Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1922. március (18. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-01 / 49. szám

Hódmezővásárhely, 1922 március 1. Szerda Ára 3 korona. Előfizetési ár helyben: Egész évre .... 800 K Fél évre............... 400 K Vidékre: Egész évre .... 900 K Fél évre............... 450 K Telefonszám: 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP VÁSÁRHELYI XVIII. évfolyam 49. szám. taniaagam .....■ i w.....— 11 »a—­ Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Frateos hóhérok... Budapesten irtózatos a nyomor a tömeglakásokban. Aki felutazik egy-két napra, nem lát ebből sem­mit. Az sem, aki a körutakon jár, vagy zöld ernyős lámpa fényénél végzi napi munkáját, még ha ro­bot is az. Van olyan család, a­melyik tíz nap alatt nem evett egyetlen egyszer meleg ételt s akinek szobájában egy hónap alatt egyetlen egyszer nem égett a tűz. Mert ott hiába megy ki az utcára a didergő, gat­lyat nem téphet a fáról, ültetőt nem szed­het le főzéshez, még csak fejfát sem igen talál, mert a temető is hideg kővel pompázik. S nem állhat oda a szomszéd ajtajába, hogy kölcsön vegyen zsírt, vagy lisztet, mert ott százezer család­nak a vásárcsarnokban van a spájza. Van, aki a gyári gőzcső közelébe lopja be meggémbere­­dett tagját, vagy a kidobott szén­salak langyos szemétjére fekszik reá, hogy egyszer felmelegedjék. Óriási a nyomor a sötétség odú­iban és eltakart rongyai közt, de ahhoz fogható nyomorúság, mely a poroszok büszke fővárosára, Berlinre szakadt, még írásokban sem fordul elő. Berlinben csak­ugyan fáj ma az élet s a világ legkitartóbb, legzseniálisabb faj­tája, elfojtott zokogással kénytelen nézni véreinek rettenetes pusztu­lását. Hiteles jelentések mondják el, hogy Berlinben naponta átlag tíz ember dobja el magától az életet s menekül a halálba az éhenpusztulás elől. Csak egy na­pot, a legutolsót említsük. Egy munkás az egész családját kiir­totta, azután felakasztotta magát. Búcsúlevelében azt irta, hogy nem tudta nézni övéinek a szenvedé­sét. Egy özvegy két szép leányá­val menekült a halálba. Egy biró az öttagú családjával bezárkózott s kinyitotta a gázcsapot. Levele valóságos vádirat a sírból. Nem volt ruhája s nem mehetett dolga után. Leányai az utolsó szoknyá­­jokat adták el, hogy még egyszer ebédelhessenek. És igy megy to­vább a sor. A német géniusz a porba sújtva vergődik ; a német nép leszállt az emberi életnek a legalsó fokára ; földszinti kenyér­rel élnek legragyogóbb nevű po­litikusai, tudósai, gazdagjai is, melyből tíz emberre jut egy kilo­gramm, a frakkos ihóhérok azon­ban még mindig nem elégelték meg a kínszenvedést. Tegnap említettük, hogy Franciaország újabb arany milliárd fizetésére kötelezte Németországot s ma egy újabb pokoli merénylet rázza fel porig alázott szivét a német nép­nek. Angol lapok írják, hogy Po­­inkáré miniszterelnök titkos szer­ződést kötött Leninnel, a muszka pokolvarral. Ebben a szerződés­ben a francia bizonyos keleti en­gedményekért elvállalja annak az egy milliárd arany franknak a be­hajtását a nemzeten, melyet a versaillesi békerongyban Német­ország kárára az orosznak kö­töttek ki jóvátétel címén. A két hör­igy egymással szembe állítva irtózatos sivárságában tárja fel a valóságot s vet fényt arra a po­litikára, melyet Franciaország a hatalmába került