Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1922. december (18. évfolyam, 280-303. szám)
1922-12-08 / 286. szám
ot, lapi áron it készi- 1 it István-573 .g tudo- Judapesti ász ma, hogy a gfefelőlegeluz és 5 pártfo- ialj u. 8. I 405 I vásár i •utcában 000 K-tól ] 300 . 000 „ , 300 . 200 „ 300 „ 200 „ 800 „• 430 . 900 „ 400 . 430 , 450 „ 500 . a gyapjú férfi és 1, karton,legélés- 457 elsőrendű ! Nyikosói szőlő- 536 itk . és kékaphatók en. Deák JC 600-3000 Zsoldos-u. 96 tétel anyagból Zsoldos-u. 97 »$■ felőli gázadásra és 1 órára V. meghívja Csősznek 550 ujiám óért elcseit. 577 iS. belsőpape 10-én d. u. csőszforo. Tiszte- Csősznek 562 T j .osztás és december 3 sz. alá álasztásra. ek. Tiszte». 610 ány felvérfi Mórnál, _____ 639 leinek Mu. Kossuth______642 (1145 sz.) 1 5 van erre adó. 681 set d. e. kintári Sándor ,de. 676 és negyed öreg cm 0 n.-ös föld Szerháton 1 föld. Ért. :8 sz. a. 716 Hiába jöttök akkor! Jajkiáltás érkezik ólombetűk során Rákóczi ősi sziklafészkéből, a cseh zsarnokság tobzódó impériumából. Névtelenül, titokban áll az, ki szózatos szóval fordul csonka ország magyarjaihoz, mert börtön és halál várna reá írásáért, de beszéde az egész felső vidék elnyomott népének lelkéből patakzik elő, mint a keserűség árja, mely Mária Patronánk szent napján, az istenember golgotás legendájának rügybe szökkenésekor árad Kárpátok siró erdőinek szélvészes zúgásaként, magyar fenyők boróka illatával a magyar szivekre. Elmondja a szózat a fájó sebeket, a börtönök szenvedéseit, fa zsarnoki önkény tobzódását. Rámutat a „felszabadítás“ nagy csődjére, mely izzóbb gyűlöletet plántált a hazafias tót nép lelkébe éppen a „felszabadítók“ iránt, mint amilyen gyűlölettel mi gyűlölni tudunk. Rámutat a teljes anyagi csődre, mely a cseh valuta felhajtottsága miatt is bekövetkezik. Újabb sarc, újabb adók forrásai az államnak s a régi, hires magyarkohók, erdők. Hej, ha a magyarok kissé összetartók volnának — sóhajt fel a cikkíró — lemondanának egyes dolgokról s nem kapnának — jó magyar lisztet az éhes cseh gyomrok — egyszerre vége volna e felpuffadt nagy köztársaságnak ! A teljes végsőkig való kiuzsorázás a cél. Most ezen, majd azon a címen harácsol ..el a kormány mindent tőlünk. Össze kellett írni a Tátrában hány cibolyafenyő van Isten ellen való vétek eme évszázados természeti ritkaságok kipusztítása. Kisajátítják a nagy erdőbirtokokat is. Gőzerővel tarolják le az ősfenyveseket , a gyárak kéményei nem, vagy alig füstölnek egész Felsőmagyarországon, de a köztársaság létesülése óta nagy számmal keletkezett új gőzfürészek kéményei egész éjjel és nappal köhögnek, szakadatlan sikít a fürészkorong, tépi fogaival ősfenyveseink díszes törzsét, akár az éhes cseh tépi, szívja ki magyar testünk vérereit. Ti rátok magyar testvérek ott az Alföldön — folytatja l az írás — keserű sor vár! . . . Ti becsületességtekben túl komolyantesztek eleget a békeszerződésnek,, itt markukba röhögnek bárgyuságtokon. Ha itt elkezdik az erdők letarolását, hiába jöttek már.lelkészetek. Az esőfelhőfogó erdőkoszoruzta Kárpátokon csak addig akad meg a felhő, amig erdőkoronája van ; ha azt leirtják, itt is felette kevés lesz a csapadék, de Te Alföld, izzóvá válsz! — minden zöld kisül ott, hónapokig nem látsz majd esőfelhőt s tavaszkor, őszkor ürgemódra önt ki fészkedből az áradat ... Saharává válik ott minden, akkor már későn lesz a felszabadítás !. .. Ezeket a rettenetes igazságokat tárja fel a Karácsonyi és újért szózat. Nem új ez a megállapítás, hiszen tudósok mutattak rá erre még a béketárrgy megszövegezése