Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1923. június (19. évfolyam, 121-144. szám)
1923-06-08 / 126. szám
ln élt. Állandó slgi bükkhailadós vag-i legolcsóbb _______344 ruhák ma üzletben, leányok fel- 376 ág. ■ok és mart a népkerti i j£ hirnevü nagyérdemű ik. Aki tévez forduljon a 418 ellen hol, ahol a harisnyák, ik, esőernyök, szappanok, a 700, zokni lekendő 400, 200, szegedi idén és pén- Gold István vidéru keresvitás és út- 4. Révai-utca _______398 föld. 111. Csomorikói vámházrabban levője, mely tuján egy faegy mészérs istálló is fenti számú 428 szép, több káéból álló eladó, faelvilágositást 384 Cm. búza természetében előgázmotoros, lanyvilági t ésnyér sütődéistállókkal, ikhelyiségeknek, közvet iban. 480 étik. 496 ereket lentkezni tó- 495 verés. ) hold szénan, pénteken salyival taladatik. Tulyéján, Cegivecseges és ik, kihordjuk, L Lajos urnái, 491 lápsnö fetében. Já_______508 alakú kék- 1. apró gyéren elveszett, szerkesztészesül. 512 lányt jelentkezzékásárhely-hu_______513 kiadó, az emeleten 507 32. sz. ugyanott egy 524 Dróton Jött az újabb szerb disznóság hire, Belgrádban, a gyülevész népnek képviseletében valami Privicsevics nevű képviselő, az ottani demokrata pártnak „illusztrisan“ bocskoros vezére, a mosdatlan vén komitácsi nagyon harcias beszédet tartott ellenünk. A magyar külföldi kölcsönről beszélve, súlyos sérelemként hozta fel, hogy „Franciaország nem követi ugyanazt a politikát Magyarországgal, mit Németországgal szemben, mert nem akarja ,‘megengedni, hogy a kisantant kényszerítő eszközökkel éljen a magyarsággal szemben, azaz, hogy megszállással kényszerítse kötelességeinek teljesítésére, mert Magyarország éppen úgy tesz, mint Németország, tudniillik nem akar fizetni !.. .“ Ilyen tónusban deklamált a jeles úr, mint említénk, a vén komitácsi. Beszéde nagyon tetszett, mert pompás, belgrádi zsargonban és stílszerűséggel mondva valóban bombás is volt, csakhogy egy kicsit az orcétlansága mellett mellé szántott az igazságnak, olyanokat vakogván el, melyek nyilvánvalóan a leghitványabb hazugságok. Azt mondanék reá, hogy a puli csevegése, még ha a kisantanthoz tartozandó is, nem igen jut el a menyországba. Ha erre a felfogásra helyezkednénk, nem is volna semmi baj. Csakhogy úgy áll a helyzet, hogy annak a bocskoros rácnak a „kuku-mene“ ordítása végig rezeg a Balkán hegyei felett s völgyeiben és végig vonul, mint csúnya felleg az oláh lopott pénze és a cselák orcátlansága révén az egész ellenséges világsajtóban. S akad olyan is, aki elhiszi. Aki akár butaságból, akár gyűlöletből elfelejti, hogy éppen csak tegnap zárta le az első állatjóvátétel aktáit a kormány, midőn a rácnak, olajnak és cseláknak szállított állatok 3 ezer millió korona körüli kiadási tételét elkönyvelte. Aki akár butaságból, akár gyűlöletből letagadja, hogy nem a kis mocskos had, hanem a nagyantant hivatott itt a jóvátétel összegéről dönteni s ez még nem mondotta ki a hóhéri szót. Privicsevics, a vén kehes komitácsi nem tehet róla, hogy ökör a tudásban és gaz ahhoz, hogy indulatait megfékezze. De a nagy antantnak lehetne szava. Lehetne, de ebből a lehetőségből mi rég kigyóntunk már, ne is évelődjünk rajta. Végtére ma igazán semmiféle csodálkozásnak helye nincsen. A kis mocskosok tolvajok voltak mindig, miért hagynának fel ma a zsivány morállal. S miért vájná ki a kisantant holló szemét a nagy ? . . . A háború alatt ezek az istenszégyenei csak élősködtek a magyar kenyéren és magyar véren s árulóink voltak lépten-nyomon. Mikor aljas munkájuk sikerült, akkor kiraboltak bennünket. Leszedték lábunkról a csizmát, vállunkról a „ Szent István Duplaissita-sör ELSíi““, Hódmezővásárhely, 1923 junius 8. Péntek Ara 30 korona, XIX. évfolyam 126. szám. VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helyben: negyedévre . . 