Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1922. május (18. évfolyam, 99-124. szám)

1922-05-02 / 99. szám

mény, az 1881 évi ,nnel köz­­yi kir. jó­ 1681—6 sz. török Sár­­ik bútorok­­ stb. nyil­lyen Trun­­k napjának izüzetik és zennel oly hogy az LX. te. 107. i pénzfizetés szükség ese­­adatni. lis hó 24-ik .hely égrehajtó, font­­i épületek­­lel, ért. a 855 entó kuko­­r, vagy fe­­______878 .ladó, gaz­­ak nagyon teleknek is vadi-utca 4 879 Uj! Uj! lis­­­yra becsült közönséget, szentesi-u. 4 fü-u. sarkán :m­át; dr azt szolid em szerint, ■vább veze­­bizalmu t­­ovábbra is RIGYES, atu satin, nagy ,nak s női írágos mosó nádin vilá­­imabb opál s férfi ruha­­ton, zefir és is a legjutá­­kiszolgálva :entesi-u 4., idvarban.­i iskolának uzifára, én e héten ek bővebb igatóság, számra bent ut mellett, nyári hasz­npiac.) 890 - tól 6. i. A föld 8, és a kórház ott fekszik, faj patkány­ 709 tpala. Tisztelettel: 1 én szám 116. Ifedésére a 492 A föld, az anyaföld a kérdésével foglal­kozott a Magyar Gazdaszövetség közgyűlésén a napokban Darányi Ignác volt földmivelésügyi minisz­ter, az agrárdemokráciának nagy szaktudású, lelkes veterán baj­noka. Rámutatott arra, hogy adó­zás terén a gazdálkodókat mily nagy terhek sújtják s bizonyította annak az irigy felfogásnak hely­telenségét, mely mindig csak a földet és ismét csak a földet akarja megadóztatni, kiáltozván, hogy azért föld a föld, mert az adót bírja, a lánckereskedők pe­dig kibújnak az adó alól, pedig ők százszor jobban bírnak. Egy­úttal óvta Darányi Ignác a kisgaz­dákat attól, hogy egyeduralomra törekedjenek, mert csak karöltve védhetik meg a nagyobb és ki­sebb birtokok a mezőgazdaság érdekeit. Aranyszavak ezek, melyeket Darányi Ignác mondott s mi meg elsősorban hozzátesszük, hogy a kisgazdáknak más társadalmi osz­tályokkal is karöltve kell dolgoz­­niok, ha azt akarják, hogy a mezőgazdasági termelésen kívül másnemű termelés is viruljon eb­ben­ az országban, fejlődhessék az ipar, a kereskedelem s általános közgazdasági pénzbeli fellendü­lés, egységes vérkeringés legyen a következménye annak a munká­nak, melyet ennek az országnak minden rendű és rangú, de egy­forma becsületességgel dolgozó polgára a jövendőért folytat. Azonban mi is hangsúlyozzuk, hogy mindenekelőtt és mindenek­­fölött a föld az első. Ez a tápláló dajka, annál is több, a tápláló édesanya, kinek magzatja minden magyar, még a tékozló is ; a föld ennek a nemzetnek kiapadhatat­lan kincsesbányája, mert ha el­vették erdeinket nagyrészt, hegy­ségeinket csaknem egészen, ér­cünket, sónkat, szenünk tetemes részét, tengerünket, ezt a világ­forgalmi lehetőséget jelentő nagy erőt, ha elszakították is tőlünk és üldözik, kínozzák testvéreink mil­lióit, de itt maradt a gabonatermő ősi humus, televény föld, mely maga is olyan erős, mint­ egy legyőzhetetlen óriás s mely mig termő mélyéből aranykalászba szökkenő dús magokat ad, füvé­vel, vizével, levegőjével s messze­­messze vidékekre áradó varázsos melegével neveli a jószágot, az igavonó és húsfogyasztásra szánt állatot s igy kezébe adja ami dolgos, verejtéket hullató kisgazda és földműves népünk által az egész országnak az aranyvalutával föl­érő búzát, kenyeret, húst és zsírt olyan menyiségben és olyan ki- Megjöttek belin minták, műhelyemben laszték. C. T. I. és D. M. C. és HauschUd mAAA !*Áf*IldílX m­inden számban, divat harisnyák kesztyűk, viaszkos vászon, viaszkos gyermekkötők nagy HvUV vol U·n választékban és a többi rövidáru cikkek, olcsón kapható Klinovszky Vilmosnál, Szentesi és Lázár-utcák sarkán. Modern Előnyomda, 696 MINDEN ASSZONY KAP azokból a szép, fekete, mosást álló gyapjú, terna, delén, garé és selyem fejkendőkből, melyek most újdonságképen legolcsóbban kaphatók KISS BERTALAN dísztemetési intézetében, Szentesi-út 4.