alatt. S ha rágondolunk, már is érezzük a jóslat szelét. Nyáron hiába lessük az esőfelhőt, mert por nyel el mindent, ősszel tavasszal pedig ürge módjára önt kibennünket a víz. Látjuk, tudjuk, hiszen csak most szenvedtük el. Csehország csehül áll, semmivé lesz, az bizonyos. De hogy mi is tönkre menjünk, meghaljunk csak azért, hogy egy gyáva mocsok nép ideig-óráig éljen, előttünk a lét nemlét megdöbbentő problémájával áll. A szó itt cseng a fülünkbe, ne feledjük : Vigyázzatok, hogy el ne késsetek ! . . . . Sk 11X29 IiÍHI YTíllsál* áruházunkban megkezdődött. Felhívjuk nb. vevőközönségünk figyelmét meg- ViBati bizható minőségű, de régebbi mintájú cikkeinkre, melyeket szokásunkhoz híven a közelgő ünnepekre leszállított áron bscaájtunk eladásba. Visszamaradt vászon, barchette, stb. darabokban alkalmi eladások. Tisztelettel: KONSTANTIN TESTVÉREK. Hódmezővásárhely, 1922 december 8 Péntek. Előfizetési ár helyben: fél évre........... 1000 K Negyedévre . . . 500 K Vidékre: Fél évre........... 1200 K Negyedévre . . . 600 K Telefonszám: 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP )Ára 10 korona. XVIII. évfolyam 288. szám. VÁSÁRHELYI Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. A Horthy-akció tűzifájáért szívesen dolgozik a nép. Szerdán mondotta ki a városi tanács, hogy milyen feltételekkel osztja a téli inségakció fáját, mely szerint, aki 10 napot dolgozik a városi közmunkán, az 5 mázsa fát ingyen kap ; aki nem tud közmunkát teljesíteni, de a kedvezményes fára igényt tart, az ha a polgármestertől felmentést nyer, 500 koronás árban kap egy mázsa fát, de legfeljebb 5 mázsát. Tegnap valósággal ostrom alá vették az özvegyek és munkaképtelen emberek a polgármesteri hivatalt, a közmunkákra jelentkezők pedig a mérnökséget, mert már több mint száz ember jelentette be igényét közmunka révén a fára. A munkálatokat hétfőn reggel kezdik meg a városháza udvarán. A tegnapi megrohanás egy kis zavart csinált a városházán, mert még nem volt előkészítve az apparátus. De érthető a közönség törtelése, mert a fa most kell, nem a tavasszal s ha karácsonyra meg akarja szerezni valaki a dolog révén fáját, már hozzá kell fognia a munkához. Rárós csatlakozik az akcióhoz Az a mozgalom, mely a vásárhelyi tanyai kisvasúthálózat kiépíttetésére újra éledt, olyan lendületet kapott, mely most már lelkek elszántságával ellenállhatatlanul viszi az ügyet a megvalósulás felé. Erzsébet gazdái voltak az újabb lendület megindítói, de megmozdult az első szóra az egész tanyavilág s minden áldozatra készségesen most már a teljes siker reményében halad a kitűzött cél felé. Orosházán egy belga pénzcsoport vette kezébe az ügyet s az alföldi gazdasági vasúttársasággal karöltve óhajtja megoldani a kérdést. A gondolatba készséggel kapcsolódott bele Erzsébet gazdaközönsége és cstlakozott hozzá az egész közönség. Ez ügyben vasárnap volt a nagy értekezlet, mely kimondotta, hogy az alakuló gyűlést most vasárnap, december 10-én, és ő is kiépítteti a kisvasutat, délelőtt 10 órakor a Sas nagytermében tartja meg. Az alakuló gyűlésen jelen lesz Sármezey Endre, az alföldi gazdasági vasutak vezérigazgatója s a belga pénzcsoport képviselője is. A megoldást úgy kontemplálják, hogy a kisvasút útvonalai, mind a két oldalon 2—20 kilométer mélységben buzakvótában jegyzik a részvényt s 10 év múlva az egész tőke be lesz fizetve. Vasárnap már szó kerül a részvénytársaság megalakításáról. — Legújabban Rárós gazda,közönsége csatlakozott a mozgalomhoz s II. Olasz Imre gazdaköri elnök vette kezébe a vezetést. A városi gazdák