1600 K Vidékre: Negyedévre . . 1800 K Felefonszám: 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkeseti és laptulajdonos: KUN BÉLA Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér: kabátot, fejünk alól kihúzták a párnát, zsebünkből kivették a pénzt, szánkból a falatot. Azután meglopták országunk élő testének darabjait millió szépségével, kincsével, bányáival, erdeivel, aranyával, vasával, vasutjaival, kőpalotáival s gazdagságával. És ezek után még van orcájuk állat-jóvátételt s hozzá hadisarcot várni. Ahol ilyen rettenetes módon arcul tudják verni az erkölcs törvényeit, ott igazán felesleges és meddő dolog egyetlen zokszót is megereszteni. Az olyan vakogó komitácsiknak, kik ilyen hirt dróton leeresztenek, valóban csak a drót való. Vásárhelyen csak hadiszegény kap földet és házhelyet. A többi kétezer és kétszáz földigénylőnek, tisztviselőnek, iparosnak és földnélküli földművesnek csak idegen határban tudnának adni, éppen azért felszólítják őket, hogy csoportosan hajlandók-e vidékre elmenni, amikor is faluszerű telepet létesítenek. kap földet egyetlen földnélküli földmives, egyetlen iparos, kisbirtokos, egyetlen tisztviselő sem, csupán és kizárólag 276 rokkant és hadiözvegy és házhelyet is csak hadirokkant és hadiözvegy kap Ezeknek rátáját, illetőleg az erre vonatkozó javaslatot most állítja össze a bizottság és a jövő csütörtöktől kezdve közszemlére teszi ki a városháza gazdasági ügyosztályában. Ott majd mindenki megnézheti, hogy ki és mennyi földet kap, vagy hogy ki van házhelyre fölvéve. Kettőezer és kettőszáznégy igénylő maradt ki. Ezekre nézve úgy határozott a bizottság, hogy ha idegen határban is készek földet elfogadni, akkor őket kitelepítés útján elégíti ki. Mondjuk, hogy a Pallavicini birtokon csinál részükre falut. Egyébként a közszemlére kitétel alatt észrevételeit mindenki megteheti majdEmlítettük már, hogy a vásárhelyi földosztó bizottság bevégezte tárgyalását és a maga részéről döntött már, hogy mely birtokoknak megváltását javasolja az Országos Földbirtokrendező Bíróságnál, mint annál a legmagasabb fórumnál, amelyik apellálhatlanul dönt azután abban, hogy kinek a birtokát váltsa meg az állam és azt kik között milyen parcellákban ossza ki. Jeleztük, hogy a vásárhelyi bizottság a Mezőgazdasági r. t. szigeti birtokából is megváltandónak tart 64 holdat, továbbá a Weisz Simon, Weisz Miklós, Pollák Sámuel, Szkeleti Imre birtokai egy részét, továbbá Ököritóból, Batidából, így mindössze Vásárhely határában mintegy 1200 hold birtokot tud kihasítani s csak annyi igényt kielégíteni az igényelt 15—20 ezer holddal szemben, vagyis Vásárhelyen jelenleg nem A növendékhás külön kezelése ellen felebbeztek a mészárosok. A város hatósága arra kötelezte a vásárhelyi mészárosokat, hogy ha növendékmarhát vágnak és növendékhúst árusítanak, azt egészen elkülönítve és a rendes mészárszéktől külön helyiségben kezeljék. A