­ tűnő minőségben, hogy helyes beosztás mellett tisztességes sza­bad kereskedelemmel nemcsak a belfogyasztást elégíthetjük ki, de a magyar kenyér s vágóállat után sóvárgó külföldi gyomornak is szállíthatunk. Jóvátételt azonban állatban fizetni nem tudunk, mert akkor a gazdát legfőbb jövede­lemforrásától megfosztanánk, mint adóalanyt legyengítenénk s külön­ben is elrabolt tőlünk az oláh, szerb és cseh milliárdokra menő értékkel biró nagy jószágállományt és vagy semmit, vagy csak gara­sokat fizetett érte. Sötét gondok redőznek újra a jóvátételi kalóz követelés miatt a magyar arcokon, de majd meg­segít az Isten,­­ a föld, a ma­gyar föld pedig erőt és folyton erőt ad azoknak, akik őt kezük­kel, leheletükkel, munkájukkal, lelkükkel megérintik s első­sor­ban a magyar kisgazda, magyar földmivesnép az, akinek homlo­kára is oda van írva: a föld éretted van s te a földért s mert minden áldásnak ősforrása szin­tén a föld, azért aki ezt az áldást verejtékes munkával kihozza a földből,­ hogy aztán ez áldáshoz’ hozzájuthassanak más társadalmi osztályok is : azt a kisgazdát, azt a földmivesnépet büszkén, szere­tettel öleljük keblünkre mindnyá­jan, mint a magyarság közösség­ben édes testvérünket ! Hódmezővásárhely, 1922 május 2 Kedd. Előfizetési ár helyben: Egész évre .... 800 K Fél évre.............. 400 K Vidékre: Egész évre .... 900 K Fél évre.............. 450 K Telefonszám: 87. 0 Ara 3 korona. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP XVIII. évfolyam 99. szám. Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Jövő héten lesz a kihajtás a legelőkre. A városi legelőkre a kihajtás a jövő héten lesz és pedig május 8-án, hétfőn a téglási külső legelőre; május 9-én, kedden a Veréb­házhoz ; május 10-én, szerdán a belső legelőre, vagyis a Kék-tóhoz. A kihajtás azért késett, mert lassan fejlődött a legelő és vizes volt a föld. A kihajtás 7 órakor kezdődik és a bizottság átveszi,­­azután beoltatja a jószágot.­­ Összeírják a határbeli bevetett területeket. A kormány elrendelte a bevetett területek nagyságának bejelentését, melyre vonatkozólag a közellátási hivatal fog hirdetményt kibocsájtani­­ a napokban. Derekegyháza község elöljárósága május 8-án reggel a rémá­­risi majorban írja össze a vásárhelyi polgárok derekegyházai területeit. A kormány ismerni kívánja a jövő évi ellátás szempontjából, hogy mennyi búza, mennyi rozs, árpa és tengeri termést vehet számításba Csonkamagyarországról az idén, e célból a bevetett területek összeírását rendelte el. Az összeírást a közellá­tási hivatal fogja végezni. A nagy munkálatot a jövő héten kezdik el, melyről hirdet­mény fogja tájékoztatni a közönséget. Derekegyháza község május 8-án írja össze azok vetését, kik Vásárhelyen laknak, de földjük Derekegyháza határában van. Az erre vonatkozó hirdetmény a következő: Felhívás! A m. kir. minisztérium 3300—922. M. E. számú rendeletéből kifolyó­lag közhírré tesszük és felhívjuk mindazon földtulajdonosokat, kiknek Derekegyház községhez tartozó Kenyeretéglás pusztán van birtokuk, hogy az 1921. év őszén és 1922. év tavaszán bevetett területek nagyságát személyesen jelentsék be. A bejelentés 1922. év május hó 8-án reggel 9 órakor a kenyeres (rémárisi) majorban eszközlendő, hova azon időre az elöljáróság­tól kiküldött megy. Aki a rendelkezésnek eleget nem tesz a miniszterelnöki rendelet 13. §-a értel­mében 6 hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel suttatik. Derekegyház, 1922 április 28. Derekegyház község elöljárósága. Tiltakozás az állat­jóvátétel ellen. A Magyar Gazdaszövetség közgyűlése. A Magyar Gazdaszövetség Pes­ten tartott minapi közgyűlésén, amelyre az ország minden részé­ből számos kis-, közép- és nagy­­birtokos sereglett