Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1923. március (19. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-28 / 71. szám
Mint a patkányok, úgy elszaporodtak és úgy elözönlötték a budapesti szállodákat és penziókat a külföldről érkezett vendégek. Nem azért jöttek, hogy segítsenek rajtunk, hogy nagy és sivár elhagyatottságunkban tanácsokkal lássanak el bennünket s megmutassák, hogy merre van a kivezető út ebből az irtózatosan sötét és kétségbeejtően kísérteties éjszakából, hanem arra a hírre szerencséltettek bennünket becstelen látogatásukkal, hogy a magyar korona újra megkezdte a lejtőn levezető haláltáncát. Ezeknek a bankóval bélelt parvenüknek, ezeknek a hazátlan vagyonhajhászoknak tudvalevőleg akkor virul, akkor süt rájuk a nap, amikor valamelyik sorssújtotta országnak rosszul megy a sorsa. Olyanok ezek, mint a dögmadarak ; oda repülnek, ahol a rothadás bűze érzik. Mikor az osztrák korona lefelé csúszott, akkor Bécsben kalózkodtak, Bécset lepték meg, mint tavaszszal a gyűrűs hernyók a fák gályáit Ott évekig lakmároztak s migmindent föl nem éltek, mig minden értéket el nem pucoltattak, ott maradtak. Bécsből a márka romlásának hírére Berlinbe lőtték át főhadiszállásukat, itt azután addig tartott az aratásuk, míg a márka megállíthatatlanul zuhant lefele. Amióta a márka a Ruhr-vidéki rablás dacára ugyamennyire állandósult, Berlinben vége lett az uzsorahaszonnak. Szilárd pénzérték kalandorok helyett a becsületes, produktív munkának kedvez, ebből azonban ők nem kérnek, nekik uj vadászterület kell, ahol a pénz rothadásán keresztül tovább szívhatják magukba egy ország tápláló nedveit. Ez az uj vadászterület most Magyarország, közelebbről Budapest, melynek fertőjében a külföldiektől eltekintve épen elég zsinegrevaló élősködik s tűzzel-vassal törtet a hirtelen és munka nélküli meggazdagodás felé. A magyar kormány, közelebbről a magyar kormány közegének , a rendőrségnek a dolga, hogy ennek a veszedelmes s az aranyért mindenre képes siserahadnak még a kufferek kipakolását se engedje meg. Erős elhatározással és vasmarokkal kell galléron fogni őket s visszadobni mind oda, ahonnan jöttek. Magyarország még élni, sőt feltámadni akar és fog is ! Magyarország még nem feloszló hulla, még van annyi ereje, hogy a dögmadarakat elhessegesse magáról és ne tűrje el, hogy undok csőrükkel a húsába véskáljanak. Budapesten ennek a nem kívánatos elemnek és kellemetlen idegeneknek a számára nem lehet vendéglátó fedél, ágy és teritett asztal, ezekkel kíméletlenül el kell bánni, mig nem késő, mig helyrehozhatatlan károkat nem okoznak, mig a kétségbeesésbe nem kergetik ennek a meggyötört, megkínzott és agyonsanyargatott nemzetnek dolgozó fiait. A szomorú példa : az Ausztriáé, a Németországé már előttünk van, olyan kiáltó me- ■ j Ara 15 korosa. VÁSÁRHELYI Hódmezővásárhely, 1923 március 28 Szerda XIX. évfolyam 71. szám. Előfizetési ár helyben ! Fél évre........... ft Negyedévre ... K Vidékre. Fél évre........... K Negyedévre ... K Telefonszám: 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP FL Szerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Felelős szerkeszti: FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth tér. ........................ mentek ezek, melyek mellett szótlanul és meghunyászkodással nem mehetünk el, mert ha a felgyujtásra és elpusztításra ítélt saját portánkon nem tudunk rendet csinálni s ezektől a kártékony sikerpatkányoktól nem tudjuk magunkat megszabadítani, — menthetetlenül bekövetkezik az a gazdasági összeomlás, melynek ezek a zsiványok röhögnek, mi pedig sírni fogunk. A gyulai laposban 300 hold föld van víz alatt. A gyulai gazdák tegnap Csernay Mátyás vezetése mellett tisztelegtek előbb Soós István dr polgármesternél, azután pedig Kun Béla képviselőnél, kiktől azt kérték, hogy a Gyulóban bekövetkezett bejek orvoslását illetőleg illetékes helyen a szükséges lépéseket tegyék meg. A küldöttség előtt úgy Soós István dr polgármester, mint Kun Béla képviselő kijelentették, hogy az illetékes hatóságoknál eljárnak, a polgármester