hatóság ezen rendeletében utalt arra a miniszteri intézkedésre, mely különbséget tesz a rendes marhahús és a növendék között s mely éppen a közönség meg A tömeggyilkosságban 8 ember megölését magára vállalta Kanézsai Még mindig teljes az izgalom akkörül a bádogkoporsós, tömeggyilkosság körül, melyet 10 nappal ezelőtt fedeztek fel a Pest melletti Rákosszentmihályon s melyben Molnár Tóth József kereskedősegéd, volt terrorista egy egész családot irtott ki. .A rémes bűnténynek az a része nem volt tisztázva tegnapig, mely a Kanizsai házaspárra vonatkozik. Azt nem tudták, hogy ez a züllött család milyen részt kívánt magának az egész dologból. Végre ez is tisztázódott, miután Szegeden letartóztatták Ditrói Puskás Albertet, a Molnár Tóth sógorát. Az újabb fordulatokról az alábbiakat jelentik: Molnár Tóth a tegnap éjszaka folyamán előző napi vallomásaival ellentétben ismét azt állította, hogy Kanozsay részt vett a gyilkosságban. Beismerte azt is, hogy jegyzőkönyvi vallomásainak az a része, amelyben arról emlékezett meg, hogy Kövess Gyulát és annak édesanyját egyidőben ölte meg, nem felel meg a valóságnak, mert Kövess Gyulát a diákot sokkal előbb ölték meg és a meggyilkolásban Kanozsay Dezső is tevékenyen segített neki. Molnár vallatása a késő éjszakai órákig húzódott és éppen azért, mert a Molnár által ismételten gyanúsított Kanozsay még mindig nem ismerte be a gyilkosságban való részvételét, dr Czövek Sándor maga elé kérette Kanozsay kereskedőt és tévesztését akarja teljesen kiküszöbölni. Ez az intézkedés azonban még a boldog világban kelt, azóta a viszonyok megváltoztak. Árusító helyet pedig egyáltalában kapni nem lehet. Erre és a fokozódó üzemköltségekre utal a mészárosok és hentesek egyesülete, midőn a határozat ellen a kormányhoz apellál, kérvén a határozatnak hatályon kívül helyezését, igyekezett vallomásra bírni. Kanozsay tegnap éjjel volt először a nyomozást vezető főkapitány előtt, aki eddig még nem foglalkozott ezzel a Lombrozó alakkal, akiről első pillanatra meglátszik, hogy a legmegátalkodottabb bűnöző az egész díszes társaságban. Az éjszakai kihallgatás folyamán Kanozsay ismét erélyesen tiltakozott minden gyanúsítás ellen és felháborodva utasította vissza Molnár vallomásának reá vonatkozó részét. A hajnali órákban, amikor már kilátástalannak látszott, hogy saját magától bevallja az ügy részleteit, dr Czövek Sándor főkapitány elrendelte a Molnárral való szembesítését. Éjfél után vezették elő cellájából Molnárt. A pillanat, amelyben a két cinkostárs összetalálkozott, megdöbbentő volt. Kanozsay földre sütötte szemeit, majd később, amikor Molnár elkezdte szemébe mondani, amit e főkapitány előtt mér szóval is elmondott. Kanozsay láthatólag idegeskedni kezdett, felemelte fejét és rákiáltott a vele szemben álló Molnárra : Hazugság minden szavad, gazember vagy, mert bele akarsz keverni a gyilkosságba! Egy pillanatra csend következett, majd dr Czövek Sándor főkapitány felkéret Molnárt, hogy ismételje meg szavait. Molnár most mégegyszer szemébe mondta Kanozsaynak, hogy részt vett vele együtt a kis Kövess Gyula meggyilkolásában és vele együtt ölték meg a gyermeket, együtt tették bele a bádogládába, azt együtt emelték le, sőt együtt ásták meg a kézmesteri lakás mosókonyhájában azt a gödröt is, amelybe a bádogkoporsót eltemették. Szemébe mondta azt is, hogy azon a bizonyos