Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1922. május (18. évfolyam, 99-124. szám)
1922-05-02 / 99. szám
mény, az 1881 évi ,nnel közyi kir. jó 1681—6 sz. török Sárik bútorok stb. nyillyen Trunk napjának izüzetik és zennel oly hogy az LX. te. 107. i pénzfizetés szükség eseadatni. lis hó 24-ik .hely égrehajtó, fonti épületeklel, ért. a 855 entó kukor, vagy fe______878 .ladó, gazak nagyon teleknek is vadi-utca 4 879 Uj! Uj! lisyra becsült közönséget, szentesi-u. 4 fü-u. sarkán :mát; dr azt szolid em szerint, ■vább vezebizalmu továbbra is RIGYES, atu satin, nagy ,nak s női írágos mosó nádin viláimabb opál s férfi ruhaton, zefir és is a legjutákiszolgálva :entesi-u 4., idvarban.i iskolának uzifára, én e héten ek bővebb igatóság, számra bent ut mellett, nyári hasznpiac.) 890 - tól 6. i. A föld 8, és a kórház ott fekszik, faj patkány 709 tpala. Tisztelettel: 1 én szám 116. Ifedésére a 492 A föld, az anyaföld a kérdésével foglalkozott a Magyar Gazdaszövetség közgyűlésén a napokban Darányi Ignác volt földmivelésügyi miniszter, az agrárdemokráciának nagy szaktudású, lelkes veterán bajnoka. Rámutatott arra, hogy adózás terén a gazdálkodókat mily nagy terhek sújtják s bizonyította annak az irigy felfogásnak helytelenségét, mely mindig csak a földet és ismét csak a földet akarja megadóztatni, kiáltozván, hogy azért föld a föld, mert az adót bírja, a lánckereskedők pedig kibújnak az adó alól, pedig ők százszor jobban bírnak. Egyúttal óvta Darányi Ignác a kisgazdákat attól, hogy egyeduralomra törekedjenek, mert csak karöltve védhetik meg a nagyobb és kisebb birtokok a mezőgazdaság érdekeit. Aranyszavak ezek, melyeket Darányi Ignác mondott s mi meg elsősorban hozzátesszük, hogy a kisgazdáknak más társadalmi osztályokkal is karöltve kell dolgozniok, ha azt akarják, hogy a mezőgazdasági termelésen kívül másnemű termelés is viruljon ebben az országban, fejlődhessék az ipar, a kereskedelem s általános közgazdasági pénzbeli fellendülés, egységes vérkeringés legyen a következménye annak a munkának, melyet ennek az országnak minden rendű és rangú, de egyforma becsületességgel dolgozó polgára a jövendőért folytat. Azonban mi is hangsúlyozzuk, hogy mindenekelőtt és mindenekfölött a föld az első. Ez a tápláló dajka, annál is több, a tápláló édesanya, kinek magzatja minden magyar, még a tékozló is ; a föld ennek a nemzetnek kiapadhatatlan kincsesbányája, mert ha elvették erdeinket nagyrészt, hegységeinket csaknem egészen, ércünket, sónkat, szenünk tetemes részét, tengerünket, ezt a világforgalmi lehetőséget jelentő nagy erőt, ha elszakították is tőlünk és üldözik, kínozzák testvéreink millióit, de itt maradt a gabonatermő ősi humus, televény föld, mely maga is olyan erős, mint egy legyőzhetetlen óriás s mely mig termő mélyéből aranykalászba szökkenő dús magokat ad, füvével, vizével, levegőjével s messzemessze vidékekre áradó varázsos melegével neveli a jószágot, az igavonó és húsfogyasztásra szánt állatot s igy kezébe adja ami dolgos, verejtéket hullató kisgazda és földműves népünk által az egész országnak az aranyvalutával fölérő búzát, kenyeret, húst és zsírt olyan menyiségben és olyan ki- Megjöttek belin minták, műhelyemben laszték. C. T. I. és D. M. C. és HauschUd mAAA !