szegény német nemzettel űz. Tízezer porosz munkás dolgozik már egy esz­tendő óta Franciaországban, fize­tés nélkül, rabszolga munkára, az önfeláldozásig menő nagy lemon­dással. A német bányákban fél millió ember csak az antantnak fejti a szenet, vasat, ércet s vágja a fát. A német föld Franciaor­szágnak terem, a Rajna vidéke zsarnoknak adja büszke hegyle­vét. Minden hónapnak elsején külön tartja markát Poinkáré a súlyos aranymilliókért. S mikor a német apák megfojtják gyerme­keiket, hogy ne szenvedjenek to­vább, akkor hóhérai még nem elégelik meg a rettenetes kínzást, hanem összefognak a keleti dög­vésszel s az orosz holló részére is kivágnak egy darabot a nagy nemzet vérző szivéből. A porosz urnák szava cseng a fülünkbe, mit a végtelen elkeseredés adott ég ellen is lázadó nyelvére, midőn igy kiáltott : Hát nincsen Isten ? Vagy miért van, ha ennyi gonosz­ságot megenged ! A frakkos hó­hérok azonban tovább feszítik a láncot, mely már úgyis húsába vágott a németnek. De mi lesz mivelünk ? Mireánk még csak ez­után kerül a sor. Mert úgy va­gyunk mi, mint a halálraítélt, akinek végig kell néznie társa ki­végzését! Mi lesz mivelünk, ha majd reánk kerül a sor ? . . . 13» Vasárnap lesz a képviselői előző gyűlés. Mint már több ízben jeleztük, Vásárhely két választókerülete központi szervező­­bizottságot alakít, mely azután magából a kerületi külön osztályokat kiválasztván, az egész választási mozgalmat vezetni lesz hivatott. A nagy­gyülés most vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a Sas dísztermében. Hivatalosan tagjai a nag­­gyülésnek a kül­­belterületi olvasókörök és egyesületek megbízottai. A megalakítandó szervező bizottság mindjárt tanácskozni is fog a jelöltek kiválasztásáról. A gyűlés iránt nagy az érdek­lődés az egész városban. Egyelőre szélcsend állott be a politikában. Gróf Bethlen István és dr Szádeczky Lajos képviselők március 11-én este érkeznek Vásárhelyre s Bethlen István másnap itt bontja ki az egységes párt zászlóját. A választójogi rendeletet holnap teszik közzé. Vásárhelyen titkos lesz a szavazás. Gróf Bethlen István vásárhelyi úti pro­­grammját már véglegesen megállapította. E szerint több képviselő társaságában március 11-én érkezik Vásárhelyre és másnap, vasárnap délelőtt fejti ki pro­­grammját. A választójogi rendelet készen van és csütörtökön jelenik meg a hivata­los lapban. Még részletek nem ismerete­sek, de az általános irányelveket ismerik a pesti érdekeltek. A minisztertanács által megszövegezett rendeletek értelmében a szavazás Buda­pesten és a többi törvényhatósági váro­sokban titkos lesz, egyébbként nyílt. A lajstromos szavazást a kormány teljesen elejtette. Budapest 22 képviselőt fog vá­lasztani az eddigi kerületenkénti választá­son. Titkosan választ tehát Budapest 22., Pécs 2., Kecskemét 2., Szeged 3., Hód­mezővásárhely 2., Debrecen 3., Győr 2., Miskolc 2. és Székesfehérvár 1. képvi­selőt. A kormány a többi kérdésben meg­tartotta azokat az engedményeket, ame­lyeket a parlamenti tárgyalások során a bizottságnak tett. Ezzel egyidejűleg a kor­mány kiterjesztőleg intézkedett a gyüleke­zési jogról s erre vonatkozólag rendelet is jelenik meg. A népgyűlések tartásánál a bejelentési határidőt ez eddigi három nap helyett leszállítja a kormány 24 órára és megengedi, hogy nyílt területen is le­hessen gyűlést