napon, amikor az öregasszonyt tették el láb alól, előre megfontolt szándékkal cselekedtek és az öregasszony meggyilkolásában szintén segédkezett neki. Kanozsay most is meghazudtolta Molnár minden szavát, mire Molnárt visszavezették cellájába, Kanozsayt pedig tovább vallatta maga a főkapitány. A teljesen megtört embert csak a hajnali órákban sikerült végre vallomásra bírni. Ekkor bevallotta, hogy előre megfontolt szándékkal és előre megbeszélt módon gyilkolták meg Molnár Tóth-tal együtt Kövess Gyulát és annak nagyanyját, Lechmann-nét. Az aradi utat , az idén kijavítják és helyrehozzák. Írtunk arról a mozgalomról, melyet a Tatársánci Olvasókör élén Pusztai József elnök még évekkel ezelőtt megindított s mely arra irányult, hogy a vásárhelyi puszta hét dűlőjén, mintegy 6 kilométer hosszban elvonuló szakaszát az aradi útnak, mely tele van katyvánnyal s melyen még tavasszal is elakadnak a kocsik, járható állapotba hozzák. Mint már jelentettük, kérelemre dr Soós István polgármester, mint I. fokú útügyi hatóság, 1921- ben elrendelte az út kijavítását, azonban az időjárás majd a költségek hiánya elodázta a megoldást, úgy, hogy még ma is rossz az út. A pusztai érdekeltek a héten ismét bentjártak a városban és kérték a polgármestert, hogy az ujjavitést végeztesse el. A dr Soós István rendelkezése alapján Bogyó Géza műszaki tiszt ma kimegy a helyszínre és megteszi az intézkedéseket a rég vajúdó javítási munkák elvégzésére, akként azonban, hogy az összes fuvart a pusztaiak adják, a napszámot azonban a város állítja. Ma már a munkálatok elvégzése másfélszázezer koronát igényel, de további halogatásnak ideje nincs többé. Ne üljenek föl a csábításnak. Amerika szinte évről-évre megszigorítja a területére való bevándorlást, úgy, hogy évek utánjárásába kerül, ha valaki ki akar jutni oda, mely a kalandozók előtt még ma is az ígéret földje. Ám a spekuláció talál repedést minden rendeletén, melybe beleszúrhatja csápját és megtalálja a maga útját a haszonszerzésre. S a kivándorlásra állandóan csábit. Legutóbb az orvosokra vetette ki hálóját. Ezt a kalózkodást cáfolja meg az alábbi hirdetmény, melyet Ajkay Miklós rendőrtanácsos adott ki: „A m. kir. Belügyminiszter úr 58285— 1923. XII. körrendelete értelmében figyelmeztetem az érdekelteket, hogy az egyes szaklapokban megjelent s különöskép ez orvosok között elterjedt azon híresztelések, mely szerint a Hamburgból induló hajókra orvosokat szerződtetnek, kiknek az ellátáson kívül egy útra 50 dollárt fizetnek, teljesen alaptalanok, mert ezen híreszteléseket a kivándorlásra való csábítás céljából lelketlen kivándorlási ügynökök terjesztik, kik már ily hírekkel igen sok embernek anyagi romlását és teljes tönkre jutását okozták. Hódmezővásárhely, 1923 junius 6. Ajkay Miklós m. kir. rendőrtanácsos.“ Katholikus tanítók gyűlése Szentesen. A Csongrádmegyei Katholikus Tanítóegyesület, melyhez városunk róm. kath. papsága és tanítótestülete is tartozik, f. hó 7-én tartotta Szentesen újra alakuló közgyűlését. Nyolc év után újra találkozott a megyei róm. kath. papság és tanítóság. Örömteljes volt a találkozás s igazán lélekemelő és ünnepélyes a Veni Sancte s az utána lelkesen felharsanó Hymnusz. A gyűlésen a megalakulást ejtette meg az egyesület és folyó ügyekre s központi gyűlésre történő kiküldetésekben határozott. Paedagogiai részek közt kiemelve