egybe, igen fon­tos aktuális kérdések kerültek szóba. B­e­r­n­á­t István elnök megnyi­tójában hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság erősítése és fej­lesztése lehet csak az az alap, amelyen a haladni akaró álla­mok tovább fejlődhetnek. A bú­­zavaluta kérdésével kapcsolato­san kiemelte, arra kell törekedni a gazdaközönségnek, hogy a kor­mányban és a parlamentben na­gyobb odaadással, hozzáértéssel és gonddal kezeljék az agrárkér­déseket. A politikát ki kell kap­csolni az agrárkérdések megol­dásából. A legyőzött középeuró­pai hatalmak sokkal okosabb, erősebb, ennélfogva eredménye­sebb gazdasági politikát folytat­nak, mint az entente államai. Mi tisztán látjuk a jövő követelmé­nyeit : ha ez után haladunk, nincs kétség a feltámadás iránt. Gróf Almássy Imre azt in­dítványozta, keressék meg a kor­mányt, hogy foglaljon állást a genfi munkaügyi hivatal által ter­vezett Programm kérdésében, a­mely szerint a mezőgazdasági munkások is az ipari munkások­kal egyenlő szabályok alá tartoz­nak. Steinecker Ferenc a ma­gyar kisbérletügyek siralmas vol­tát teszi szóvá. M­a 11 a Árpád az állatkivitel megszüntetése ellen emelt szót, Darányi Ignác pe­dig a földreform és ezzel össze­függő kérdésekben okozott bi­zonytalanságot tette szóvá. Czettler Jenő igazgató elő­adta terjedelmes jelentését, amely a Magyar Gazdaszövetség mun­kálkodásának egy esztendejéről számolt be. Megemlítette, hogy politikától mentesen, zajtalanul a Magyar Gazdaszövetség minő munkát végzett a gazdatársada­lom érdekében. Az igazgatói je­lentéshez Geller Kristóf és F­á­y Gyula szóltak hozzá, a legna­gyobb elismerés hangján emlé­kezvén meg a Gazdaszövetség tisztviselőinek tevékenységéről. Ezután C­e 1tf­e­r Jenő igazgató tartotta meg előadását „A trianoni béke gazdasági következményei­ről.“ Rámutatott arra az óriási veszteségre, amelyet a magyar mezőgazdaság a békeszerződés folytán szenvedett. Határozati ja­vaslatot terjesztett elő, amely sze­rint az egész magyar gazdaközön­ség tiltakozik az ellen a köve­telés ellen, amelyet velünk szem­ben az entente élő állatok jóvá­tételi leadása tárgyában támaszt. A kormány és a gazdatársadalom minden módon hasson oda, hogy a mezőgazdaság és a mezőgaz­dasági ipar olyan fokra emel­tessék, hogy el tudja látni Cson­­kamagyaroszág szükségletét. Kisgazdarészről két figyelemre­méltó felszólalás történt Gy. Szíj János a lisztpanamák ügyét tette szóvá és gyors megtorló lépéseket sürgetett, B­ó­d­i­s István pedig a földreformot sürgette, hogy a falu népe hű maradjon és ne essék áldozatul a modern tévtanoknak. Csak a földhöz juttatás teremti meg azt a generációt, amely fegyveres kézzel is hajlandó visz­­szaszerezni a régi Magyarorszá­got. Végül Steinecker Ferenc terjesztette elő indítványát a nagy mértékben elharapózott fényűzésre és pazarlásra vonatkozólag. Ifjak az ifjakhoz. A Hódmezővásárhelyi Iparos Ifjúság Önképző Egyesültének elnökétől kaptuk az alábbi lelkes felhívást, mely Vásár­hely hazafias ifjúságához be­szél az alábbi elszánt hangú, bátor és becsületes szózatos sorokban: Elmúlt az álom. A boldog álom. Nem változott valósággá. Pedig milyen kövér reménységgel tápláltuk magunkat. De a boldog béke mégsem érezteti mémoritó hatását. És a lét lomha kereke darálja tovább az időt, nem vár senkire és mi haladunk vele együtt, nem is számlálva a tova rohanó perceket és a múló napo­kat. Elrepült hozzánk a fehér galamb, de nem hozta el azt, amit tőle vártunk. Trianonban lábbal tiporták az igazságot és lassú sorvasztóhalálra ítélték a magyart. Miért­­ ? . . . De eljön az idő, amikor pro kontra, fejükhöz vághatjuk keserű fájdal­munkat és megfizetjük méltó tartozásunkat mi is. Eszembe jut egy bús melódia, amelyet egy vérző székely-magyartól hallottam .

Next