tartani. A választást meg­előző három nap alatt egyszerű bejelentés alapján is lehet gyűlést tartani és ezt a bejelentést a közigazgatási hatóságnak tu­domásul kell vennie. A minisztertanács határozata alapján Bethlen István gróf miniszterelnök Klebels­­berg Kunó gróf belügyminiszter társasé­ban hosszasan tanácskozott nagyatádi Szabó Istvánnal, a keresztény kisgazda és polgári­ párt elnökével és tájékoztatta őt a kibocsátandó választójogi rendelet alapelveiről. Egyébként szélcsend van a politikában. S most a kiviteli megszorítások megszün­tetésének ügye van szőnyegen. Bethlen István gróf miniszterelnök meg­bízásából Lipták Pál már napok óta be­ható tanácskozásokat folytat a főváros kereskedelmi, ipari és gazdasági érdek­­képviseleteivel, amelyeknek célja az, hogy a kormány teljes tájékozást kapjon ab­ban a kérdésben, milyen feltételek mel­lett lehetne megszüntetni a kiviteli meg­szorításokat és a szabadforgalmat teljesen helyreállítani. Lipták Pál tárgyalásai a legszebb ered­ménnyel kecsegtetnek, mivel maguk az érdekelt körök is Lipták Pál személye iránt teljes bizalommal vannak. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja a választójogi rendelettől teszi függővé a maga elhatározását. Mivel a választójogi rendelet még nem jutott nyilvánosságra, ennélfogva a párt döntése sem várható e napokban, mert a végső elhatározásra csak akkor kerülhetne sor, amikor a vá­lasztójogi rendelet is nyilvánosságra ju­tott és a párt azt vita tárgyává tehette. Az alkotmányjogi értekezlet tárgyalásait a kormány nyilvánosságra fogja hozni egy ötvennégy oldalra terjedő könyv alak­jában. A könyv valószínűleg holnap fog megjelenni és elsősorban a politikusok és a sajtó kezéhez fog jutni. Az ellenzék még mindig nem adta fel annak a reményét, hogy nagyatádi Szabó Istvánt sikerül Bethlen István gróf mi­niszterelnöktől elidegenítenie. Erre enged következtetni az, hogy a Rassay-párt egy küldöttséget toborozott Zala­ várm­egyében, amelyet nagyatádi Szabó István elé ve­zettek, akit megkértek arra, hogy helyez­kedjék a Rassay-párt politikai fölfogásá­nak alapjára, ami alatt természetesen nem lehet egyebet érteni, minthogy menjen el­lenzékbe. Nagyatádi Szabó István természetesen kitessékelte a küldöttséget és megmagya­rázta a vidékről felcsődített derék polgár­társaknak, hogy nincs szüksége arra, hogy a maga politikai lépéseinek irányát másokkal diktáltassa. Emlékezzünk régiekről... Az Első Olvasónépkör 50 éves története. (IX.) Összeállította és a jubileumi közgyűlésen felolvasta Tölcséry István, főgimn. tanár. Ez ünnepre jöttünk össze az 1921. év november hó 27. napján. Itt állanak most a régi kör ifjú tagjai egy szép­­múlttal, lelkekben tettrekészen, hogy az elődök munkáját folytassák, hogy körüket maga­sabbra emeljék, mint hova elődeik tették. Itt állanak agyukkal a tudomány befoga­dására készen, hogy megszerzendő isme­reteikkel maguknak és körüknek használ­janak, a szolgálatára álljanak. Engedjék meg, hogy én, mint a körnek ekkori tisztviselője, akit az Olvasókörhöz hat évi együttes munkának jóleső érzése fűz, most, a­midőn leteszem a tollat, amely­nek fölvételére a kör tagjainak megtisztelő bizalma szólított, kifejezhessem azon ké­résemet, hogy az újraalakult kör minden rendű és rangú tagja jövendő munkájában csak annyit tegyen meg, mint amennyit