Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1923. június (19. évfolyam, 121-144. szám)
1923-06-10 / 128. szám
libák üzletben, ingok fel_____376 d5 berendezes, vagy 410 átmérőjű nann fúró on eladó 409 £t és maa népkerti jó hírnevű agyérdemü . Aki téveforduljon e ______418 ellen, ahol a harisnyák, , esőernyők, szappanok, 700, zokni tendő 400. 00, szegedi len és péntold István idáru keresitás és át- Révai utca ______398 ak értesíteni a villanyerőre megnyitott. 28 sz. a. I Szegeden 7 és Frits m a b. párlei Mihály 489 szép, több ásból álló eladó, ladvilágositást 381 3ála utca 5 sz. a. ítk. _______496 vecseges és k. kihordjuk. Lajos urnái, 491 tigla búzáért is érek üzleté- 504 tkel. (Király szőlő, kitőnő jó 957 lesz olnár István n. 1. dij egy III. 200 drb 529 Ilkák srvezését és átalakítását llett vállalja tmüves mes- 523 ,32 sz. Ugyanott egy 524 utazott na utca 29 szám 527 számú szoba ka nyomású ár és mellékórái. Kedvező Harang nem hirdeti, hogy ünnep van máma, talán legfeljebb az, hogy cselák és oláh ismét félreverik az orozott harangot Kárpátok lejtőin. Pedig az van. Lelki, nagy magasztos ünnep, melyen egy órára széthúzzuk ismét múltnak ajtaján az örökzöld függönyét és belenézünk egy percre a napba. Csonkaország népe odasereglik ma csonka vármegyének kettészakított földjére, Szatmárba. Magyar éjszakában, ott gyűl ki most a pásztortűz fénye. Száz éves a Hymnusz. Szatmár vármegyének dicső emlékű jegyzője, Kölcsey Ferenc ezelőtt száz évvel alkotta meg művét, írta meg a fohászt: Isten áldd meg a magyart ! Száz esztendeje annak, hogy a vérző szivü költő magyar lelkéből felbuzogott a nemzeti imádság, az elborongás, a keserűség, az óhaj, a kérés. Mikor szárnyat öltött a zaklatott, megsebzett magyar agy gondolata és szállt szerte e hazában, hogy hogy viszhangja keljen 20 millió ajkon mindenkor, ha uj ostorcsapás éri ezt a nemzetet, ha ellenség tör reá, ki ellen Isten védőkarját kéri s ha újra feltépi régi sebeit balsorsa . . . Szatmár vármegyében, most száz esztendeje születet meg a Hymnusz. Ott, azon a helyen, hol ma országos nagy gondjai közt megpihen Horthy Miklós kormányzó, hol ünnepet ül a kormány s a nemzet képviseletével a nemzet. Hova ma elszáll a mi tisztelgő gondolatunk és ünnepi elmélyedésünk is. Csekében porlad Kölcsey Ferenc, az író Agyának sejtjeit, szivének vérét rég felszívta a rög, de emléke, nagy alkotása él és ragyogó fényben jelen meg ma a kripta repkénye fölött. Ám ha van a síron túl megérzés, most lázongva háborog fel a nagy halottnak lelke. Rákóczi dicső vármegyéjének a szive ketté szelve, akár csak ezé az egész nemzeté. Száz évvel ezelőtt messze nyúltak el ennek az országnak a határai. Ha a vármegye zöld salukáteres ablakán kitekintett a költő főjegyző úr, gondolatának sólyom szárnya is elfáradt, amig a magyar végekre elért. S most az az ősi kúria már idegen zsarnokok lába alatt nyög s ha Mátészalkán, a szükség központnak közházából kinéz a bánatos szem, egyik felől bocskoros olajt, a másikon pisze cseléket lát. Ha van megérzés túl a rögökön, ma felsírott a temetőben a Kölcsey lelke, mint ahogy felsír a miénk is. Igen. Száz évvel ezelőtt már azt mondotta a költő, hogy megbünhődte mér e nép a múltat s jövendőt ! Mit mondjunk mi a száz év után, mely egy örök küzdelemnek uj láncolata s a vége a leggyalázatosabb rabszolgaság. A Hymnusz centennáriumán nem konganak ünnepi harangok. De félre se verjük a harangokat. Csak türünk, várunk. És készülünk az elkövetkezendő nagy leszámolásra. Mert igy csak nem maradunk, ahogy ma vagyunk. Ennél szebb a halál is, ennél dicstelen életnél. .. Hódmezővásárhely, 1923 junius 10. Vasárnap Ara 30 korona. XIX. évfolyam 128. szám. Előfizetési ív helyben: “Nagyedévre . . 