minél többen jelenjenek meg most vasárnap a Sasban és pedig már fél 10 órakor a kávéházban, hogy előzetes megbeszélést folytathassanak. November hónapban ötvenhét vörhenyes megbetegedés történt. A közigazgatási bizottság gyűlése. — Rosszak az utak. A közigazgatási bizottság Temesváry Géza dr főispán elnöklete alatt tegnap tartotta meg december havi gyűlését. A gyűlésen történtekről tudósítónk az alábbiakat jelenti: Szappanos Mihály dr egészségügyi főtanácsos beszámolt arról, november hónapban 57 vörhenyes megbetegedés fordult elő. Amilyen sajnálatos a megbetegedéseknek ilyetén nagy száma, épen olyan örvendetes és megnyugtató jelenség, hogy a megbetegedettek közül egy se halt meg, a máskülönben igen veszedelmes baj lefolyása minden esetben enyhe volt. Ugyancsak a főorvosi jelentés számol be arról is, hogy november folyamán 85 haláleset történt, ebből férfi 43, nő 42. Várady Sándor állategészségügyi felügyelő a vágóhíd forgalmáról tett jelentést. E szerint november folyamán közfogyasztásra levágtak 164 marhát, 74 borjút, 405 juhot, 2 kecskét, 272 sertést és 74 malacot. Elszállítottak 44 marhát, 40 lovat és 858 sertést. Regdon Géza műszaki főtanácsos az utak állapotáról számolt be s megállapította, hogy bizony azok szánalmas, szinte járhatatlan állapotban vannak, az útjavítási munkálatok azonban a tavasszal újra megkezdődnek. Horánszky Miklós dr kir. ügyész bejelentette, hogy a vásárhelyi járásbíróság fogházában november hónapban 15 férfi és 15 nő töltötte büntetését. A fogház élelmezése és tisztasága kifogástalan. Cserey Gyula tanfelügyelő arról számolt be, hogy özv. Zsenaty Ferencné tanárnőt nyugdíjazták, Lengyel János tanítót végkielégítették. Fodor Irén óvónőt Orosházára helyezték, Deli Lajos tanítót a kutasi iskolához visszahelyezték és Privitzer Ilona tanítónőt Algyőről Vásárhelyre helyezték át. Az ülést a főispán 11 óra után zárta be. A belügyminiszter a nemzetgyűlés elé terjesztette az új rendtörvényt. A javaslat intézkedik az internálásról, a közszolgáltatásról és a lapokról. Erre nézve aggályos, azt a rendőrhatóság kitilthatja, rendőri felügyelet alá helyezheti, vagy közigazgatási dologházba utalhatja. A rendőri felügyelet vagy a dologházba való utalás kérdésében elsőfokon az alispán s az állami rendőrségek főkapitányai határoznak. A határozat ellen csak birtokon kívül van helye felebbezésnek. A rendőri felügyelet alatt álló személy nyilvános telefonállomást nem használhat, politikai szerepléstől tartózkodnia kell, nem vehet részt semmilyen nyilvános gyűlésben vagy társas összejövetelen, levelezése, táviratozása, telefon érintkezése ellenőrzés alatt áll, indokolt esetben levelezéstől és táviratozástól teljesen el is tiltható s indokolt esetben a rendőri felügyelet alatt álló legfeljebb hetenként kétszer tartozik a rendőrhatóságnál jelentkezni. Mint mér lapunk tegnapi számában közöltük, Rakovszky Iván belügyminiszter a nemzetgyűlés tegnapi ülésén beterjesztette a közrend fokozottabb biztosításáról szóló törvényjavaslatot. E törvényjavaslat kodifikálja az eddig e téren fennállott kivételes rendelkezéseket. A törvényjavaslat bejelentési kötelezettséget állapít meg minden magyar állampolgár részére, aki valamely községben a belügyminiszter által rendelettel megállapítandó időtartamnál hosszabb ideig tartózkodik. Megérkezését és eltávozását a helyi hatóságnál bejelenteni köteles. A harmadik szakasz a személyes szabadság korlátozásáról szól és úgy hangzik, hogy akinek működése vagy magatartása az ország belső rendjének és közbiztonságának, vagy külső politikájának