derék elődeik, a Vighek, Hajdúk, Törökök, Becsek és mások tettek s már akkor ne­mesen töltötték be hivatásukat; de, ha többet tesznek, még inkább gyarapítják azt az elismerést és tiszteletet, mely a kör iránt mindenkoron megnyilvánult. Tisztelt köri tagok! Ma szomorú időket élünk. Nagymagyarországot, apáink örökét, ármányos után, majdnem vér nélkül, ki­­t ragadták a, lefegyverzett magyar nemzet­­ kezéből. Északmagyarország arany- és­­ széntermő vidéke, a Délkelet sóhegyei, Délmagyarország termékeny rónája azok igáját nyögi, kiknek egykor a pusztító török ellen hazánk, nemzetünk adott haj­lékot, vagy akiket honfoglaló őseink a Felvidéken birtokukban hagyva, még ápol­­gattak is. Nekünk, tisztelt tagok, ezeket a vidékeket ismét vissza kell szereznünk ! Vissza, mert az említett anyagok nélkül, melyekkel a magunk és gyermekeink éle­tét fentartottuk, élnünk nem lehet, de utó­daink sem élhetnek ! Erről a folyton nö­vekvő drágaság, a fokozódó közönség és nyomorúság mindnyájunkat meggyőzhet ! És vissza kell szereznünk azért is, mert ez a föld a mi jogos örökünk, apáink­­ kihullott vérén megváltott föld, melyet tőlünk nem a vér árán, hanem áruló, s gyalázatos és alattomos módon, népünket , a fegyver letételére csábítva, elkábítva, erejében meggyengítve és az ellenállásra képtelenné téve, foglaltak el. Hitvány cse­lekedet volt ez az ő részükről, de tökélet­lenek voltunk mi is ! Amit rosszul csele­kedtünk, jóvá kell tennünk ! Hitvány, sehonnan, korcs nemzedék lennénk, hogyha­­ hazánk, Magyarország feldarabolásába, a mi végpusztulásunkba belenyugodnánk! Hisz' még a leghitványabb féreg is véde­kezik az elpusztítása ellen, csak mi, az ezeréves nemzet nem védekeznénk ?! Nem ! Nem ! Soha! Ebbe bele nem nyu­godhatunk ! De akkor fel a munkára ! A visszaszerzés munkájára ! Nekünk vissza kell jutnunk jogos örökünkbe ! Azonban ebből a munkából mindenkinek ki kell vennie a reá eső részt! Ki kell venniök az olvasóköröknek is az őket megillető módon. Vagyis : keresniük, kutatniuk kell az alkalmat, hogy tanuljanak, okuljanak és művelődjenek ! Ápolják körükben a magyar­ egység érzetét, hogy a magyar ne legyen a magyarnak ellensége ! Zárják ki az egyoldalú, elfogult pártpolitikát, a­mi oly sokszor megosztott és pusztított ben­nünket, zárják ki falaik közül és emelje­nek maradandó, erős oltárt a pártokon kívül és fölül álló önzetlen hazaszeretet­nek ! Hívják, köreikbe azokat, kik ez oltá­ron tiszta tüzet tudnak gyújtani! A kör pedig ápolja és szerető gonddal őrizze a meggyújtott tüzet, hogy annak messze­­világító fénye besugározza és heve mele­get terjesszen itt körünkben, városunkban és messze e hazában ! A hivatottak pedig jöjjenek az olvasókörök népéhez hazafias blúzkötéshez, 400 yardos olasz és pozsonyi cérnák, mosó és müselymek, nec­celő cérnák, harisnyák, keztyük, trikók, szabó­kellékek, rajzolt és hímzett kézimunkák, rece (filet) motívumok és az összes kézimunka anyagok a napi áraknál is olcsóbban kapha­­ó? 19 al­­ áruházában Szentesi és Lázár-u. sarok (volt Hunyadi-ház, Modern tők : a AC9­1 tFalth­Efl I kézimunka Előnyomda. Rece (filet) mintakölcsönzés. 537 Erigátorok, Misézők, gim­milepedők, ágytálak, gyermek-cuclik, fecskendők,*­Diana szesz, Lysoform. Benzin. Sérvkötők. Legjobb s legolcsóbb bevásárlási forrása 3. vadász-Ulatszertár, Gyapjúfonás

Next