*Áf*IldílX minden számban, divat harisnyák kesztyűk, viaszkos vászon, viaszkos gyermekkötők nagy HvUV vol U·n választékban és a többi rövidáru cikkek, olcsón kapható Klinovszky Vilmosnál, Szentesi és Lázár-utcák sarkán. Modern Előnyomda, 696 MINDEN ASSZONY KAP azokból a szép, fekete, mosást álló gyapjú, terna, delén, garé és selyem fejkendőkből, melyek most újdonságképen legolcsóbban kaphatók KISS BERTALAN dísztemetési intézetében, Szentesi-út 4. tűnő minőségben, hogy helyes beosztás mellett tisztességes szabad kereskedelemmel nemcsak a belfogyasztást elégíthetjük ki, de a magyar kenyér s vágóállat után sóvárgó külföldi gyomornak is szállíthatunk. Jóvátételt azonban állatban fizetni nem tudunk, mert akkor a gazdát legfőbb jövedelemforrásától megfosztanánk, mint adóalanyt legyengítenénk s különben is elrabolt tőlünk az oláh, szerb és cseh milliárdokra menő értékkel biró nagy jószágállományt és vagy semmit, vagy csak garasokat fizetett érte. Sötét gondok redőznek újra a jóvátételi kalóz követelés miatt a magyar arcokon, de majd megsegít az Isten, a föld, a magyar föld pedig erőt és folyton erőt ad azoknak, akik őt kezükkel, leheletükkel, munkájukkal, lelkükkel megérintik s elsősorban a magyar kisgazda, magyar földmivesnép az, akinek homlokára is oda van írva: a föld éretted van s te a földért s mert minden áldásnak ősforrása szintén a föld, azért aki ezt az áldást verejtékes munkával kihozza a földből, hogy aztán ez áldáshoz’ hozzájuthassanak más társadalmi osztályok is : azt a kisgazdát, azt a földmivesnépet büszkén, szeretettel öleljük keblünkre mindnyájan, mint a magyarság közösségben édes testvérünket ! Hódmezővásárhely, 1922 május 2 Kedd. Előfizetési ár helyben: Egész évre .... 800 K Fél évre.............. 400 K Vidékre: Egész évre .... 900 K Fél évre.............. 450 K Telefonszám: 87. 0 Ara 3 korona. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP XVIII. évfolyam 99. szám. Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Jövő héten lesz a kihajtás a legelőkre. A városi legelőkre a kihajtás a jövő héten lesz és pedig május 8-án, hétfőn a téglási külső legelőre; május 9-én, kedden a Verébházhoz ; május 10-én, szerdán a belső legelőre, vagyis a Kék-tóhoz. A kihajtás azért késett, mert lassan fejlődött a legelő és vizes volt a föld. A kihajtás 7 órakor kezdődik és a bizottság átveszi,azután beoltatja a jószágot. Összeírják a határbeli bevetett területeket. A kormány elrendelte a bevetett területek nagyságának bejelentését, melyre vonatkozólag a közellátási hivatal fog hirdetményt kibocsájtani a napokban. Derekegyháza község elöljárósága május 8-án reggel a rémárisi majorban írja össze a vásárhelyi polgárok derekegyházai területeit. A kormány ismerni kívánja a jövő évi ellátás szempontjából, hogy mennyi búza, mennyi rozs, árpa és tengeri termést vehet számításba Csonkamagyarországról az idén, e célból a bevetett területek összeírását rendelte el. Az összeírást a közellátási hivatal fogja végezni. A nagy munkálatot a jövő héten kezdik el, melyről hirdetmény fogja tájékoztatni a közönséget. Derekegyháza község május 8-án írja össze azok vetését, kik Vásárhelyen laknak, de földjük Derekegyháza határában van. Az erre vonatkozó hirdetmény a következő: Felhívás! A m. kir. minisztérium 3300—922. M. E. számú rendeletéből kifolyólag közhírré tesszük és felhívjuk mindazon földtulajdonosokat, kiknek Derekegyház községhez tartozó Kenyeretéglás pusztán van birtokuk, hogy az 1921. év őszén és 1922. év tavaszán bevetett területek nagyságát személyesen jelentsék be. A bejelentés 1922. év május hó 8-án reggel 9 órakor a kenyeres (rémárisi) majorban eszközlendő, hova azon időre az elöljáróságtól kiküldött megy. Aki a rendelkezésnek eleget nem tesz a miniszterelnöki rendelet 13. §-a értelmében 6 hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel suttatik. Derekegyház, 1922 április 28. Derekegyház község elöljárósága. Tiltakozás az állatjóvátétel ellen. A Magyar Gazdaszövetség közgyűlése. A Magyar Gazdaszövetség Pesten tartott minapi közgyűlésén, amelyre az ország minden részéből számos kis-, közép- és nagybirtokos