szakértővel is megvizsgáltatja a panaszt s ehez képest intézkedik. A küldöttség tagjai az alábbi beadványt intézték Soós Istvánhoz: Méltóság03 Dr Soós István polgármester urnak Hódmezővásárhely. A nevezett területre a fensiki földekről azért ömlött a víz, mert a társulat lezáratta az összes levezető csatornákat és így a víz a természeti úton mind lefolyt oda, tehát ez esetben is, mint a múltban, a társulat ezt a területet vízgyűjtő medencének használja, anélkül azonban, hogy az oda összegyülemlett vizek elvezetéséről gondoskodna. Nem akarjuk az elvezetés költségeivel teljes mértékben a társulatot terhelni, hanem a magunk részéről is meghozzuk a kellő áldozatot. Hajlandók vagyunk nemcsak földet adni a csatorna részére, hanem azt mindegyik birtokos a maga földjénél az illetékes mérnök utasítása szerint meg is csinálja, a társulatra csupán egy kisebb szakasznak az elkészítése hárulna. Azt sem kívánjuk, hogy vizeinket soron kívül mások rovására vezessék le, hanem még akkor, mikor az összes vizek lefolytak. Jelenleg circa 300 hold áll víz alatt és több millió korona kárt okozott az őszi vetésekben, melyek már most menthetetlenek, hanem a víz elvezetése által azt szeretnénk elérni, hogy május közepére legalább tengerit, kölest, vagy muhart vethetnénk földjeinkbe. Ha nem lesz a víz elvezetve, akkor némely helyen még szeptemberben is lesznek pangó vizek. A csatorna építkezésre vonatkozólag mellékelten egy kis vázrajzot csatolok s kérem Méltóságodat kegyeskedjék sürgősen egy szakembert kiküldeni a helyszínre, aki azt felülvizsgálva illetékes helyre beterjeszthesse. Azon reményben, hogy Méltóságod közbenjárása folytén ezen anomália megszűnik, maradtam kiváló tisztelettel: Csernai Mátyás, áll. isk. igazgató. Április 8 án lesz Vásárhelyen a kerületi gazdagyűlés. Lapunk egyik közelmúlt számában megírtuk már, hogy a Magyar Gazdaszövetség kerületi gyűlése az idén Vásárhelyen lesz. A kerületi gazdagyűlések egyik fontos célja az, hogy egy-egy nagyobb terület, egy-egy országrész gazdálkodóit összehozva, alkalmat adjanak egyrészt a helyi viszonyoknak megismerésére; az ott megjelent vidékiek közvetlen tudomást szerezzenek a helyi érdekeltség óhajairól, melyek lehetnek ugyan helyi érdekűek, de sok esetben megvalósításuk az egyetemes érdekeket is szolgálhatják. A Duna —Tisza köze gazdái így megismerkednek a tiszántúliak óhajaival és" törekvéseikben egymás támogatására lehetnek. Nem kicsinylendő emellett az sem, hogy e kerületi gyűléseken az ország különböző vidékeinek gazdái személyes ismeretségre tesznek szert; az ebből fakadó rokonszenv az általános gazdasági jobblét megteremtésére szolgálhat nagy hajtóerővel. Igen fontosnak tartjuk tehát, hogy városunk gazdálkodói s általában a mezőgazdálkodás terén foglalkozók, minél nagyobb számmal vegyenek részt a kerületi gyűlésen. A tárgyalásra kerülő anyag ügyes egybeállítása s azok aktualitása olyan, hogy biztosan reméljük a gazdaközönség legszélesebb érdeklődésének megnyilatkozását. A Programm egyes pontjainak megvitatásánál a hozzászólások ne a szónoki képességek csillogtatásában nyilvánuljanak. Egyszerű emberek egyszerű, keresetlen szavakkal kifejezett életrevaló gondolatainak felszínre vetése a cél. A leszűrődő általános igazságok és óhajok győzelemre juttatása a Magyar Gazdaszövetség kiküldöttjeinek lesz a feladata. Az impozánsnak ígérkező gyűlés április 8-án lesz megtartva. Az eddigi részvételi bejelentések szerint az nemcsak a központi gazdaszervezetek országos nevű képviselői, hanem az alföldi gazdasági egyesületek legtöbbjének kiküldöttjei jelenlétében fog lezajlani. A háziipar fejlesztése a mezőgazdák érdeke. Használják ki a megfelelő földterületeket. Hogy mezőgazdaságunk még mindig nem részesedhet megfelelőképpen terményei jövedelmében, ennek oka az, hogy termelvényét nyers-, vagy félkész termények gyanánt adja ki a kezéből és az ipari feldolgozás sokkalta nagyobb hasznot hozó alkalmát ezáltal elmulasztja. -a mezőgazdasági ipar valósággal kezdetleges állapotban van ahhoz képest, amilyen fokon lehetne s amelyen