1600 K Vidékre. Negyedévre . . 1800 Kelefonszám. 87 REGGELI VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Felelős szerkeszet: Fejérváry József Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth tér. Ötezerből csak 571 ember kap földet és házhelyet Vásárhelyen. Írtunk már e vásárhelyi földosztó bizottság javaslatáról, melyet ezen héten hozott a megváltásra kiszemelt földek és a földigénylők kielégítése ügyében. Ez még nem végleges határozat, hanem csak javaslat, mert a döntési jog az Országos Földbirtokrendező Bíróságé Ide megy föl az előterjesztés, melyet most csütörtökön majd közszemlére tesznek ki a városházán. Abban már benne lesz nemcsak az, hogy kinek a földjét váltják meg, hanem az is, hogy ki kap földet és házhelyet és pedig mekkorát. A bizottság 1188 katasz- trális holdat ajánl megváltásra, melyből azután 571 egyén kap házhelyet és 213 holdas birtokot, 313 hadirokkant és 258 hadiözvegy részesül ebben a jótéteményben. Mivel pedig kevés hijjen ötezer egyén igényelt házhelyet és földet, így 4389 ember igényét nem tudják kielégíteni. Ebben a számban 2204 földnélküli földműves, 1147 törpebirtokos és 1038 iparos és közalkalmazott van. Ezekre nézve a bizottság akként határozott, hogy ha idegen határba is hajlandók elmenni, akkor részükre ott jelöl ki földet a bizottság, illetőleg ilyen irányban tesz javaslatot az országos bíróságnál. A tervezetet 14-étől kezdve közszemlére teszik ki, azt mindenki megnézheti s amennyiben azt magára nézve sérelmesnek találná az ellen észrevételt tehet, vagy felebbezéssel élhet. A felebbezést nem muszáj írásban beadni, lehet a hivatalban jegyzőkönyvbe is mondani. 150 milliós kamatmentes kölcsönt kér a város az államtól. A pénzszűke nemcsak az iparban és kereskedelemben hat zavarólag, de a városok háztartásának ügymenetére is igen hátrányos befolyással van s ami a legnagyobb és legkiáltóbb baj, a befolyó adójövedelmek nem elegendők arra, hogy a lerongyolódott üzemek helyrehozhatók legyenek, arról pedig szó se lehet, hogy a fölöttébb kívánatos és a gazdasági élet fellendülésére elsőrangúan fontos és mármár elodázhatatlan beruházásokra is teljen. Észrevette már ezt a pénzügyi kormányzat és leiratban értesítette a városok hatóságait, hogy állami kölcsönök folyósítása elől nem zárkózik el. E leirat folytán dr Bereczk Pál tanácsnok előterjesztést tett a tanácshoz, hogy a város a pénzügyminisztertől egy nagyobb összegű állami kölcsön folyósítását kérje. Úgy tudjuk, hogy egy 150 milliós kölcsönről van szó, melyet kamatmentesen tíz évi visszafizetésre akarnak kérni. Az előterjesztés rámutat arra, hogy ebből a kölcsönből a város épületeit és üzemeit akarja rendbehozni, tűzifát és szenet akar vásárolni, tartalékol a kórház kiadásaira, végül 60 millió koronával a Lelei utat akarja kiépíteni, melyre a kereskedelmi miniszter már 4 millió koronát adott, ebből azonban alig két kilométeres szakaszt lehet kiépíteni. Az előterjesztéssel a tanács legközelebb foglalkozik s valószínűleg még a június havi közgyűlés elé javasatot fog vinni e rendkívül nagyfontosságu útügyben. A Lelei-út kiépítésének kérdése. Szakaszonként szeretnék megkezdetni a burkolást. Többször említettük már, hogy a Lelei-út kiburkolására a kereskedelmi kormány 4 millió koronát folyósított. A mai körülmények között ez a négy millió korona olyan kicsi összeg, melylyel vajmi keveset lehet csinálni, mindenesetre elég azonban arra, hogy az útburkolási munkálatok megindíthatók legyenek. Úgy tudjuk, hogy a Lelei-úton közlekedő gazdáknak az lenne az óhajtásuk s ily irányban mozgalmat is indítottak, hogy a miniszter által folyósított összegből az útburkolási munkálatokat minden további várakozás nélkül kezdjék