sereglett egybe, igen fontos aktuális kérdések kerültek szóba. Bernát István elnök megnyitójában hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság erősítése és fejlesztése lehet csak az az alap, amelyen a haladni akaró államok tovább fejlődhetnek. A búzavaluta kérdésével kapcsolatosan kiemelte, arra kell törekedni a gazdaközönségnek, hogy a kormányban és a parlamentben nagyobb odaadással, hozzáértéssel és gonddal kezeljék az agrárkérdéseket. A politikát ki kell kapcsolni az agrárkérdések megoldásából. A legyőzött középeurópai hatalmak sokkal okosabb, erősebb, ennélfogva eredményesebb gazdasági politikát folytatnak, mint az entente államai. Mi tisztán látjuk a jövő követelményeit : ha ez után haladunk, nincs kétség a feltámadás iránt. Gróf Almássy Imre azt indítványozta, keressék meg a kormányt, hogy foglaljon állást a genfi munkaügyi hivatal által tervezett Programm kérdésében, amely szerint a mezőgazdasági munkások is az ipari munkásokkal egyenlő szabályok alá tartoznak. Steinecker Ferenc a magyar kisbérletügyek siralmas voltát teszi szóvá. Ma 11 a Árpád az állatkivitel megszüntetése ellen emelt szót, Darányi Ignác pedig a földreform és ezzel összefüggő kérdésekben okozott bizonytalanságot tette szóvá. Czettler Jenő igazgató előadta terjedelmes jelentését, amely a Magyar Gazdaszövetség munkálkodásának egy esztendejéről számolt be. Megemlítette, hogy politikától mentesen, zajtalanul a Magyar Gazdaszövetség minő munkát végzett a gazdatársadalom érdekében. Az igazgatói jelentéshez Geller Kristóf és Fáy Gyula szóltak hozzá, a legnagyobb elismerés hangján emlékezvén meg a Gazdaszövetség tisztviselőinek tevékenységéről. Ezután Ce 1tfer Jenő igazgató tartotta meg előadását „A trianoni béke gazdasági következményeiről.“ Rámutatott arra az óriási veszteségre, amelyet a magyar mezőgazdaság a békeszerződés folytán szenvedett. Határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint az egész magyar gazdaközönség tiltakozik az ellen a követelés ellen, amelyet velünk szemben az entente élő állatok jóvátételi leadása tárgyában támaszt. A kormány és a gazdatársadalom minden módon hasson oda, hogy a mezőgazdaság és a mezőgazdasági ipar olyan fokra emeltessék, hogy el tudja látni Csonkamagyaroszág szükségletét. Kisgazdarészről két figyelemreméltó felszólalás történt Gy. Szíj János a lisztpanamák ügyét tette szóvá és gyors megtorló lépéseket sürgetett, Bódis István pedig a földreformot sürgette, hogy a falu népe hű maradjon és ne essék áldozatul a modern tévtanoknak. Csak a földhöz juttatás teremti meg azt a generációt, amely fegyveres kézzel is hajlandó viszszaszerezni a régi Magyarországot. Végül Steinecker Ferenc terjesztette elő indítványát a nagy mértékben elharapózott fényűzésre és pazarlásra vonatkozólag. Ifjak az ifjakhoz. A Hódmezővásárhelyi Iparos Ifjúság Önképző Egyesültének elnökétől kaptuk az alábbi lelkes felhívást, mely Vásárhely hazafias ifjúságához beszél az alábbi elszánt hangú, bátor és becsületes szózatos sorokban: Elmúlt az álom. A boldog álom. Nem változott valósággá. Pedig milyen kövér reménységgel tápláltuk magunkat. De a boldog béke mégsem érezteti mémoritó hatását. És a lét lomha kereke darálja tovább az időt, nem vár senkire és mi haladunk vele együtt, nem is számlálva a tova rohanó perceket és a múló napokat. Elrepült hozzánk a fehér galamb, de nem hozta el azt, amit tőle vártunk. Trianonban lábbal tiporták az igazságot és lassú sorvasztóhalálra ítélték a magyart. Miért ? . . . De eljön az idő, amikor pro kontra, fejükhöz vághatjuk keserű fájdalmunkat és megfizetjük méltó tartozásunkat mi is. Eszembe jut egy bús melódia, amelyet egy vérző székely-magyartól hallottam .