17. évfolyam, 247-271. szám)
1921-11-26 / 268. szám
gombkötő árusítok. űrt veszek. (Halat dvarban.) Ical tervezett díszesebbig. igeket, fákat, fehér agy hermearanyozást * s zobránzihály irtása és JÉP . vájuk, és dinok kapemében, hol sirlandóan kicsinyn 224. ft, de ttult romasok. figyel- s kezelt Draimra, a hozok vételnél Drnö, cs. )K Boro- 50 kor.pi áron és bor 92 imébe ahol maidén archibát is mérsékelt 1 sz. 274 igén VESZ JA lesi-u. 1. Egységes párt- írta: dr Krüger Aladár. A pártok nem valami mesterséges alakulások ma, az általános választójog korában. A parlamenti pártok összesürített kivonatai a nemzeti erőknek, a nemzeti törekvéseknek. Valamikor lehetséges volt egy országban, melynek nagy többsége a független Magyarországért lelkesedett, hatvanhetes parlamenti több ,séget összefabrikálni ideig-óráig. Ma ez tisztára lehetetlenség volna, ma a parlament többé-kevésbbé hű tükre a nemzet gondolkodásának s csak legfeljebb arról lehet szó, hogy a parlament nyújtotta kép hi volt a választások idején, de ezt a képet túlhaladta az élet, a nemzet közvéleménye azóta megváltozott. Egységes párt csak akkor lehetséges, ha egységes a nemzet. Ma tehát így áll a kérdés: egységes meggyőződéste-e a parlament és van-e egységesnemzet ? Az első kérdésre a válasz : nem. A parlamentet talán lehetett volna egységes meggyőződésre vagy hogy egy mennyiségtani kifejezéssel éljünk : közös nevezőre hozni a pécsi Programm alapján, de a pécsi programmot jobbról is, balról is olyan alaposan sikerült megfúrni, hogy mester legyen az, aki a lelkeket be tudja ragasztani. A pártokat ma is a királykérdés választja el. Lehetne talán annyira vinni az embereket, hogy igazán őszintén kapcsolnák ki végre a királykérdést és egyesülnének az egyetemes keresztény magyarság egyéb, nagyon is életbevágó problémáinak megoldására. Ezzel a nemzetgyűléssel az egységes párt kérdésében majdnem kár fáradozni. Az egységes pártnak az egységes nemzetből kell kinőnie a nemzetgyűlés mandátumának lejárta és az új választások megejtése után. Sokkal fontosabb tehát az a kérdés, hogy van-e egységes nemzet ? Látok embereket. Az egyik lerongyolt városi tisztviselő, lelke tele keserűséggel, a ruhája tele folttal és a cipője tele a beleszivárgó vízzel. Valamikor a nemzet gerince volt. Látok falusi embereket, akik a részének ma ugyan hiába beszél valaki a magyarságot ért rettentő gyalázatról és annak megtorlásáról. Valamikor felvirágozva, dalolva ment a csatába. Látok ismét másokat, hatalmas aranylánccal duzzadó zsebbel és ajakkal, amint ezer apró mesterkedéssel vagy nagystílű stiklivel szívják el a közgazdasági életnek még megmaradt nedveit. Ezek mindig ilyenek voltak, azok maradtak, akik voltak negyedik Béla király ideje óta, a korrumpálható nemzet élősdii és megrothasztói. Látok embereket, de nem látom sehol a magyar nemzetet ! Egységes nemzetre van szükség mindenek előtt! Legyen egyformán biztosítva mindenkinek a megélhetés, hiszen egy kenyérből szólünk mindannyian, a magyar kenyérből, miért nem jut a nagy többségnek ebből a kenyérből a jóllakásra ? Miért harácsolhat a másik még ma is szabadon ? A keresztény nemzeti megújhodás gondolatát dolgozzuk fel gyakorlati és erélyes programmá, gazdasági és társadalmi programmá, minden tekintet nélkül az ellenfelek és álbarátok tiltakozásaira és kétszínű szemforgatásaira. Gyújtsunk új tüzeket a hazafias ideálok oltárán, mert ideálok nélkül lomha tömeggé válik a nemzet. Neveljünk nemzeti egységre, e nélkül törpék és koldusok maradunk, a nemzeti egység pedig a magyar nagyságnak lesz az alapja. Az egységes párt előtt egységes nemzetet teremtsünk, ha tudunk. Ha nem, akkor ássuk tovább a sirt, melyben nemzet sülyed el. nvMpanBnBHnaBi Előfizetési ár helyben: Egész évre . . 500 K Fél évre------ 250 K Vidékre: Egész évre . . 