meg. Az érdekeltek ugyanis azt mondják, hogy ha egykét kilométeres szakaszt is lehet ebből a pénzből kiépíteni, már ez is nagy segítség lesz, amennyiben az út legrosszabb és esős időben legjárhatatlanabb része, a Sarkalyi-szőlők alatti darab burkoltatnék ki, így a további közlekedés sokkal könynyebb volna. Nem hisszük, hogy a kérdés ilyetén megoldásának bármilyen akadálya lenne, mert elvégre mégis csak az a fontos, hogyha lassan is, ha szakaszonként is, de azt kiburkoltassék s ezen a határrészen is megkezdődhessen az intenzivebb s az egész országra hasznossá váló belterjes gazdálkodás, melyet most a közlekedés lehetetlensége szinte kizárttá tesz. Félmilliós adomány a tarjáni templomra. Gy. Kovács László és hitvestársa Juhász Juliánná a múlt alkalommal már 200 ezer koronát adományoztak a református eklézsiánál Istennek tervbe vett tarjáni szent házára. A nagylelkű és nemes gondolkozású házaspár, ki nem régen volt meleg szeretettől áthatott családi ünneplés központja, mert az Úr megadta nekik házasságukban a félszázados arany határidőt, — most új jótéteménnyel írta be nevét egyházának történetébe. Pap Imre elnöklelkész, az egyház nevében, az alábbiakban jelenti be az áldozatkészségnek ezt az újabb tényét: „A tarjáni templom alapjára ismét oly szép adomány örvendeztette meg egyházunkat, melyből háború előtt egyszerre felépülhetett volna nemcsak a tarjáni, hanem a külterületen egy kisebbszerü templom, ami ott is nagyon kívánatos és szükséges lenne. — Gy. Kovács László, egyházunknak áldozatkész buzgó tagja, ki bér városunk IV. kerületében, a Kaszap utcában lakik, de Tarjánban született, szülőhelyét, mint madár a fészkét nem tudván felejteni, egyizben már 200.000 koronát adományozott a Tarjánban építendő templom alapjára, most azt 300 ezer koronás újabb adományával félmillió koronára egészítette ki és egyidejűleg azt az ígéretet tette, hogy még ezzel sem zárta le végkép jótékonyságának erre folydogáló gazdag forrását, hanem ezt a félmilliót, ha Isten életének kedvez, egy egész kerek számra fogja kinevelni. — Mindezt természetesen az ő hűséges élettársa, Juhász Juliánna nevében is tette és ígérte. Isten bőséges áldása legyen a nemesszívü házaspáron !“ A 75 százalékot nem hagyja jóvá a miniszter. A törvényhatósági közgyűlés, rendezni óhajtván a tisztviselők fizetését, kimondotta, hogy a rendkívüli segélyt, mely 26—40 ezer korona volt, 75 százalékkal felemeli. Ennek a határozatnak végrehajtását a belügyi kormány nem engedte meg. Tegnap érkezett le azután a belügyminiszteri leirat. A belügyi kormány a határozatot nem hagyja jóvá, hanem kimondja, hogy mivel időközben az állam az ő alkalmazottainak segélyét 50 százalékkal felemeltet ehhez a városnál is hozzájárul és megengedi, hozgy a rendkívüli segélyt a város is felemelje 50 százalékkal. Dalosaink Orosházán kulturestélyt rendeznek. Ma délután felkerekedik elnökének, osztályos bajtársának, kulturkapitányának, Kalmár Zsigmondnak vezetésével az Iparos daloskor lelkes csapata, hogy az orosházi testvéregylet kedves hívásának engedve, ismét diadalmasan lobogtassa meg azt a zászlót, melyre, a kulturális előretörés, a haladás igéit irta fel. Hogy nevét, mely Vásárhely nevével dicsőségben forrott össze, egy napra az elismerés ajkéra adja. — Ma este Orosházán, az Alföld szálloda nagytermében, az Orosházi dalárdával karöltve hangversenyt rendez, mely túlmegy jelentőségében az estélyek keretén, mert a dalkulturának szerez uj hiveket, uj barátokat, önzetlenül fáradva s a szórakozás idejét is feláldozva azért, hogy szórakoztasson. Dalosaink ma a délutáni vonattal utaznak át Orosházára s hajnalban térnek vissza. Hangverseny előtt szerenádot adnak az orosházi dalárda lelkes