kellene, hogy legyen. Ez a helyzet pedig éppen annyira egyéni kár, mint amennyire nemzeti veszteség s forrólelkű magyar emberek minden erejüket arra költik, hogy a mezőgazdaságot meggyőzzék gondtalan felfogása hátrányairól és a mezőgazdasági ipart valamint a háziipart meggyökereztesséka vidéken. A háziiparnak egyik igen jövedelmező területe a kosárfonó, seprűkészítő ipar és az ennek ellátásához szükséges füzvesszőtermelés. A szükséges tennivalókat illetőleg Seyfried József, a háziipari szövetkezet igazgatója a következőket mondatta : — Nem lehet tagadni, hogy a mezőgazdaság helyzete, minden ellenkező híreszteléssel szemben, manapság szintén igen nehéz. Aki gazdálkodással foglalkozik, tudja, hogy zord esztendőkben néha még az üzemi költség is igen nehezen térül meg. Azt tapasztaljuk, hogy a mezőgazdaság, mint haszonthajtó foglalkozás, mind komolyabb veszedelembe kerül és ha az orosz viszonyok rendeződnek s az ottani óriási termelés ismét belejátszik az európai nyersterményforgalom alakulásába, akkor még súlyosabba lesznek a kilátások. — Éppen itt van az utolsó pillanat tehát annak belátására, hogy nem szabad elhanyagolni a nyers- és félkésztermények továbbdolgozásának problémáját, hanem lehetőleg a mezőgazdaság keretein belül kell gondoskodnunk egyes termelvények ipari cikké való átalakításáról. Nem csupán a fogyasztóközönség hasznát jelentené ez, hanem elsősorban az őstermelőnek nyújtana előnyöket. Azután nagyon sok ki nem használt területet is találunk, amelyek aránylag kicsiny befektetéssel sok helyütt többet jövedelmeznek, mint az elsőrendű búzával bevetett földek. Ilyen területek elsősorban a mélyebb fekvésű vidékeken lévő sikárgyökér- területek, amelyeken fűzvesszőt kitűnő eredménnyel lehetne nevelni. Az ipari központ háziipari osztálya készségesen támogat mindenkit abban a törekvésében, hogy cirok, fűz, sikárgyökér termesztésére rendezkedjék be- Díjtalanul válaszol a háziipari szakosztály minden hozzáintézett kérdezősködésre és amenynyiben ez ügy természete szükségessé teszi, hogy szakértő szálljon ki a helyszínére, e szakértő útiköltségeinek és napidíjának megtérítése mellett az intézet erre nézve is rendelkezésre áll, ha kell, üzemtervet készít, szakirányítást nyújt s amennyiben a birtokos kívánná, a közös erővel előállított termés iparcikké való feldolgozását közös számlén végzi. Petőfi matiné: Husvét másodnapján d. e. 10 órai kezdettel a Fekete Sasban tartandó Petőfi-ünnepély iránt — melyen a Petőfi Társaság több tagjain kívül, fővárosi művészek is vesznek részt — nagy érdeklődés mutatkozik a társadalom minden rétegében. A Petőfi Társaság a centennárium befejezését képező hangverseny turnusát városunkban kezdi el. Mind új, magas irodalmi és művészi nívón álló számokból álló műsor — melyet teljes egészében a napokban teszünk közzé — valóban szokatlan élvezetet fog nyújtani. Jegyek a fentartott helyeken kívül 500, 300 és 200 koronás árban már kaphatók „Kultúra RT.“ és Weisz László könyvkereskedésében. A rendezőség, hogy ezen hazafias és tanulságos ünnepélyen a tanuló ifjúság minél nagyobb számban megjelenhessen, 100 koronás diákjegyeket is bocsát ki. Bezárult a szerszámkészítő tanfolyam. A Gazdasági Egyesület, valamint a háziipari szövetkezet vezetőségének minden tekintetben köszönetet érdemlő fáradozása folytán, mint pár évvel ezelőtt, ez évben ismét sikerült városunkban a kaszárnya helyiségében szerszámkészítő tanfolyamotnyitni hat heti időtartammal. A tanfolyamon önként jelentkező gazdaifjaink a mezőgazdaság különféle ágaiban használt gazdasági eszközök készítésénél ingyenes oktatás és vezetésben részesültek a tanfolyam vezetője Asztalos Károly bognármester részéről, ki minden tekintetben közmegelégedésre méltó tevékenységet fejtett ki okszerű és ambíciós irányításával. A tanfolyam idejének rövidségére tekintettel, részt vevő gazdaifjaink odaadó figyelmük és szorgalmas munkájukkal mindenki részéről elismerésre méltó praktikus és ízléses kivitelű különféle gazdasági eszközöket készítettek. A gazdaifjaink által készített egyes kisebb