600 K Fél évre .... 300 K Hódmezővásárhely, 1921 november 26 . szombat._______Ara 3 korom. XVII évfolyam 268 szám. Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF SzerkeutösőB 4s kia Baldiitil Telefonszám: 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP aj Vásárhaly, Kossuth-ttr. VÁSÁRHELYi ll MM Ipllíllt Kl l Misi Ml, hanem a malom adja ki. Őröltethet bárki, amennyit akar, de ha a malom őrlési igazolványát nem tudja felmutatni, őrleményét elkobozzák. Az új rend súlyos sérelme a vásárhelyi nagy malmoknak, melyek becsületesen eleget tettek kötelességüknek, az igazolás kötelessége ezentúl a malomra hárul; aki ilyen malomigazolványt felmutatni nem tud, annak őrleményét elkobozzák és külön is felelősségre vonják. Hogy a változás mit céloz, azt nem mondja meg a rendelet. Ezzel mindenesetre a malom felelőssége növekedik. Kik hát a vétkesek ? Hivatalos helyen érdeklődtünk, várjon Vásárhelyen van-e olyan malom, amelyik ennek a rendeletnek előidézésében vétkes ? Szives készséggel és malmaink tisztességére való féltékeny büszkeséggel konstatáljuk, hogy Vásárhelyen minden malom, a legnagyobb éppúgy, mint a legkisebbek, becsületesen eleget tettek kötelezettségüknek s a legtöbben előre is vannak. Főként a borsodi és zalamegyei malmoknak köszönhetjük az egész rendeletet, mely azokat a malmokat, köztük a vásárhelyieket, sújtja legjobban, melyek becsületesek voltak. A beszolgáltatás ugyanis az állammal kötött szerződés értelmében úgy volt szabályozva, hogy az őrlési idény első három hónapjában az egész évre vállalt gabonamennyiség felét kellett beszállítani, tekintet nélkül arra, hogy mennyi volt a malom vámkeresménye, másik felét pedig januárig kellett volna már beadni. November 23-tól kezdve azonban a malmoknak minden vámkeresményüket be kellett adni, tekintet nélkül arra, hogy eddig mennyit szállítottak be. Már most az a malom, amelyik eddig többet adott be, mint amenynyi vámot megkeresett, azon reményben, hogy az év hátralevő részében még megkeresi azt a vámot, amit előre beadott, sokkal rosszabb helyzetbe jut, mint az, aki nem tett eleget kötelezettségének, mert november 23-tól kezdve egyformán be kell szállítani mindegyiknek összes vámkeresményét. Az új rendelet tehát ismét azoknak kedvez, akik kötelességmulasztást követtek el és azokat sújtja, akik híven teljesítették kötelességüket, mint ahogy az utóbbi időkben a forgalomkorlátozó rendeletek ismételten tették. November 23-án jelent meg a hivatalos lapban az őrlésre vonatkozó új rendelet, mely a malmokkal kötött szerződést egyszerűen felmondja s a malmokat újra a legszigorúbb ellenőrzés alá veszi. A nyáron a malmok súlyos árt vállaltak felszabadulásukért; kötelezték magukat, hogy másfél millió mázsa gabonát adnak az állam részére, mázsánként 600 korona árban. A szerződésbe belementek a malmok, mert a zaklatástól szabadultak meg. Most a felmondást az idézte elő, hogy sok malom túltette magát a kötelezettségen és a drága gabonából nem akarta beadni a reá kiszabott mennyiséget. A kormány megharagudott s egy csapásra zár alá vette az összes malmokat. Csalás és elkobzás. Mától kezdve a malmokat azok és a földmivelésügyi miniszter megbízottjai ellenőrzik, kiknek jogukban áll a malmok egész ügykezelését, termény és őrlemény készleteit, valamint összes iratjait (levelezéseit, könyveit) stb. megvizsgálni, úgy a. malomtulajdonost, mint alkalmazottait, valamint az őrlető feleket jegyzőkönyvileg kihallgatni és végül a malom írásait lefoglalni és hatósági őrizetbe venni. Aki abból a célból, hogy az őrlési adó alól egészen vagy részben mentesüljön, az az 1921. XXXIX. t -c. I. fejezete által tiltott olyan cselekményt követ el szándékosan, amely az említett adó megrövidítésére alkalmas, adócsalást követ el. Akinek a malom átvételi elismervényt nem ad, annak gabonáját (őrleményét) elkobozzák. A malom köteles mindenkinek őrölni, (darálni stb) mégpedig abban a sorrendben, amilyen sorrendben a gabonát behozták. Minden métermázsából: a vámőrlésnél és hántolásnál 15 kgr., darálásnál 8 kgr, a porlásőrlásnél és hántolásnál 1 és fél kgr , a vámon és porláson kívül a malomnak semmit sem szabad felszámítania, sem kérnie, sem elfogadnia. Őrlésnél 83 és fél kgr. paraszt lisztet vagy 64 kgr. lisztet és 19 és fél kgr. korpát, darálásnál 92 kgr. darát, hántolásnál 50 kgr. kását és 33 és fél kgr. korpát kell a malomnak kimázsálnia és kiadnia, a koptatási hulladék levonása után számított minden mázsából. A koptatási hulladékot ki kell adni az erőltető félnek. Ha a malomnak fűtőanyaga nincsen, követelhet minden métermázsa gabona után őrlésnél és hántolásnál legfeljebb 30 kgr. fát vagy 25 kgr. szenet, darálásnál pedig 15 kgr. fát vagy 12 kgr. szenet. Ha az őrövető hozza a tüzelőt, a malom köteles azt megfizetni. Eddig szól a rendelet. A kisérőiratban közli a földmivelésügyi miniszter, hogy egyelőre nem kell őrlési tanúsítvány a közellátási hivataltól, mert legelőnyösebben vásárolhat óriás különlegességeket, fügét, marónit, győződjön meg az árak olcsóságáról választókban kávékat, teákat, rumokat, fűszer- és csemege-Draskovits testvéreknél Görög-palota. Telefon m. i A közellátás biztosítása szempontjából érthetők az ilyen kényszerrendszabályok, de erkölcsileg menthetetlenek, mert aláássák a törvénytiszteletet és arra nevelik a polgárokat, hogy minden módon kibújni igyekezzenek a rendeletek alól. Hisz azt kell tapasztalniok, hogy mindig az jár jobban, aki nem engedelmeskedik és az issza meg a levét, aki becsületes. Ilyen intézkedésektől tehát minden kormánynak tartózkodnia kellene, mert az pillanatnyilag könnyíthet ugyan helyzetén, de hoszszú időre sokkal nagyobb károkat okoz, mint amennyi hasznot hoz. BERNÁTSKY FERENC apátplébános. Pénteken délután fél 6 órakor két gyertyának csillagszeme gyűlt ki a vásárhelyi parókhián s a katholikus templom tornyában felcsendült a lélekharang. Ott fent a magasban pedig ketté nyílt a borongós November ködfelhője s fehér galambszárnyán tökéletes embernek nemes, nagy lelke szállt föl az Isten trónusához. Mikor a fiatal lelkészi kar a délutáni ájtatosságot elvégezte s mént beteg Mesterét látni, már akkor imára kulcsolt kézzel, mosolygóan szelíd arccal, halva feküdt ágyában Bemátsky Ferenc apátplébános, a fehér hajú, fehér lelkű főpásztor. Bemátsky Ferenc 1844-ben született Ujszász városában. Iskoláit Nagyszombatban és Vácon végezte. Ősöknek élő szelleme lebegett körülötte s a római katholikus egyház nagy embereinek tradíciói ihlették meg magasra szárnyaló kitárt lelkét 1867- ben szentelték föl pappá és ezen év augusztus 1- én tartotta első miséjét. Később Fóthon volt káplán, majd Malaczkán az Odeshalki hercegi család és a Pálfi herceg nevelője volt, majd Bécsbe hívták a gróf Nemes Vince oktatójául. Később vásárhelyi káplán lett s mikor Lichtner Gáspár meghalt, örökébe, a vásárhelyi plébániára őt hívta el a megbecsülés és szeretet. 1900-ban Ferencz József király az apáti méltósággal tüntette ki. Nagy műveltségü, végtelenül magas látókörű volt , mint tudós. Beszélt németül, franciául, angolul és olaszul. Első műve a Nikola Ágost Hit mestersége című munkájának fordítása volt, melyet franciából ültetett át. Azután fordított angolból, olaszból, később ift. Szász Károly után ő volt a legjobb műfordító Magyarországon. Mint ember, mint lelkész maga volt a Krisztus irgalmassága, szelídsége és az élő szeretet. Az a példásan nagyszerű harmónia és béke, mely a vásárhelyi kitfelekezetek között fennáll, „ nagyrészében ” neki köszönhető. Ő alapította meg a vásárhelyi Katholikus Nőegyletet, melynek első elnöke édesanyja, Bernátsky Mátyásné Karádi Erzsébet volt. A