elnökének. — Értesítés. Ma vasárnap az ó-templomban a 11 órás istentiszteleten prédikál Márton Árpád lelkész. A ref. szövetség Elnöksége. LEGÚJABB. A Kormányzó látogatása Mátészalkán A MTI. jelenti: Nagybányai Horthy Miklós kormányzó kíséretével ma reggel 9 órakor Mátészalkára érkezett. A különvonat a Himnusz hangjai mellett futott be a pályaudvarra, ahol a kormányzót Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, Péchy László kir. kamarás, főispán, valamint a vármegye előkelőségei vártak. A Kormányzó leszállt a vonatról, elhaladt a diszszázad arcvonala előtt, melynek jobbszárnyán sorakoztak a szatmári vitézi szék kapitányának vezetésével a megye vitézei. A pályaudvaron Péchy László főispán és Gosztonyi Lajos főszolgabíró üdvözölték a kormányzót, aki az üdvözlésekre a következőket válaszolta : — Régi tervemet valósítottam meg most, amikor eljöttem Szatmár földjére. Jól esik látnom hazafias lelkesedésüket s kérem önöket ápolják továbbá is szivükben az önzetlen áldozatokra kész hazaszeretet erényét. Köszönöm lelkes üdvözlésüket. Ezután a városba hajtotték, a menet előtt Jekey László földbirtokos vezetésével egy 100 tagú bandérium haladt, csupa árvalányhajas magyar legényekkel. A sorfalat álló tömeg lelkes ovációval fogadta a kormányzót, aki a főispán Kossuth utcai lakásán szólt meg, ahol villásreggeli volt. Fél 11 órakor a polgári iskola tornatermében díszközgyűlést tartottak, melyet a Himnusz 100 éves évfordulójának ünneplésére hívtak össze. A megnyitás után Kende Zsigmond báró vezetésével a törvényhatóság küldöttsége ment a Kormányzóért és felkérték a közgyűlésen való részvételre. Lelkes ováció fogadta a Kormányzót belépésekor, akit a főispán a díszhelyre vezetett és megnyitotta a közgyűlést. Kende Zsigmond báró indítványára a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy felír a kormányhoz egy országos gyűjtés engedélyezése érdekében, melynek célja Kölcsey sírja fölé egy mauzóleum felépítése lenne. Fél 12-kor a kormányzó a községházán fogadta a küldöttségeket, melyek üdvözlésére a következőket válaszolta : Kölcsey vármegyéjében ma is a régi hazafias szellem él. A nemzeti eszme, a nemzeti gondolat erősítő új alkotó szelleme. Erre a mindenkit egyesítő, összetartó erőre jobban szükségünk van most, mint valaha, mert a porbasujtott, teljesen tönkrement nemzetünket kell újból talpra állítani, ha nagy munkában legfőbb erőnk, legfőbb támaszunk a magyar anyaföld. Ennek a véráztatta kalásztermő magyar föld termelő erejének minél tökéletesebb művelésére van most szükség ! A magyar újjászületés másik nagy tényezője a magyar kultúra, melynek fölényét és hódító erejét nem lehet semmiféle más erővel leküzdeni! Ma, amikor itt Szatmár földjén a magyarság egyik lánglelkű bajnokának emlékét megünnepeljük, kérem véssék jól szívükbe, hogy a magyar föld népének és a magyar kultúra munkásainak együtt kell haladnia és félre minden osztály érdekkel és felekezeti különbséggel, egymással vállvetve és egyetértve kell dolgozni a Haza jobb jövőjének előkészítésén. Még egyszer köszönöm szíves üdvözlésüket. Háromnegyed 1-kor kihallgatáson fogadta a kormányzó a Kölcsey család tagjait és fél 4 órakor tovább folytatta útját Vásárosnamény felé. Az angolok a német javaslat mellett. London, MTI. Az angol kormány azon fáradozik, hogy Franciaország és Belgium között megegyezést létesítsen Németországgal szemben, mert szerintük Németország megtette az első lépést a megoldásra. A német javaslatot Washingtonban is megelégedéssel fogadták. A tömeggyilkosok ügye. Bpest, MTI. A rákosszentmihályi tömeggyilkosság ügyében dr Kiss Sándor ügyész elkészült vádindítványával és az iratokat dr Csikmánd Lajos vizsgálóbíróhoz tette át, aki azok áttanulmánya-