szempontjából az állam érdek közegészségügyi, közélelmezési vagy közbiztonsági szempontból közszolgáltatásokra kötelezhető minden munkaképes egyén, aki 18-ik életévét meghaladta és 50-ik életévét még nem töltötte be. A belügyminiszter a közbiztonság érdekében e törvényjavaslat alapján a fegyverek tartását, eladását korlátozhatja vagy egészen eltilthatja. Felhatalmazást ad a törvényjavaslat a belügyminiszternek a záróra megállapítására. Az egyesülési és gyülekezési jogról úgy intézkedik, hogy a jelenleg érvényben álló jogszabályok keretein belül rendelettel szabályozhatja. A posta, távíró és távbeszélő forgalmat is ellenőrizheti. Az ilyen ellenőrzést a belügyminiszter gyakorolja. A levelek ellenőrzése azonban csak bizottság útján történhetik. Végül a lapokról tartalmaz rendelkezést e törvényjavaslat. Fentartja azt a rendelkezést, hogy új időszaki lap alapításához a miniszterelnök engedélye szükséges. Intézkedik a lapbetiltásokról, mégpedig olyan módon, hogy a belügyminiszter határozott vagy határozatlan időtartamra megtilthatja az olyan belföldi lap megjelenését, amely az állam érdekeit, a közrendet vagy a közbiztonságot sérti. A törvényjavaslat a nemzetgyűlésen nagy vitát fog provokálni. Rendkívüli közgyűlést tart folyó hó 21-én az ármentesítő társulat. Az ármentesítő társulat múlt havi rendes közgyűlése kimondotta, hogy a tiszti fizetések rendezését szükségesnek tartja, azonban a búzaparitásra való áttérést — mely alapon a központi választmány a kérdés megoldását javasolta — már eleve elhárította. Elvileg állást foglalt, de egy bizottságnak adott mandátumot, hogy a kérdést készítse elő és mutassa ki pontosan, hogy jelenleg milyen fizetésben részesülnek a tisztviselők s a többi alkalmazottak. Hogy pedig az ügy sokáig ne húzódjék, kimondotta azt is, hogy a fizetésrendezést egy rendkívüli közgyűlésben tárgyalja le. Ezt a rendkívüli közgyűlést december 21-én, csütörtökön délután 2 órára tűzte ki az elnökség s a kibocsájtott meghívójában napirendre tűzi ez alkalomra az állam által újabban engedélyezett 5 milliós kölcsön igénybevételét és a törlesztéses kölcsönök viszszafizetésére vonatkozó javaslatot is. Szőnyegre hozzák az érdekeltek annak a hódtói csatornának átalakítását is, melynek szüksége a grófi földek parcellázáséval vált aktuálissá. Arról a csatornáról van szó, mely a gróf Károlyi Gyuláné 2800 holdas birtokán van. Ez, mig a birtok egy kézben volt, megfelelt rendeltetésének, de amióta több mint 100 kézen van, sok összeütközésre ad okot. Az érdekeltek e téren kérnek orvoslást. Készek a társulattal közösen vállalni a költségeket. A téglásiak is közigazgatási központot kérnek. Hovatovább odajutunk, hogy a külterület minden jelentősebb pontján közigazgatási központok létesülnek, melyek lehetővé teszik azt, hogy a gazdáknak minden apró cseprő dologért nem kell a városba beféradniok. így is lesz ez rendjén ; a külterületi polgárságnak látnia kell azt, hogy a hatóságok és a törvényhatósági közgyűlés megértéssel viseltetnek irányukban s minden alkalmat fehasználnak arra, hogy segítsenek, ahol segíteni kell. Most a téglási gazdák nevében Tárkány Szűcs Ferenc adott be kérelmet a tanácshoz s ebben azon óhaj jut kifejezésre, hogy a téglásszéli iskola tanítóját bízzák meg járlatírással és ruházzák fel mindazon hatáskörrel, mely a már létesített külterületi közigazgatási központok vezetőjét megilleti. Nincs kétségünk az iránt, hogy úgy a városi tanács, mint a törvényhatósági közgyűlés a legnagyobb jóindulattal fogják kezelni a téglásiak kérelmét s azt teljesítik is.